Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

BPTB Educatio 2016 jan 14 ea

204 views

Published on

  • Login to see the comments

  • Be the first to like this

BPTB Educatio 2016 jan 14 ea

  1. 1. Szakképzés és pályaorientáció Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Budapest, 2016. január 14. az Educatio folyóirat szakmai konferenciája – 2016/1 Szakképzés és szakképzettség a 2010-es évek Magyarországán
  2. 2. A pályaválasztás fogalmának átalakulása 120-150 év alatt • tömegtársadalom, ipari társadalom, • poszt-indusztriális és újraiparosodó gazdaságok, globalizáció • élettartam, életkilátás változások • térszerkezet és időszerkezet változásai • termelőszervezetek változásai • technikai, technológiai változások • a tanulás kereteinek átalakulása a pályaválasztás, mint egyszeri, irreverzibilis döntéstől (Ginzberg, 1951) a narratív teóriákig (Cochran, 1997)
  3. 3. Munkavállalói prototípusok az egyes történelmi korokban és napjainkban korszak megnevezése időszak jellemzői korai iparosodás (fizetett bérmunkás, proletár) 1920 előtt • merev, direkt kontroll a munkatevékenységen • munkaerő kizsákmányolása, szociális védelem teljes hiánya specializálódott szakmunkás (fordizmus) 1920-1970 évek közepe • standard szakképesítések, • szabályozott munkavégzés, munkavégzési struktúrák • magas jóléti rendszer, munkásvédelem • kollektív etikus magatartás a munkában vállalkozó munkavállaló (poszt- fordizmus) ’70-es évek végétől olajválságok után ’90-es évek elejétől (szovjet rendszerekben a rendszerváltás után) • egyéni szakmai profilok • belső (egyéni) munkavégzési kontroll/ fegyelem • önkizsákmányolás, bizonytalan társadalmi védelmi rendszerek Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003
  4. 4. Karrier-(pálya)tanácsadás fejlődési szakaszai az USA-ban I. 1890-1919 iparosodás, városiasodás, tömeges állásközvetítés igénye II. 1920-1939 általános, középiskolai tanácsadás III. 1940-1959 fókusz a felsőoktatáson, tanácsadó szakképzés megindulása IV. 1960-1979 a tanácsadás, mint terület népszerűvé válik, életúttervezés fogalma közkeletűvé válik, szervezetfejlesztés (OD) és karrier összekapcsolódása (HRD) V. 1980-1989 ipari társadalomból átmenet az információs társadalomba, a tanácsadási tevékenység mint önálló praxis, outplacement VI. 1990-jelenleg a technológia kora, globális munkaszervezés, multikulturális tanácsadás, demográfiai változások, nemzetközi karrierek, iskola-munka (STW) átmenet kérdése felértékelődik Forrás: Mark Pope (2010) A Brief History of Career Counseling in the United States The Career Development Quarterly Volume 48, Issue 3, pages 194–211, March 2000
  5. 5. XXI. század • újratervezhető (korrigálható) • teljes életútra tervezhetetlen • nem (feltétlenül) lineáris • Mai pályafutás jellemzői: – egyéni szakmai profilok – belső (egyéni) munkavégzési kontroll/ fegyelem – önkizsákmányolás, bizonytalan társadalmi védelmi rendszerek (Pongratz, H.J./Voß, G.G. 2003)
  6. 6. Pályaválasztás: egyén és család • a modern társadalmi munkamegosztásnak (Durkheim, 2001) az egyén és a család számára nehezen kiszámítható –pályaismereti tartalmában roppant mód változékony- betüremkedése a család életébe, • a pályaválasztási helyzethez kapcsolódó döntés egy piaci kudarchelyzetben történik, amelyet az információs aszimmetria hoz létre (Stiglitz, 2000) • pályaválasztási érettség (Rókusfalvy, 1969) kitolódása
  7. 7. fordista válasz: pályaorientáció • (pálya)orientáció (l’orientation, conseillers en orientation) szó (Drevillon, 1966) • a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket, a társadalmi igényekkel és a választott szakmával (R. Bögös - V. Dávid, 2003)
  8. 8. poszt-fordista válaszok • életpálya-konstrukció (Career Construction Theory Savickas, 2005) • tanuljunk meg nem előre eltervezni mindent, de legyünk képesek reagálni (azaz folyamatosan döntéseket hozni) (Happenstance Learning Theory, Krumboltz, 2009)
  9. 9. Akkor mit tanítsunk, ha nem „orientálunk”? • „az életpálya-építési kompetenciák megszerzése képessé teszi az egyént arra, hogy összegyűjtsön, értelmezzen és szintetizáljon önismereti, oktatási és munkaerő-piaci információkat, valamint arra, hogy e szintézis alapján pályatervet készítsen, vizsgáljon felül vagy valósítson meg” (Sultana, 2008, ELGPN 2012) • pálya-adaptabilitás „lélektani konstrukció, amely az egyén készenlétét és erőforrásait jelenti arra nézve, hogy jelenlegi és közelgő szakmafejlődési kihívásokkal, foglalkozási átmentetekkel és egyéni traumákkal megküzdjön” (Savickas, 2005) • DE a tömegtársadalmakban a többségnek nem adódik meg a szabad, érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztás lehetősége. Esetükben meg kell találni a módját annak, hogy a megélhetésért folytatott munkához kellő energiát és motivációt merítsenek és megmaradjon a szabad akaratuk a munka megválasztására (self-determination theory) (Blustein et al., 2008)
  10. 10. Mit tehet az „iskola”? • Pályatanácsadás; alatt értjük azt a szakképzett pályatanácsadó vagy felkészített pedagógus által végzett tevékenységet, ahol az egyén, vagy csoportos tanácsadás esetén egyének pályával, karrierrel kapcsolatos nyitott kérdései kerülnek a fókuszba. • Életpálya-építési kompetenciák oktatása; alatt értjük azt a tevékenységet, amely a kurriculumba ágyazva egyének (tanulók) vagy csoportok (tanulócsoportok) fejlesztésével foglalkozik, képessé téve őket arra, hogy életük folyamán felmerülő karrierjükkel kapcsolatos kihívásokra válaszolni tudjanak, életpályájukat vezetni legyenek képesek. • Pályainformáció; alatt értjük mindazokat az információkat, amelyet a tanulók a képzési rendszerekről, egyes szakmákról, a munkaerőpiac jellemzőiről kapnak.
  11. 11. Eredmény vagy L.O. • Főként az önálló munkatevékenység eredményességének tapasztalása, a siker átélése, a szereppartnerek részéről történő elismerés stb. azok, amelyek együttesen járulnak hozzá a pályával való azonosulás kiteljesedéséhez és elmélyüléséhez a személyiségi jellemzőkkel összefüggésben. Erre egyébként a lehetőséget már a szakmatanulás évei is magukban hordozzák, a beilleszkedés szakaszával pedig még inkább bővül a lehetőség a teljes azonosulás létrejöttéhez. Mégis a hasznos tevékenység szakaszában nyílik igazán” (Helembai-Zakar, 1993).
  12. 12. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

×