4. A képzés célja
A digitális
kompetencia
fejlesztésének
támogatása
A korszerű IKT
eszközök
alkalmazásának
támogatása
Helyi igények
felmérése,
lehetőségek
azonosítása
Tanácsadás a
digitális eszközökkel
történő tanítás- és
tanulásszervezésben
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
5. A képzés tematikája
Számítógépes tanuláshoz/tanításhoz szükséges alapismeretek
Digitális tartalmak
Eszközök kezelésének technikai-technológiai ismerete
Korosztály specifikus IKT eszközök megismerése
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
7. A DPO tevékenysége
• Feladatok
– Közoktatási, szakképzési és felsőoktatási szakterületen hazai és nemzetközi
projektek keretében, hagyományos és digitális alapú nevelési-oktatási
programok, taneszközök, tartalmak fejlesztésének, akkreditációjának,
bevezetésének, alkalmazásnak koordinációja, felügyelete, nyomon
követése, publikációja és disszeminációja.
• Projektek
– TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt (IKT módszertan, támogató szolgáltató
rendszerekhez kapcsolódó tevékenységek)
– TÁMOP 3.1.5 kiemelt projekt (Továbbképzési rendszerhez, pedagógus
életpálya modellhez kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztése)
– TÁMOP 4.2.5/B kiemelt projekt
– Nemzetközi projektek – European Schoolnet: eTwinning, iTEC, Scientix,
eSafety Label
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
10. eTwinning – Európa legnagyobb
pedagógus közössége
Az eTwinning program Európa különböző országaiban található partneriskolák közös
projektjeinek indítását, együttműködését segíti 2005 óta.
A program a résztvevő európai közoktatási intézmények IKT segítségével folytatott
együttműködési tevékenységeit támogatja.
2014 és 2020 között az Erasmus+ program része.
Magyarországon a Nemzeti Szolgáltatópont szerepét az Educatio Társadalmi
Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztálya tölti be .
Jelenleg mintegy 1300 magyarországi közoktatási intézmény és közel 2200 pedagógus
tagja az eTwinning közösségének. Európa 39 országában kb. 5900 aktív projekt fut.
www.etwinning.hu
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
11. A digitális írástudás, digitális
kompetencia
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
12. A digitális írástudás
fejlesztésének szolgálatában
Tartalomközpontúság és tevékenységközpontúság
Az információs társadalomban való eligazodás
Az információk keresése, szűrése, értékelése és felhasználása
Alkotó folyamat
Keresés Értékelés Szűrés Felhasználás
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
13. Tanulási és innovációs
készségek
• Kreativitás és innováció
• Kritikus gondolkodás és
problémamegoldás
• Kommunikáció és
együttműködés
Információs, média- és
technológiai készségek
• Információs műveltség
• Médiaműveltség
• IKT műveltség
Életvezetési- és
karrierkészségek
• Alkalmazkodóképesség
• Kezdeményezőkészség és
önirányítás
• Társas és multikulturális
készségek
• Teljesítmény és
elszámoltathatóság
• Vezetői készségek és
felelősségvállalás
21. századi készségek
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
16. Szerzői jogok
http://creativecommons.org/
• Ami az interneten van az szabadon
felhasználható…
• Oktatásra minden forrásanyag
felhasználható
• Saját célra bármi letölthető
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
18. eBiztonság
• Mit tehet az iskola az eBiztonságért?
• Hogyan lehet hatékonyan segíteni a tanárokat, szülőket?
• Hogyan tudják időről időre az iskolák megítélni, hogy gyakorlatban hatékonyak-e?
önértékelés
eBiztonság
tudatosítás
Európai
tapasztalatok
minősítés
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
19. Értékelés és önértékelés
• Rendelkezik-e vírusvédelemmel az Ön iskolájának minden számítógépe ?
• Ki van-e jelölve az Ön iskolájában az a személy, aki az IKT-használat és online
hozzáférés felelőse?
• Van-e az ön iskolája házirendjében olyan szakasz, amely a diákokról készült és a diákok
által készített fényképekre vonatkozik?
példák
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
23. Kutatás-fejlesztési projektek
IKT módszertan SNI tanulók
oktatásának támogatására
Szabad szoftverek köznevelési
alkalmazásának pedagógiai
pilot projektje
Az m-learning módszereinek
pedagógiai vizsgálata és
kapcsolódó módszertani
fejlesztés
Új pedagógiai módszerek és
rendszer elemek kutatása és
fejlesztése
Digitális írástudás
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
24. Új pedagógiai módszerek és rendszer elemek
kutatása és fejlesztése a digitális írástudás
területén – indokoltság, célok
Élethosszig tartó
tanulás (LLL)
Online
szolgáltatások
(Sulinet)
Különböző
korosztályok
E-biztonság,
biztonságos
internet
használat
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
25. Új pedagógiai módszerek és rendszer
elemek kutatása és fejlesztése a digitális
írástudás területén – Kérdések, hipotézisek
Kutatás A digitális tartalomkészítés alkalmazási lehetősége az oktatásban
Milyen készségeket fejleszt a digitális tartalomkészítés?
A tartalomkészítés osztálytermi alkalmazása
Digitális tartalomkészítő és online közösségi tanulást elősegítő
eszközök
A különböző életkorú gyermekek online tevékenységei, észlelése,
médiafogyasztási szokásai
eBiztonság
Milyen készségeket fejleszt az online közösségi tanulás?
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
26. Új pedagógiai módszerek és rendszer elemek
kutatása és fejlesztése a digitális írástudás
területén – Eredmények
•Digitális tartalmakat készítő serdülőkorú gyermekek tanulásának vizsgálata
•Fejlesztő eszközöket használó kisgyermekek tanulásának vizsgálata
•Digitális információk észlelési és tanulási folyamatának mérés-értékelése
•Online közösségben tanuló serdülőkorú gyermekek tanulásának vizsgálata3 platform
4 vizsgálati terület
•Gondolatpárbaj
•Idővonal
•Gondolattérkép
•Sulinet Junior
Tartalomkészítő eszközök
•Kutatási jelentések
Disszeminációs anyagok
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
27. Az m-learning módszereinek pedagógiai
vizsgálata és kapcsolódó módszertani
fejlesztés – Indokoltság, célok
BYOD
Mobil
technológia
Élethosszig
tartó tanulás
Mobil
alkalmazások a
köznevelésben
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
28. Az m-learning módszereinek pedagógiai
vizsgálata és kapcsolódó módszertani
fejlesztés – Kérdések, hipotézisek
Kutatás A mobiltechnológiák alkalmazhatósága az oktatásban
Mely fejlesztési területek esetén indokolt?
A módszertani, technológiai támogatás igénye
Hogyan válnak be az oktatásban az újonnan fejlesztett
Sulinet alkalmazás applikációk?
Ergonómiai feltételek
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
29. Az m-learning módszereinek pedagógiai
vizsgálata és kapcsolódó módszertani
fejlesztés – Eredmények
•mobil kliens alkalmazások, ingyenesen elérhető applikációk okostelefonra
•QR kódok, kiterjesztett valóság (augmented reality)
•geolokációs alkalmazások
•mobileszközökre optimalizált oktatási célú egyedi fejlesztésű Sulinet applikáció
4 alkalmazási terület
•iOS
•Android
•Windows
3 platform
•a mobileszközök oktatási célú alkalmazásához szükséges feltételrendszer leírása
•közcélú pedagógiai módszertan a mobil eszközökkel segített tanulás bevezetésének támogatására
•az m-learning módszertani kultúráját megalapozó szakmai anyag fejlesztése és közreadása
Disszeminációs anyagok
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
30. IKT módszertan SNI tanulók oktatásának
támogatására – indokoltság, célok
Méltányos
köznevelés
kialakítása
SNI tanulók és az
őket oktató
pedagógusok
támogatása
Inklúzióval
kapcsolatos
nyitottság
Technológiai és
módszertani
fejlesztések
megosztása
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
31. IKT módszertan SNI tanulók oktatásának
támogatására – Kérdések, hipotézisek
Kutatás Hogyan segítik elő a támogató alkalmazások az SNI
igényű tanulók életvezetését?
Hogyan támogatja az alkalmazás az autizmussal élő
tanulók feladat- és időstrukturálását?
Milyen mértékben fejlődik a tanulók önállósága a
feladatvégzés terén?
Milyen típusú tevékenységeket támogat az eszköz?
Milyen hatással van mindez az autizmussal és egyéb
sajátos nevelési igénnyel élő tanulók szocializációjára?
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
32. IKT módszertan SNI tanulók oktatásának
támogatására – Eredmények
•mobil alkalmazás
•web alapú egyéni tartalomkezelő
•eyetracking-alapú (szemmozgás-követéses) vizsgálatok
Kutatást támogató mérőeszköz
•Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok
•Jelen K+F projekt eredményei, megállapításai
Pedagógiai módszertan
•Konkrét példák és alkalmazási lehetőségek
•Az alkalmazások bemutatása
Kézikönyv
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
40. A Sulinet Portál tartalmainak és
digitális taneszközeinek használata a
tanítás-tanulás folyamatában
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
IKT Műhely 2014
22 pedagógus, szakmai közösség
Jó gyakorlatok: projektpedagógia és IKT
Roadshow-k minden régióban
Forgatások, órafelvételek
Szakmai kiadvány
Intel® Teach pedagógus-továbbképzések
Az Intel® Teach Essentials pedagógus-továbbképzés honosítása és akkreditációja
Az Intel® Teach Essentials pilot projekt és bevezetés a felsőoktatásba
Az Intel® Teach Transforming Learning with One to One adaptálása
iTEC – a jövő osztályterme
Innovatív pedagógiai és technológiai eszközök kidolgozása, kipróbálása (1000 tanterem)
Scientix
természettudományi, műszaki tárgyakat és matematikát tanító tanárok és projektek dolgozó kutatók európai együttműködésének támogatása
Milyen körülmények között, milyen módszertani elemekkel ötvözve és milyen helyi sajátosságokat figyelembe véve alkalmazható sikerrel a digitális tartalomkészítés módszere az oktatásban?
Milyen készségeket fejleszt a digitális tartalomkészítés?
Milyen előnyökkel és nehézségekkel jár a digitális tartalomkészítés osztálytermi alkalmazása?
Melyek a legsikeresebb digitális tartalomkészítő és online közösségi tanulást elősegítő eszközök az oktatásban?
Melyek azok a funkciók, alkalmazások, amelyek biztosítják a kisgyermekek számára a legnagyobb motivációt, érdeklődést?
Milyen preferenciákkal jellemezhetők a különböző életkorú gyermekek a médiafogyasztás terén?
Milyen mintázatok fedezhetőek fel a különböző életkorú gyermekek a digitális fejlesztő eszközök felderítése során? Mely területeket preferálják, mi ragadja meg a figyelmüket?
Különbözik-e a kisgyermekek észlelése korosztály vagy médiafogyasztási szokások szerint? Hogyan befolyásolja ez az online ismeretszerzést és tanulást?
Különbözik-e a felnőttek észlelése a gyermekekétől, és van-e ennek következménye a pedagógiai munkára nézve?
Milyen körülmények között, milyen módszertani elemekkel ötvözve és milyen helyi sajátosságokat figyelembe véve alkalmazható sikerrel az online közösségi tanulás módszere az oktatásban?
Milyen eBiztonsággal kapcsolatos incidensekkel szembesülnek a magyarországi iskolák és milyen intézkedéseket tesznek a megelőzésre és a kezelésre?
Milyen készségeket fejleszt az online közösségi tanulás?
Milyen előnyökkel és nehézségekkel jár az online közösségi tanulás osztálytermi alkalmazása?
Melyek azok a mobiltechnológiák, amelyek sikerrel alkalmazhatóak az oktatásban?
Melyek azok a fejlesztési területek, (készségek, témakörök, tantárgyak) amelyeket a mobil technológiák használata a leginkább támogat?
Milyen módszertani kihívásokkal jár a mobil technológiák használata?
Milyen jellegű technikai támogatást igényel, és milyen költséggel jár a mobil technológiák iskolai alkalmazása?
Milyen típusú alkalmazásokra lenne leginkább szükség az oktatásban?
Milyen előnyei és hátrányai vannak a különböző üzleti modellekben terjesztett mobil alkalmazásoknak? Milyen lehetőségeket kínálnak ezek az oktatás számára?
Hogyan válnak be az oktatásban az újonnan fejlesztett Sulinet alkalmazás applikációk?
Melyek azok a tantárgyak, amelyekben legsikeresebben alkalmazhatók az okostelefonok?
Milyen ergonómiai feltételeknek kell megfelelnie az oktatási célú mobil applikációknak?
Milyen okostelefon-felhasználói szokásokat regisztráltak a pilot során?
Milyen felhasználói mintázatokat tudunk elkülöníteni az eredmények tükrében?
A célcsoportot elsősorban sajátos nevelési igényű: autizmussal élő, ezen belül is elsősorban, noha nem kizárólag, úgynevezett “magasan funkcionáló” tanulók valamint intellektuális képességzavarral (értelmi fogyatékosság) élő tanulók, valamint gyógypedagógusaik, pedagógusaik és szüleik alkotják.
Kvantitatív és kvalitatív módszerek használatával minimum 10 autizmus spektrumzavarral élő tanuló részvételével történik. Legalább 10 vizsgálati- és ugyanennyi kontrollcsoportos gyermekkel személyre szabottan kell bevezetni és gondosan monitorozni az eszköz használatát. A kísérletekben részt vehetnek a tanulók tanárai és szülei is.
