2. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
TARTALOM
1. Bemutatkozik az Utcaszínházi Alkotóközösség
2. Áramlat a színházban – workshoppok, technikák tanulmányozása
3. Előadások
Sehonnai Sehonnai Király – Mese
Johnny utolsó megbízatása
Fogócska
Karnevál
4. Börtön
5. Játszó telep - Van ahonnan még az eget sem látni
6. Peremvidék – Az ember annyi amennyit befogadhat
7. Áramlat a színházban – a kutatás
8. 2011-es Naptár
Kapcsolat
3. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
1. Bemutatkozik az Utcaszínházi Alkotóközösség
Az Utcaszínházi Alkotóközösség színházi, táncos és cirkuszi alkotók összefogása, annak keressük
régi és új módjait, miként lehet megszólítani azokat, akik gazdasági, szociális vagy földrajzi okok
miatt nem részesülhetnek az élő előadóművészetek elevenítő hatásából.
Az elnevezésben megjelenő utca szó, arra is utal, hogy küldetésünk speciális voltából fakadóan
kénytelenek vagyunk megélhetésünket az államilag garantált színházi struktúrákon kívül, meg-
szerezni.
Az Utca-szak igazi utazó társulat, érkezésünket követő 30. percen belül, bárhol, gyakorlatilag
egyetlen elektromos kábel nélkül képesek vagyunk színházat teremteni. Különlegesen erős esz-
tétikát hozunk létre csupán néhány tárgy segítségével, előadásaink tereit jól tréningezett agyak
és testek alakítják.
Az elmúlt három évben kidolgoztuk saját kortárs személyes és fizikai Commedia dell’Arténkat. A
ma emberének meséljük a ma történeteit. Tekintélyes, a régióban egyedülálló gyűjteményünk 35
Perocco és 7 Sartori (köcsön) maszkból áll.
Az archetípikus maszkokat a közvetlen kommunikáció eszközeiként is használjuk: egy különleges
színházi eseményt dolgoztunk ki, amelyben felajánljuk maszkjainkat a közösségnek, ahol éppen
járunk, hogy meséljenek, játszanak el történeteket. Az emberek szinte mind elfogadják játék-
kezdeményezésünket és fél óra múltán a legkisebb húzódozás nélkül játsszák el életük abszurd
és igaz meséit a maszkok mögé bújva.
A mód,ahogy velük dolgozunk hasonló ahhoz, ahogy mi az alkotóközösségben egymás között
működünk: „nyitott nem lineáris dinamikus rendszerré” alakulva, megpróbálunk minden
résztvevőt egyformán integrálni, minden gondolatnak és ötletnek egyforma figyelmet adni. Ez
a nem hierarchikus kiindulás rendkívül célravezető, a nagyobb energia és kreativitás irányába.
Munkánkat 2010-ben az évad legjobb Utcaszínházi előadásának járó díjjal ismerték el a Vidor
Fesztiválon.
4. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
2. Áramlat a színházban – workshoppok, technikák tanulmányozása
Először Stefano Rotától és Andrea Collavinótól próbáltuk ellesni a Commedia dell Arte technikáját,
majd a csodálatos Eleonora Fuser és a nemzetközileg is elismert Perocco mester következett.
Ezután 2010 tavaszán egyre inkább elszakadtunk a klasszikus forma-morzsáktól, amelyeket olasz
mestereinktől felkapkodtunk, és figyelmünket első sorban a testre irányítottuk. Rendszeres (heti
3-4 alkalom) testtudati munkára épülő, de a maszkra specializálódó műhelygyakorlatainkon,
amelyeket Lipka Péter vezet, saját kulturális hátterünkkel kezdtünk el improvizálni, magunkra
öltöttük a maszkokat, mind technikai mind emberi értelemben. Megpróbálunk szabadon ku-
tatni és kíváncsian fogadni egymás teremtményeit, amelyekké a maszkok alatt változunk.
Egy személyes világ tárult fel, amelyben a figurák vallomásos háttere egészen új utat nyitott. Egy
nyelv született, amely olyan végleteket egyesít mint a dráma terápia belső realizmusa és a sza-
badtéri színház intenzitása - többé nem egy előadást próbálunk, hiszen mi magunk vagyunk az
előadás. A workshoppokban rejlő lehetőség jócskán kitágította a horizontot számunkra – gya-
korlatilag hetek alatt két új előadás született a műhelyek figuráiból és etűdjeinkből.
A közönséggel találkozva alapvető felfedezésünk az improvizáció hatásával volt kapcsolatos.
Az élő improvizáció szintetizál, egyenrangúan magába olvaszt minden elemet, gondolatot. A
megjelenő élet, az áramlat a pillanatban átüti a jelen-idő előtt tornyosuló falat. A legegyszerűbb
emberek az életre magára reagálnak közvetlen módon és kapcsolódnak csodálatos mély-
rétegekhez. A színház így, mint a kapcsolatteremtés, a kommunikáció és az empátia gyors,
magától értetődő eszköze jelenik meg, és jóval túlmutat a művelődés szó által megragadott
feladaton. A színház aktív közösségformáló hatása a részvétel és a beavatás szintjei felidézik az
élő előadóművészetek eredendő funkcióját.
Az elmúlt időszakban tartott tréning programunkkeretében három mesterkurzust (Andreas
Schantz, Andrea Collavino, Méhes Csaba) is hirdettünk az utcai improvizáció technikáinak elsa-
játítására és további hármat (Lipka Péter, Oleg Zsukovszkíj, Simon Balázs) tervezünk a tavasszal.
A workshoppokat a sokszínűség, a kölcsönös egymásra hatás jellemzi, az utca-szak társulatához
ilyenkor táncosok, színészek és cirkuszi előadók is csatlakoznak.
5. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
3. Előadások
Sehonnai Király – Mese Johnny utolsó megbízatása
Rendkívül köz- A színpadon látványos, akroba- Az előadás, bár Az előadás pont ezért, a devi-
vetlen hangvételű tikus elemekkel átszőtt, magas történeti elemeit ancia ismerős, borzongató és
előadás a Sehonnai színvonalú mozgáskultúrával a valóságból veszi csábító világán keresztül érinti
Király, mely a társu- megformált, dinamikus játék (droghasználat, az a kamaszokat (és felnőtteket
lat figura és történet zajlik. Nézőink szorosan köve- erőszak hier-archiája, egyaránt) foglalkoztató
improvizációiból tik a történetet, saját fantá- a lelki és fizikai abú- témákat: Mi a halál? Milyen
ziájukban a színészekre vetítve a halál? Mi az élet? Mi az élet
született. Szereplők egészítik ki a jelenetek képeit. zus, korrupció és a értelme? Mi az ember szerepe
és gyerekek állandó gyilkosság), nem a a földi életben. Hogyan marad-
interakcióban, szinte dokumentum drá- hatunk önmagunk egy ross-
közös térben, együtt Mesénk olyan témákat is ma igényességével, zul felépített társadalomban?
élik át a történteket. megélhetővé tesz, mint hanem inkább egy Válhatunk-e egyáltalán önma-
Ennek megfelelően felelősség vállalás, szerencse nagyvárosi legendári- gunkká, vagy ez a függetlenség
a szövegeket a be- és szerencsétlenség, képesség um szürreális szem- csak illúzió az emberi közösség
mutató után fél a saját sors megváltoztatására. léletével közelít a bűn fogságában? Mi az erkölcs, és
évvel is rögtönzik Előadásunkban tartózkodtunk fogalmához. Mikor hozzá képest mi a szituáció
színészek, akik a a sztereotípiáktól, a negatív középiskolások k al igazságának megfelelő („he-
mesélő vezetésével, a és pozitív szereplők képe találkozunk, gyakran lyes”) viselkedés? Miért cse-
konzekvensen árnyalt és so- lekszik valaki aljas módon? A
maszkokat váltva ele- hasem mentes a szelíd humor- megkérdezzük tőlük, darab szerethető karaktereiből,
venítik meg Márton tól. hogy mi tett rájuk hogyan válik bűnelkövető és az
a leendő király nagy utoljára erős hatást, ellenszenvesekből áldozat?
utazásának közel és nem ér váratlan
húsz szereplőjét, meglepetés, hogy A droghasználat a da-rab
Gyerekek és felnőttek magukra központi motívuma. A
fontos eseményeit, ismerhetnek Marci herceg és a leggyakoribb hiv-
droghasználat következményei
találkozásait. Rozi királylány csalódott, dühös, atkozás horror vagy azonban nem diabolizáltan,
irígy vagy makacs és önfejű tu- akció film. hanem nyersen, mulatságosan
lajdonságaiban. és objektíven kerülnek bemu-
tatásra.
5 éves kor alatt csak szülői felü- A társadalom számára kényes
gyelet mellett ajánljuk. témák keltette „provokáció”
megértését és feldolgozását
az előadást követő beszélgetés
és játék, a játékban átélt közös
kreatív működés segíti.
6. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
3. Előadások
Fogócska Karnevál – köztéri előadás W. Shakespeare, Vízkereszt vagy
bánom is én című vígjátéka nyomán
A Fogócska nem egy meg- Kísérletet teszünk W. Shakes- A darab 17 szerepét (Sha-
szokott értelemben vett peare Vízkereszt című kespearehez hasonlóan)
előadás. Csodálatos lények ker- vígjátékának utcai interpre- szerepkettőzésekkel oldjuk
getik egymást a tömegben. A tációjára. A történet főszereplője meg, tehát összesen három lány,
három méteres madarat lehe- az élet nagy karneválja maga. öt fiú és egy zenész-bohóc hoz-
tetlen elkapni, a Gólem átren- Ahol valójában senki sem ön- za mozgásba a karneváli világot.
dezi a várost, a Tatár fékezhe- maga, mindenki álöltözetben A végeredmény egy 45-50
tetlen, a Malacok egyenesen jár, és rabja valaminek vagy perces romantikus mese és egy
égetni valóak! Egy jómadár valakinek, ami nem engedi 100 perces a vágyakat a maguk
pedig igyekszik feltűnés nélkül szabadon élni: egy képnek ön- természetében, szelídítetlenül
elvegyülni. magáról, egy hajszolt szerel- felvonultató felnőtt előadás
emnek, egy ügyes szerepnek, lesz.
saját nagyságának vagy éppen
Rendezvények mesteri ani- kicsinységének.
mációja – valóságos tömegosz- Az előadást, sok olyan ember
latás.Tűzzsonglőrök vagy gólya- is látni fogja, akinek egész biz-
lábasok, zaj, vagy diszkréció Ebben az előadásban a masz- tosan ez lesz élete első szín-
– amit a helyzet megkíván! kjaink nyújtotta lehetőségeket házi élménye. Ugyanakkor az
szeretnénk a végletekig feltárni. archetípikus játékbeli elvek és
A maszkok használata belát- keretek a Vízkeresztnek olyan
hatatlan fontosságú segítség a regisztereit szólaltatják majd
szövegben rejlő nyersebb te- meg, hogy az előadás azokat is
atralitás megközelítéséhez. A meg fogja lepni akik már meg-
maszk megoldás lehet ez pedig annyi megfejtését ismerik a
az ikrek felcserél-hetőségének szövegnek.
problémájára, amely a történet
hihetőségének záloga.
Bemutató (ha rendelkezésre áll-
nak majd a próbákhoz szüksé-
ges források): 2011 július.
7. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
4. Börtön
Olyan érzékeny és figyelmes közönséggel sehol nem találkoztunk, mint a BV intézetekben. 2007
óta rendszeres munkánk eredménye ez a Tököli Fiatalkorúak intézetében megvalósuló terv: 2011
szeptemberétől az ELTE PPK Neveléstudományi tanszék Kriminál és Börtönpedagógiai Szak-
mai Műhelyével együttműködésben 180 órás Közösségi Színházi programra készülünk, amely-
ben, heti rendszerességű munkában: improvizációs, mozgási és verbalizációs készségfejlesztő
gyakorlatok zajlanak majd, és önismereti munka a színház eszközeivel, pszichológus szakem-
berek támogatásával, a foglalkozásokon közvetlenül felhasználva a tranzakció analízis fogalmi
készletét. A munka hosszú távú célja, hogy a fiatal fogvatartottak közösségi-színházi csoportja
előadásokat hozzon létre.
2011 tavaszán az UtcaSZAK tehetségkutató és fejlesztő programot kezdeményez. A programban
a Tököli Fiatalkorúak Intézete is részt vesz. A börtönben tartott Johnny előadásokkal és az ezekhez
szervesen kapcsolódó workshop sorozattal a célunk, hogy a bűnelkövető fiatalkorú, fiatal felnőtt
átélje az előadásban bemutatott, a szenvedélyeik által rabságban tartott szereplők sorsait; a
bűnelkövetés határát, jelentőségét, következményeit, majd az előadást követő „feldolgozó”
foglalkozáson pedig a korábbi néző, most résztvevő az élmény során keletkezett érzéseit inte-
grálja látásmódjába. Ezáltal képes lehet saját valóságáról, hasonló tapasztalatairól ő maga is kog-
nitív, objektív, koherens narratívát alkotni, melynek társadalmi haszna nem megkérdőjelezhető.
Ide sorolható még e fenti programnak egy változata, amelyet Agora Családsegítő Alapítvánnyal
és a Kuplung befogadó hellyel közösen szervezünk. Az előadáson, a feldolgozó beszélgetésen
és a kreatív színházi munkán keresztül, kulturálisan hátrányos helyzetű 10-21 éves fiatalok
számára az alapvető életbeli készségek elsajátítását ösztönözzük, és a DICE kutatás tanulsága
szerint, várhatjuk a résztvevők eredményesebb működését az iskolában, a párkapcsolatban, ál-
lampolgári ügyekben, a közösségi életben.
8. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
5. Van ahonnan még az eget sem látni – “Játszótelep”
2007
Tatabánya-újvárosi lakótelepen van egy nyolcvan lépcsőházból álló városrész, ahol alig húsz
méterre egymástól építettek tíz emeletes, balkon és erkély nélküli épületeket. Aki a földszinten
lakik, szinte csak a szemben lévő házat látja az ablakából.
Tíz perc leforgása alatt ötven gyerek gyűlt össze körülöttünk. Az ablakokban, mint páholyokban
helyezkedtek el a felnőttek, a kamaszok is amúgy nem figyelve figyeltek. A beton ping-pong asz-
talok és a hengerelt acél űrhajó között, fontosnak és értelmesnek tűnt választott mesterségünk.
Akkor és ott döntöttünk úgy, hogy komolyan szeretnénk perifériás színházzal foglalkozni.
2011
Többször is próbáltunk megfelelő hátteret teremteni a Tatabányán megízlelt lehetőségek rend-
szeres folytatásához most az OSI támogatásával végre megvalósulhat “Játszótelep” programunk,
melynek keretében április és szeptember között Magyarország 18 lakótelepén (Budapest – Ha-
vanna, Békásmegyer, Káposztásmegyer, Fehérvári úti, Kispest, Kőbánya, József Attila, Rákospa-
lota, Csepel; Vidék Miskolc – Avasi, Szeged – Újszeged, Székesfehérvár, Győr, Pécs – Uránváros,
Debrecen, Tatabánya – Újváros, Salgótarján) egy-egy teljes napot töltünk majd el.
Egy nap három különböző akciót tervezünk. Minden akció célközönsége szerint más és más:
reggel 9.30-kor lenne az első és este 7-kor az utolsó. A napot a Sehonnai Király című gye-
rekeknek szánt előadásunkkal kezdenénk, amelyet rögtön egy maszkos műhely foglalkozás
követ. Délutánt a Fogócska című szabad elvegyüléssel folytatnánk a munkát, majd kora este
eljátszanánk Johnny utolsó megbízatása című inkább felnőtteknek szóló kanavászunkat. Az
előadások szüneteiben, mi és velünk együtt dolgozó szociológus és pszichológus önkéntesek
beszélgetést kezdeményezünk nézőinkkel.
A programhoz társulhat még a helyi közösségek szervezésében mindenféle más közösségi prog-
ram is, kiemelve megjelenésünket.
9. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
6. Az ember annyi amennyit befogadhat – Peremvidék
Az Csereháti Roma Önsegítő Egyesület és Utcaszínházi Alkotóközösség három éve tartó
együttműködésének első közös vállalkozása ez a hosszú távú, több fázisból álló, tehetség-kutató
védelmező és fejlesztő program, amely kulturálisan hátrányos helyzetű 8-21 éves csereháti fiata-
lok számára kívánja biztosítani a rendszeres, kreatív színházi munkán keresztül olyan alapvető
életbeli készségek elsajátítását, mint a jelen- vagy készenlét, az összpontosítás, a tudatosan
tervezett cselekvés, a képzelet és gondolat irányítása, a test és elme együtt munkája, a szorongá-
sok, gátlások felismerése, az érzelmek ki- és bekapcsolódása, a páros és közösségi kapcsolatok
kezelése, a szabálykövetés és a közösségi kommunikáció.
Január és április között felkeresünk 25 Roma-közösséget a Csereháton, minden faluban eltöltünk
produkcióinkkal és műhelyünkkel egy-egy napot, és mindenhol megtesszük ugyanazt a felaján-
lást: ha az érdeklődő fiatal előkészít egy rövid saját produkciót, részt vehet a tavaszi szünetre
szervezett intenzív, bentlakásos alkotói műhelyen.
A nyár folyamán új Karnevál előadásunkat visszük el ugyanezekbe a közösségekbe. A nyári
táborba minden fiatalt meghívunk, a belépő továbbra is egy produkció. A hosszabb két hetes
tábor már komoly, ismétlődő elvárásokat állít minden készség terén a résztvevők elé.
A színházi munkát kiegészítő mesterségek veszik körül, a maszk, a ruhák, a kellék-tárgyak, a
cirkuszi eszközök, a parókák, valamint az irodalmi és tervezői műhelyek egész sora nyújt kreatív
feladatot azoknak, aki valamiért a közvetlen színpadi munkában, na és persze az elmaradhatat-
lan zenekarban sem találják a helyüket.
A tábort záró előadásban, mindenki munkája megjelenik. Rövid történeteket játszunk majd el,
olyanokat, amelyek a tábor ideje alatt íródnak.
Reményünk, hogy az egyre erősödő és változó, szelektálódó és rétegződő közösség, az évek
során nem csak egymással és velünk, hanem a színházi munka egyre összetettebb feladataival
rendszeresen találkozik majd.
Talán nem utópia, hogy a negyedik évben velük közösen egy olyan darabot alkotunk, amelyet
a Cserehát és Magyarország sok-sok településére is elvihetünk, és a formáció Edelényi kistérség
Roma közösségi-ifjúsági színtársulataként folytathatja tovább a színházi munkát.
10. Utcaszínházi Alkotóközösség
Színházat mindenkinek!
7. Áramlat a színházban – a kutatás
Az ’Energia és Információ Áramlata a Színházban’ című kutatási programban az Eötvös Lóránd Tu-
dományegyetem Pszichológiai Intézetével közösen tanulmányozzuk a próbateremben és szin-
kron flow (EEG) laboratóriumban a színházi esemény alkotóelemeit. Azokat az alapkérdésekhez
keresünk egyszerű hozzáférést, amelyek rendszeresen felmerülnek a színházi munkafolyamat
közben: mint az összpontosítás, a tudatosan tervezett cselekvés, a jelen- vagy készenlét, a test és
elme együtt-munkája, a szorongások, gátlások felismerése, az érzelmek ki- és bekapcsolódása,
a képzelet és gondolat irányítása, a páros és közösségi kapcsolatok a színpadon, vagy a színész
munkája a közönség jelenlétében.
A tartósan pozitív érzelmek hatására félelem-mentes állapotba kerülünk, ekkor felsőbb
agyterületeink rendkívüli hatékonysággal kezdenek működni, képesekké válunk a körülöttünk
zajló eseményeket a maguk teljességében befogadni. Ez a színház évezredes lehetősége. A szín-
ház könnyedén képes bevonni a feloldódó nézőt egy interpersonal térbe, de kötelessége ugy-
anitt szoros felelősséget is vállalni a bevitt impulzusok minőségéért.
Az új tudomány – interactive neurosciences (Siegel 2004) – az ezekben az ember-közi mechaniz-
musokban megjelenő felelősséget teszi végre elkerülhetetlenül tudatossá az számunkra. Kap-
csolatainkért saját példánkkal felelünk. A világ, az egymásrautaltság megértése helyett, mégis
individualizációra és versengésre ösztönöz, pedig egymástól-egymásról tanulunk.
12. Utca-szak Közhasznú Egyesület
1142 Budapest, Dorozsmai út 13 / b.
E-mail: utcaszak@gmail.com
Web: http://specstreet.wordpress.com
Facebook: http://www.facebook.com/Utcaszak