1. Könyvtár és közösség: a web 2.0
megjelenése a magyar megyei
könyvtárak honlapjain
Konzulens tanár: Racsko Réka
Készítette: Héjjas Flóra
Eszterházy Károly Főiskola
3. évf.
Informatikus könyvtáros
2. Mottó
„A könyvtárak megújulás előtt állnak.
Ez a megújulás nemcsak választás kérdése,
hanem kényszer is….”
Pintér Róbert
In: Web 2.0-Könyvtárak
URL: http://www.slideshare.net/csorgokriszti/web2-0-
szolgaltatasokakonyvtarban?next_slideshow=1
3. A kutatásom fázisai
2014. szeptember-október
A kutatási probléma megfogalmazása
A szakirodalmi háttér feltárása
2014. november
A szempontrendszer kidolgozása
Elemzés elvégzése, a szempontrendszer tesztelése
2014. november-december
A megyei könyvtárak (19 db) honlapok elemzése
Konklúziók levonása. Szöveganyag véglegesítése
2015. március
A dolgozat és a prezentáció javítása a bírálók
javaslatai szerint
4. Web 2.0 és könyvtár 2.0
• Elméleti megalkotó: Tim O’Reilly
(2004)
• Jellemzői:
– közösség szerepe
„ [...] korunk olvasói egyben írók is.”
(Beeson, 2009)
– tartalmak megosztása/ létrehozása
• Eszközei:
– wikik, blogok
– Pl: Facebook, Twitter, Skype, YouTube,
Picasa
„Speciális közösségi tér”
Forrás:http://www.pickmypoint.com/2014/07/best-web-20-sites-with-high-pr-for-seo.html
http://en.wikipedia.org/wiki/You_%28Time_Person_of_the_Year%29#/media/File:Time_youcover01.jpg
A Time magazin címlapja 2006-ban:
Az év embere TE vagy
5. Szakirodalmi háttér
Bibliográfiai adatok Kulcsszavak Elérhetőség
Coombs, Karen (2007): Egy egyetemi könyvtári honlap
átalakítása a Web 2.0 szempontjai szerint. Ford. Hegyközi Ilona.
használói szokások, honlap,
számítógép-hálózat
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5Bin=ref
1.in%5D/?07/220*58873
Finta Zsolt (2007): Könyvtári honlapok megújítása CMS-
rendszerekkel, könyvtár 2.0 (szakdolgozat)
CMS-rendszerek, megújulás,
honlapok, könyvtárak
http://www.mokka.hu/web/guest/record
Joint, Nicolas (2010): A könyvtárak és a web 2.0 kihívásai. Ford.
Drótos László. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 57.
évfolyam, 1. szám
közösségi hálózat, hátrányok,
HTML
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=525
9&issue_id=511
Könyvtár 2.0 (2006) webkettő, tag-elés, közösség http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=oldal&
o=konyvtar_2
Nesta, Frederick (2011): Könyvtár 2.0 vagy Könyvtár III:
visszavenni az irányítást. Ford. Tóth Máté. In: Tudományos és
műszaki tájékoztatás. 58. évfolyam 10. szám
interaktivitás, megújulás,
web 3.0, RSS, Google
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=554
6&issue_id=531
Payer Barbara (2013): Honlapnézőben. Hogyan változtak a
megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben. In: Könyvtári
figyelő. 49. évfolyam 3. szám
megyei könyvtárak, dizájn http://ki.oszk.hu/kf/2013/09/honlapnezoben-
hogyan-valtoztak-a-megyei-konyvtarak-honlapjai-
az-elmult-evtizedben
Szalóki Barbara (2005): Magyar kultúrális honlapok minősége-
európai szemmel. In: Könyv, könyvtár, Könyvtáros. 14. évfolyam
8.szám
átláthatóság, hatékonyság,
hozzáférhetőség
http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek
0508/szaloki.html
Vida Andrea (2006): Könyvtári honlapok megújítása: kinek,
miért, hogyan? CMS-rendszerek a könyvtárak szolgálatában.
In:Tudományos és műszaki tájékoztatás. 53 évfolyam 3.szám
megújulás, felhasználó-
központúság,minőségi honlap
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=433
2&issue_id=470
Voit Pál (2010): Vázlat egy XXI. századi könyvtárképhez.
Fenntartható fejlődés a kultúrában. In: Könyv, könyvtár,
Könyvtáros. 19. évfolyam 10. szám
fejlődés, értékteremtés, komplex
könyvtár
http://ki.oszk.hu/3k/2011/07/vazlat-egy-xxi-
szazadi-konyvtarkephez-fenntarthato-fejlodes-a-
kulturaban
6. A hazai szakirodalmi kutatások
Bibliográfiai adatok Mit vizsgált?
Tóth Ferenc Tibor (2002): LibInfO, a Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1079&issue_id=46
Libinfo, hatékony, magas színvonalú n szolgáltatás a
felhasználóknak
Tóth Máté (2004): A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban - Trendek a hazai és
nemzetközi könyvtárügyben http://epa.oszk.hu/01300/01367/00129/pdf/02konyvtar.pdf
könyvtáros szerepváltás, digitális kor, óriási
információmennyiség kezelése, játékosok
Takács Dániel (2007): Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00129/pdf/02konyvtar.pdf
új szolgáltatási modell a könyvtár 2.0-nak köszönhetően,
technikai átalakulás
Mikulás Gábor (2007): Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00129/pdf/02konyvtar.pdf
elektronikus könyvtári környezet, a felhasználóval együtt
alakítják a könyvtárat
Szűcs Viktor (2007): Web 2.0- a könyvtárak világában
http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf
könyvtár 2.0, régi és új Internet, BitTorrent, Google
AdSense, kereső optimalizálás
Vida Andrea (2007):Könyvtári honlapok megújítása: kinek, miért és hogyan? CMS-rendszerek
a könyvtárak szolgálatában http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf
honlapok evolúciója, CMS-rendszerek, tíz minőségi elv,
Joomla, Mambo
Németh Márton (2008): Az OSZK új közösségi világhálós (web 2.0) fejlesztései
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00192/pdf/3k_EPA01367_2008_08.pdf
OpenURL, linkszolgáltatás, bookmark, NEKTÁR
Ládi László (2008): 2.0 - a weben és a könyvtárakban
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497
rohamos fejlődés, párbeszéd, kommunikáció, közösségi
hálók, címkék, long tail
Sonnevend Péter (2008): A könyvtár új élete
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00192/pdf/3k_EPA01367_2008_08.pdf
a könyvtár új világhelyzete, egyre inkább mérvadó, amit a
hálón találok, Google-nemzedék
Horváth Ádám (2009): Az OSZK új közösségi világhálós (web 2.0) fejlesztései
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00192/pdf/3k_EPA01367_2008_08.pdf
OSZK, közösségi tevékenységek, NEKTÁR katalógus
bővítése, „szállodák közelben” opció
Paszternák Ádám (2010): Könyvtár 2.0, avagy közösen vagyunk tudásbirtokosok
http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2010/10/Paszternak_Adam.pdf
szolgáltatási háló kiépítése, OIK webes megjelenése,
naptár és keresőalkalmazás kiválasztása
Horváth Zoltánné (2012): A könyvtári információs portáloktól a problémaalapú
tudásportálokig – paradigmaváltás?
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5639&issue_id=538
paradigmaváltás, social network, információs portálok
Koltay Tibor (2012): Virtuális, elektronikus, digitális elméletei ismeretek a 21. század
könyvtárához http://ki.oszk.hu/ekonyvek/koltay-tibor-virtualis-elektronikus-digitalis-elmeleti-ismeretek-
a-21-szazad-konyvtarahoz
21. Századi könyvtárosok, virtuális tájékoztatás, falak
nélküli könyvtár, a három „O”
7. A web 2.0 és a könyvtár 2.0 kapcsolata
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0005_36_virtualis_konyvtarak_scorm_03/333_knyvtr_20.html
8. Értékelési szempontok
Kérdések Vizsgált tényező Értékelés módja
Milyen a könyvtár honlapjának megjelenése?
Mennyire illeszkedik a mai webes trendekhez?
• megjelenés, figyelemfelkeltés
• színek, grafika, dizájn
• rövid jellemzés
• 1-5-ig terjedő értékelés
(1-rossz-5-nagyon jó)
Mennyi és milyen látványelemek jelennek
meg a honlapon?
• látványelemek, médiaelemek száma,
minősége
• számszerű adat /arány /sorrend
Mennyire felhasználóbarát a honlap?
• menüpontok logikus felépítése
• beépített keresőmodul megléte
• személyes profil kialakításának
lehetőségei
• rövid, összehasonlító jellemzés
• igen/nem, ha van milyen
• van/nincs, ha van milyen?
Van-e honlapon akadálymentesítésre
vonatkozó funkció?
Hogyan jelenik meg a fogyatékosságok
alapján?
• akadálymentesítés megjelenése
• akadálymentesítés mértéke
• igen/nem/részben
• fogyatékosság szerinti lehetőségek
Mennyire gyakran frissítik a tartalmat?
Az archív tartalom visszakereshetőségének
milyen lehetőségei vannak?
• a naprakész információk aránya
• visszakereshetőség lehetőségei
•
• arány (friss-archív információk)
• a visszakeresési lehetőségek rövid
jellemzése
(1-rossz-5-nagyon jó)
Hány nyelven érhető el a honlap?
• nyelvek száma
• fordítás módja (pl. automata, kézi)
• darabszám
• pl. Google Translate, manuális
fordítás
Milyen rendszerben készül a weblap? • tartalomkezelő rendszer vagy HTML
• tartalomkezelő rendszer
megnevezése (Drupal, Joomla, WP)
vagy a HTML típusa
Közlik-e a jelenlegi és az eddigi látogatók
számát?
• jelenlegi oldalon lévők száma
• látogatók száma
• igen/nem
• igen/nem
• ha igen, ezek száma
Hogyan jelenik meg az oldal mobileszközön? • a weboldal reszponzivitása
• skála
• 1-5-ig terjedő értékelés
A felhasználói felület jellemzése a kezdőlap alapján
9. Kérdések Vizsgált tényezők Értékelés módja
Hány darab és milyen webkettes
szolgáltatások érhetőek el a honlapról?
• webkettes szolgáltatások száma
• típusai
• szolgáltatások darabszáma
• a szolgáltatások felsorolása és tipizálása
Milyen interaktív lehetőségek állnak
rendelkezésre?
• közösségi média (pl. chat, FB-üzenőfal,
twitter)
• fórum, hírcsatorna
• van/nincs, milyen mértékbe
látogatott/használt?
Milyen tartalom/tudás-megosztási
funkciókat használnak a honlapon?
• tartalommegosztási alkalmazások (pl.
Youtube, Google Drive, wikik, delicious,
slideshare)
• szolgáltatások darabszáma
• a szolgáltatások témája, felsorolása és
tipizálása
Milyen formában tudok véleményt
nyilvánítani a meglévő tartalmak
kapcsán?
Tudok-e felhasználóként új tartalmat
hozzáadni?
• FB-like, komment
• megosztás (pl. eseménynél)
• saját tartalom létrehozása
• van/nincs
• ha van, milyenek?
•
A közösségi aktivitás milyen arányban
jelenik meg online és offline?
• online formában (second life)
• offline formában
• ezek aránya
• funkciója
Címkefelhők megjelennek-e?
• jelenléte
• alkalmazások használata
• van/nincs
• ha használnak, milyen típusút?
• mit ábrázolnak vele?
Értékelési szempontok
A web 2.0 megjelenése
10. Kérdések Vizsgált tényező Értékelés módja
Van-e virtuális túra?
Van-e virtuális térkép elérhetőség?
• megjelenése
• Google Maps
van/nincs
mértéke
A könyvtárak bemutatása milyen
mértékű?
• blogolás
van/nincs
A könyvtárosok megjelenése
• személyes blog
• személyes FB-oldal
• közösségi megjelenés
van/nincs
mértéke
Könyvtári partnerség
megjelenése/aránya
• más könyvtári honlapok
megjelenése
van/nincs
Értékelési szempontok
A könyvtári közeg megismertetésének módjai
11. Egy konkrét értékelés tapasztalatai
Elemzés tárgya: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár (Eger)
Forrás:http://www.brody.iif.hu/
12. Konklúziók
„SWOT-analízis” bemutatása (egy-két példa)
Erősségek
• webkettes közösségi alkalmazások aktív használata
• letisztult honlapszínek
Gyengeségek
• mobilbarát verzió hiánya
• animáció/videó hiánya
Lehetőségek
• többnyelvű elérhetőség kiterjesztése
• virtuális térkép/túra alkalmazása
Veszélyek
• akadálymentesítés hiánya, vagy alacsony szintű jelenléte (pl. csak
gyengénlátóknak)
• speciális igényű felhasználók elveszítése
13. További kutatási lehetőségek
• Más könyvtártípusokkal való összehasonlítás.
• Optimális (standard) mutatóval történő
összehasonlítás elvégzése.
• Különös tekintettel:
– a teljességre törekedve a könyvtári szempontból
hasznosnak vélt web 2.0-ás szolgáltatásokat
vizsgálatával.
– az akadálymentességi szempontoknak való megfelelés
(WCAG) vizsgálata.
• Kérdőíves vizsgálat lefolytatása a célcsoportokkal.
14. Irodalomjegyzék
Coombs, Karen (2007): Egy egyetemi könyvtári honlap átalakítása a Web 2.0 szempontjai szerint. Ford. Hegyközi Ilona.
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5Bin=ref1.in%5D/?07/220*58873
Finta Zsolt (2007): Könyvtári honlapok megújítása CMS-rendszerekkel, könyvtár 2.0 (szakdolgozat)
http://www.mokka.hu/web/guest/record
Joint, Nicolas (2010): A könyvtárak és a web 2.0 kihívásai. Ford. Drótos László. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 57.
évfolyam, 1. szám
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5259&issu
Könyvtár 2.0 (2006)
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=oldal&o=konyvtar_2
Nesta, Frederick (2011): Könyvtár 2.0 vagy Könyvtár III: visszavenni az irányítást. Ford. Tóth Máté. In: Tudományos és műszaki
tájékoztatás. 58. évfolyam 10. szám
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5546&issu
Payer Barbara (2013): Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben. In: Könyvtári
figyelő. 49. évfolyam 3. szám
http://ki.oszk.hu/kf/2013/09/honlapnezoben-hogyan-valtoztak-a-megyei-konyvtarak-honlapjai-az-elmult-evtizedben
Szalóki Barbara (2005): Magyar kultúrális honlapok minősége-európai szemmel. In: Könyv, könyvtár, Könyvtáros. 14. évfolyam
8.szám
http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek05
Vida Andrea (2006): Könyvtári honlapok megújítása: kinek, miért, hogyan? CMS-rendszerek a könyvtárak szolgálatában.
In:Tudományos és műszaki tájékoztatás. 53 évfolyam 3.szám
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4332&issue_id=470
Voit Pál (2010): Vázlat egy XXI. századi könyvtárképhez. Fenntartható fejlődés a kultúrában. In: Könyv, könyvtár, Könyvtáros.
19. évfolyam 10. szám
http://ki.oszk.hu/3k/2011/07/vazlat-egy-xxi-szazadi-konyvtarkephez-fenntarthato-fejlodes-a-kulturaban
Szeretettel köszöntök minden résztvevőt. Héjjas Flóra vagyok az Eszterházy Károly Főiskola harmad éves informatikus könyvtáros szakos hallgatója.
A mai prezentációm, és a kutatásom tárgya a könyvtár és a web 2.0 kapcsolódási pontjai, amelyet elsősorban a megyei könyvtárak honlapjain keresztül vizsgálok.
Célom, ahogyan a fenti képen is látszik, a kapcsolódási pontok megtalálása és elemzése a könyvtári webes felületek és az olvasók/felhasználók között.
Előadásomban szeretném bemutatni kutatásom fő irányvonalait, a kutatási tervemet, azon belül a téma elméleti hátterét, a weblapok elemzésének szempontjait, és a kutatás folytatásának távlati tervét.
Előadásomat egy mottóval kezdeném.
A fent olvasható problémát / tényt nem csak mi, leendő könyvtáros szakemberek látjuk, hanem a könyvtárat használó kutatók is, például a gazdasági területekről, hiszen Pintér Róbert a Corvinus Egyetem adjunktusa fogalmazta meg a következő megállapítást: „A könyvtárak megújulás előtt állnak. Ez a megújulás nemcsak választás kérdése, hanem kényszer is…”
Úgy vélem, hogy ez a megújulás a web 2.0-nak köszönhetően talán megvalósulhat, és most ezt szeretném Önöknek vázolni.
A témámat szeretném a formai elemekben is tükrözni, a dián a vizsgált 19 megyei könyvtár honlapjainak kezdőlapját láthatjuk.
Ezen a dián a kutatási fázisaimat szeretném bemutatni. Ahogy a prezentáción is látszik szeptemberben és októberben a kutatási problémát fogalmaztam meg és a szakirodalmi háttér feltárásával foglalkoztam. November elején és közepén a kutatási alapom szempontrendszerét dolgoztam ki, majd decemberben elemeztem egyesével a honlapokat, majd véglegesítettem a szöveganyagot. Márciusban kijavítottam a dolgozatomat és a prezentációmat a bírálók javaslatai szerint. A továbbiakban úgy tervezem, hogy majd egy kérdőíves kutatást is lefolytatok különböző célcsoportokkal.
Nagyon röviden ismertetném a web 2.0 kialakulásának hátterét, annak jellemzőin és eszközein keresztül, hiszen ezen szempontok lesznek a könyvtár köré épülő közösség fő mozgatórugói. Az elméleti megalkotó Tim O’Reilly, aki 2004-ben használta a web 2.0 kifejezést. Főbb jellemzői: a közösség szerepe, a mobilitás, tartalmak megosztása/létrehozása. Ahogy Beeson is mondta a korunk olvasói egyben írók is. Erre utal a Time magazin 2006-ban kiadott címlapja. Ez volt a web 2.0 sikerének mérföldköve, amikor a Time magazin a felhasználók általi tiszteletből és a web 2.0 jelentőségét hangsúlyozva, 2006-ban minket, felhasználókat választottak az év emberének. Hiszen a webet mi már nem csak olvassuk, hanem írjuk is.
Eszközei: wikik, blogok, illetve a tipikus webkettes szolgáltatók, mint például: facebook, twitter, Skype, YouTube vagy a Picasa. Ez egy speciális közösségi tér.
A web 2.0 hatására minden tudományterületen megjelent az úgynevezett 2.0-ás változat, így természetesen a könyvtártudomány életében is. Jellemzői például a felhasználó központúság, a rugalmasság, RSS-ek használata, emberközeliség.
Jelen kutatásomban, azt szeretném vizsgálni, hogy az alábbi tulajdonságok (a teljesség igénye nélkül) megjelennek-e a megyei könyvtárak webes felületein.
Az alábbiakban a szakirodalmi hátteret szeretném bemutatni Önöknek. Főleg a magyar szakirodalmat részesítettem előnyben.
A szakirodalom kutatása során elsősorban a nyílt hozzáférésű adatbázisokban kerestem (pl. MATARKA, MANCI), valamint a weben elérhető szakmai hírleveleket (pl. KIT-hírlevél), és a témába vágó cikkeket részesítettem előnyben.
Az alábbi dián a korábban a témában Magyarországon publikáló szakemberek tanulmányainak főbb adatait láthatjuk, amelyeket az egyik bírálóm is a figyelmembe ajánlott, és úgy vélem, hogy ezen munkák nagyon jó további elemzési alapot nyújtanak. Sajnos az összes nem fért rá a diára, de kettőt-hármat kiemelnék, ami szerintem érdekes a téma szempontjából. A dián a könyvtáros szakemberek portréjait láthajtuk.
Takács Dániel, Mikulás Gábor és Paszternák Ádám jelentős képviselőik a magyar könyvtári ügynek. A Könyvtár 2.0 avagy közösen vagyunk a tudásbirtokosok című írásuk nagyon jól összefoglalja a web 2.0 jelentőségét a könyvtárügyre nézve. Szűcs Viktor is a könyvtárak helyzetét vizsgálta a web 2.0 hatására, és azt írta, hogy a könyvtáraknak továbbra is törekedni kell a minőségre és az igényességre ezzel is megőrizve és továbbfejlesztve a könyvtárak rangját a folyamatosan megújuló internet világában is.
Horváth Zoltánné, Paszternák Ádám, Takács Dániel, Mikulás Gábor, Tóth Máté, Ládi László, Koltay Tibor, Sonnevend Péter, Szűcs Viktor, Vida Andrea, Tóth Ferenc Tibor, Horváth Ádám, Németh Márton, Bánkeszi Katalin, Tamási Balázs, Hubay Miklós, Jávorszky Ferenc, Kukor Ferenc
A kutatásomban lévő szempontrendszer alapját képező értékelés elemeit láthatjuk ezen az ábrán.
A középpontban a témából adódóan az interaktivitás áll, mint a web 2.0 központi fogalma, ezen felül elemzem a honlapokat a felhasználók, a közösségi szemlélet, a web 2.0 alkalmazások, valamint az alap könyvtári szolgáltatások oldaláról.
A következő 3 dián a kidolgozott szempontrendszer látható. Három nagy kategóriát készítettem. Minden kategóriát további három részre bontottam a kérdések, a vizsgált tényezők és az értékelés módjára. Ezekből emelnék ki pár kérdést. Első körben a felhasználó felületet vizsgáltam. Olyan kérdések érdekeltek, mint például, hogy milyen látványos a könyvtár megjelenése, milyen gyakran frissítik az oldalakat, van-e akadálymentesítésre alkalmas funkció, vagy, hogy hány nyelven érhető el a honlap? Mivel a mai rohanó világban az emberek többnyire a telefonjukról tájékozódnak, ezért fontosnak tartottam azt is megnézni, hogy a vizsgált weboldalak hogyan jelennek meg mobileszközökön.
A felhasználói felület vizsgálata után, a web 2.0 megjelenését kutattam. Itt olyan kérdéseket fogalmaztam meg, mint, hogy hány darab és milyen webkettes szolgáltatások érhetőek el a honlapról, milyen interaktív lehetőségek állnak rendelkezésünkre, milyen formában lehet véleményt nyilvánítani vagy, hogy címkefelhőket találunk-e a honlapokon?
A harmadik kategóriában a könyvtári közeg megismertetésének módjait, lehetőségeit vizsgáltam. Itt az érdekelt, hogy van-e lehetőség virtuális sétát tenni a honlapon, milyen a könyvtárosok megjelenése, vagy, hogy megjelenik-e a könyvári partnerség.
A Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár honlapján be is mutatnám az értékelés tapasztalatait. A könyvtár és közösség témában elemzett weblapról a címkefelhőben látható jellemzőket gyűjtöttem össze. Összességében azt mondhatom, hogy a honlap színvilága letisztult, felhasználóbarát és jól alkalmazza a web 2.0 nyújtotta közösségi lehetőségeket, például nagyon aktívak a facebookon, a twitteren szintén követhetőek, a YouTubon szinte az összes videójuk és hanganyaguk fent van. Az oldal mobileszközön jól megjeleníthető. Akadálymentességi szempontból fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár a honlapon elérhető ez a funkció, de nem lehet használni. . Naprakész és aktuális a honlap. Az archívumot könnyű elérni és több évre visszamenőleg meg lehet találni egy-egy cikket.
A honlap a magyarral együtt öt nyelven érhető el. Angolul, franciául, németül és lovári nyelven. A weboldal jól alkalmazza a web 2.0 nyújtotta közösségi lehetőségeket, például nagyon aktívak a Facebookon, a Twitteren követhetőek, saját RSS és YouTube csatornájuk van, ahol szinte az összes videójuk fent van és megtekinthetőek. A Tumblr-ön is fent van és a Flickert is használják. Az oldal mobileszközön jól megjeleníthető. A Facebookon több mint 1200 követője van a megyei könyvtárnak. Online formában főleg arról kapunk tájékoztatást, hogy milyen offline programok, rendezvények érhetőek el a könyvtárban. Erről viszont alaposan tájékoztatnak, és odafigyelnek, hogy minél érdekesebb előadásokat szervezzenek.
Virtuális túrát nem tudunk tenni az oldalon, és virtuális térkép sincsen. A könyvtárat alaposan megismerjük a múltját, és a jelenét is. A könyvtárosok bemutatása csak a legfontosabbakra szorítkozik.
Végül úgy véltem, hogy szükséges, összegzésképpen egy elemzés készítése, amelyet a SWOT (GYELV)- analízis négy szempontja alapján készítettem el. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem a hagyományos értelemben alkalmaztam ezt a mikrokörnyezeti elemzési módszert, hanem csak a szempontok átvételtele miatt alkalmaztam. Nem célom minőségbiztosítási módszerek alkalmazása. A megyei könyvtári honlapokkal kapcsolatos tapasztalatokat szeretném csak ezáltal keretbe foglalni. Itt a dián tényleg csak pár dolgot emeltem ki.
Természetesen az itt bemutatott, felsorolt, ismertetetett tapasztalatok nem teljesek, a kutatás során számos egyéb szempontot is vizsgálhatónak tartottam, azonban mindre nem volt egyelőre lehetőségem.
Ahogyan az egyik bíráló is megjegyezte, a dolgozat további kutatás alapját képezheti, hiszen tervezem összevetni a kapott eredményeket, valamint a kialakított szempontrendszert más könyvtártípusokra is, elsősorban például a hazai felsőoktatási könyvtárakra fókuszálva.
Azért választottam ugyanis elsőként a megyei könyvtárak honlapjait, mert úgy vélem, hogy ez az országos lefedettségű hálózat jut el a legszélesebb rétegekhez, és épít közösséget. Tervezem a továbbiakban, hogy kérdőíves felmérést is elvégzek különböző célcsoportokkal, például külön a tizenéves fiatalokkal, az idősekkel és így tovább, hogy minél
