Szakdolgozat

Nyugat-magyarországi Egyetem
Savaria Egyetemi Központ
Bölcsészettudományi Kar
Könyvtár- és Információtudományi Tanszék

Ne féljünk a válságtól!
Menedzsmentötletek könyvtári vezetők számára

Konzulens: Készítette:
Bognárné Lovász Katalin Briga Péter Balázs
Főiskolai docens Informatikus könyvtáros

Szombathely
2010

Tartalomjegyzék

Előszó.......................................................................................................................5
1. A 2008-2009-es globális recesszió és magyarországi hatásai............................10
1.1. A 2008-2009-es válság kialakulásának okai...............................................11
1.2. A válság következményei, és hatása a nemzetközi gazdaságra..................15
1.2.1. Válságban a mag: a krízis Amerikát érintő hatásai..............................15
1.2.2. A recesszió hatásai az eurózónára és a világ más területeire...............16
1.3 Konszolidációs kísérletek a nemzetgazdaságban.........................................18
1.4. Magyarország és a világgazdasági válság...................................................20
1.4.1. A válság hatásai az országra................................................................22
1.4.2. A magyar válság konszolidálására tett kísérletek................................24
1.4.3. A jövőt prognosztizáló trendek............................................................26
2. A kultúra és a könyvtárak helyzete Magyarországon........................................28
2.1. A magyar kultúra támogatottsága...............................................................29
2.2. A könyvtárak helyzete Magyarországon.....................................................31
2.2.1. A könyvtár intézménye........................................................................32
2.2.2. A könyvtárak finanszírozása................................................................34
3. A könyvtári vezetés feladatai
és a mindennapi működés......................................................................................49
3.1. A vezető erényei és képessége ...................................................................51
3.1.1 Kooperáció, példamutatás és elkötelezettség........................................52
3.1.2. A delegálás és a „nyitott ajtó”..............................................................53
3.2. A vezető feladatai a mindennapi működés során........................................54
3.2.1. Munkaszervezés...................................................................................55
3.2.2. Hátráltató tényezők a működésben......................................................57
3.2.3. Teljes körű minőségirányítás...............................................................59
3.2.4. A biztonság kérdése.............................................................................61
4. Az emberi erőforrás menedzsment könyvtári alkalmazásai...............................63
4.1. A motiváció.................................................................................................64
4.1.1. A motiválás alapvető eszközei.............................................................65
4.1.2. A fluktuáció (turnover)........................................................................68
4.2. A személyzeti tréning..................................................................................68
4.3. A kommunikáció.........................................................................................71
4.3.1. A kommunikáció feladata....................................................................71
4.3.1. A hallgatás és a visszacsatolás.............................................................73
5. Marketingmenedzselés a könyvtárban:
a marketing-mix könyvtári specifikumai...............................................................75
5.1. Néhány szóban a marketingről....................................................................75
5.2. A marketingmix könyvtári alkalmazásának lehetőségei ............................78
5.2.1. (Szolgáltatás)termék a könyvtárban.....................................................80
5.2.2. Az árképzés..........................................................................................93
5.2.3. A szolgáltatási csatornák .....................................................................98
5.2.4. A könyvtári marketingkommunikáció...............................................101
6. Az elmélet gyakorlati megvalósulása a Savaria Egyetemi Könyvtárban ........109

2

6.1. A könyvtár és vezetősége..........................................................................110
6.2. A kérdések és a kapott válaszok................................................................113
6.2.1. A könyvtár vezetői és a mindennapi működés...................................113
6.2.2. Emberi erőforrás menedzsment (HRM) és személyzeti politika a SEK
könyvtárában................................................................................................119
6.2.3. Marketingmenedzselés a SEK Könyvtárában....................................125
6.3. Néhány zárógondolat a Savaria Egyetemi Könyvtár menedzsmentjéről. .131
Zárszóként............................................................................................................132
Függelék...............................................................................................................133
1. Idézett dialógus Bruce A. Shuman könyvéből (lásd 179-180. számú
hivatkozás).......................................................................................................133
2. A Savaria Egyetemi Könyvtár vezetői módszereit vizsgáló kérdőív...........134
A vezetők.....................................................................................................135
Működés.......................................................................................................136
Emberi erőforrás menedzsment (HRM) ......................................................137
Marketing.....................................................................................................140
Felhasznált Irodalom............................................................................................142

3

„A pénz jobb, mint a szegénység,
már csak anyagi szempontból is”
/Woody Allen/

4

Előszó

Ma Magyarországon, csakúgy, mint a világ többi országában, az egyik legtöbbet
foglalkoztatott kérdéskör a 2008-2009-es gazdasági világválság. Az elmúlt két
évben folyamatosan jelentek meg publikációk a témát illetően, melyek a válság
kialakulásáról, hatásairól írtak, és némelyikük a társadalom és a kultúra igazán
„sötét jövőjét” vizionálta. A pesszimista hangvételű írások félelmüket fejezik ki a
tekintetben, hogy a kormány válságkezelési stratégiájának köszönhetően az állami
támogatások összege olyan mértékben fog csökkeni, hogy az teljesen
ellehetetleníti majd a kulturális intézmények egzisztenciáját. Ugyanakkor nem
számolnak azzal a ténnyel, hogy ezek az intézmények nem csak fenntartójuktól
függhetnek: mert társadalmi igényeket elégítenek ki. S míg a kulturális
szolgáltatások iránti szükséglet és kereslet, melyet éppen ezeknek az
intézményeknek kell generálniuk, jelen van a magyar társadalomban, addig ezek
az intézmények „saját sorsuk kovácsai”. Dolgozatom középpontjába – mintegy
ezen esszékre való válaszadásként – a gazdasági világválság a magyar
könyvtárügyre gyakorolt hatásait és a könyvtári menedzsment a recesszióra
adható válaszait állítottam.
A menedzsment, és azon belül (főképp) a vezetés, hozzám közel álló témakörök.
Valamennyivel több mint három évet dolgoztam vezetőként egy olyan
gyorsétterem profilú, szolgáltatóipari mamutvállalatnál (bízom benne, hogy nem
bizonyul reklámnak, ha kimondom a nevét: McDonald’s), amely működése
középpontjába a profitot, illetve a profitszerzést állítja. Ennek a gyakorlatnak
megfelelően dolgozatom jelmondataként a „profitot a nonprofitnak” frázist
választottam.
Hiszem, hogy a magyar könyvtáraknak szükségük van néminemű
profitorientáltságra ahhoz, hogy a folyamatosan csökkenő állami támogatás
ellenére, illetve mellett megőrizhessék egzisztenciájukat. Elutasítom a könyvtárak
„vegetáló” hozzáállását, ezért dolgozatom célja olyan vezetői ötletekkel
szolgálni, melyek hasznosíthatók a mindennapi, könyvtári működés terén;

5

javítva a szolgáltatások minőségét, növelve a magyar könyvtárak látogatottságát,
és ezáltal növelve a könyvtárak nem determinált bevételét is.
Ötleteimet vezetői tapasztalataimból merítettem: a McDonald’s tudja, hogyan
szerezzen és tartson meg újabb és újabb vendégeket, és ez a tudás az ő esetében
nem reklámköltség kérdése. Szeretném az olvasóval megosztani azokat a
„profitorientált” technikákat, melyek a könyvtári környezetben is alkalmazhatók,
és ahogy egy gyorsétteremnek, úgy egy közfeladatokat ellátó, államfinanszírozott
intézménynek is sikereket hozhatnak.
Dolgozatom témájából fakadóan nem látom értelmét „klasszikus” hipotézisek
felállításának, ugyanis – tudományos státuszomból eredően – nem áll módomban
bizonyítani sem feltevéseim helyességét, sem tévedésemet. Hipotéziseimet így
csupán mint hitemet és meggyőződésemet jeleníthetem meg dolgozatomban:
hiszem azt, hogy a könyvtárak túlélhetik a gazdasági világválságot és azt a
kulturális közönyt, amely a mai magyarországi államvezetést és a
társadalmat jellemzi, és meggyőződésem, hogy ezt csak úgy érhetik el, ha
saját maguk is gondoskodnak jövőbeli egzisztenciájuk megteremtéséről.
Dolgozatomban nem hosszú távú stratégiát, lehetséges forgatókönyveket
kívánok elemezni, illetve nem törekszem lehetséges, és a távoljövőben
jövedelmező stratégiák megalkotására, csak olyan ötletekkel kívánok szolgálni,
melyek egy-két éven belül javíthatják a könyvtárak helyzetét, a jelen recesszió
körülményein belül. Munkámban nem egy adott könyvtár lehetőségeit vázolom; a
dolgozatot próbáltam úgy megírni, hogy ezeket a menedzsment és marketing
módszereket/taktikákat/technikákat a legtöbb magyarországi könyvtár
hasznosítani tudja.
Szakdolgozatom tartalmát három részre osztottam, mégpedig: „alapvetés”,
„menedzsmentötletek a mindennapokra” és „az ötletek megvalósulása a Savaria
Egyetemi Könyvtárban”. Az alapvetésben a gazdasági világválság témakörével és
a kultúra, valamint a könyvtárak jelenkori magyarországi helyzetével
foglalkozom. Menedzsmentötleteim a könyvtármenedzsment három területéhez, a
vezetéshez és működéshez, az emberi erőforrás menedzsmenthez és a
marketinghez kötődnek. Az utolsó részben intézményünk könyvtárának, a Savaria

6

Egyetemi Könyvtárnak vezetését vizsgáltam meg egy, a könyvtár munkatársai
által kitöltött kérdőívvel.
Törekedtem arra, hogy ötleteimet a témá(k)ban megjelent szakirodalomba
ágyazzam, és lehetőségeimhez mérten felmérjem és összevessem a fellelhető
irodalmat. Mivel dolgozatom relatíve nagy témát ölel fel, a kutatás legnagyobb
nehézségét – nem szokványos módon – pont az okozta, hogy hatalmas
mennyiségű irodalom állt rendelkezésemre munkám megírásához, és erősen
szelektálnom kellett, hogy dolgozatom terjedelmi korlátait ne túlzottan lépjem túl
(ebből talán csak a túlzottan sikerült).
Előszavam zárómondataként szeretném megköszönni konzulensem, Bognárné
Lovász Katalin támogatását, konstruktív kritikáját és végtelen türelmét, és csak
remélni tudom, hogy „nem okozok csalódást”.

7

I. rész:
Alapvetés

8

Amikor gimnáziumi történelemtanárom az érettségire készítette fel az osztályt,
nem győzte hangsúlyozni, hogy a legelső, amit egy adott téma kifejtésénél meg
kell tennünk, az a probléma térben és időben való elhelyezése. Dolgozatom első
része pontosan ezt a célt szolgálja. Az első fejezetben a gazdasági világválsággal
(időben) és magyarországi hatásaival (térben) foglalkozom.
A fejezet megírásakor igyekeztem „közérthető” lenni, és kerülni az olyan
közgazdasági kifejezéseket, melyek értelmezéséhez nekem is szótárat kellett
nyitnom. Mivel a témával foglalkozó szakirodalomban sok esetben találkozhatunk
a szerzők egyéni, szubjektív véleményével a válság kialakulásának okait illetően,
én törekedtem arra, hogy minél faktografikusabb és objektívebb lehessek, s csak
és kizárólag a kész tényeket közöljem (tehát nem foglalkozom a különböző
politikai és gazdasági spekulációkkal, valamint a globális ökokatasztrófa nézetek
képviselőivel). Ennek következtében nem foglalkozom a közgazdászok – a válság
jövőbeni hatásának ismertetését célzó – utópisztikus gondolataival, delphoi
vízióival sem. Szakdolgozatom terjedelmi korlátai miatt továbbá nem
foglalkozom az összes ország helyzetével külön-külön, így a külföld
„képviseletébe” főképp a válságot elindító Egyesült Államokat és az eurozónát
állítom.
Ismertetem tehát a világválság kialakulásának okait, a recesszió gazdasági és
társadalmi hatásait, és a világ kormányainak a válság konszolidációjára tett
kísérleteit. A fejezet második felében a „magyarországi válságot” vizsgálom, az
első részhez hasonló aspektusokban.
Az „alapvetés” második fejezetében a kultúra és a könyvtárak támogatottságát,
jelenlegi magyarországi helyzetét vizsgálom, alapvetően kétféle szempontból: a
kultúra és a könyvtárak állami finanszírozottságát, valamint a kultúra és a
könyvtárügy iránti társadalmi igények (nem) meglétét veszem szemügyre.

9

1. A 2008-2009-es globális recesszió és
magyarországi hatásai

A gazdasági válság nem új keletű jelenség a világtörténelemben. Már az
ókorban is előfordult, hogy egy-egy állam válságba került, illetve fejlődését
recesszió követte. A legelső olyan válság, mely szinte egész Európát sújtotta, a
nagy felfedezéseket követő, azok hatására kialakuló árforradalom volt. A
harmadik világ területeiről Európába áramló nemesfémek értéke „tömeges”
megjelenésük miatt erősen csökkent, ami magával hozta a termékek drágulását,
így elindítva a történelmi válságok okainak klasszikus, „ördögi” körét.1 Ezek után
a történelem már folyamatosan ismételte önmagát: követték egymást a fellendülés
és a válság időszakai. A háborúk, járványok, sőt még az ipari forradalmak is
magukkal hozták a válságok kialakulásának lehetőségét.
A különböző ideológiák, gazdasági- és államrendek kialakulása jelentősen
megszaporította a válsághelyzeteket a XX. században. A mindezidáig a
legnagyobb recessziónak tartott esemény „Nagy gazdasági világválság” néven
vonult be a történelembe. Az 1929. október 24-én (a „fekete csütörtök”), a Wall
Streeten kirobbant túltermelési és pénzügyi krízis az egész világon éreztette
hatását, tömegeket döntött nyomorba, még a válság kezelésének megkezdését
hozó év, 1933 után is. A nagy gazdasági világválság, valamint az 1973-as és
1979-1983-as Olajválság után elérkeztünk az elmúlt száz év egyik legnagyobb,
világméretű válságához, a köznyelvben 2008-2009-es gazdasági világválságként
emlegetett recesszióhoz.
A mai helyzetet sokan a nagy gazdasági világválsághoz hasonlónak tekintik.2
Méretét tekintve helyt adhatunk ennek az állításnak, ám ellene szól az, hogy a

1
Ami, ha a példánál látható elértéktelenedést vesszük kiindulópontnak, a következőképp
építkezik: a tőke (pénz, vagyon) elértéktelenedése magával hozza a termékek drágulását (infláció),
ezáltal a kereslet csökkenését, így a túltermelést. Ez a folyamat magával hozza a gyártás
csökkentését, melynek következménye a (mai időkben már tömeges) elbocsátás és az emberek
fizetésképtelenné válása, ami természetszerűleg keresletcsökkenéshez vezet.
2
Palócz Éva: Gondolatok a világgazdaság állapotáról. In: Münchausen báró kerestetik: mit
kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág
Kiadó, 2009. – p. 275.

10

jelenlegi recesszió a globális rendszernek nem a perifériájából, hanem a
központjából, az Egyesült Államokból indult ki,3 és a túltermelési válságot ebben
az esetben megelőzte a pénzügyi, illetve hitelválság, és nem fordítva. Az USA
értékpapírjai ellepik, bankjai pedig behálózzák a világot, ezért az ottani piaci
összeomlás a világ szinte minden szegletét érinti. Így a mostani pénzügyi válság
kiterjedtségében és mélységében meghaladja a korábbiakat.4 Mi most tanúi és
részesei vagyunk egy olyan világgazdasági válságnak, amely a különböző
kísérőjelenségeivel (infláció, keresletcsökkenés, munkanélküliség) nem csak az
elmaradottabb országokban, ám a legfejlettebbekben is megnehezíti az emberek
életét. Ez a recesszió a világ minden országának gazdaságában érezteti hatását,
ami elsősorban a „gazdasági fejlődés dinamikájának csökkenésében, a nemzetközi
fizetési mérleg egyensúlyának megbomlásában, az életszínvonal emelkedésének
lelassulásában, stagnálásában vagy éppen csökkenésében jelentkezik.”5
A mostani válság „a globalizált kor első igazi totálisan globális válsága. A
globális gazdaság kialakulása óta voltak ugyan helyi válságok (mexikói, távol-
keleti, orosz, török), amelyeknek kihatása volt a segítséget nyújtó államokra és a
feltörekvő piacokra, ám ezek igazából megmaradtak regionális szintű kríziseknek.
A mostani az első, amely gyakorlatilag a teljes világgazdaságot kétségbe ejti”.6

1.1. A 2008-2009-es válság kialakulásának okai

A jelenlegi gazdasági világválság okairól sokan, sokféleképpen vélekednek.
Van, aki a kapitalista világrendszer hibáit és bukását látja benne, vannak, akik az
„erőszakos fogyasztási kényszert”,7 a gazdasági versenyt teszik felelőssé („vajon

3
Galbraith, James K.: Politikai és biztonsági megfontolások a pénzügyi válság kapcsán: terv
Amerika számára. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 44.
4
Palócz Éva: Gondolatok a világgazdaság állapotáról. In: Münchausen báró kerestetik: mit
Kiadó, 2009. – p. 275-276.
5
Forgács Tibornak a második olajválság (1979-1983) hatásaira tett megállapítása ma is megállja a
helyét. = Forgács Tibor: Kereskedelem és szolgáltatás. – Budapest: Kossuth, 1983. – p. 86-87.
6
Pogátsa Zoltán: Globális pénzügyi válság: a rendszerszintű korrekció mítosza és a
nemzetgazdasági kitettség. In: Eredeti válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. –
Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 47.
7
Fedor Vilmos: A nyúl bátorsága. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar
válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 102.

11

miféle szükség váltotta ki a kenyai maszáj harcosok mobiltelefon-használatának,
vásárlásának kényszerét?”8), vannak, akik szerint „a vírus a politikai
intézményrendszer működése keretén belül támadott”,9 és onnan terjedt ki a
gazdaságra, és vannak olyanok is, akik a globalizációt, vagy egyszerűen csak Alen
Greenspant, az amerikai jegybank, a FED (Federal Reserve System) exelnökét
hibáztatják.10 Sokan próbálják visszavezetni a válságot ökológiai okokra: „a
világgazdaság alapvetően azért van válságban, mert ha megnézzük bolygónk
rendelkezésre álló erőforrásait, a történelem során első ízben állt elő az a jelenség,
hogy az emberi szükségletek növekvő görbéje metszi a természeti erőforrások
csökkenő görbéjét”.11 Nekem nem tisztem és kompetenciám állást foglalni egyik
nézet mellett sem, így a válság okait próbálom objektíven, elfogulatlanul és
apolitikusan feltárni.
Sokak szerint a 2008-2009-es gazdasági világválság a nagy gazdasági
világválság óta a legjelentősebb gazdasági krízis.12 Előzményének az amerikai
jelzáloghitel-válságot („subprime”-válság), az Egyesült Államok ingatlan- és
bankszektorából 2006 végén kiindult pénzügyi- és hitelkrízist tartják.
Az ezredforduló utáni években az egekbe szöktek az ingatlanárak, és
folyamatosan jó befektetésnek bizonyult az ingatlanpiac.13 Mivel az Egyesült
Államokban több évtizedes gyakorlata van már a hitelből történő vásárlásnak, 14 az
amerikai bankok – ezen lehetőség kiaknázására – szinte hitelbírálat nélkül
nyújtottak jelzálogkölcsönöket magánszemélyeknek a válságot megelőző
években, hogy azt befektetésekre fordíthassák. A hitelezés bővülését az is fokozta,
hogy az amerikai jegybank alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami „olcsóvá” tette
a hiteleket, és a bankok a gazdasági növekedés miatt nem is tartottak attól, hogy a
8
Ugyanott
9
Martonyi János: Két válság, két esély a megújulásra. In: Münchausen báró kerestetik: mit
Kiadó, 2009. – p. 233.
10
Hancsik Zsófia: Legmodernebb idők: világválságmozi (sic!). In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7. sz.
p. 7.
11
László Ervin: Globális vészhelyzet: a válság okai és az időfaktor. - In: Eredeti válságfelhalmozás
/ szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 127
12
2008-2009-es gazdasági világválság. Wikidézet. URL: http://hu.wikiquote.org/wiki/2008-2009-
es_gazdasági_világválság [Letöltés dátuma: 2010.03.12.]
13
Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 48-49.
14
2008-2009-es gazdasági világválság. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-2009-
es_gazdasági_világválság [Letöltés dátuma: 2010.03.12.]

12

hitelezők nem tudják majd azokat visszafizetni. Ezek hatására a bankok között is
megindult egyfajta hitelezési verseny, egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak,
új, államilag nem szabályozott termékeket, csomagokat vetettek piacra.
Az elmúlt néhány évtized során az Egyesült Államok jelentős nemzetközi
adósságot halmozott fel, hogy az elképesztő méreteket öltött hazai fogyasztást
finanszírozni tudja.15 Létrejött az úgynevezett „pénzügyi buborék”. Az Amerikát
érintő pénzügyi tranzakciók összege meghaladta a kétezer-billió (virtuális16)
dollárt, miközben a világ GDP-je mindössze 44 billió dollárnyi összeget tesz ki.17
Az egyensúlytalanságot fokozta, hogy az évtizedek óta a jövedelmüknél
jelentősen többet fogyasztó, és ezáltal a globális növekedés legfontosabb
láncszemét alkotó amerikai háztartások nagy része 2006-ra fizetésképtelenné vált.
A külső körülmények romlása és az Egyesült Államok gazdaságának lassulása
miatt 2006 második felétől egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is
hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg a piacon. Az ingatlanárak
csökkenése felborította az azok folyamatos növekedésére építő bankrendszert, ami
a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához
vezetett.18 Ez kevesebb mint egy év alatt a csőd szélére sodorta az ingatlanpiaci
„boom”-ra alapozó bankokat.19 Az ingatlanpiac beomlása – egyfajta láncreakciós
effektusként – maga után vonta a pénzügyi és az üzleti folyamatban résztvevő
bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi és ingatlanalapokat.
A világ főbb bankjai, gazdasági intézményei hozzávetőlegesen 435 milliárd
dolláros veszteséget szenvedtek el 2008. július 17-ig.20 2008 őszére a bankok, a
politikusok és a közvélemény is tudatosította a válság jelenlétét. 21 A gazdasági
15
László Ervin: Globális vészhelyzet: a válság okai és az időfaktor. - In: Eredeti válságfelhalmozás
/ szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p. 128
16
Nem beszélhetünk valódi tőkéről, ugyanis ezt a „spekulatív” pénzösszeget nem fedezi a világ
aranykészlete.
17
Amin, Samir: Pénzügyi összeomlás, rendszerválság: illuzórikus és szükséges válaszok. In:
Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p. 70.
18
Gazdasági válság eredete. URL:
http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_eredet [Letöltés dátuma:
2010.03.16.]
19
Szikszai Szabolcs: Nehéz súlyok: mérlegen a válság. In: Üzlet & siker, 2008. november p.4.
(Mellékletként In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz.)
20
Onaran, Yalman: Subprime Losses Top $379 Billion on Balance-Sheet Marks: table. In:
Blomberg.com, May 19, 2008. URL: http://www.bloomberg.com/apps/news?
pid=20601087&sid=aK4Z6C2kXs3A&refer=home [Letöltés dátuma: 2010. 03.19.]
21
Kávássy János: Válság, recesszió paradigma. In: Polgári Szemle, 4. évf. 2008. 5. sz. URL: http://
www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=287 [Letöltés dátuma: 2010. 02.
25.]

13

válság kirobbanását közvetlenül a Lehman Brothers nevű globális, világpiaci bank
2008. szeptemberi összedőlésének tulajdonítják (mely bank könyvelésében utólag
„trükkös”, manipulatív hibákat is találtak).22 A többi, nagyobb bank is csak azért
menekülhetett meg a csődtől, mert az állam időben lépett, és közpénzekből
kimentette őket, mielőtt összeomolhatott volna a világ hitelpiaca.23 2008.
szeptember 25-én - a tömeges és pánikszerű részvényeladások miatt - összeomlott
a Wall Street (a történelemben immár másodjára), és 1,3 billió dollár értékű
pénzügyi (virtuális) vagyon semmisült meg.24
Látható, hogy Amerika pénzügyi krízisét több különböző, ám jelentősen
összefüggő „adalék” váltotta ki. Ám ez a pénzügyi válság nem állt meg a
pénzügyi szektorban, sőt még az Egyesült Államok határain belül sem. „A
lakáspiaci és az arra alapozott tőkepiaci buborékok több mechanizmuson keresztül
gyűrűztek át a reálgazdaságba. Egyrészt maga a pénzügyi piacok összeomlása, a
pénzügyi krízis hírei a háztartásokat a megtakarítás irányába terelték, ami csök-
kentette a keresletet a reálgazdaság termékei és szolgáltatásai iránt.”25 Mivel a
pénzpiacok tekinthetőek a legglobalizáltabbnak a világgazdasági folyamatok
közül, és a központi szerepben az USA található, a financiális összeomlás hatással
volt szinte az egész világ bankrendszerére, így Európáéra is.
Idővel a társaikat sorra csődbe menni látó kereskedelmi bankok kivonultak a
bankközi kölcsönforrások piacáról, és hitelezési tevékenységüket is keményen
visszafogták.26 Ez magával hozta a fentebb már említett „ördögi kört”: a hitelezés
mértékének csökkentésével csökkent a kereslet, ami miatt csökkent a termelés,
ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez
vezetett.

22
Könyvelési trükkökkel kezdődött a válság: lapszemle. In: Origo, 2010.03.12., 7:46 URL: http://
www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100312-hibakat-talaltak-lehman-brothers-konyveleseben.html
[Letöltés dátuma: 2010.03.21.]
23
Ugyanott
24
Bello, Walden: Bevezetés a Wall Street összeomlásába. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p.
61.
25
26
Szikszai Szabolcs: Nehéz súlyok: mérlegen a válság. In: Üzlet & siker, 2008. november p.4.

14

1.2. A válság következményei, és hatása a nemzetközi
gazdaságra27

A jelen gazdasági válságnak is megvan minden olyan negatív hatása a
gazdaságra és a világ lakosságára, amely a történelem korábbi válságait is
„fémjelezte”. Velejárója a hanyatló gazdaság, csökkenő termelési és szolgáltatási
volumen, a piaci verseny kiéleződése, cégbezárások, munkanélküliség, az abból is
fakadó szegénység, romló életszínvonal. Ezeken kívül „a krízis
következményeként a globális pénzügyi rendszerben keringő gigantikus
mennyiségű virtuális pénz megsemmisül, a mesterséges keresletre épülő eszköz-,
ingatlan-, vagyon- és részvényárak leértékelődnek, a fedezetlen tőkeelemek
eltűnnek, a pénzügyi intézmények szelekciója, átalakulása, koncentrációja
felgyorsul.”28 Nem utolsó sorban súlyos az a kulturális és morális degradáció, ami
a közéletben és a médiában eluralkodott,29 úgy az egész világon, ahogy
Magyarországon is.
Mint azt már említettem, a válság átterjedése a reálgazdaságba komoly negatív
növekedési és foglalkoztatási hatással járt. „Negatív növekedési tartományba
csúsztak át nem csak a kiterjedt imprudens tőkepiacokkal rendelkező országok,
hanem a konzervatív állami és lakossági pénzügyeket fenntartó olyan világrégiók
is, mint az eurozóna vagy a távol-keleti államok.”30

1.2.1. Válságban a mag: a krízis Amerikát érintő hatásai

Az, hogy a válság Amerikára gyakorolt hatásait önálló fejezetként ismertetem,
nem azért van, mert szeretnék külön figyelmet szentelni az Államoknak, hanem

27
A fejezet témájában kitűnő ismertetést ad a maga sajátos, szarkasztikus humorában a South Park
című animációs sorozat Margaritaville című epizódja. = Parker, Trey – Stone, Matt: South Park:
Margaritaville. - Season 13. 2009. Episode 3.
28
Békesi László: „A pénzügyi krízis oka a fedezetlen pénzbőség és kereslet…”. In: Münchausen
báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. –
Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 22.
29
Palánkai Tibor: Átfogó eladósodási válság. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy
magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p.
257.
30

15

azért, mert – ahogy azt Kávássy János fogalmazta – „ha Amerika tüsszent, Európa
megfázik”.31 Mint a világ pénzügyi és gazdasági központját, minden hatás, ami
Amerikát éri, hatással van a világ összes más országára, régiójára is.
2008. december elsején a National Bureau of Economic Research (Nemzeti
Gazdaság-kutató Hivatal) hivatalosan is bejelentette, hogy az USA gazdasága
olyan recesszióban van, amire a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa.32
A hitelpiac összeomlása miatt több mint kétmillió embert lakoltattak ki az
Államokban.33 Ahogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyedt, elindult a
leépítési hullám. Az amerikai munkanélküliségi 2008 végére elérte a
megközelítőleg 8%-ot, több mint 2,6 millió állampolgár vesztette el állását.
Ráadásul a cégek nem csak a létszámot csökkentették, hanem a végkielégítések
nagyságát is. Már 2008-ban is több mint 5%-al kevesebb volt a fogyasztás, és
2009-ben is folyamatosan csökkent. Ami egyáltalán nem kedvezett az amerikai
gazdaságnak, ugyanis GDP-je több mint kétharmadát a lakossági fogyasztás
adja.34 35

1.2.2. A recesszió hatásai az eurózónára és a világ más területeire

Az eurózóna 2008-ban került recesszióba: az év második felében majdnem fél
százalékkal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye – ekkora mértékű
hanyatlásra még sohasem volt példa. A pénzügyi válság Európa-szerte lenullázta
a növekedést,36 az Európai országok GDP-je folyamatosan csökkent (Az Ázsiai
országok, köztük Japán és Kína GDP-je szintúgy).
Az ipar és a szolgáltatásipar szinte minden területén, minden gazdasági
ágazatban visszaesett a kereslet, és komoly túlkapacitások keletkeztek. A

31
Kávássy János: Válság, recesszió paradigma. In: Polgári Szemle, 4. évf. 2008. 5. sz. URL: http://
www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=287 [Letöltés dátuma: 2010. 02.
25.]
32
A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiája. URL:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008-2009-es_gazdasági_világválság_kronológiája [Letöltés
dátuma: 2010. 03.12.]
33
Nemzetközi pénzügyi válság és világrendszer-kritika: kerekasztal beszélgetés. In: Eszmélet, 20.
évf. 2008. 80. sz. p. 17.
34
Amerikai recesszió. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz. p. 9.
35
Orey, Michael: Lelépés díjtalan. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 64.
36
Válságkezelés és recesszió Európában: mentik a menthetetlent. In: HVG, 30. évf. 2008. 44.
(1536.) sz. p. 6.

16

hitelezések csökkenése, illetve megszűnése miatt az ingatlanpiac válsága után
leghamarabb a gépkocsi-ipar került recesszióba, úgy Európában, ahogy
Amerikában és Japánban is. A járművek iránti kereslet többtíz százalékosan
(20-60%) csökkent az egész világon, ezért a százezreket foglalkoztató cégek
kénytelenek voltak csökkenteni termelésüket, és dolgozói állományuk 10-30-%-át
elbocsájtani.37 A világ egyik legnagyobb lobbijában, az autóiparban keletkezett
recesszió tovább mélyítette a válságot. A krízis recessziót okozott több légi- és
hajózási társaságnál, az acél-, az építő- és a vegyiparban, a kiskereskedelemben, a
kultusziparban (filmgyártásban, sajtó- és könyvkiadásban, műkereskedelemben, a
kultúra támogatottságában), sőt még a gyorséttermi hálózatoknál is. Jelentős
visszaesés következett be az országok mezőgazdasági termelésében és
exportgazdaságában is, mind Európában, Amerikában, Ázsiában és a Harmadik
Világban.38
A gazdasági válság csődhullámot váltott ki Európában.39 A munkanélküliségi
ráta uniós csúcsot döntött meg, jóval meghaladta a 10%-ot – ez közel 20 millió
munkanélkülit jelent. A magas munkanélküliség rossz hatással van a fogyasztásra
és a gazdaságra, de az előrejelzések szerint ezek a számok 2011-re még tovább
fognak nőni.40
A kereslet konszolidálását szolgáló defláció miatt az euró értéke folyamatosan
csökkent a dolláréhoz képest. Mára a folyamat ellenkezőjére fordult, és az infláció
a vártnál jóval magasabb szintre emelkedett az eurózónában.41
Az emberek tömegesen vesztették és veszítik el állásaikat, megrendeléseiket,
megtakarításaikat, befektetéseiket, ingatlanaikat.42 A gazdasági válság egyik
legszomorúbb és legtragikusabb velejárója, hogy a krízis nyomán világszerte nő

37
Más-más cégek eltérő visszaesést tapasztaltak és különböző mértékű leépítésre kényszerültek,
ám a dolgozatban csak a legtöbb vállalatra jellemző intervallum kezdeti- és végpontját áll
módomban megadni.
38
Válságkezelés és recesszió Európában: mentik a menthetetlent. In: HVG, 30. évf. 2008. 44.
(1536.) sz. p. 6.
39
Creditreform: vállalati csődhullám Európában. In: Origo, 2010. 02. 03., 18:56 URL:
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100203-creditreform-vallalati-csodhullam-
europaban.html [Letöltés dátuma: 2010. 03. 17.]
40
Meglódult az eurózóna inflációja. In: Origo, 2010. 03. 30., 15:52. URL:
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100331-meglodult-az-eurozona-inflacioja.html
[Letöltés dátuma 2010. 03. 31.]
41
Ugyanott
42
Hancsik Zsófia: Legmodernebb idők: világválságmozi (sic!). In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7. sz.
p. 6.

17

az öngyilkosságok száma. „Hatalmasat bukó üzletemberek, befektetők vetnek
véget az életüknek, ám a leginkább ezúttal is a hirtelen munkanélkülivé válók a
veszélyeztetettek.”43

1.3 Konszolidációs kísérletek a nemzetgazdaságban

A globális válságra sok ország nem tudott jól reagálni. A válság azokat az
országokat érintette súlyosabban, melyek már korábban eladósodtak, rosszul
teljesítettek állami cégeik, növekedett a munkanélküliségi rátájuk, csökkent a
mezőgazdasági termelékenységük és a szolgáltatásaik színvonala (mind kulturális,
mind egészségügyi szinten).44
„Az egész világ a fejlettektől a fejlődőkig próbálja megállítani a lavinát”. 45
Charles H. Daliara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet ügyvezető igazgatója szerint,
mivel a válságot New York, Frankfurt, London és Zürich bankjai okozták,
kötelességük is segíteni a krízishelyzetbe jutott országokon, amit a Nemzetközi
Valutaalap és az Európai Központi Bank meg is tett.46 Emellett a világ kormányai
is segítő kezet nyújtottak saját bankjaik számára, a legtöbb országban hasonló
válságkezelési programokkal (ez többnyire többtíz vagy több százmilliárd
dolláros, eurós bankmentő csomagokat jelentett). A nemzetek jegybankjai
csökkentették a kamatokat, a kormányok központi beruházásokkal próbálták
életben tartani a gazdaságot, és tartalékaikat a bajbajutott pénzügyi és egyéb
szektorok (lásd 1.2.2. fejezet) megsegítésére költötték.47
A világ vezető országainak kormányai feltőkésítették vagy államosították
pénzintézeteiket, biztosítóikat, vagy a teljes államosítás elkerülése érdekében csak
43
Ács Gábor: Öngyilkosságok a válság miatt: végzetes válaszok. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz.
p. 62.
44
Bozóki András: A stabilitás illúziója a válságot stabilizálja. In: Münchausen báró kerestetik: mit
Kiadó, 2009. – p. 56-57.
45
Bilibók Botond: A válság kényszerítő tényező. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a
nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó,
2009. – p. 34.
46
Farkas Zoltán: A pénzügyi krach és az új költségvetés: rosszabbul élünk, mint négy napja. In:
HVG, 30. évf. 2008. 43. (1535.) sz. p. 6.
47
2009. – p. 34.

18

részvényeket vásároltak tőlük. Harmadik lehetőségként az adófizetők pénzén
mentették meg a csőd szélére került bankokat. Az Egyesült Államok a
bankrendszer segítését a FED-en, az államkincstáron és az ottani Országos
Betétbiztosítási Alapon keresztül szervezte meg,48 alkalmazva az imént felvázolt
módszerek mindegyikét. A TARP49 programban Amerika a nagy világválság óta a
legnagyobb mentőcsomaggal,50 700 milliárd dollárral segítette az amerikai
bankrendszert, ugyanakkor engedte csődbe menni a Lehman Brotherst, ami –
utólag visszatekintve – nem bizonyult jó döntésnek. Barack Obama, az Egyesült
Államok elnöke a „New Deal”-hez nagyban hasonló költségvetési-gazdálkodási
programot dolgozott ki, ezért gyakran hasonlítják Franklin D. Roosevelthez, 51 sőt
a Time magazin címlapján roosevelti nyúlszőr puhakalapban, szemüveggel
ábrázolták.52 Programjában adócsökkentést és infrastrukturális beruházásokat
irányzott elő, melyek segítségével növelheti az USA GDP-jét, az oktatás és az
egészségügy finanszírozását, és – nem utolsó sorban – több mint 4 millió
munkahelyet teremthet.53 54
Az Európai Unió válságkezelését sokan megkésettnek és elégtelennek vallották.
„Későn ébredt, nagy elánnal intézkedett”,55 majd megint tanácstalanul várta a
további fejleményeket – a kritikus szakértők nagyjából így írták le az uniós
kríziskezelést. Ám az Unió azzal, hogy több mint kétezer milliárd euróval
segítette a bankszektort, sikeresen elkerülte a pénzügyi rendszer összeomlását. 56 A
legtöbb európai ország a bankmentés mellett az iparba és a mezőgazdaságba is
invesztált, és teszi még ma is. Azok az országok nevezhetők szerencsésnek,
melyekben nem csak a gazdaságélénkítő és bankmentő csomagok, hanem a
politikai és a társadalmi egyetértés is segítette, segíti a válságból való kilábalást,
48
Pénzügy válság nemzetközi kitekintés (sic!). URL:
http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_nemzetkozi [Letöltés dátuma: 2010. 03. 23.]
49
Troubled Asset Relief Program, azaz (szabad fordításban) a Bajbajutott Vagyon Enyhítő
Program.
50
Bello, Walden: Bevezetés a Wall Street összeomlásába. In: Eszmélet, 20. évf. 2008. 80. sz. p.
61.
51
Franklin Delano Roosevelt (1933-1945) volt az USA hivatalba lépő elnöke a nagy gazdasági
világválság alatt. Gazdasági programja, a New Deal segített az Államok és a világ gazdaságának
kilábalni a recesszióból.
52
Vágvölgyi B. András: A nagy válság filmjei: bankrablók kora. In: Filmvilág, 52. évf. 2008. 7.
sz. p. 14.; a hivatkozott kép In: Time, November 24, 2008.
53
Amerikai recesszió. In: Figyelő, 53. évf. 2009. 3. sz. p. 9.
54
Nagy Gábor: Fordulat és reform. In: HVG, 31. évf. 2009. 10. (1553.) sz. p. 8.
55
Gyévai Zoltán: Uniós válságkezelés: jobb későn. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 14.
56
Gyévai Zoltán: Uniós válságkezelés: jobb későn. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 45. sz. p. 14-15.

19

és tiltakozó akciók vagy politikai viszályok nem nehezítették, illetve nehezítik
meg a kríziskezelést.57
Az elmúlt másfél-két évben a válság elleni küzdelemre több mint tizenkétezer
milliárd dollárt költöttek a világ kormányai.58 2009 tavasza óta stabilizálódni
kezdett a helyzet, a világ szerencsésebb országainak gazdasága először stagnálást
mutatott, majd elindult egy nagyon lassú növekedés. Ám a költségvetésekből
fedezett gazdasági konszolidáció hatalmas deficitet okozott az
államháztartásokban.
Úgy tűnik, hogy a világ vezető hatalmai túl vannak a krízis okozta nehézségek
egy részén, ám ez a periferikus országokról (mint például Magyarország) még
egyáltalán nem mondható el.

1.4. Magyarország és a világgazdasági válság

Magyarországon a külföldi tőke rendszerváltás utáni nagyarányú beáramlásának
következményeként az 1990-es évek végén meglódult a gazdasági növekedés, ám
2000 után ismét jelentős lanyhulás következett be.59 A külföldi tőke a
magyarországi gazdaságban van jelen a leghangsúlyosabban az összes európai
ország közül: a termelő eszközök hatvanhat százaléka külföldi befektetők
ellenőrzése alatt, a bankrendszer több mint nyolcvan százaléka pedig külföldi
bankok leányvállalatainak ellenőrzése alatt van.60 Emellett a magyar export
csaknem száz százalékát mindössze 36 termék teszi ki, és ebből adódóan teljesen
ki van szolgáltatva a globális gazdasági folyamatoknak.61

57
Recesszió és válságkezelés Európában: mások terápiái. In: HVG, 53. évf. 2009. 5. (1548.) sz. p.
6.
58
Globális gazdasági válság harmadik fázisában a világ? In: Index, 2010. február 7. 14:19 URL:
http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/02/07/globalis_gazdasagi_valsag_harmadik_fazisaban_a_vila
g/ [Letöltés dátuma:2010. 03. 31.]
59
Szalai Erzsébet: Szakítópróba: a globális válság és magyarországi hatásai. In: Eredeti
válságfelhalmozás / szerk. Miszlivetz Ferenc. – Szombathely: Savaria University Press, 2009. – p.
224.
60
Róna Péter: A hitelpiacok „kiszáradtak”. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy
299.
61
225.

20

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után elmaradt a remélt, gyors gazdasági
növekedés, így a pénzügyi válság eleve legyengült állapotban érte az országot,
összeadva a külső és belső gazdasági krízis hatásait.62 Magyarország nem követte
azt a gazdaságpolitikát, amelyet más, gazdaságilag fejlettebb országok tudtak:
nem csökkentette a költségvetés hiányát, az adósságállományt, nem hajtott végre
reformokat a nagyobb elosztási rendszerekben, nem halmozott fel tartalékokat egy
potenciális válság idejére. Így a recesszió mértékét nem is tudta mérsékelni
(nincsenek számottevő eszközei a kereslet élénkítésére, sőt a jelentősen
eladósodott államok közé tartozik63).
Azonban a legtöbb országgal ellentétben az ingatlanpiaci buborék nem
jellemezte a magyar piacot, és a lakosság eladósodása sem volt olyan
kiemelkedően nagymértékű, mint például az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a
megtakarítási ráta – nemzetközi összehasonlításban – példátlanul alacsony.64 Így a
válság nem tört be olyan hamar, mint a gazdagabb országokba, és a magyar
társadalom még sokáig nem is érezte meg, de félő, hogy hatását jóval tovább fogja
érzékeltetni.

62
Gazdag Ferenc: Nemzetközi viszonyok: jelentős változások. In: Münchausen báró kerestetik:
mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest:
Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 119.
63
Békesi László: „A pénzügyi krízis oka a fedezetlen pénzbőség és kereslet…”. In: Münchausen
báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. –
64
Korányi G. Tamás: A válságnak pozitív hatása is lehet. In: Münchausen báró kerestetik: mit
Kiadó, 2009. – p. 174.

21

1.4.1. A válság hatásai az országra

Mivel Magyarország egy „eladósodott, külpiacokra utalt, meglehetős
államháztartási- és bizalomhiánnyal küszködő, kevés munkaképes korú embert
foglalkoztató”65 állam, több okból is kitett volt, amikor a globális pénzügyi válság
2008 októberének elején begyűrűzött az országba. A külföldi befektetők 2006-tól
kezdődően apránként, majd a válság megjelenésével pánikszerűen kezdtek
szabadulni magyarországi befektetéseiktől (ez a jelenség az ún. Capital Flight66), a
külföldi bankok saját válságuk miatt radikálisan csökkentették leánycégeik
finanszírozását. Nem egészen három hét alatt több mint 400 milliárd forintnyi
magyar állampapírtól vettek búcsút.67
A világgazdaságban történtek hírének, a banki kölcsönök drágulása és felvételük
megszigorítása, valamint a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) a
bankok felé történő felhívásának hatására68 a bankfiókokból gyakorlatilag eltűntek
az ügyfelek. Vidéken, illetve a fővárosban drasztikusan visszaesett a
hitelfelvételek száma: egyes városokban 90%-kal, míg a fővárosban 50-60%-kal.69
Az exportpartnerek gazdaságainak gyengélkedése jelentősen rontotta az ország
kiviteli mutatóit, és ezáltal a magyar gazdaságot is, hiszen a magyar export GDP-
hez viszonyított aránya több mint nyolcvan százalék.70 A magyarországi ipari
termelés ennek és a hitelezési stratégiának köszönhetően, az Európai Unió
országaiban bekövetkezett visszaeséssel összhangban, közel 20%-ot csökkent, és
a magyar gazdaság szinte minden szektora recesszióba került.71

65
Baló György: Nincs életstratégia-recept. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy
19.
66
Magas István: Oldalszél. In: Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal
/ szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 229.
67
Csabai Károly: Pénzügyi támogatások Magyarországnak: nemzeti csüccs. In: HVG, 30. évf.
2008. 44. (1536.) sz. p. 8.
68
A PSZÁF 2008 novemberében körlevélben intette önmérsékletre az áruhitelezéssel, illetve a
gyorskölcsön-nyújtásával foglalkozó pénzintézeteket, mondván, „ne buzdítsák a fogyasztókat
felelőtlen hitelfelvételre". = Papp Emília: Csökkenő áruhitelezés: fogyókúra. In: HVG, 31. évf. 5.
(1548.) sz. p. 73.
69
Pákolicz Attila: Válságperspektívák: kőkemény. In: Üzlet & siker, 2008. december p.4.
70
Hogyan érinti Magyarországot a gazdasági válság? URL: http://www.kormanyszovivo.hu/page/
valsagkalauz_gazdasagivalsag_Magyarorszag [Letöltés dátuma: 2010. 03. 28.]
71
Ugyanott

22

A rendszerváltási utáni gazdasági sokk óta nem esett vissza olyan mértékben a
gazdasági aktivitás és az életminőség Magyarországon, mint az elmúlt
időszakban.72 A magyar ipari termelés volumene több mint 20%-ot csökkent.73
Mint a legtöbb országban, az elsők között Magyarországon is az egyik
legmeghatározóbb gazdasági ágazat, a gépjárműipar fogta vissza a termelést. Az
autópiaci és a motorpiaci kereslet egy év alatt több mint ötven százalékkal
csökkent. A fogyasztói árak majdnem ötszázalékos emelkedése miatt jelentős
csökkenés következett be a kiskereskedelmi eladásokban is: a különböző
specifikációjú boltok forgalma 10-40%-kal gyengült.74 „Recessziós időszakban
mindenki kétszer is meggondolja, mire költsön,”75 így hatalmas visszaesés
keletkezett a tartós, sőt még az alapvető, mindennapi fogyasztási cikkek vásárlása
terén is, amely tekintélyes mértékű romboló hatással volt az ország GDP-jére. A
szolgáltatások közül csökkent a kereskedelmi, a szállítási és a turisztika-
vendéglátás-ipar hozzáadott értéke, a szociális szolgáltatások reálértéke, valamint
a közigazgatás, oktatás, egészségügy és egyéb közösségi szolgáltatások
színvonala.76
A gazdasági mutatók ilyetén visszaesése a – már a válság előtt is magas –
munkanélküliségi rátát még magasabbra emelte. A cégek sorra dőltek össze, a
fennmaradni tudó vállalatok pedig egymás után jelentették be nagyszámú
leépítéseiket (egyes cégeknél a teljes dolgozói létszám egynegyede-egyötöde!), és
2010-re a munkanélküliség megközelítően 11%-ra nőtt országunkban. Főként a
bérelt, a fiatal és az idősebb munkaerő van kitéve a vállalati leépítéseknek.77 A
munkahelyek számának drasztikus csökkenése mellett a cégek egyre hosszabb

72
Nagyon rég ment Magyarországnak ennyire rosszul. In: Origo, 2010. 03. 10., 13:30. URL: http://
www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100310-magyarorszag-rossz-helyzete-gdp-munkanelkuliseg-
csodok-tartozasok-benzinar-ingatlanarak.html [Letöltésdátuma: 2010. 03.29.]
73
KSH Statinfo: ipari termelés volumenindexe. URL: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?
query=testquery&lang=hu [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.]
74
KSH Statinfo: kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazított volumenindexei. URL: http://
statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=testquery&lang=hu [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.]
75
Jandó Zoltán: Égis- és Richter-részvények: gyógytornászat. In: HVG, 31. évf. 2009. 5. (1548.)
sz. p. 69.
76
77
Szluka Eszter: Bérletes előadás. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 49. sz. p. 64.

23

munkaidőben, alacsonyabb munkabérért dolgoztatják a még munkában állókat,
egyre több munkáltatói jogsértés történik.78 79
A válság hatására a háztartások jövedelmének reálértéke közel 5%-kal csökkent,
és a magyar forint értéke is folyamatosan romlott, míg nem 2009 márciusában az
euró értéke meghaladta a 317 forintos negatív csúcsot. A szakértők szerint a
forintgyengülésbe a válság mellett jócskán belejátszott a magyar gazdaság, az
államháztartás és a gazdasági kilátások rossz állapota is, amit jól mutatott, hogy
minden környező ország pánikszerűen igyekezett elhatárolódni tőlünk. 2010-re az
euró értékét sikerült 270 forint körüli értékre javítani, és jelenleg is ekörül stagnál.
„Az 1990-es évek legeleje óta az állami finanszírozás és az önkormányzati
feladatok tényleges költségei közötti olló egyre nyílik. Mára az önkormányzati
szisztéma finanszírozhatatlanná vált, miközben minden évben egyre több feladatot
kap az államtól. Így a válság az önkormányzati rendszert végelgyengült
állapotban érte el.”80 Az állami és önkormányzati források jelentősen beszűkültek,
a szociális, egészségügyi és az oktatásra, kultúrára fordítható pénz jelentősen
csökkent, ami elsősorban azokat sújtja, akik amúgy is megélhetési gondokkal
küzdenek.81

1.4.2. A magyar válság konszolidálására tett kísérletek82

A magyar kormány a válság negatív hatásait elsősorban a pénzügyi területeken
kívánta mérsékelni. A válság begyűrűzésekor Gyurcsány Ferenc 12 pontos
intézkedési csomagot javasolt, melyben a kormány teljes körű állami garanciát
vállalt a bankbetétekre és élénkíteni kívánta az állampapírpiacot, valamint

78
MTI: Munkástanácsok: Sokat romlott a munkavállalók helyzete. In: Origo, 2010. 03.31., 18:21.
URL: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100331-munkastanacsok-rosszabb-lett-a-
munkavallalok-helyzete.html [Letöltés dátuma: 2010. 04. 02.]
79
A magyar cégek előtt követendő példaként állhatna a Volkswagen szlovákiai leányvállalata,
amely munkásainak változatlan bért fizet a rövidebb munkaidő ellenére, mondván, majd a válság
lecsengése után ledolgozzák. = Recesszió és válságkezelés Európában: mások terápiái. In: HVG,
31. évf. 5. (1548.) sz. p. 9.
80
Izsák Dániel: Előremenekülés. In: Figyelő, 52. évf. 2008. 49. sz. p. 21.
81
Herczog Mária: Gazdasági válság és a gyerekek. In: Család, gyermek, ifjúság, 16. évf. 2008. 6.
sz. p. 6.
82
Sok nyilatkozat és egyéb forrás fellelhető arról, hogy a politikusok és a szakértők szerint mit is
kellene csinálnia a magyar kormánynak a válság kivédésére, de a fejezetben csak azokat a
megoldási lépéseket említem meg, melyeket valóban véghez is vittek.

24

elhalasztotta az adócsökkentést és a reálbérek növelését.83 Ezt követően az
exminiszterelnök az ún. Nemzeti csúcs összehívását kezdeményezte, mely
testülettől a válság hazai lefolyásának enyhítésére egy átfogó társadalmi-
gazdasági programot (amely érinti a szociális rendszer megújítását és az oktatási-
képzési rendszer fejlesztését is) megalkotását várta.
Forgács Tibor 1983-ban így írt az akkori válság kezeléséről: „a jelenlegi
világgazdasági válságnak sajátos vonása, hogy a már tulajdonképpen
fizetésképtelen országokat újabb kölcsönökkel segítik annak érdekében, hogy
elkerüljék a fizetőképtelenség bejelentését”.84 Magyarország saját erejéből
képtelen volt megfelelni a pénzügyi válság jelentette kihívásnak, ezért 2008
októberének végén az ország 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kapott: az IMF-től
(International Monetary Fund, azaz Nemzetközi Valuta Alap) 15,7 milliárd
dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt, a Világbanktól pedig 1,3 milliárd
dollárt. Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása, az állampapírpiac
összeomlástól való megvédése, a pénzügyi szektor erősítése és a külföldi
befektetők bizalmának helyreállítása.85 86
Ezt követően a magyar kormány – szemben más országok keresletélénkítő
gazdaságpolitikai intézkedéseivel – erős megszorító intézkedéseket hozott,87
melyek összesen 1300 milliárd forintnyi elvonást jelentenek a vállalkozói és civil
szférától a 2009-2010-es években.88 Adókötelessé váltak például a béren kívüli,
úgynevezett cafetéria juttatások, melyekre 25%-os adókulcsot vetettek ki.

83
Mit tesz a magyar kormány? URL:
http://www.kormanyszovivo.hu/page/pv_mit_tesz_a_magyar_kormany [Letöltés dátuma: 2010.
04. 02.]
84
Forgács Tibor: Kereskedelem és szolgáltatás. – Budapest: Kossuth, 1983. – p. 87.
85
Tállai András: A világgazdasági válság mint Magyarország történelmi lehetősége. In:
Münchausen báró kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér,
Heltai Péter. – Budapest: Médiavilág Kiadó, 2009. – p. 340.
86
25,1 milliárd dolláros pénzügyi mentőöv Magyarországnak: Az IMF, a Világbank és az EU adja
a mentőcsomagot. In: Népszabadság online, 2008. október 29. URL:
http://nol.hu/gazdasag/25_1_milliard_dollaros_penzugyi_ment_ov_magyarorszagnak [Letöltés
dátuma: 2010. 04. 02.]
87
226.
88
Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen. URL:
http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_kormanyzati_intezkedesek [Letöltés dátuma:
2010. 04. 02.]

25

A kormány támogatást nyújt a lakáshitelüket, illetve diákhitelüket törleszteni
önállóan nem tudó lakosoknak: az előbbieket újabb hitelhez segítéssel, míg az
utóbbiakat a törlesztő-részletük mérséklésével. Az állam jelentős, 1800 milliárd
forintos támogatásáról biztosította az építőipari ágazatot. A beruházás-élénkítő
csomag segítségével iskolákat, rendelőintézeteket, közterületeket, vasút- és
közútvonalakat kíván az állam fejleszteni.89 Viszonylag csekély mértékű,
mindössze néhány száz milliárdos segítséget kapott az ún. KKV-szektor (kis- és
középvállalkozások) telephelyeik modernizálására, a munkanélküliek és az
állásukból elbocsájtott kutatók foglalkoztatására, a termelés fenntartására és
profilmódosításra. A kistérségi válságkezelésre 20 milliárd forintos alapot hozott
létre a kormány, melyből azok a kistérségek részesedhetnek, ahol a
munkanélküliségi arány magasabb mint az országos átlag. A válságkezelő
intézkedések keretében a munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tették
a cégek számára, hogy elbocsátás helyett a dolgozók munkaidejét és bérét
csökkentsék. Az állam a 2009-es esztendőben 16-17 ezer embert foglalkoztatott
közmunkával,90 csökkentve a munkanélküliséget (ám ez a szám a majdnem
félmilliós munkanélküli réteghez képest elenyésző).

1.4.3. A jövőt prognosztizáló trendek

A szakértők által felvázolt magyarországi jövőkép nem mindig bizakodó. Sokak
szerint a globális válságból való kilábalás elhúzódó folyamat lesz, amely az
következő években megakadályozza, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a
lehetséges növekedési pályájára. 2010-2011 folyamán megkezdődhet a lassú
külső növekedés. A kilátások mindazonáltal a nemzetközi környezet alakulásának
91
függvényében jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. „A válságból a
gazdaságilag erős lábakon állók kerülnek ki győztesen. A gyengék, közöttük
Magyarország, nagyon nagy áldozatokat kell vállaljon.”92

89
Ugyanott
90
Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen. URL:
http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_kormanyzati_intezkedesek [Letöltés dátuma:
2010. 04. 02.]
91

26

A válság sok társadalmi problémát is magával hozott, illetve a már meglévőket
elmélyítette. Az intézményi, szolgáltatási normatívák csökkenése, a bizonytalan
ellátások, a pályázatokból élő szervezetek ellehetetlenülése, a minden tekintetben
kritikus közhangulat, és a kényszerű, nemegyszer ésszerűtlen takarékoskodás,
kapkodás nem fog kedvezni a társadalmi szolidaritásnak, egymás segítésének.93
Ugyanakkor vannak, akik bízva tekintenek a jövőbe, és a válságban a megújulás
kiváltóját látják. Vértes András szerint „a válság rámutat arra, mi volt rossz, min
kell változtatni. Nem új világ jön, de nem is marad meg a régi.”94 Hernádi András
azt mondja „a gazdasági világválság egyúttal alkalmat is kínál arra, hogy
változtassunk korábbi, esetleg kedvezőtlen fogyasztási szokásainkon… a
fogyasztókat most egy ideig bizonyára jobban megbecsülik majd örök partnereik:
a termelők, a kereskedők, a szolgáltatók. A válság ugyanis őket legalább annyira
érinti, súlyosbítva azzal, hogy a fogyasztók bizalma irántuk is jelentősen
megcsappant.”95
Hankiss László szerint „minden krízis – így ez sem kivétel – egy remek
alkalom”.96 Dolgozatomban ezt a szemléletmódot kívánom követni. Az, hogy a
válság hatására a könyvtárak jövője hogyan alakul hazánkban, nem csak a
fenntartón vagy az államon múlik, hanem – a legnagyobb mértékben – a
könyvtárak vezetőségén, és a könyvtárosokon is.

92
2009. – p. 35.
93
Herczog Mária: Gazdasági válság és a gyerekek. In: Család, gyermek, ifjúság, 16. évf. 2008. 6.
sz. p. 7.
94
Vértes András: Veszély és esély, viszály és sekély. In: Münchausen báró kerestetik: mit
Kiadó, 2009. – p. 376.
95
Hernádi András: Fogyasztói magatartásmodellek ábécés könyve a világgazdasági válság
tükrében. – Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. – p.
109.
96
Hankiss László: A pénzügyi válság felkínálja a valódi megújulást. In: Münchausen báró
kerestetik: mit kezdjünk a nagy magyar válsággal / szerk. Hankiss Elemér, Heltai Péter. –

27

2. A kultúra és a könyvtárak helyzete
Magyarországon

Magyarország viszonylag kis méretű, közepesen fejlett ország. Mind a lakosság
számát, mind a nemzeti bruttó termék (GDP) és az egy főre jutó nemzeti bruttó
termék nagyságát tekintve a „középmezőnyben” helyezkedik el a világ
országainak adott típusú rangsorában.97 Nem számítható a gazdaságilag fejlett
országok közé, így a kultúra támogatására is jóval kevesebb pénzt tud fordítani,
mint akár az USA, Németország, Svájc vagy Ausztria. A kultúra
finanszírozásának gazdasági determináltsága mellett a magyar államigazgatás
belpolitikája sem viszonyul úgy a társadalmi és művészi értékekhez, ahogy az
elvárható lenne egy több mint ezer éves múlttal rendelkező, egykoron
kiemelkedően magas népkultúrájú ország államigazgatásától. A klebersbergi
kultúrpolitika98 nemhogy nem valósul meg a jelen kulturális igazgatásában, sőt, a
szellemieket érintő magyar belpolitika mindinkább ellene tart. (Remélem, ezzel a
véleményemmel még nem sértem meg a dolgozat írásában felvállalt
apolitikusságomat.)
Ennek eredményeképp a magyar kormány egyre kevesebbet fordít a szociális
értékek, tudományok és a művészetek, illetve az ezeket reprezentáló intézmények
(közfeladatokat ellátó intézmények, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények,
színházak, mozik, stb.) támogatására, így a könyvtárakéra is. Ebben a fejezetben
az elmúlt évek kulturális támogatottságát és a könyvtárak jelenkori helyzetét
vizsgálom.

97
Simai Mihály: A világgazdaság a XXI. század forgatagában. – Budapest: Akadémiai Kiadó,
2007. - p. 393.
98
Gróf Klebelsberg Kunó Magyarország kultuszminiszteri tisztségét töltötte be 1922 és 1931
között. Filozófiája az ún. „kultúrfölény”- elmélet, melyben a magyar műveltséggel, kultúrával,
magasabb tudományos szinttel kívánt a szellemiek terén a környező országok fölé kerekedni, és
nem gazdasági vagy militarizációs szemléletmódot követve.

28

2.1. A magyar kultúra támogatottsága

A kultúra „az ember viszonya a saját maga által létrehozott világhoz. Magában
foglalja a technikai, technológiai eljárásokat, a mesterséges objektumokat, az
átalakított természeti környezetet, a fogyasztási szokásokat és az életmódot, az
emberi magatartást, a társadalmi szerkezetet, továbbá az előbbieket meghatározó
tudást, etikai normákat és szimbólumokat.”99 Tágabb értelemben „a kultúra egy
adott korszak mindennapi evidenciája, az adott népesség kifejező formanyelve, a
társadalom totalitásának önreflexiója.” 100
A kultúra hatással van az individuum, sőt egy egész ország fejlődésére is. „A
kultúra nagyon is aktív, önmozgó s önálló törvényszerűségekkel bíró szféra,
amely átszövi az élet minden területét, így magát a gazdaságot is.” 101 Ugyanakkor
ez vica versa igaz: a gazdaság is erősen kihat a kulturális állapotokra. Elég, ha arra
gondolunk, milyen mértékben határozza meg az állami finanszírozást, támogatást
egy esetleges gazdasági válság (lásd 1.4.2.).
A magyar alkotmány deklarálja az állampolgárok művelődéshez való jogát,102 és
támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát.103 „Gyakorlati”
megvalósulásában ez azt jelenti, hogy a társadalom vállalatok, intézmények és
egyéb szervezetek „hálózatának létesítésével és működtetésével biztosítja a lakos-
ság alkotmányban rögzített kulturális jogainak gyakorlati megvalósulását”.104
A modern kulturális politika a kulturális szakágazatok (közgyűjtemények,
előadó- és képzőművészet, oktatás, stb.) közegében ható, azokra irányuló, illetve
civilizatórikus célú, a közösségi létmódot alakítani kívánó ágazati szakpolitika.105
Az Orbán-kormány (1998-2002) a „kultúrának mint az identitásképzés legfőbb
területének meghatározó szerepet tulajdonított, és ezzel a kultúrát egyenesen a

99
Daubner Katalin: Kultúra és fenntartható gazdasági fejlődés. In: Gazdaság és/vagy kultúra? /
szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 83.
100
Karikó Sándor: A gazdaság és a kultúra heterogenitása. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk.
Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 21.
101
Karikó Sándor: A gazdaság és a kultúra heterogenitása. In: Gazdaság és/vagy kultúra? / szerk.
Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 22.
102
A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/F. §. In: Magyar Közlöny, 2009. okt. 23. p. 38632.
103
A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/G. §. In: Magyar Közlöny, 2009. okt. 23. p. 38632.
104
Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1999. – p. 12.
105
Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. – Budapest: Média+Print, 1997. – p. 8.

29

kormányfő hatásköre alá rendelte”.106 Az Orbán-kormány az oktatási és a
kultuszminiszteri tárcát külön minisztériumként kezelte, és az csak 2006-ban, a
második Gyurcsány-kormány megalakulásával egyesült újra, Oktatási és
Kulturális Minisztérium néven. A tárca minisztere „irányítja a közoktatásban
folyó pedagógiai, szakmai, nevelői munkát. A minisztérium dolgozza ki a
szükséges fejlesztési terveket, alkotja meg a működéshez szükséges
jogszabályokat, és gondoskodik arról, hogy megfelelő színvonalon dolgozzanak
az intézmények… A kultúra területén… a minisztérium tevékenysége… kiterjed a
magyar művészeti élet (színház, zene, táncművészet, képzőművészet,
iparművészet, fotóművészeti, irodalom, könyvkiadás és mozgóképszakmai
terület), a különböző közgyűjtemények (muzeális intézmények, könyvtárak,
levéltárak), a hazai közművelődés és kulturális örökségünk védelmének
felügyeletére. A kulturális élet itt felsorolt színterein látja el a tárca a stratégiai-
tervezési, költségvetési, jogalkotási, intézmény-felügyeleti és esetenként hatósági
feladatokat. Emellett a kulturális élet támogatását meghatározó különböző
pályázatok lebonyolítását, az uniós források felhasználását is felügyeli, továbbá
ápolja a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatait, és kapcsolatot tart a szakmai
szervezetekkel és intézményekkel.”107
Simon László Versenyhátrány című könyvében sorra veszi azokat a támogatási
összegeket, melyeket az addig elnyerő intézmények ezek után már egyáltalán
nem, vagy csak részben kaptak meg. Így említi – többek között – a magyar
történelmet reprezentáló intézmények (Terror Háza, 56-os Intézet, stb.)
2004-2005-ös százmilliós nagyságrendű, parlament által megszavazott
támogatásának visszatartását, a nemzeti szimfonikus zenekarok támogatásának
részleges vagy teljes felszámolását, a Magyar Állami Operaház támogatásának
jelentős csökkentését, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól (NKA) elvont
majdnem milliárdos összeget és a filmes szakma törvényben előírt támogatásának
gyakorlati megfelezését.108 A vidéki kistelepülések művelődési házainak, könyvtá-

106
Marsovszky Magdolna: A kultúrpolitika védelmében. In: Beszélő, 8. évf. 2003. 12. sz. p. 34.
vagy URL: http://beszelo.c3.hu/03/12/06marsovszky.htm [Letöltés dátuma: 2010. 04. 09.]
107
Oktatási és Kulturális Minisztérium: Tájékoztatóaz OKM feladatairól. URL:
http://www.okm.gov.hu/kozerdeku-adatok/okm-feladatairol/okm-feladatairol [Letöltés dátuma:
2010. 04.09.]
108
Simon László, L.: Versenyhátrány: a (kultúr)politika fogságában. – Budapest: Kortárs Kiadó,
cop. 2007. – p. 40-44.et p. 176.

30

rainak rekonstrukciójára szánt összegeket is drasztikusan csökkentették,
körülbelül a harmadukra.109 A 2004-ben hatályba lépő adótörvény értelmében a
kultúra területén az állami támogatások után, a támogatásból finanszírozott
beruházások után az általános forgalmi adót nem lehet visszaigényelni. Ezzel több
milliárd forintot vontak el a kultúrától.110 2006-ban már szinte valamennyi, a tárca
által támogatott művészeti, társadalmi szervezet állami támogatását drasztikusan,
átlagosan a korábbi összegek harmadára csökkentették.111
A társadalmi célokra és a kultúrára fordítható költségvetést azóta is
folyamatosan csökkentik (különböző, az egész gazdaságot, vagy csak a
kultúrágazatot érintő megszorításokkal). A jelen államigazgatási hozzáállásból
kiindulva létjogosultságot nyerhet az a gondolat, hogy a gazdasági világválság
méginkább okod fog majd adni arra, hogy a támogatásokat minél tovább és
tovább csökkentsék (ennek beigazolódását mutatja az ún. Bajnai-csomag
bevezetése, mely jelentős összegeket von el az állami finanszírozás minden
területéről). Daubner Katalin szerint „nemcsak a gazdasági fejlődést kell
fenntarthatóvá tenni, hanem a kultúrát is, mégpedig úgy, hogy a megteremtett
értékeket megőrizve minél több ember jólétéhez járuljon hozzá”.112 A magyar
kultúrpolitika ma sajnos nem ezt a szemléletet követi.

2.2. A könyvtárak helyzete Magyarországon

A kultúra finanszírozottságának (elemien) átfogó bemutatása után ebben a
fejezetben a magyar könyvtárak helyzetét kívánom bemutatni. Úgy, ahogy a
dolgozatom többi részében, itt sem beszélek külön-külön a különböző
könyvtártípusokról (mint nemzeti, szak-, felsőoktatási, iskolai, közkönyvtár,
különgyűjtemény, stb.), hanem a könyvtárat általában mint (direkt vagy indirekt

109
cop. 2007. – p. 44-45.
110
cop. 2007. – p. 46.
111
cop. 2007. – p. 58.
112
Daubner Katalin: Kultúra és fenntartható gazdasági fejlődés. In: Gazdaság és/vagy kultúra? /
szerk. Karikó Sándor. – Budapest: Gondolat Kiadó, 2006. – p. 83.

31

módon) államfinanszírozott, alapjában véve nonprofit tevékenységet folytató,
nyilvános, közfeladatokat ellátó intézményt veszem szemügyre. Mivel
Magyarországon – szintúgy, ahogy a világ más országaiban – a közkönyvtárak
intézményrendszere a meghatározó, így a különös figyelmet fordítottam a
közkönyvtárakról szóló szakirodalomra. A közkönyvtárak megtestesítik
mindazokat a funkciókat, melyek a könyvtárra mint átfogó fogalomra érvényesek.
A fejezet első részében választ kívánok adni arra (röviden), hogy mi is az a
könyvtári intézmény. A második részben a könyvtár finanszírozási, illetve
támogatási rendszerét kívánom bemutatni, az állam mint fenntartó, és a különböző
alternatív pénzszerzési lehetőségek szemszögéből. A harmadik fejezetben a
könyvtárakat veszélyeztető „rémmel”, a kihasználatlansággal foglalkozom.

2.2.1. A könyvtár intézménye

A könyvtár mint a kultúrát, a művelődést és az információellátást szolgáló
intézmény a kulturális intézmények csoportjába sorolható. A kulturális intézmény
Kormos Sándor szerint „a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének
szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó
szervezet”.113
A könyvtár intézménye talán annyira ősi, mint az írás maga, mely először
körülbelül 3500-3000 évvel jelent meg Krisztus előtt.114 A könyvtárat mint
fogalmat a szakirodalom nem igazán definiálja, sokkal inkább a funkcióit elemzi.
Vörös Klára szerint a könyvtár „a társadalomban való létezés egy meghatározott
intézménye, az ember körül kiépült társadalmi szféra része”.115 Az 1997/CXL.
törvény szerint „a könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását,
megőrzését és használatát biztosító szervezet”.116 Kormos szerint a „világról
szerzett egyetemes ismereteket tartalmazó dokumentumok gyűjtő, feltáró és

113
114
Chernik, Barbara E.: Introduction to library services for library technicians. – Littleton:
Libraries Unlimited, 1982. – p. 17.
115
Vörös Klára: Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár? In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 16. évf.
2007. 5. sz. p. 3.
116
1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről, 1. számú melléklet

32

közvetítő helye”.117 A fellelhető definíciók többsége még mindig a gyűjtésre, a
feldolgozásra és a megőrzésre helyezi a hangsúlyt, és nagy része figyelmen kívül
hagyja azt a tényt, hogy a könyvtár (minőségi) szolgáltatást nyújtó intézmény. Én
igyekszem nem beleesni ebbe a csapdába, és dolgozatomban a könyvtárra
mindvégig úgy tekintek, mint az információs szolgáltatások szférájának –
történelmileg és minőségileg – legmeghatározóbb tagjára.
A könyvtár valós társadalmi igényből jött létre, reális társadalmi igényeket elégít
ki.118 Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről deklarálja az állampolgárok jogát arra,
hogy megismerhessék a kulturális örökség javait, igénybe vegyék a nyilvános
könyvtári ellátás rendszerét, művelődési céljai megvalósításához közművelődési,
közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjanak.119 A
könyvtár így közfeladatként „biztosítja az oktatás-kutatás információs bázisát, és
lehetővé teszi az állampolgári jogok és a szakma gyakorlásához szükséges hazai
és nemzetközi dokumentumok, információk, szolgáltatások elérését,
rendelkezésre bocsátását, közvetítését.”120 Szervezi a műkedvelő művészeti
mozgalmakat, a szakkörök, önművelő körök, tanfolyamok, klubok tevékenységét,
ösztönzi azok létrejöttét, és törekszik ilyen művelődési közösségek
kialakítására.121 Alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz (pontosabban a kiszolgált
piaci szegmens sajátosságaihoz), és szolgáltatásait a felhasználói igényeknek
megfelelően alakítja ki. Az IFLA (International Federation of Library
Associations – Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége)
szerint a könyvtár elébe megy az igényeknek, sőt túllép a hagyományos könyvtár
határain.122

117
118
Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek.
– Budapest: Typotex, 2001. – p. 34.
119
közművelődésről, 4.§
120
Alföldiné Dán Gabriella: A nonprofit szektor és a nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár
működetése és finanszírozása szempontjából. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései /
szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. – p. 31.
121
122
Tóth Gyula: A közkönyvtár. In: Könyvtárosok kézikönyve. 3. köt. A könyvtárak rendszere /
szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2003. – p. 76.

33

A legtöbb könyvtári és információs szolgáltatás fizikai rendszerként létezik,123
ám a megváltozott felhasználó igények egyre jobban azt jelzik, hogy a könyvtári
szolgáltatásokat a fizikai terektől függetlenül, otthonról vagy munkahelyükről
szeretnék igénybe venni. „A könyvtárat információs kapuszolgálatnak is
tekinthetjük, olyan eszköznek, melynek révén a használók kapcsolatba
kerülhetnek az általuk kívánt, de máshol található információval.” 124 Ebben
legnagyobb segítségükre a szakképzett könyvtárosok vannak, akik,
kompetenciájukból fakadóan, utat mutathatnak az információk tömkelegében a
felhasználók számára a specifikus, releváns információk megtalálásához, illetve
megtaníthatják őket az önálló keresésre. Emellett dinamikus, nyitott, céllal
rendelkező és problémamegoldó rendszer is.125 Szolgáltatásai szervezésének
magját a különböző dokumentumok (sajtóalapú, audiovizuális, multimédiás,
internetes források, adatbázisok, stb.) hozzáférésének biztosítása és az „olvasói
igények vizsgálatára épülő szolgáltatásfejlesztés adja”.126

2.2.2. A könyvtárak finanszírozása

2.2.2.1. A könyvtár mint államfinanszírozott intézmény
A rendszerváltás utáni privatizáció azt eredményezte, hogy az információs
szektorba tartozó intézmények legtöbbje, a könyvtárak kivételével, átkerült a
magánszférába, a könyvtárak pedig az állami szektorban maradtak.127
A könyvtár tevékenysége akkor eredményes, ha szolgáltatásaival a felhasználók
igényeit és szükségleteit magas minőségi szinten képes kiszolgálni. A
könyvtárakkal kapcsolatos államigazgatási tevékenység alapvető célja, hogy
biztosítsa a könyvtárak összehangolt, szervezett és eredményes működését.128

123
Abbott, Christine: Könyvtári és információs szolgáltatások teljesítménymérése. – Budapest:
Országos Széchényi Könyvtár, 1998. – p. 20.
124
Ugyanott
125
Bobokné Belányi Beáta: Kultúrmenedzsment könyvtári és információs szervezetek vezetőinek.
– Budapest: Typotex, 2001. – p. 73-74.
126
Sonnevend Péter: A könyvtári rendszer. In: Könyvtárosok kézikönyve. 3. köt. A könyvtárak
rendszere / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2003. – p. 245.
127
Téglási Ágnes: Változások menedzselése. In: A könyvtári menedzsment időszerű kérdései /
szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 55.
128
Haraszti Pálné: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt.
Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 100.

34

„Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének
alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon,
bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az
állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és
információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű… A nemzeti,
nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó
folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági
feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó
tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és
szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” – olvashatjuk a
1997. évi törvényben.129
Az állami szerepvállaláshoz kell az, hogy egy probléma a társadalom egészét,
vagy szélesebb rétegeit érintse.130 Mivel az információval való ellátottság hiánya
éppen egy ilyen probléma, a törvény kimondja, hogy „a nyilvános könyvtári
ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata”. 131
A fenntartó részére előírja, hogy biztosítania kell a könyvtár feladatainak
ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és biztosítja a könyvtár
szakmai önállóságát.132 A törvény rendelkezik a finanszírozás módjáról és a
támogatás alapelveiről is. „A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által
biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak
ellátásáról… A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek
feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű
jellegéből fakadóan… központi költségvetési hozzájárulás szükséges. A helyi
önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak
védelmével, a múzeumi és a levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik
ellátásához… közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési

129
közművelődésről, Kivonat
130
Pavluska Valéria: A nonprofit szektor. – Pécs: Jannus Pannonius Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999. – p. 66.
131
közművelődésről, 53. § (2)
132
közművelődésről, 68. § (c)

35

hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves
költségvetési törvény határozza meg.”133
A társadalmi igényeket kielégítő szolgáltatások támogatásának filozófiája
mögött az a törekvés húzódik meg, „hogy meghatározzák e szolgáltatások hasznát
és bemutassák a haszon megjelenését”.134 A könyvtárak finanszírozása általában
folyamatos intézményi finanszírozáson alapul, és döntő mértékben a (kulturális
minisztériumi, központi) költségvetés a finanszírozó.135 Ugyanakkor a
minisztérium csak a könyvtárak szűk körét irányítja közvetlenül, a többi könyvtár
a különböző szintű önkormányzati fenntartású intézmények, szakminisztériumok,
egyházi, társadalmi szervezetek, vállalkozások direkt vagy indirekt irányítása alatt
működik.136 A finanszírozás kérdése némileg eltér a különböző
könyvtártípusoknál, ám ez az eltérés nem jelentős: míg például a közművelődési
könyvtárak fenntartója az önkormányzat, addig a felsőoktatási könyvtárak
fenntartója az adott főiskola vagy egyetem, amely szintén a költségvetésből jut
intézményi támogatáshoz. Egy adott költségvetés időszakát elsősorban a fenntartó
szervezet határozza meg, de a legtöbb könyvtár 12 hónapos rendszerben
működik.137 A „könyvtár által évente elkészített költségvetési tervet a fenntartó
saját szempontjai szerint kezeli, fogadja el, módosítja vagy húzza keresztül”.138
A könyvtár és fenntartója közti kapcsolat leírható egyfajta cserekapcsolatként,
mivel az utóbbi a támogatás rendeltetésszerű és eredményes felhasználását várja
el a finanszírozásért cserébe.139 A könyvtáraknak bizonyítaniuk kell a szolgáltatás
szükségességét,140 és alkalmasságukat a feladataik ellátására, a társadalmi és
információs igények kielégítésére. Emellett a fenntartó és a könyvtárak
133
közművelődésről, 70. § (1), 90. § (2)
134
135
136
Haraszti Pálné: A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt.
Határterületek / szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 102.
137
Mikulás Gábor: Könyvtárgazdaságtan. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek /
szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – 364.
138
Ugyanott
139
Bátonyi Viola: Marketing, marketingmenedzsment. In: A könyvtári menedzsment időszerű
kérdései / szerk. Téglási Ágnes. – Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1999. - p. 146.
140
Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. – Budapest: ELTE, cop. 2005. –
p. 186.

36

kölcsönösen hasznára is lehetnek egymásnak:141 a könyvtár nyújthat specifikus
információszolgáltatást, és a fenntartó/finanszírozó kivívhatja a köz
megbecsülését.

2.2.2.2. Alternatív támogatásszerzési lehetőségek
A könyvtáraknak nem csak az állami, normatív támogatásból kell fenntartaniuk
magukat, több egyéb, alternatív pénz- és anyagszerzési lehetőség is a
rendelkezésükre áll. Ilyen források lehetnek többek között a pályázati
támogatások, a szponzoráció, a mecenatúra vagy adományozás, a (helyi szintű)
lobbizás, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a szolgáltatások díjai. Mivel a
költségvetés támogatása, és az egyéb (pályázati stb.) támogatások összege a
könyvtár részéről nem különösebben befolyásolható, dolgozatomban főként arra
kívánok ötleteket adni, hogy a minél hatékonyabb működés segítségével a
könyvtár hogyan növelhetné a könyvtárhasználatból és a költséghatékonyságból
eredő profitot. Így az alternatív támogatásszerzési lehetőségekről röviden, szinte
csak „említésszerűen” írok.
„A finanszírozás különböző szintekre delegált forrásokkal feladatra és/vagy
intézményre összpontosul.”142 A könyvtárak esetében a támogatást alapvetően az
ún. normatív finanszírozás („input” finanszírozás) adja, mely esetén a kapacitás,
illetve teljesítménymutatók alapján történik a források elosztása.143 „A
költségvetés támogatása - amelyet a központi költségvetésen felül, az
államháztartás egyéb alrendszerein keresztül is elérhet a nonprofit szektor -
egyrészt az adókedvezményekben, másrészt közvetlen támogatások vagy állami
megrendelések formájában valósul meg, de lehet pl. állami ingatlanok
kedvezményes bérleti díjért való vagy ingyenes használata is.”144
A köztámogatásokért, vagyis a közkereslet és a támogatásszerzés biztosításáért
ugyanúgy verseny folyik, mint a piaci kereslet megszerzéséért.145 Nincs ez

141
Huszár Ernőné: Az államháztartási reform és a könyvtárak (önkormányzati) finanszírozása. In:
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 5. évf. 1996. 4. sz. p. 13.
142
Alföldiné Dán Ganriella: Könyvtárfinanszírozás és –működés megoldás-e a nonprofit?:
szakirodalmi szemletanulmány. – Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1996. – p. 29.
143
Ugyanott
144
145
Baán László: Kultúra és gazdaság Magyarországon. – Budapest: Média+Print, 1997. – p. 10.

37

másként a pályázatok esetében sem. A költségvetési támogatások folyamatos
csökkenése miatt a könyvtáraknak élnie kell a pályázás eszközével. A
költségvetési törvények lehetőséget adnak arra, hogy a nonprofit szervezetek az
általános állami „tartalék” felosztása során pályázhassanak.146 A pályázati kiírások
többnyire egy adott feladat vagy program elvégzésére irányulnak. A
programfinanszírozásban élen járnak a minisztériumok és a kezdetben elkülönített
állami alapok, mint például a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra
Fejlesztés) és az NKA (Nemzeti Kulturális Alap, mely az általa szükségesnek ítélt
tevékenységekre pályáztatja az intézményeket), valamint az önkormányzatok,
költségvetési lehetőségeik erejéig. Jó példa a pályázatra a Soros Alapítvány azon
könyvtámogatási pályázatsorozata, amely úgy segítette a kiadókat, hogy bizonyos
mennyiségű példányt a kiadott könyvekből megvásárolt az alapítvány, s azt
ingyen jutatta a magyar könyvtárak széles köréhez.147 A pályázati pénz általában
csak injekció a szolgáltatások bővítésére vagy új szolgáltatás elindítására, mert az
adott szolgáltatásnak ezek után magát kell fenntartania.148
„Az adományozás egy mások által megvalósított cél anyagi vagy más módon
történő támogatása.”149 Az adományozás során az adományozó közvetlenül
semmiféle ellenszolgáltatásra nem tart igényt,150 ugyanakkor támogatása
eredményéről általában tájékozódni kíván. Az adományozás „formája lehet egyéni
juttatás, amely pénzbeli adomány, ajándék vagy hagyaték.”151 A könyvtár, illetve
szolgáltatásainak finanszírozásában megjelent a civil társadalom is. Az egyéni
juttatás leggyakoribb formája a mecenatúra. A magán mecenatúra többnyire az
állami finanszírozást egészíti ki. A mecénási támogatás mértéke az adott

146
Pavluska Valéria: A nonprofit szektor. – Pécs: Jannus Pannonius Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 1999. – p. 130.
147
cop. 2007. – p. 123.
148
Mikulás Gábor: Könyvtárgazdaságtan. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Határterületek /
szerk. Horváth Tibor, Papp István. – Budapest: Osiris, 2002. – p. 370-371.
149
Nagy Myrtil: Adománygyűjtés. In: Kulcsár Mária et al.: Nonprofit 1x1: útikalauz kezdő civil
szervezetek számára. – Dunaszerdahely: Információs központ, 2002. – p. 70.
150
151

38

Szakdolgozat

Recommended

Recommended

More Related Content

Similar to Szakdolgozat

Similar to Szakdolgozat (10)

Szakdolgozat