Magyarország idegenforgalmi adottságai

1. MAGYARORSZÁG
IDEGENFORGALMI
ADOTTSÁGAI
13. tétel

2. TERMÉSZETI
ADOTTSÁGOK
FEKVÉSE
 Magyarország a keleti félgömb 16°
és 23° hosszúsági körei között és az
északi félteke 45° és 49° szélességi
körei között, Európa közepén, a
Kárpát-medencében, más néven a
Közép-Duna medencében helyezkedik
el.

3.  Tengerparttal nem rendelkező ország.
Tőle csaknem egyforma távolságra
van nyugatra az Atlanti-óceán és
keletre az Urál-hegység, tőle délre
fekszik a Földközi-tenger és északra
a Balti-tenger. Az országhoz
legközelebb eső tenger, az Adriai-
tenger körülbelül 300 kilométer
távolságra található.

4. Határai:
 É: Szlovákia
 ÉK: Ukrajna
 K: Románia
 D: Szerbia, Horvátország, Szlovénia
 Ny: Ausztria

5. Természeti határok
É: Duna, Ipoly, Északi-középhegység
(Visegrádi-hegység, Börzsöny,
Cserehát, Mátra, Zempléni-hegység),
Alföld, Tisza
K: Alföld (Románia területén
folytatódik)
D: Alföld (Szerbia területén folytatódik),
Dráva, Mura
Ny: Alpokalja, Fertő-tó, Kisalföld

6. Általános információk
 területe: 93.030 km2
 népessége: kevesebb, mint 10 millió
fő
 népsűrűsége: 109,2 fő/km2
 nyelve: magyar
 fővárosa: Budapest
 legmagasabb pontja: Kékes-tető
(Mátra) 1014 m
 legalacsonyabb pontja: 78 m a déli
határnál a Tisza mellett

7. Domborzat
Az országban 6 nagytáj különböztethető
meg
 síkságok:
- Alföld
- Kisalföld
 dombvidék:
- Dunántúli-dombság
 hegyvidék (alacsony/középhegységek):
- Dunántúli-középhegység
- Északi-középhegység
- Nyugat-magyarországi peremvidék
(Alpokalja)

8. Alföld
 Legnagyobb kiterjedésű tájegység
 Sehol sem éri el a 200 m tengerszint
feletti magasságot
 Legmagasabb pontja a Hoportyó 183
m
 3 fő része: Mezőföld, Duna-Tisza
köze, Tiszántúl
 Idegenforgalmi szempontból nagy
kincse a nyugalom

9. Kisalföld
 Hazánk ÉNY-i részén terül el
 Idegenforgalmi szempontból: átmenő
forgalmat biztosít
 Itt lévő városok többsége
műemlékváros
 Turizmusban speciális programokat
kínál

10. Alpokalja
 Átmenő forgalom
 Ehhez a tájhoz tartozik a Soproni és
Kőszegi hg., Őrség és Kemeneshát

11. Dunántúli-dombság
 Turizmus számára jelentős: Zala,
Balaton, Sió, Dráva
 Mészkő anyagú hegységek
 Mediterrán jellegű növények is

12. Dunántúli-középhegység
 Mészkövön kívül vulkáni eredetű
részek is vannak
 Bakony, Keszthelyi hg., Vértes,
Gerecse, Pilis, Budai Visegrádi hg.
 Itt húzódik egy termálvonal, amely
mentén hőforrások törnek fel

13. Északi-középhegység
 Hazánk legmagasabb hegyvidéke
 Legrégibb része az Aggteleki karszt és
Bükk (mészkő)
 Kiterjedt barlangrendszer
 Kékestető 1014 m, 1,8 km sípálya

14. Vízrajz
 A Kárpát-medence csaknem teljes
egészében a Duna vízgyűjtő
területéhez tartozik.
 Magyarország vízhálózatának
tengelye a Duna folyam, amelynek
teljes hossza 2850 km, ebből
magyarországi főágának hossza 417
km. Az ország legnagyobb
mellékfolyója a Tisza, amely 962 km
hosszú, és ebből magyarországi
szakaszának hossza 584,9 km.

15.  Magyarország és Közép-Európa
legnagyobb tava a Balaton; felülete
594 km². Ezt követi a Tisza-tó,
melynek felülete 127 km² (ez
Magyarország legnagyobb
mesterséges tava), a Fertő tó,
Ausztria és Magyarország közös tava,
magyarországi felülete 75 km²,
valamint a Velencei-tó (26 km²).

17. Éghajlat
 Mérsékelt övezeten belül
kontinentális éghajlaton helyezkedik
el.
 Magyarország három éghajlati
terület határán helyezkedik el,
időjárását a keleti nedves
kontinentális, a nyugati óceáni, az
északi sarkvidéki légtömegek és a
déli-délnyugati mediterrán hatás
alakítják.

18.  Az évi középhőmérséklet 8–11 °C
 A hőmérséklet átlagos értéke januárban
a legalacsonyabb, 0 – -4 °C,
 júliusban a legmagasabb, 18–22 °C
 A napsütéses órák száma évente 1750–
2200 óra között van, ez az Alföld déli és
középső részén a legmagasabb; a
Dunántúl nyugati és az Északi-
középhegység északi oldalán a
legalacsonyabb
 Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–
900 mm

19. Élővilág
- Az ország területének húsz százalékát
erdőterület borítja. Magyarország
állatvilágát tekintve az egyik
leggazdagabb ország Európában.
- Az eredeti állapotában fennmaradt
növény- és állatvilág védelmére az
országban 10 nemzeti parkot, 38
tájvédelmi körzetet, 142 országos
természetvédelmi területet hoztak létre.

21. Növény-és állatvilág
 Számos település rendelkezik a helyi
növényvilágot bemutató arborétummal, a
legismertebbek a Vácrátót, a Zirc, a
Badacsonytomaj, a Kám, a Kőszeg, a
Kámon, a Vép, a Szeleste és a Szarvason
találhatók.
 A különleges állat-bemutatóhelyek közé
tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a
kardoskúti hagyományos állattartó telep, a
mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a
dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói
Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi
Medveotthon.
 Magyarországon az összes hüllő- és
kétéltűfaj védelem alatt áll – ez alól az
egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű

22. Egyedi, különleges természeti
értékkel rendelkező helyszín
Aggteleki-cseppkőbarlang
- 1995-ben került az UNESCO
Világörökség Listájára
- Aggteleki és Szlovák karszton jelenleg
7 változatos képződésű barlang
ismert, melyek közül 273 nyílik a
magyar állam területéről
- leghíresebb barlangja a Baradla-
Domica barlangrendszer (25 km)

23. Hortobágyi Nemzeti Park
- 1999-ben került az UNESCO
Világörökség Listájára
- Európa legnagyobb összefüggő,
természetes füves pusztája, mely nem
az erdők kiirtása eredményeként jött
létre, hanem emberi tevékenység révén,
és képes volt megőrizni biológiai
sokféleségét.
- A táj területének döntő hányadát ma
természetes élőhelyek - sziki gyepek és
sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és
ligetek – képezik.

24. Idegenforgalmi-közlekedési
adottságok
 Magyarország az európai NY-K és É-
D-i fő közlekedési útvonalak egyik
találkozási pontja
 Jellegzetességei a XIX.sz. második
felében alakultak ki
 Főútvonalak hálózata sugaras jellegű
 Budapest központú
 Széchenyi István- magyar
közlekedésfejlesztés elindítója

26. Közúthálózat
 Közútjaink teljes hossza meghaladja
a 30 ezer km-t
 Autópályáink együttes hossza 1400
km
 Az egyszámjegyű útvonalak (kivétel a
8-as) Budapestről indulnak
 Km számozásuk kiindulópontja a
Lánchíd budai hídfőjénél a „0”-s
kilométerkő

27. Utak
 M0: Budapestet elkerülő 34 km-es
útgyűrű (összeköti az M1, M7, 6-os és
M5-ös utakat)
 M1: Bp-Győr-Hegyeshalom-Bécs felé
 2: Bp-Vác-Parassapuszta
 M2: Bp-Vác-Parassapuszta
 M3: Bp-Gyöngyös-Füzesabony-
Mezőkövesd-Miskolc-Kassa felé
 4: Bp-Szolnok-Hajdúszoboszló-
Debrecen-Záhony

28.  M5: Bp-Kecskemét-Szeged-Röszke-
Belgrád felé
 6-os: Bp-Dunaújváros-Paks-Pécs-
Zágráb felé
 M7: Bp-Velencei tó északi partja-
Balaton déli partja-Nagykanizsa-
Letenye
 8-as: Székesfehérvár-Veszprém-
Körmend-Rábafüzes
 9-es: Dunán vezet át Szekszárdnál

29. Vasúthálózat

30. Belvízi közlekedés
 Európa legjelentősebb belvízi
közlekedési tengelye a Duna-Majna-
Rajna vízi út
 Magyarországi szakasza a Duna 417
km hossza
 A nem kellő vízmélység, a kikötők
nem mindenhol felelnek meg az EU
normáknak

31. Légiforgalom
 Budapest Ferihegy
 É: Prága, Varsó, Krakkó
 D: Belgrád, Zágráb, Ljubljana
 Ny: Bécs, Berlin, München
 K: Bukarest, Temesvár, Kolozsvár
 + New York, Tel Aviv, Torontó, Kairó,
Antalya, Damaszkusz…

32. Repülőterek
 Nemzetközi repülőterek: Budapest,
Debrecen, Győr, Sármellék, Pécs
 Katonai repülőterek: Kecskemét,
Pápa, Szolnok, Taszár