Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
EGY ELEKTROMOS FŰTÉS, AMI
HA KIMARAD EGY
HIDEGTEREKKEL RENDELKEZŐ
ÉPÜLET TERVEIBŐL, ARRA
LEHET, HOGY KÉSŐBB MÁR
NEM LESZ M...
ELEKTROMOS FŰTÉS
 Vannak olyan helyzetek, amikor egy tervezőnek kötelezően
számolnia kell bizonyos elemekkel egy-egy munk...
 A hűtőházak, fagyasztó alagutak padlózatát természetesen vastag
hőszigeteléssel látják el. Ez laikusoknak talán elég is ...
MIT KELL FELTÉTLENÜL FIGYELEMBE VENNIE
EGY PROFI ELEKTROMOS TERVEZŐNEK
HŰTŐHÁZAK, ÉS FAGYASZTÓ ALAGUTAK
ESETÉBEN, AMIT UTÓ...
 A víz a hideg, megfagyni „készülő” talajrétegbe még a vízzáró
agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve...
 Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa
okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában
gon...
 A padlószigetelés alatti talajréteg fűtése az a módszer, amellyel
bármilyen padlószerkezet és bármilyen talaj esetén
biz...
 A padlószigetelés alatti talajréteg fűtésével tulajdonképpen
segítünk a földnek létrehozni azt a padló felső síkja felé ...
HOGYAN MŰKÖDIK A HIDEGTEREK
TALAJFŰTÉSE?
 A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése a lehetséges más
talajfűtési meg...
 Jellemzően állandó ellenállású fűtőkábeleket használunk, amelyek
különböző fajlagos (méterenkénti) ellenállású kivitelek...
 Magyarországon az első villamos talajfűtésű hűtőházakat az 1970-
es évek végén építették.
 Fontos tudni, hogy ezeknél a...
 Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel
nem jó minőségű. Habár a kábel a terhelhetőségének jelle...
KÁBELFEKTETÉS TARTALÉK KÁBELLEL
 Egyszer jártam egy olyan hűtőházban, ahol nem volt
tartalékkábel, és a működő kábeleknek...
 Ezután jött a földvisszatöltés, szerelőbeton, fűtőbeton, szigetelés,
és a járóbeton újbóli kiépítése. Ezek költsége vala...
MI BEFOLYÁSOLJA A SZÜKSÉGES
TELJESÍTMÉNYT?
 Természetesen a kamra lehetséges legalacsonyabb üzemi
hőmérséklete, és a hőszigetelés vastagsága. Lehet, hogy előbb
csak...
 Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. A jellemző
teljesítmény – 15-20 W/m2 – eléréséhez a kábelteljesítményt 5-7...
A VILLAMOS TALAJFŰTÉS TERVEZÉSÉNÉL,
SZERELÉSÉNÉL NÉHÁNY FONTOS DOLOGRA
ODA KELL FIGYELNI:
 Az egyenletes talajfűtés elérése érdekében a méterenkénti
kábelteljesítményeknek közel egyenlőnek kell lennie.
 Az egym...
 A kábeleket sűríteni kell külső határoló falak közelében és a hűtött
tereken átmenő oszlopok tövében, ugyanis ezek a pil...
 A fűtőkábelek toldását kerülni kell, mivel minden célra bármilyen
hosszban „hidegvégekkel felszerelve” szállítják.
 A k...
 A fűtőkábeleket minden esetben teljesen be kell fedni betonnal.
Levegőben, szigetelőanyagban való vezetésük túlhevüléshe...
 A fűtőkábeles villamos talajfűtési rendszerek működése,
szabályozása hűtőházaknál, termeknél, fagyasztóknál
automatikus....
 Mivel a villamos talajfűtés jól és finoman szabályozható, és a
fűtőbeton hőmérséklete az egész padlófelület alatt ugyan...
 A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik termosztátot is be kell
építeni, ami figyeli a talajhőmérsékletet, és vészjelz...
MIRE CÉLSZERŰ MÉG MINDEN
TERVEZŐNEK FIGYELNI?
 Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek
ajtókeret-fűtést, akko...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Egy elektromos fűtés, ami ha kimarad egy hidegterekkel rendelkező épület terveiből, arra lehet, hogy később már nem lesz mentség

65 views

Published on

Vannak olyan helyzetek, amikor egy tervezőnek kötelezően számolnia kell bizonyos elemekkel egy-egy munka során. Ez a helyzet akkor is, ha éppen egy hidegterekkel rendelkező épület, azaz hűtőház kerül terítékre.
- A hűtőházaknál, fagyasztó alagutaknál követelmény, hogy az épület alatti földréteg ne fagyjon meg. Ez rendkívül kritikus kérdés, hiszen a megfagyott talaj, a benne lévő jég térfogat, ami tágul, és maga hűtőház is statikai szempontból is veszélybe kerülhet.

További információért kérem látogassa meg az alábbi weboldalunkat: http://elektromosfutes-tervezoknek.hu

Published in: Technology
  • Login to see the comments

  • Be the first to like this

Egy elektromos fűtés, ami ha kimarad egy hidegterekkel rendelkező épület terveiből, arra lehet, hogy később már nem lesz mentség

  1. 1. EGY ELEKTROMOS FŰTÉS, AMI HA KIMARAD EGY HIDEGTEREKKEL RENDELKEZŐ ÉPÜLET TERVEIBŐL, ARRA LEHET, HOGY KÉSŐBB MÁR NEM LESZ MENTSÉG…
  2. 2. ELEKTROMOS FŰTÉS  Vannak olyan helyzetek, amikor egy tervezőnek kötelezően számolnia kell bizonyos elemekkel egy-egy munka során. Ez a helyzet akkor is, ha éppen egy hidegterekkel rendelkező épület, azaz hűtőház kerül terítékre.  A hűtőházaknál, fagyasztó alagutaknál követelmény, hogy az épület alatti földréteg ne fagyjon meg. Ez rendkívül kritikus kérdés, hiszen a megfagyott talaj, a benne lévő jég térfogata miatt tágul, és maga a hűtőház is statikai szempontból is veszélybe kerülhet.
  3. 3.  A hűtőházak, fagyasztó alagutak padlózatát természetesen vastag hőszigeteléssel látják el. Ez laikusoknak talán elég is lehetne, de a gyakorlatból tudjuk, hogy nem az! Ugyanis a hőszigetelés csak lassítja a hőáramot, de a hideg egy idő után mindenképpen átjut rajta, és ezzel meg is van a baj.  A talaj kapillárisaiban lévő víz megfagyása, a talaj térfogatának növekedését, ezzel a padlózat rongálódását, akár épület- felemelkedést, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozhatja, ha nem védekezünk ellene. A talaj kifagyásának veszélye akkor a legnagyobb, ha a padlón keresztül elvont hő nagyobb, mint amit a talaj a padló alatti talajréteggel közölni képes, azaz ha a hűtőház hidege a talajba kerül.
  4. 4. MIT KELL FELTÉTLENÜL FIGYELEMBE VENNIE EGY PROFI ELEKTROMOS TERVEZŐNEK HŰTŐHÁZAK, ÉS FAGYASZTÓ ALAGUTAK ESETÉBEN, AMIT UTÓLAG MÁR TÚL KÉSŐ PÓTOLNI?
  5. 5.  A víz a hideg, megfagyni „készülő” talajrétegbe még a vízzáró agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve a 0C˚ vagy az alatti hőmérsékletű rétegek víztartalma megemelkedik még akkor is, ha a talaj az üzem beindulásakor még csak igen csekély mértékben volt vizes. A talajkifagyás ellen tehát az altalaj elhanyagolhatóan kis víztartalma sem jelent védelmet.  A talaj átfagyása elleni védelmi megoldásoknál gyakorta felmerül a kérdés, hogy egyáltalán fennáll-e a fagyás veszélye. Ez sokszor feleslegesen feltett kérdésnek bizonyul, mert a hűtőház állandó hidege miatt, a talaj mindenképpen át fog fagyni. Ezt akkor is figyelembe kell venni, ha egyébként a talajkifagyás csak a létesítmény üzembe helyezése után hónapokkal később következne be.
  6. 6.  Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában gondoskodni kell, és a tervezők felelőssége, hogy erre megfelelő figyelmet fordítsanak. Nos, a talajfűtés éppen ezt a védekezést szolgálja.
  7. 7.  A padlószigetelés alatti talajréteg fűtése az a módszer, amellyel bármilyen padlószerkezet és bármilyen talaj esetén biztonságosan védekezni lehet a talaj kifagyása és az általa okozott épületkárok ellen.
  8. 8.  A padlószigetelés alatti talajréteg fűtésével tulajdonképpen segítünk a földnek létrehozni azt a padló felső síkja felé irányuló hőáramot, amit a talaj nem, vagy nem elegendő mértékben képes produkálni. A talajfűtéssel a 0˚C-os izotermát oda „helyezzük”, ahová kell: a padlószigetelés valamelyik vízszintes síkjába.
  9. 9. HOGYAN MŰKÖDIK A HIDEGTEREK TALAJFŰTÉSE?  A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése a lehetséges más talajfűtési megoldásokkal szemben rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Szabályozásuk is kedvezőbb áron megoldható és finomabb beállításokat tesz lehetővé.  Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, hogy a talajt a normál megtáplálás mellett éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük.  A hűtőházak alatti talaj átfagyásának megakadályozására, fűtőkábelek kerülnek beépítésre a padlószigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti betonrétegbe.
  10. 10.  Jellemzően állandó ellenállású fűtőkábeleket használunk, amelyek különböző fajlagos (méterenkénti) ellenállású kivitelekben készülnek. A járatos ellenállási értékek 0,18 – 18 Ω/m között változnak. A különböző fajlagos ellenállású kábelek lehetővé teszik, hogy különböző nagyságú termek, hűtőházak stb. talajfűtő kábeleit jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk.  A fűtőkábelek által bevitt fűtőenergia eloszlása teljesen egyenletes, így lehetőség van arra, hogy a helyi fűtési igényeket a legtökéletesebben kielégíthessék.  A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.
  11. 11.  Magyarországon az első villamos talajfűtésű hűtőházakat az 1970- es évek végén építették.  Fontos tudni, hogy ezeknél az épületeknél is alkalmazták azt az alapvető biztonsági eljárást, ami szerint egymással párhuzamosan két szál kábelt fektettek le, melyek közül az egyik a működő, a másik a tartalékkábel.
  12. 12.  Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel nem jó minőségű. Habár a kábel a terhelhetőségének jellemzően csak harmadával-negyedével üzemel, mégsem jelenthetjük ki, hogy soha el nem romolhat. Elég egyetlen fűtőszál kiesése és 40- 50 m2 felület marad fűtés nélkül. Ekkora felület fog átfagyni, mert a kész épület alatt utólag már nem lehet fűtőszálat cserélni, vagy javítani.  A tartalék kábel tehát csak akkor üzemel, ha kiesik a működő. Hogy a kiesést észrevegyük, automatikus szálankénti működésellenőrzést kell a vezérlőszekrénybe tervezni, építeni.
  13. 13. KÁBELFEKTETÉS TARTALÉK KÁBELLEL  Egyszer jártam egy olyan hűtőházban, ahol nem volt tartalékkábel, és a működő kábeleknek sem volt működési ellenőrzése.  A talaj átfagyása akkor vált szembetűnővé, amikor az épület tetejét tartó fő oszlopok megemelkedtek, megemelkedett a tető, az épület alakja megváltozott. Ekkor leállították a hűtést, kiürítették a hűtőházat, kibontották az oldalát, hogy a légkalapácsokat be lehessen vinni. Felverték az aljzatbetont, felszedték a szigetelést, szerelőbetont, ekkor tudták szétverni és kihordani az egy méter vastagságban átfagyott altalajt.
  14. 14.  Ezután jött a földvisszatöltés, szerelőbeton, fűtőbeton, szigetelés, és a járóbeton újbóli kiépítése. Ezek költsége valamint a kiesett üzemelési idő nagyságrendekkel több költség, mint egy tartalék fűtőkábel beépítése.  A tartalék kábel nem duplázza meg a költségeket, hiszen ugyan abba a távtartóba kell helyezni és a működési ellenőrzést is csak a ténylegesen működő kábelekhez kell kiépíteni.  Semmi sem indokolja, hogy bárki is tartalékkábel nélkül tervezzen hűtőház altalajfűtést.
  15. 15. MI BEFOLYÁSOLJA A SZÜKSÉGES TELJESÍTMÉNYT?
  16. 16.  Természetesen a kamra lehetséges legalacsonyabb üzemi hőmérséklete, és a hőszigetelés vastagsága. Lehet, hogy előbb csak O Co körüli üzemelést gondolnak, de később ez lehet alacsonyabb is, csak éppen egy meglevő épület alá további fűtést tenni már lehetetlen. Tervezni tehát mindig az alacsonyabb hőmérsékletre kell.  A szükséges teljesítményt a kábel méterenkénti teljesítmény- leadásának beállításával – ideális kábelhossz választás – valamint a fektetési sűrűség meghatározásával biztosíthatja. A kábeleket – az átfagyás kivédésére – egymástól 25-35 cm közötti távolságra célszerű fektetni.
  17. 17.  Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. A jellemző teljesítmény – 15-20 W/m2 – eléréséhez a kábelteljesítményt 5-7 W/m-re van beállítva. Ez a számítási feladat az itt leírt módon bonyolultnak tűnik, ezért fejlesztettük ki ingyenes tervezői programunkat, amelynek használatával, néhány gombnyomással egy komplett és megbízható tervet és kiírást kaphat.
  18. 18. A VILLAMOS TALAJFŰTÉS TERVEZÉSÉNÉL, SZERELÉSÉNÉL NÉHÁNY FONTOS DOLOGRA ODA KELL FIGYELNI:
  19. 19.  Az egyenletes talajfűtés elérése érdekében a méterenkénti kábelteljesítményeknek közel egyenlőnek kell lennie.  Az egymással párhuzamosan kapcsolt hurkok száma lehetőleg hárommal osztható legyen a háromfázisú hálózat egyenletes terhelése céljából. Háromfázisú fűtőkábeleknél ez nem követelmény.  A fűtőkábelek hajlítási sugara 70-90 mm-nél általában kisebb nem lehet.  A kábeleket úgy kell elrendezni, hogy ne keresztezzék egymást. Ha a keresztezéseket elkerülni nem lehet, akkor a keresztezéseket úgy kell kialakítani, hogy a kábelek ne érhessenek egymáshoz.
  20. 20.  A kábeleket sűríteni kell külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, mivel alapozásukat a hőszigetelés alatti talajban lehet csak megoldani.  Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat (pl. élelmiszerláncok logisztikai központjai) és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül. A kamra felett kinyúló oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti hatását.  A fűtőkábeleket nem ajánlatos +5˚C-nál kisebb hőmérsékleteken fektetni
  21. 21.  A fűtőkábelek toldását kerülni kell, mivel minden célra bármilyen hosszban „hidegvégekkel felszerelve” szállítják.  A kábeleket a szerelőbetonra fektetik. A tiszta és sík szerelőbetonhoz először műanyag távtartókat rögzítenek, és annak a hornyaiba pattintják be a kábeleket.  A kábelek bebetonozásához finom – legfeljebb 3-4 mm max. szemcsenagyságú – betont szabad használni, hogy a kábelek és a fűtőbeton közötti hőátvezetési kapcsolat a lehető legjobb legyen. A fűtőbeton vastagsága általában 6-7 cm.
  22. 22.  A fűtőkábeleket minden esetben teljesen be kell fedni betonnal. Levegőben, szigetelőanyagban való vezetésük túlhevüléshez, idő előtti tönkremenetelhez vezet.  A fűtőkábeleket minden esetben „hidegvégekkel felszerelve” szabad a villamos hálózatra rákötni. A „hidegvég” csatlakozási pontokat teljesen be kell betonozni, nehogy túlhevüljenek.  A fűtőkábelek épségét ellenőrizni kell lefektetés előtt és után. Folytonosságukat mérésekkel kell ellenőrizni lefektetés előtt, bebetonozás előtt és bebetonozás után azonnal.
  23. 23.  A fűtőkábeles villamos talajfűtési rendszerek működése, szabályozása hűtőházaknál, termeknél, fagyasztóknál automatikus. (Kézi működtetés napjainkban már nem alkalmaznak.) Az automatikus működtetés, illetve szabályozás módszerei a következők.
  24. 24.  Mivel a villamos talajfűtés jól és finoman szabályozható, és a fűtőbeton hőmérséklete az egész padlófelület alatt ugyanaz az érték, a talajkifagyás elkerülésére Magyarországon általában elegendő +5˚C fűtőbeton-hőmérsékletet tartani, ±1˚C szabályozási eltéréssel.  A talajfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A hőmérséklet-érzékelőt a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe szerelik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál cserélhető legyen. A korszerű termosztátok a talaj hőfokát is mérik, és hőfokkijelzéssel rendelkeznek.
  25. 25.  A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik termosztátot is be kell építeni, ami figyeli a talajhőmérsékletet, és vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. a vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl.  Minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét áramfigyelő relével ellenőrizni kell, amely vészjelzést ad le, ha bármely fűtőkör kiesik, hogy a tartalék szálat beköthessék.
  26. 26. MIRE CÉLSZERŰ MÉG MINDEN TERVEZŐNEK FIGYELNI?  Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek ajtókeret-fűtést, akkor azt is tervezni kell, az ajtó befagyásának megakadályozására  A kamrák ajtaja körüli terület csúszásmentességéről szintén gondoskodni kell. Egyrészt a hideg térbe ajtónyitás során bekerülő párás levegő szinte azonnal lecsapódik a földre és ott csúszásveszély alakul ki. Másrészt a kamrák előtti terület is csúszóssá válhat – a kiáramló hideg levegő miatt – ami akkor jelent nagyobb gondot, ha szintkülönbség van a kamra és az előtte levő tér között. Ezek a fűtések azonban már nem altalajfűtések, hanem a felső beton felületfűtései. Itt a külső területek jégmentesítéséhez használt irányelvek a mérvadók.

×