Micsoda paradoxon! A technológiai fejlődés által egyre távolabbra kerülnek egymástól az emberek, viszont a technológiai túlkapások, és viselkedésbeli zavarok miatt, egyre nagyobb fókusz helyeződik magára az emberi psziché kutatására. Előadásomban én a nárcisztikus embertípusról beszélek, bárkiből lehet influencer és bárki válhat a közösségi oldalak miatt nárcisztikussá!
2. • bizonyos szintű nárcizmus mindenkiben van
(Morrison, 1992)
• embertársakkal való összehasonlítás során születik
meg ÉN érték
• jó (egészséges) és rossz (káros) nárcizmus megkülönb
öztetése
– beképzeltség, hiúság, önteltség, önzés (Freud alkotta
Narkisszoszról)
• javasolt pálya: média, tanítás, színészet
3. Hogyan jelenik meg?
• Technológia > okoseszközök számának növekedése > kétlépcsős
kommunikáció >
• közösségi oldalak használatának gyakorisága (fragmentálódása)
• megjelentek új platformok az önkifejeződésre:
– önreprezentativitás, impression management (Rui és Stefanone, 2013)
4. Nárcisztikus személyiség. Nárcisztikus
személyiségzavar. Nárcisztikus szülő.
Nárcisztikus férfi, nárcisztikus nő.
• A Google adatai alapján az elmúlt néhány évben ugrásszerűen nő ezeknek a
keresési kifejezéseknek a száma. A nárcizmus felkapott téma lett a médiában
és a mindennapi életben egyaránt.
• „A gyermekkor után pedig kikerülünk a közösségi média, a gyors sikerek, a
kívülről érkező megerősítés, és a sokszor korlátlan hatalom világába,
védtelenül, a reális önbecsülés alapjai nélkül – és a nárcizmus máris
belopózott a mindennapjainkba, az életünk részévé vált.”
F: Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról, 2016
https://pszichoforyou.hu/a-legnagyszerubb-konyv-a-narcizmusrol/
7. • Moon (2016) kapcsolatot talált a narcizmus és
az instagram felhasználók önreklámozási
viselkedése közt
• akik nárcizmusra hajlamosak, azoknak
– a selfie posztolási gyakorisága,
– és az update-k száma,
– és többet időt töltenek instagram előtt mint
társaik.
8. Szimulákrum, spektákulum
• „önmagunk ünnepeltetése és mások ünneplése tölti ki”
• valóság – valamiféle szisztematikusan eltorzított –
reprezentációját adja > spektákulum
• „szimulálni annyi, mint úgy tenni, mintha lenne az, amink
nincs” (Baudrillard 1996: 162) > szimulákrum
• „Minden, amit az ember valaha közvetlenül megélt,
reprezentációvá foszlott (Debord 2006: 2). Annak illúziója ez,
hogy amit látunk, az maga a valóság.”
• „nem egyszerűen magunkat fényképezzük, hanem magunkat
fényképezzük, miközben azt figyeljük, hogy magunkat
fényképezzük, vagyis tulajdonképpen önmagunk megfigyelése
közben figyelhetjük meg önmagunkat”
F:
http://dinamo.blog.hu/2015/05/05/a_reflektalatlan_reflexio_gyakorlata
9. Saját tartalomelőállításról szóló kutatás
(Bernschütz és Pethes (2015)
• Három csoportot alakítottunk ki KÖZÖNSÉG:
• aktív
• passzív
• outsider
10. Az aktív UGC termelő
• szükséges jó a tartalomkésztés
• menő és nem unalmas tartalomelőállítás!
>exhibicionizmus, nárcizmus
• az információadás nagyon fontos számára
• az információszerzés kevéssé érdekli
• aktív posztoló
• effekteket intenzíven használ
• nem fél tartalmat generálni
• érdeklődő, önmutogató, játékos
F: Bernschütz és Pethes, 2015
17. • Jin és Muqaddam (2017): két kísérletet hajtott végre.
• Az elsőben összevetette a következő csoportokat:
– (nárcisztikus vagy nem)*
– (selfie vagy csoportfotó)*
– (mások által készített vagy természetes képek)
• A második kísérletben
– (selfie és természetes)*
– (híres- nem híres)*
– (hírnév szükségessége magas vagy alacsony)
• befolyásoló faktor: észlelt hasonlóság, irigység
18.
19. • Lehetőségünk van csak a minket jó színben feltüntető
életeseményeket és képeket megosztani, a többit pedig
elhallgatni, ezáltal mások elismerését (vagy irigységét?)
kivívni.
• A Facebook ebben a formában a Lasch által definiált modern
narcisztikus személyiség ideális terepe: „ez a személyiségtípus
ügyesen alakítja mások róla szerzett benyomásait, mohón
igényli, hogy körülrajongják, de lenézi azokat, akiket e cél
érdekében manipulál; kielégíthetetlen étvággyal habzsolja az
érzelmi élményeket […]” (Lasch 1996: 70).