Digitális nemzedék konferencia 2014

1. Antalóczy Tímea – Pörczi Zsuzsanna
Connected – a virtuális jelenlét természete
Digitális Nemzedék Konferencia, ELTE, PPK
2014. Március 29.
Médiapolisz lakói szekció
13.15 – 14.45

2. Connected

3. Inspiráció
"Megint egy gyerekkérdés:) elkezdenék letölteni játékot Rékuskának az iPad-re.....de
olyan sok van, hogy nincs türelmem végignézni. Tapasztaltaktól kérek tippet, hogy 14-
15 hónapos gyereknek mit érdemes.„
(Idézet egy fórum beszélgetésből)

4. A téma megközelítésének keretei
•Technológiai determináció
•Szocializáció - Generációs keretek - app generáció
•Cseppfolyós modernitás
•Etikai vonatkozások – morális közöny

5. A technológiai fejlődés gyorsulása

6. Generáció értelmezések – transzgenerációs összehasonlítás
• Korábban a biológiai érés alapján határozták meg, ennek időtartama a születéstől,
a szülővé válásig tartott, az utóbbi évtizedekben szociológiai megfontolások
határozták meg, melyek tükrözték a domináns eseményeket (katonai, politikai,
gazdaságiak vagy kulturálisak pl. beat generáció)
• Domináns technológiák által határozódnak meg a keretek egyre inkább, olyan
módon, hogy időtartama attól függ, hogy meddig tart egy technológiai innováció –
a ma fiataljait ezért nevezik az alkalmazások generációjának (app generáció)
(Howard Gardner and Katie Davis The App Generation, Yale University Press 2013)
Textalapú megnyilvánulások preferenciája a jellemző rájuk és a mai szociális
interakcióik maguk az alkalmazások , azaz amikor akarsz valamit az ott van, ha
nem kell, kikapcsolod, ha már eleged van egy applikációból, vagy barátból, akkor
egyszerűen kitörlöd!

7. A vizsgálat módszerei
• Közvetlen megfigyelés
• Interjúk
• Fókuszcsoport
• Művészeti alkotások vizsgálata: A fiatalok által készített kreatív írásokban és egyéb
művészeti alkotásokban a magány, izoláció hogyan és milyen mértékben jelenik
meg. Ez az 1990-es évek elején 15% volt, majd 2000-es évek végére 25% -ra
növekedett!

8. A technológia - pusztán eszköz…?
A technológiák kontrollálják az életünket és a választásainkat. Miközben azért hozzuk
létre a gépeket, hogy a munka elvégzését segítsük, eközben ők kezdenek minket
irányítani.
(Lewis Mumford, 1934)
A technológia nem csak dominánssá válik az életünkben, hanem átalakítja az emberi
pszichét és az emberi természetet. (Ezért kell vizsgálnunk azt , hogy amit okoz,
mennyire örömteli! ) Míg sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek pusztán
eszközök, pedig transzformatív hatásuk van!
(Jaques Ellul 1964)
A tömegmédia hatásának vizsgálatakor minden médium - amelyek az emberi
érzékszervek kiterjesztésének tekinthető - megváltoztatja az egyén viszonyát a
környező világgal. Technológiai determinizmus
(Marshall McLuhan, 1962)

9. A kezdetekkor…
Még a média passzív volt, és a jelenlét nem manifesztálódott!
AT&T telekommunikációs szolgáltató társaság (1984) szlogenje:
„Reach out & touch someone „

10. „Connected”? Kontaktus vagy kapcsolat?
•78% kamaszkorú az USA-ban rendelkezik mobiltelefonnal
•63 % minden nap szöveges üzenetet (textet) küld (=szövegel)
•Minden ébren töltött 10 percükben 1 szöveges üzenetet küldenek a tinédzserek
•Chat oldalak az új potens drogok – 4 tinédzserből 3-at érint (Zimmermann)

11. Folyamatos jelenlét és ennek következményei
• szükségét érzik annak, hogy érintkezésben legyenek, kapcsolatban álljanak, ritkán
tartanak szünetet, éjjel is ott van, ha nincs is ott!
• Jogos a kérdés: Vajon ez már függőséget jelent? Nem, mert ezen alapszik az élet,
de állandó készenléti állapotban élnek!
• Mindez elsőbbséget élvez mindenben. A legújabb kutatások szerint 3 percig
képesek figyelni. A kiiktatás még nagyobb figyelem eltereléssel jár, ezért inkább
technikai szüneteket kell beiktatni!

12. Adalékok a virtuális jelenlét természetrajzához
• Funkciója: mikrokordináció és
virtuális vállveregetés
• Aktivitást generál
• Megszakítható – „ha nem beszélek
vele, akkor törlöm”
• Párhuzamos jelenlét
• Feltétlen kötődés nincs
• Nincs a jövőre vonatkozólag
elköteleződés, ami korábban a
stabilitást adta, nincs kockázat
• Folyamatos rendelkezésre állás
• Egyszerű viszonyok – kölcsönös
elégedettség mértéke határozza meg
– Bauman Morális vakság,
• Kivonulás lehetőségét megadja a
fizikai jelenlétből
• Részleges figyelem
• „Ha nem vagy fenn, nem vagy”
• Kényszer – „Látszom tehát vagyok”
Descartes mai átirata
• Kontrollált jelenlét
• Csupán kapcsolati szimuláció - Nem a
közösségbe születik bele, hanem ő
hozza létre, kapcsolati szimuláció,
ezért nem csökken az izoláció
• Fontos kérdéseket nem tudsz
megbeszélni ily módon
• Illik jól lenni a felületeken

13. Folyamatos „kísértés” a fiatalok számára
• A fiatalnak nincs ideje, alkalma az egyedül létre – ami lehet akár olvasás, vagy
bármi ami a töltekezést szolgálja
• Az aki nincs jelen - úgy érzi, hogy kimarad, szorong, ezért nem megszakítható a
virtuális jelenlét. A jelenlét szinte kényszer, nincs dilemma, nem választás kérdése
• A jelenlét nem kötődik a másik közelségéhez, nélkülözi a másik fizikai jelenlétét,
sokan a tényleges interakció hiányáról beszélnek, pl. : a neurobiológiai kutatások
• Paradox, pl. cél, hogy kevésbé legyen egyedül valaki, de éppen hogy magányossá
teszik a közösségi oldalak
• Gúzsba köt – mobil eszközök egy másik jelenlétét hozzák előtérbe - a hely nem a
jelenlét helye, hanem a távollété. A hely az, ahol a kapcsolódó személy nincs jelen,
ahonnan ő távol marad.

14. A cseppfolyós modernitás elmélete (Z. Bauman, 2010)
• Mozgásban van, állandóan változik, nem képes nyugalomban maradni, a formáját
képtelen sokáig megőrizni, mindig és minden változik: a divatok, a tárgyak, a
figyelmünk tárgya , azok az állapotok, amelyek körbe vesznek, minden amivel csak
kapcsolatba lépünk – azaz pl. maguk a kapcsolatok is - cseppfolyósak
• Meglep minket már az is, ami bizonyosnak tűnik
• Fontos kulcsszó, a fragilitás, azaz minden törékeny. Folyamatosan késznek kell
lenni a változásra , azaz flexibillisnek kell lennünk, és állandóan új információkat
kell szereznünk, annak érdekében, hogy ne állandó rettegés legyen az életünk!
• Mindez azzal van megterhelve, hogy a fogyasztói minták áttevődnek az emberi
érintkezésre (nincs elköteleződés, eldobható, stb.)

15. Közelség - távolság
Távozás és hosszú távollét minden
barátságnak kárára van, bármily
kelletlenül ismerjük is be. Mert olyan
emberek, kiket nem látunk, lettek légyen
akár legjobb barátaink, az évek folyamán
absztrakt fogalmakká szikkadnak, miáltal
irántuk való részvételünk mindinkább
puszta értelmivé, sőt hagyományszerűvé
válik, élénk és mélyen érzett
részvételünket azok számára tartjuk
fenn, akik szemünk előtt vannak, még ha
csak kedves állataink is. Ennyire érzéki az
emberi természet.
(Schopenhauer, A.)

16. A virtuális világ adta szabadság ambivalenciája.
• Látszólag szabadabb lét, de állandó
kontroll alatt áll, hiszen elérhető!
• Számos kapcsolat jön létre,
ugyanakkor ezek nem azok a
másokkal kialakított mély
kapcsolatok, amelyek hiányáról
Ericson azt állítja, hogy izolációhoz,
diszkonnected- hez, a kapcsolatok
hiányához (disconnection)
vezethetnek, amely
következményeként nagyon nehézzé
válik az élet későbbi kihívásainak
megfelelni, pl. munka, család, stb.
Létrejön a szociális szeparáció
• Változtatható Identitást ígér,
ugyanakkor nem tudjuk magunk
mögött hagyni, mert a virtuális
világban nyomot hagy maga után
• Egész nap rendelkezésre kell, hogy
álljanak
• Törölheted, megszüntetheted a
kapcsolataidat
• Alkalmas eszköz lehet, arra, hogy a
demokráciát növelje, ugyanakkor a
felügyelet mértékét növeli!
• A felügyeletnek pedig egyszerű, olcsó
és gyors módját adja, a vizsgált
alanyok önként vetik alá magukat
ennek!
• Nem adja az együttlét igazi élményét!
Új mozgalmak eltérése a korábbiaktól
– a főtérre mennek az emberek,
tereken berendezkednek, a közösség,
az együttlét élményét ott
tapasztalhatják meg (Kijev)

17. Két világ (offline – online) határán
• Sherry Turkle, pszichológus, médiakutató 1996-ban boldogan üdvözölte, hogy a
virtuális tér feltételezi a való életünket, és általa többet megtudhatunk
önmagunkról, identitásunkról. Ha ezek integráltan működnek majd, akkor egy jobb
élet vár ránk. Az legújabb könyvében (2012) már annak ad hangot, hogy a fiatal
emberek nem tapasztalják meg a való életbeli emberi kapcsolatokat, mert
kapcsolataik primer terepe a virtuális világ!
• Jogos volt ez a gondolkodás, előfeltételezés a digitális emigránsok esetében, de a
bennszülöttek egy másfajta viszonyulást szoktak meg.
• Félnek például gondolataik megjelenítésétől, nem tudnak bizonyos helyzetekben
mintákat gyakorolni

18. Mire és hogyan használják?
• Kevesebb mint kb. 10 % használja kreatívan
• Barátokkal, szerelmekkel, családtagokkal döntő módon:
– mikrokoordináció, programok szervezése
– virtuális vállveregetés

19. Félelem az élő kapcsolatoktól
Christina:
„Nem vagyok jó az érzések terén, ez olyasmi, hogy beszéljek az érzésemről, nem
szeretem ha látják, hogy hogyan gondolkodom, ha látják, hogy mit érzek”

20. Az idő eltöltésének módja
Jenny 17 éves:
„ A textelés, hát az olyan… hogy felveszem a kapcsolatot, amikor unatkozom, arra
gondolok, mit is csinálhatnék, és Meghan mindig ott van…”

21. Irányt mutató trendek
• Amennyiben hagyjuk, hogy a hagyományos formákat már ne tapasztalják meg,
vajon nincs-e meg annak a veszélye, hogy a tartós kapcsolatokra képtelenek
lesznek
• Fontos annak az Illúziónak a felszámolása, hogy a kapcsolatok mennyisége
pótolhatja a minőségi kapcsolatokat
• Általános társadalmi, szociális kapcsolatok vizsgálata – pl.: erős kapcsolatok
mérése 1985 – 2004 között – kik azok az emberek akikkel megbeszélik a számukra
fontos dolgokat? A család felé tolódott, de egyre rosszabbak az eredmények, ezért
érdemes a társadalmi izoláció mértékét rendszeresen mérni
• A fiatalabb korosztály gyakori és közvetlen megfigyelése

22. Személyközi viszonyok a digitális korban – lehetséges kutatási
irányok
• Identitás
• Intimitás
• képzelet

23. Twitter=Csiripelés
„Az egyetlen dolog ami számít hogy tudjuk és másokkal is tudassuk, hogy mit
csinálunk, ebben a percben és bármelyik másikban, ami számít: hogy képben legyünk,
hogy miért csináljuk és mire gondolunk, mi a célunk, miről álmodunk, mit élvezünk, mi
az amit megbánunk, miközben ezt csináljuk vagy más indokok, amik arra ösztönöztek,
hogy csiripeljünk - azon túl, hogy jelenlétünket manifesztáljuk - nem igazán
számítanak, ha a szemtől szemben kontaktust felváltotta a képernyőtől képernyőig
változat, akkor a felszínek azok amik kapcsolatba lépnek.”
(Bauman, 2010)

24. Köszönjük a figyelmet!