SlideShare a Scribd company logo
1 of 40
Download to read offline
BEVEZETÕ
                     TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ!

   Köszöntjük, mint új paloznakit, örömmel üdvözöljük, hogy a faluban épít-
kezik.
   Szeretnénk segíteni abban, hogy az Ön által építendõ ház és környezete el-
képzeléseinek megfelelõ, igényeit kielégítõ és ugyanakkor Paloznak hangula-
tába, összképébe illeszkedõ legyen.
   Kérjük, hogy a tervezés elõtt nézze át kiadványunkat, amelyben segítséget
szeretnénk adni a hagyományos paloznaki falukép megõrzéséhez. A
Paloznaki Civil Egyesület, a Paloznak Jövõjéért Közalapítvány és a Paloznaki
Szõlõhegyi Egyesület egyetértésével és támogatásával útmutató tanácsot
szeretnénk adni Önnek, az építkezõnek, hogy mik azok a jellegzetes Balaton
felvidéki építészeti stílusjegyek, motívumok, arányok és más jellegzetessé-
gek, amelyek felhasználásával megõrizhetõ az ország egyik legszebb termé-
szeti környezetében épült falu képe.
   Törekvésünk, hogy Paloznak jellegzetességei megõrzõdjenek és a falu je-
lenlegi és jövõbeli lakosai a modern élet kényelmében és a hagyományokat
megõrizve éljenek.
   Szeretnénk, ha alapelvvé válna, hogy a népi építészet hagyományainak ins-
pirációja – de nem másolása – nyomán a modern építészetben a nemzeti,
népi jelleg jusson kifejezésre.
   Az „Ajánlással” szándékunk az, hogy a fenti célok háza terveiben egyértel-
mûen megfogalmazódjanak és közös akaratként segítsék azok elérését.




                                      1
A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA
A jelenlegi ismeretek szerint Paloznak története az újkõkori kultúrában kezdõdött.
A Tódi dûlõben elõkerült leletek bizonyítják, hogy ez a vidék mintegy ötezer év óta
lakott. Ettõl az idõponttól számítható az idõszak, amelynek felfelé tartó íve napjain-
kig követhetõ.
   Paloznak kialakulásában, történelmében három tényezõnek volt meghatározó
szerepe:

     a település ott alakult ki, ahol az észak-déli és a kelet nyugati utak keresztez-
ték egymást. A Veszprémbõl délre vezetõ út a hegyek közötti völgyben jutott le a
Balatonhoz illetve a késõbbi Paloznaknál találkoztak a keletrõl nyugatra tartó úttal.
(Nagy út, Király út, népiesen Római út)
     a Balaton közelsége élelmet adott és kedvezõ éghajlatot teremtett az északi
hegyek lábánál
     a mikroklíma adottságainak értékét a kedvezõ fekvésen túl a talaj mûvelhetõ-
sége és több, bõ hozamú, ivóvizet adó forrás is növelte

    Paloznakhoz hozzátartoznak a déli fekvésû szõlõs kertek, amelyekrõl egyes ku-
tatók szerint nevét is kapta. A falu neve a feltételezett szláv nyelvû népességtõl
származhat a „po loznik” a „szõlõskerteknél” jelentésre vezethetõ vissza. A táj õsi
szõlõ kultúrája is erõsítheti a név eredetét.
    Paloznak nevét elõször feltehetõen a 970-es években Géza (Géza-István) nagy-
fejedelem által írt adományozó levél említi Paloznikou-ként. A levél görög nyelven
íródott, mert a Veszprémben alapított apácakolostor görög rítusú volt.
    Az I. Könyves Kálmán király idejében (1109-ben) írt latin nyelvû renováció szöve-
ge „Polosinic” –néven említi a települést. „és Paloznak faluban birtokol az apátság
egy szõlõmûvest szõlõjével együtt” szövegrész a szövegkörnyezetbõl jól azonosít-
ható Paloznak területére. /10/
    A késõbbi nyelvemlékekbõl és leletekbõl megállapítható, hogy Paloznak falu a X-
XI. században alakult ki. A település a már említett utak keresztezõdésénél jött lét-
re. A Veszprémbõl jövõ út (amelynek nyomvonala a mai közúttal nagyrészt meg-
egyezett) a mai Tódi útnál érte el a falut.
    A falu temploma a középkorban (XI-XIII. század) is mai helyén – a Templom
dombon – állt. A templom kezdetben (X-XI. század) fából ácsolt épület volt. Több-
ször átalakították és csak évszázadokkal késõbb a XIV. században a bakonybéli fe-
rences rendi apátság építtetett téglalap alaprajzú kõtemplomot. A templomnak nem
volt tornya, keleti végét félkör alakú szentély zárta le. A templom fõbejárata a déli
oldalon nyílott. A régebbi épületrész a római kori, a késõbbi (a templomhajó nyuga-
ti fele) a gótika jeleit hordozza.
    A templomkertbõl (a mai napig Párkánynak nevezett részen) temetkezések lele-
tei kerültek elõ. A leletek között Árpád kori csontvázat is találtak 1956-ban.
    Paloznak az idõk folyamán többször volt különbözõ apátságokhoz, monosto-
rokhoz tartozó egyházi birtok. A különbözõ adománylevelek alapján megállapít-
ható, hogy a XIII. században 35-36 ház volt a faluban. A templomot ebben az
                                          2
idõben szentelték fel Szent András tiszteletére. A temetõ 1779 -ig a templom kö-
rül volt.
    A település lakosságát háznépként említik a korabeli adomány és birtoklevelek.
A falu a templomtól északra helyezkedett el. Részletesebb adatok abból az idõbõl
ismertek, amikor a várbirtokokból, királyi udvarbirtokokból egyházi földesurasá-
gokhoz kerültek a birtokok és azok mûvelõi.
    Érdekes megemlíteni a birtokok nagyságát is. Az „egy szõlõ” területnek azt a szõ-
lõterületet nevezték amelyen tíz nagy akó bor termett, ami a mai mértékegységek
szerint 8,6 hektoliter bornak felel meg.
    Az egyházi birtokok nyilvántartását Számadáskönyvekben vezették, amelyek kö-
zül több is megmaradt és képet adnak a kiadott gabona javadalmakról. Paloznak a
XV. században a veszprémi káptalan tulajdonába került és része lett a hatalmas
egyházi birtokoknak amelyek a XIX. századig fennmaradtak.
    Paloznak a török uralom alatt a birodalom határvidékén volt, a török támadások
az utolsó Bécs elleni török (tatár) hadjáratig nem érintették. (1683)
    A következõ száz esztendõ alatt a szõlõbirtokok tulajdonosai falun kívüliek let-
tek, a Paloznakon lakók bérelték, mûvelték a szõlõket ami még így is jó jövedel-
met hozott.
    A veszprémi káptalan földjét tizenöt jobbágy család mûvelte. A szõlõmûvelés fon-
tosságát igazolja, hogy már 1752-ben szabályozták a hegybírói rendszert és a szõ-
lõmûvelés feltételeit.
    Paloznak falu képérõl, házairól, utcáiról a korábbi évszázadokban alig maradt
fenn feljegyzés. Az elsõ, részletes adatok 1792-bõl valók. A házak építéséhez, el-
adásához, megvételéhez a földes uraság (káptalan) engedélye kellett. Ezek az en-
gedélyek részletesen leírták az épületet, udvart a környéket sõt még az építési tech-
nológiát is. A házak állagáról és értékérõl „becsüslevelek” adnak képet amelyek né-
hány esetben az ingóságok értékét is tartalmazzák.
    A jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás éveinek emlékei között kevés van,
amely a faluról, épületeirõl képet ad. Szerencsére az öreg házak, majd késõbb a
fényképek mutatják Paloznak arculatát.
    A XX. század elsõ éveiben Paloznak népessége növekvõ jellegû. 1907-ben 323
fõt számláltak. Ekkor a faluban 74 lakóépület volt. Az 1930-as nagy népszámlálás
adatai szerint az össznépesség 303-fõ. Többségük a mezõgazdaságban dolgozott
illetve eltartott volt. 9 iparosa is volt a falunak.
    A II. világháború elõtti évek kimagasló események nélkül teltek. A háború utáni
változások az ország mezõgazdasági területeihez hasonlóan zajlottak le, itt sem
hozott jelentõs javulást. A falu vízzel és villannyal való ellátása a hatvanas évek
elejére fejezõdött be.
    A 60-as 70-es években Paloznakot elkerülte az idegenforgalom, viszonylag ne-
hezen volt megközelíthetõ, nem lévén vasútállomása, hajóállomása. Ebben az idõ-
ben még az autóbuszok is elkerülték. Mégis szerencsésnek nevezhetõ ez a hely-
zet, mert a falukép alakulásában sem követte az akkori divatot.
    A falu fejlõdését nem segítette a közös tanácsok szervezése és nem okozott lé-
nyeges javulást az Alsóörsrõl Csopakra kerülõ irányítás sem.
    1972-ben sikerült a hegyekrõl lezúduló víz elvezetését megoldani és javítani az
utak állapotán. 1979-re több utca aszfaltozása is elkészült.

                                         3
A község fejlõdése az építkezések számának növekedésével járt együtt. A 70-es
évek közepén csak az engedély nélküli építkezések száma 215 volt és a hatóságok
46 épület bontását rendelték el.
   Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Paloznak össznépessége 395 fõ volt.
   1991. január 1-tõl Paloznak újra önálló községgé vált.
   1992. november 27-én a lakosság elfogadta a község címerét.
   1993. április 30-án átadásra került a faluház. amelyet Antall József miniszterel-
nök avatott fel.
   A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megõrzéséért 1998-ban, elsõ kis-
községként Paloznak Hild díjat kapott.
   Napjainkban Paloznak közmûhálózata kiépült, állandó lakosainak száma 440 fõ
fölött van. Jelentõs a betelepülõk száma, akik, többségükben a városi életforma al-
ternatívájaként választják a községet hosszabb tartózkodásra vagy lakóhelyül.

                              Paloznak díszpolgárai:

                  Szendi György tanító posztumusz (1999)
                  Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000)
                  Karl Joseph Rauber apostoli nuncius (2000)
                  Márffy István (2000)
                  Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001)
                  vitéz Ajtós József esperes plébános (2002)
                  Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003)
                  Makk Károly filmrendezõ (2005)
                  Haumann Péter színmûvész (2006)




                                         4
ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK
A következõkben áttekintjük az építészeti hagyományok általános elveit és a rész-
letekben lévõ ismereteket annak érdekében, hogy láthatók legyenek a napjainkban
is követésre ajánlott irányok és stílusjegyek.
   A jellegzetességek megfogalmazása mellett meglévõ épületek fényképeivel kí-
vánjuk bemutatni a jelenlegi helyzetet és a képekhez fûzött kommentárokkal aján-
lásainkat megfogalmazni.


                                ÁLTALÁNOS ELVEK

  A ház építése valójában az építkezés céljának megfogalmazásával kezdõdik. Az
épület lehet:

     nyaraló, hétvégi ház,
     egész évben lakott épület,
     folyamatosan használt, technológiai célokat (is) szolgáló létesítmény
     (pl. szõlészet, borászat, stb.)

   Más kérdéseket vet fel egy meglévõ ház felújítása és másokat a „zöldmezõs” tel-
ken tervezett építkezés.
   Lényeges hatása van a környezetnek is a tervekre attól függõen, hogy a telepü-
lés belterületén, vagy a szõlõhegyen épül majd fel az új ház.
   Ezek a kérdések együtt és külön-külön is felmerülhetnek és a válaszokat is en-
nek megfelelõen kell megadni. Közös a kérdésekben az, hogy a megépülõ háznak
harmóniában kell lennie az elõbb említett célokkal. Kiemelt fontossága van a ház
környezettel és a helyi hagyományokkal való összhangjának függetlenül attól, hogy
milyen célból és hol épül fel a ház.
   A múltbeli helyzetet szemléletesen fogalmazzák meg az irodalomjegyzék szerzõi,
Barabás Jenõ és Gilyén Nándor:
   „A ház építését minden esetben megelõzi a tervezés, amely azonban falun nem
a mai értelemben vett mûszaki tervezést, hanem a feladat megfogalmazását, a
szükséges méretek eldöntését, a példaképül szolgáló épület kiszemelését, az
anyagi és egyéb lehetõségek megfogalmazását jelenti.”/3/ Ez a megközelítés ma-
gyarázatot ad az épületek stílusbeli hasonlóságára és a ma is követendõ harmónia
kialakulására.
   A feladat tisztázását követi az építõanyag beszerzése. Mindig törekedtek a helyi,
igényes, csak saját munkát igénylõ építõanyagok felhasználására.”




                                         5
RÉSZLETEK JELLEMZÕI

Az utcakép
A faluról alkotott esztétikai benyomás kialakulásában az egyes épületeknél sokkal
nagyobb szerepe van az összképnek, az egyes elemek (épületek, kerítések, nö-
vényzet stb.) összességének.
  Valószínû, hogy a szabályos utcakép kezdetei a középkorba nyúlnak vissza.
Az utcás faluk a XIII. XIV. században csak feltételezhetõek, a tervezett falvak a
XVIII. századtól épültek.

Az épületek formái
Az épület esztétikai értékének alapját a gondos kivitelezés eredményeként a funk-
ció, anyag, szerkezet és a forma egysége teremti meg. A szerkezetek fejlõdésének
eredményeként változó szerkezeti formák közösségi hagyománya alakult ki, amely
már igényelte a megismert formákat és nem idegenkedett az összképbõl nem kirí-
vó változtatásoktól sem, ha azok saját esztétikai igényének megfeleltek. Ebben a
körben jelenik meg az anyagi lehetõségek javulásával megvalósíthatóvá váló tuda-
tos szépre való törekvés is.

Tömeg
Az épületek tömege általában igen egyszerû, az alaprajzból adódó hasáb, amit a
tetõ zár le. Az így kialakuló jó arányú tömeg az épület egyik legfõbb esztétikai ér-
téke.

Tetõforma
A tetõforma az épület tömeghatásának fontos eleme. Rendkívül változatos formái
az idõk folyamán sokat változtak, de megmaradtak fõleg az épület használatát tük-
rözõ alapformák.
   A kúpos tetõ csak kerek alaprajzú épületet fedhet le. (kunyhók, kisebb ólak stb.)
A sátortetõ a négyzetes alaprajzú épületet fedheti le, a népi építészetben ritka tetõ-
típus. (gazdasági épületek, kutak, stb.) Alárendelt gazdasági épületek, színek tolda-
lék épületek tetõformája a fél nyeregtetõ.
   Legáltalánosabb a nyeregtetõ, amely végzõdése szerint sokféle lehet.
   A tömeghatás fontos eleme a tetõ hajlásszöge illetve ettõl függõ magassága. Mi-
nél meredekebb a tetõ, annál hangsúlyosabbá válik. A tetõ minimális hajlásszögét
a héjazat anyaga többé-kevésbé meghatározza.

Homlokzat
A szerkezeti formák gazdagsága a homlokzatok sokféleségében jelenik meg.
Az ablakok nagysága és elhelyezése erõsen befolyásolja a ház megjelenését. A ré-
gi kis ablakok mellett a falsík dominált az újabb, nagy ablakok a homlokzat hangsú-
lyos elemévé váltak.

Tornác
A magyar népi építészet legismertebb, leghatásosabb formai eleme a tornác, Lé-
nyegében funkcionális és szerkezeti megoldás, amelybõl a belsõ fejlõdés és a tör-
                                          6
téneti stílusok hatására a népi építészet változatos, elterjedt és csodálatos alkotá-
sai születtek.
  Sokféleségére jellemzõ nevének változatossága. A tornácon kívül a neve: pit-
var, gádor, folyosó, ámbitus, ámbit, hámbit, gang, falalja, árkád, lábas ház, stb.
  A tornác a ház külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külsõ és a belsõ tér kö-
zött. A tornácok boltíve gyakrabban kosárív, ritkábban szegmentív vagy félkörív.
  A kosárív három vagy több különbözõ középpontú és sugarú körívdarabból szer-
kesztett, lapos ív.

                                    DÍSZÍTÉSEK

   A faszerkezetek és a vakolatok díszítése a viszonylagos jólét eredményeként a
XVIII. században kezd elterjedni a módosabb építtetõk esztétikai igényeinek kielé-
gítésére.

Faszerkezetek díszítése
A fából készült homlokzat fa szerkezeti elemeinek díszítése a magyar nyelvterüle-
ten igen gyakori. A deszkából készült ormok a nyeregtetõ terjedésével váltak nép-
szerûvé. A gazdag faorom változatok közül legismertebbek a napsugaras ormok.

Vakolatdíszek
A homlokzati vakolatdíszek a XIX. század elsõ harmadától kezdtek elterjedni.
Az oromfal és az ablakok szalagkeretei (fasli) majd késõbb a minták indák, kagyló-
díszek, rozetták, füzérdíszek vakolatból készültek.
  Mindig tanult kõmûvesek, ügyes mesteremberek készítették, akik gyakran távoli
vidékekrõl érkeztek. A legszebb népi barokk homlokzatok a XIX. század hatvanas,
nyolcvanas éveiben készültek a Balaton felvidéken és a Bakonyban.
  Vakolatdíszek gazdag gyûjteménye található a mellékletben.

A tetõk díszítése
A tetõélek, az oromcsúcsok és a kõ és tégla kémények, kéményfejek igen válto-
zatos megoldásokat mutatnak. Némelyik közülük esztétikailag is igen figyelemre
méltó.

Színezés
A tiszta, évenként kétszer megújított fehérre meszelt fal a XIX. században vált a
magyar népi építészet jellegzetességévé, szemben a környezõ népek színesebb
házaival.
  „A meszelt fal fehérsége – különösen napsütésben, az árnyékok éles kont-
rasztja, a környezet és az égbolt színeinek reflexei – olyan esztétikai élményt
nyújt, amelyet korunk építészei és festõi méltán nagyra értékelnek” /3/




                                         7
MIT IGEN – MIT NEM
Az elõzõkben összefoglaló jelleggel megfogalmazott általános elveknél, a részle-
tek ismertetésénél többet mond az épületek látványa. A következõ fénykép össze-
állítás vizuálisan mutat be épületeket. A szemléltetés lehetõségét kihasználva ér-
vel a bevezetésben megfogalmazott célok érdekében. Az ajánlásokat, véleménye-
ket pozitív, a jövõben használható tapasztalatokként fogalmazzuk meg, annak ér-
dekében, hogy a jövõben a hagyományokkal összhangban lévõ házak épüljenek.
Semmiképpen sem szándékunk a példaként bemutatott épületek tulajdonosait
megbántani.


           MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI
                     BALATON-FELVIDÉKI PARASZTHÁZAK

A távolabbi múltban épült házak képei a régebbi valóságot, az akkor élt emberek íz-
lését, kedvelt és ezért általánosnak nevezhetõ építészeti stílusát mutatják be.
  Két fekete fehér fénykép az 1936-ban megjelent, „A Balaton vidék építészete”
címû könyvbõl. /5/




                                                       A kép hangulata önmagá-
                                                       ért beszél. A kellemes
                                                       összhatás a részletekbõl
                                                       alakul ki. A homlokzat, a
                                                       tornác, az ívek, az oszlo-
                                                       pok, a finom díszítések és
                                                       a nádfedél együtt adja a
                                                       Tótvázsonyban épített ház
                                                       hangulatát.
                                         8
A kõvágóörsi házon – pusz-
                                                            tuló állapota ellenére – szin-
                                                            tén megtalálhatók a jellem-
                                                            zõ formaelemek, amelyek
                                                            az épületet széppé teszik.
                                                            Figyelemfelhívásként említ-
                                                            jük az elõzõ példához ké-
                                                            pest másképpen épített
                                                            tornácot, az oromfalon és
                                                            a boltíveken a szalagdísz
                                                            hangsúlyozó, de nem túlzó
                                                            jelenlétét. A nádfedeles te-
                                                            tõn és a kéményen kívül fi-
                                                            gyeljünk fel az oromfal tetõ-
                                                            szinti kialakítására. Érdeke-
                                                            sek a boltívek alatti átjárók,
                                                            amelyek az oszlopok közöt-
                                                            ti távolság kb. egyharmadát
                                                            teszik ki. A szalagdíszítés
                                                            ezt a nyílást is körülfogja.




A Márkó, Petõfi utca 38. alatti lakóház oromfalán az 1896-os évszám utal a régmúltra,
amikor a ház épült. Az oromfal két kis ablaka, a macskalépcsõs lezárás és a sarokpont
kialakítása az elõzõ épületeknél nem volt látható. A fénykép 1984-ben készült. (H. Csu-
kás Györgyi) Az épületen több átalakítás történt. Feltûnõek a ház stílusától idegen abla-
kok, és az utcafront korábbi boltíves bejáratának alsó lezárása.

                                           9
A Cserszegtomajban épített hegyközségi porta (lakóház és gazdasági épületek)
gyönyörû részletei szerencsére megmaradtak.




A sajátos hangulatú pécselyi présház (szoba + présház + pince) barokkos homlok-
zatát a felújításkor lebontották. Ettõl az épület homlokzati oldala jellegtelenné vált.
A tornác felõli oldal hangulatát megtöri a bal oldali szögletes beugró és a boltívek
mögötti ablakok elhelyezésének aszimmetriája.
                                          10
A több mint kétszáz éves paloznaki ház – a mai igényeknek megfelelõ lakhatóság
mellet – õrzi szépségét, korának jellegzetességeit és hangulatát.




A Hegymagas – Szent
György – hegyen épült Ta-
rányi présház a nemesi
présházépítés    gyöngy-
szeme. Megõrizte régi stí-
lusát, homlokzatának gaz-
dag, barokkos díszítését.

                                     11
Badacsonytomajon ez a mûemlék présház – szõlõ nélkül is – õrzi
régi szépségét.
   (Csak a kapu alumínium kilincse ne lenne!!)
   Az „aluminium kilincs” átvitt értelemben az épülethez stílus-
ban, korban, anyagban stb. nem illeszkedõ részletet jelenti.
   A nem követendõ példánakválasztott házakra sajnos jellemzõ,
hogy egy-két „aluminium kilincs” töri meg a ház különben jó
stílusát, összhangját.




                              12
A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM
                 (Ahol néha, néhol „alumínium kilincs” látható)




Az épület összhatása jó. A részletekrõl néhány észrevétel:
A boltívek nem õrzik a hagyományokat. A sarkok gömbölyítése, a lapos ívek
nem pótolják a kosárgörbe, körív vonalvezetését,
A tornác ablakainak osztása szimmetrikus, de nem harmonizál az ívek osztásá-
val. A belsõ használat elválik a külsõ megjelenéstõl. Az ablakon kinézve oszlopot
látunk.
A manzárd ablakok nagyok, kinõnek a házból, amit a timpanonok még jobban
hangsúlyoznak.
A szalagkeretek keskenyek és hiányoznak a manzárd ablakok alól.




                                      13
A feltételezhetõen késõbbi ráépí-
                                               tés, vagy felújítás hibájára példa a
                                               szép kõ alapra ráépített aránytala-
                                               nul nagy felsõ szint, amelyen nin-
                                               csen ablak. Zavaró a kinézõ is.




A falusi utca jelleget a házak hasonlósága erõsíti. Kár, hogy nem fehérek a házak.
Az oromfal csúcsát a funkció nélküli, kéményre emlékeztetõ rész zavaróan hangsú-
lyozza.
                                        14
Az épületek jó összhatását elrontja az ormótlan homlokzat kialakítás. („aluminium
kilincs”)

                                       15
A homlokzati ablakok túl nagy mérete és formájanem tekinthetõ követendõ példának.
                                       16
A homlokzati nyílás „modern” vonalvezetése és túl nagy mérete ellentmondás-
ban van a ház régi stílusú összhatásával. Kár, hogy a szép kõfelületek nem
helyi kõbõl épültek.




A kimondottan szép kis ablakok fö-
lött erõltetett, oda nem illõ a szép ki-
látás érdekében a késõbbi átépítés-
kor, a csúcs alatt megjelent terasz.

                                           17
A régi építési szabályoknak
     való megfelelési kényszer
     eredményezte az alsó szint
     ablaktalanságát és az or-
     mótlan ajtó elhelyezését.




     A drága, boltíves nyílás-
     zárók nem illenek a régi ház-
     kûlsõhöz.
18
A különös mûgonddal kialakított
homlokzati elemek hatását elrontja
a ház „alumínium kilincse”, a túl
magas kémény és az osztás nél-
küli ablakok.




A háznak mézeskalács jelleget ad
a jó motívum elemek túlzott hasz-
nálatából adódó túldíszítés. Ezt
a hatást erõsíti a barokk sárga va-
kolás.

                                      19
Kimondottan Balaton felvidéki kialakítás, sajnos a homlokfalon a sok ablak ront
ezen a kellemes összhatáson.




                                      20
A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN
Az egyszerû, arányos, célnak megfelelõ, tájba illõ, mértéktartóan dekorált, harmo-
nikus épületek bemutatására sok ilyen paloznaki példa ad lehetõséget.
   Elsõ csoportjuk a cseréptetõs épületekbõl állítható össze elsõsorban az épület
tetõfedésének nem annyira esztétikai, hanem kisebb költségigénye miatt.
   Az elsõ épületrõl bõvebben szólva elmondható, hogy „tipikusan” jó példa, mert az
épület arányos, a manzárd kisméretû ablakai nem hangsúlyozottak. A szalagkeret
követi a szerkezetet. A homlokzati ablakok kicsik, a vakolatdíszek visszafogottak. A
boltívek hagyományosak




                                        21
22
23
A Balaton felvidéki épületek hagyományos fedése a helyi építõanyag miatt a
nádtetõ.
  Költsége és késõbbi, 8-10 évenkénti karbantartás igénye miatt a választás kény-
szerét állítja az építõ elé. A következõ szép példák remélhetõen segítik a döntést.
  Az arányos, szép nádtetõ, szép kéménydíszek, arányos nyílászárók adják az
épületek alapharmóniáját. Jól illeszkedik ebbe, hogy a fasnik követik a szerkezetet,
az ablakokat.
  Fehér domináló felületektõl a fasni színe csak árnyalatban különbözik. A vakolás
kanál spriccelt, felülete, textúrája harmonizál a régi technológiával, Látszik a kézi
munka jelleg, a simított felületek rusztikusan megtörtek. („kukacok”)




                                         24
25
26
27
28
29
Ezen a képen látható „szárazon”, szépen rakott kõépület, arányos nyílászárókkal és
szép nádtetõvel, a helyi építõanyag felhasználásának jó példája.
                                        30
A tájbaillõ, nyaraló jellegû épületek a „balatoni nyaraló” stílusjegyeit viselik. A bemu-
tatott épületek jó ízlést tükröznek, bár néhol feltûnnek „alumínium kilincs” jegyek.
(nem helyi kõbõl építés, homlokzat lezárás, szögletes oszlopok stb.)

                                           31
32
33
34
ZÁRSZÓ
                       TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ!

Feltételezhetõen Ön Paloznakon telket vásárolt vagy vásárolni fog és építkezni
kezd. Ajánlásunkat jó szándékú segítségnek szánjuk, hogy a falu stílusához, kiala-
kult hangulatához illeszkedõ igényt tudjon megfogalmazni a tervezéshez.
   Ha Ön már néhány évig Paloznakon fog lakni, természetes törekvése lesz, hogy
beilleszkedjen a település kultúrájába, elfogadja az itt lakók szokásait, ünnepeit,
mert ez az útja annak, hogy Önt is elfogadják és jól érezze magát ebben a környe-
zetben.
   Ennek a kultúrának meghatározó része az épített környezet is, a házak, az utcák
összhangban lévõ harmóniája.
   Bízunk abban, hogy igyekszik megõrizni a paloznaki hagyományokat. Az épüle-
tekre értelmezett hagyományok megõrzését az építési szabályozáson túl a civil
szervezetek keretei között szeretnénk segíteni. Segítenénk abban is, hogy elkerül-
je az „alumínium kilincs” csapdákat.
   Legyen közös célunk megõrizni a hagyományokat, hogy ne az ide nem illõ, gyor-
san változó divat alakítsa a faluképet.
   Mi, az Ajánlás készítõi felajánljuk segítségünket elképzeléseinek megfogal-
mazásához, terveinek elõkészítéséhez, majd véleményezéséhez. Elérhetõk va-
gyunk az alábbi telefonszámokon, az interneten keresztül és személyesen is.
   Várjuk kérdéseit, elképzeléseit, bízzon segítõ szándékunkban és keressen
minket.


                   KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönet a Paloznak Jövõéért Alapítványnak, A Paloznaki Civil Egyesületnek és a
Paloznaki Szõlõhegyi Egyesületnek, hogy támogatásukkal lehetõvé tették az
„Ajánlás” megjelenését.

     Siklós László             Márffy István             Dr. Tormási György
     Paloznaki Civil         Paloznak Jövõéért         Paloznaki Szõlõhegyi
        Egyesület              Közalapítvány                  Egyesület
     06/30 910-4141           06/20 417-8499               06/70 332-4531
laszlo.siklos@t-online.hu                          tormasi.gyorgy@pannonmail.hu




                                        35
MELLÉKLET
A Vakolatdíszek bõ választékát gyûjtötte össze Somogyi Gyõzõ és adta közre
„Csipkefalak a Káli medencében” címû, 2004-ben megjelent könyvében. /6/
  A díszített homlokzatokon túl az építési évszám és a monogramok megjeleníté-
sére is sok szép példa található a gyûjteményben.




                                      36
37
38
IRODALOMJEGYZÉK

1. Malonyai Dezsõ / A magyar nép mûvészete IV. kötet
A Dunántúli magyar nép mûvészete (Veszprém, Zala, Somogy megye)

2. Hofer Tamás–Fél Edit / Magyar népmûvészet
Corvina Kiadó 1975

3. Barabás Jenõ–Gilyén Nándor / Magyar népi építészet
Mûszaki Kiadó 1987

4. Jankó János / Balaton-melléki lakosság néprajza
Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (3. kötet, 2. rész)
Kilián Frigyes M.K. Egyetemi Könyvtáros Bizománya
Budapest, 1902.

5. Tóth Kálmán / A Balaton vidék népének építészete
M. Kir. Balatoni Intézõ Bizottság kiadása
Budapest, 1936

6. Somogyi Gyõzõ / Csipkefalak a Káli medencében
Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004

7. Somogy Gyõzõ–Lukács László / A Káli medencenépi és népies építészete
Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004

8. Cseri Miklós–S,.Lackovits Emõke / Balaton-felvidék népi építészete
Balatonfüred Konferencia, 1997

9. Laposa József / Szõlõhegyek a Balaton-felvidéken
Mezõgazdasági Kiadó
Budapest,1988

10. Veress D. Csaba / Az évezredes Paloznak
Veszprém, 1993

11. Czilliné Egyed Ilona / Paloznak település és mûvelõdéstörténete
Nyugat-magyarországi Egyetem
Gyõr, 2005

12. Czeglédy Ákos / A Betelepülõk Paloznakon 1990-tõl napjainkig
Kézirat, 2004



                                       39
TARTALOM

BEVEZETÕ                         1

A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA       2

ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK           5

Általános elvek                  5

Részletek jellemzõi              6

MIT IGEN-MIT NEM                 8

MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI      8

Balaton-felvidéki parasztházak   8

A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM        13

A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN       21

ZÁRSZÓ                           35

MELLÉKLET                        36

IRODALOMJEGYZÉK                  39

More Related Content

Similar to Ajánlás

Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példányTelepülés Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példányÖnkormányzat Kővágószőlős
 
Múltunk-jelenünk Ócsa
Múltunk-jelenünk ÓcsaMúltunk-jelenünk Ócsa
Múltunk-jelenünk ÓcsaNémeth György
 
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály
 
Délvideki jelentés 2015
Délvideki jelentés 2015Délvideki jelentés 2015
Délvideki jelentés 2015Margit Zoltán
 
Tudod e magyar-tortenelem
Tudod e magyar-tortenelemTudod e magyar-tortenelem
Tudod e magyar-tortenelemArany Tibor
 
Tudtad e - magyar tortenelem
Tudtad e - magyar tortenelemTudtad e - magyar tortenelem
Tudtad e - magyar tortenelempicinorbi
 
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !Arany Tibor
 
Balatonboglár
BalatonboglárBalatonboglár
Balatonboglárschool
 
Magyarország (Hu)
Magyarország (Hu)Magyarország (Hu)
Magyarország (Hu)Adygimibp
 
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...Orendt Mihály
 
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
 

Similar to Ajánlás (17)

Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példányTelepülés Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
 
Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat
Kővágószőlős építészeti értékvizsgálatKővágószőlős építészeti értékvizsgálat
Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat
 
Múltunk-jelenünk Ócsa
Múltunk-jelenünk ÓcsaMúltunk-jelenünk Ócsa
Múltunk-jelenünk Ócsa
 
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdf
 
Nopcsa Ferenc
Nopcsa FerencNopcsa Ferenc
Nopcsa Ferenc
 
Délvideki jelentés 2015
Délvideki jelentés 2015Délvideki jelentés 2015
Délvideki jelentés 2015
 
Stadtkarte
StadtkarteStadtkarte
Stadtkarte
 
Tudod e magyar-tortenelem
Tudod e magyar-tortenelemTudod e magyar-tortenelem
Tudod e magyar-tortenelem
 
Tudod E 2
Tudod E 2Tudod E 2
Tudod E 2
 
Tudtad e - magyar tortenelem
Tudtad e - magyar tortenelemTudtad e - magyar tortenelem
Tudtad e - magyar tortenelem
 
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !
Hogy igaz-e ? mindenki döntse el maga !
 
Balatonboglár
BalatonboglárBalatonboglár
Balatonboglár
 
Magyarország (Hu)
Magyarország (Hu)Magyarország (Hu)
Magyarország (Hu)
 
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...
Dr. Zoltai Lajos: A RÉGI DEBRECEN VALLÁSOS BUZGÓSÁGA ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉGE. / DE...
 
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...
 
Törökkanizsa
TörökkanizsaTörökkanizsa
Törökkanizsa
 
Törökkanizsa
TörökkanizsaTörökkanizsa
Törökkanizsa
 

More from Softinvent

A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknak
A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknakA mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknak
A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknakSoftinvent
 
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházban
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházbanGoogle e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházban
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházbanSoftinvent
 
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidat
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidatHogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidat
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidatSoftinvent
 
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásról
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásrólHogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásról
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásrólSoftinvent
 
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozó
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozóHogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozó
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozóSoftinvent
 
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásban
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásbanMi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásban
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásbanSoftinvent
 
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. rész
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. részJoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. rész
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. részSoftinvent
 
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.rész
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.részJoomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.rész
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.részSoftinvent
 
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknak
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknakEbridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknak
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknakSoftinvent
 
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknakSoftinvent
 
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modellSoftinvent
 
Az integralt marketing kommunikacio alapjai
Az integralt marketing kommunikacio alapjaiAz integralt marketing kommunikacio alapjai
Az integralt marketing kommunikacio alapjaiSoftinvent
 
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdések
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdésekA weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdések
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdésekSoftinvent
 
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek SEO keresőoptimalizálás kezdőknek
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek Softinvent
 
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzés
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzésA weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzés
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzésSoftinvent
 
Fogászat dióhéjban globe dental care
Fogászat dióhéjban globe dental careFogászat dióhéjban globe dental care
Fogászat dióhéjban globe dental careSoftinvent
 
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzése
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzéseWeblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzése
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzéseSoftinvent
 
Új marketing trendek az Interneten 2011-ben
Új marketing trendek az Interneten 2011-benÚj marketing trendek az Interneten 2011-ben
Új marketing trendek az Interneten 2011-benSoftinvent
 
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingjeKonverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingjeSoftinvent
 

More from Softinvent (20)

A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknak
A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknakA mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknak
A mondatszerkezet 5 -10. osztalyosoknak
 
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházban
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházbanGoogle e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházban
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházban
 
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidat
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidatHogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidat
Hogy változtasd vevőkké a facebook rajongóidat
 
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásról
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásrólHogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásról
Hogy gondolkodik a 21-dik századi kisvállalkozó a tudásról
 
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozó
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozóHogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozó
Hogy erösítheti vagy ronthatja saját esélyeit a vállalkozó
 
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásban
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásbanMi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásban
Mi változott 2013 szeptemberétől a seo keresőoptimalizálásban
 
Joomladay
JoomladayJoomladay
Joomladay
 
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. rész
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. részJoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. rész
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. rész
 
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.rész
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.részJoomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.rész
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.rész
 
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknak
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknakEbridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknak
Ebridges e-Marketing-TM a legjobb szolgáltatás rendszer kisvállalkozásoknak
 
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak
7 uj uzleti modell kisvallalkozasoknak
 
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell
7 uj kisvallalkozasoknak bevalt uzleti modell
 
Az integralt marketing kommunikacio alapjai
Az integralt marketing kommunikacio alapjaiAz integralt marketing kommunikacio alapjai
Az integralt marketing kommunikacio alapjai
 
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdések
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdésekA weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdések
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdések
 
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek SEO keresőoptimalizálás kezdőknek
SEO keresőoptimalizálás kezdőknek
 
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzés
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzésA weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzés
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzés
 
Fogászat dióhéjban globe dental care
Fogászat dióhéjban globe dental careFogászat dióhéjban globe dental care
Fogászat dióhéjban globe dental care
 
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzése
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzéseWeblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzése
Weblap design és weblap navigációs menü trendek 2010-ig - kisvállalkozók képzése
 
Új marketing trendek az Interneten 2011-ben
Új marketing trendek az Interneten 2011-benÚj marketing trendek az Interneten 2011-ben
Új marketing trendek az Interneten 2011-ben
 
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingjeKonverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
 

Ajánlás

  • 1. BEVEZETÕ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Köszöntjük, mint új paloznakit, örömmel üdvözöljük, hogy a faluban épít- kezik. Szeretnénk segíteni abban, hogy az Ön által építendõ ház és környezete el- képzeléseinek megfelelõ, igényeit kielégítõ és ugyanakkor Paloznak hangula- tába, összképébe illeszkedõ legyen. Kérjük, hogy a tervezés elõtt nézze át kiadványunkat, amelyben segítséget szeretnénk adni a hagyományos paloznaki falukép megõrzéséhez. A Paloznaki Civil Egyesület, a Paloznak Jövõjéért Közalapítvány és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület egyetértésével és támogatásával útmutató tanácsot szeretnénk adni Önnek, az építkezõnek, hogy mik azok a jellegzetes Balaton felvidéki építészeti stílusjegyek, motívumok, arányok és más jellegzetessé- gek, amelyek felhasználásával megõrizhetõ az ország egyik legszebb termé- szeti környezetében épült falu képe. Törekvésünk, hogy Paloznak jellegzetességei megõrzõdjenek és a falu je- lenlegi és jövõbeli lakosai a modern élet kényelmében és a hagyományokat megõrizve éljenek. Szeretnénk, ha alapelvvé válna, hogy a népi építészet hagyományainak ins- pirációja – de nem másolása – nyomán a modern építészetben a nemzeti, népi jelleg jusson kifejezésre. Az „Ajánlással” szándékunk az, hogy a fenti célok háza terveiben egyértel- mûen megfogalmazódjanak és közös akaratként segítsék azok elérését. 1
  • 2. A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA A jelenlegi ismeretek szerint Paloznak története az újkõkori kultúrában kezdõdött. A Tódi dûlõben elõkerült leletek bizonyítják, hogy ez a vidék mintegy ötezer év óta lakott. Ettõl az idõponttól számítható az idõszak, amelynek felfelé tartó íve napjain- kig követhetõ. Paloznak kialakulásában, történelmében három tényezõnek volt meghatározó szerepe: a település ott alakult ki, ahol az észak-déli és a kelet nyugati utak keresztez- ték egymást. A Veszprémbõl délre vezetõ út a hegyek közötti völgyben jutott le a Balatonhoz illetve a késõbbi Paloznaknál találkoztak a keletrõl nyugatra tartó úttal. (Nagy út, Király út, népiesen Római út) a Balaton közelsége élelmet adott és kedvezõ éghajlatot teremtett az északi hegyek lábánál a mikroklíma adottságainak értékét a kedvezõ fekvésen túl a talaj mûvelhetõ- sége és több, bõ hozamú, ivóvizet adó forrás is növelte Paloznakhoz hozzátartoznak a déli fekvésû szõlõs kertek, amelyekrõl egyes ku- tatók szerint nevét is kapta. A falu neve a feltételezett szláv nyelvû népességtõl származhat a „po loznik” a „szõlõskerteknél” jelentésre vezethetõ vissza. A táj õsi szõlõ kultúrája is erõsítheti a név eredetét. Paloznak nevét elõször feltehetõen a 970-es években Géza (Géza-István) nagy- fejedelem által írt adományozó levél említi Paloznikou-ként. A levél görög nyelven íródott, mert a Veszprémben alapított apácakolostor görög rítusú volt. Az I. Könyves Kálmán király idejében (1109-ben) írt latin nyelvû renováció szöve- ge „Polosinic” –néven említi a települést. „és Paloznak faluban birtokol az apátság egy szõlõmûvest szõlõjével együtt” szövegrész a szövegkörnyezetbõl jól azonosít- ható Paloznak területére. /10/ A késõbbi nyelvemlékekbõl és leletekbõl megállapítható, hogy Paloznak falu a X- XI. században alakult ki. A település a már említett utak keresztezõdésénél jött lét- re. A Veszprémbõl jövõ út (amelynek nyomvonala a mai közúttal nagyrészt meg- egyezett) a mai Tódi útnál érte el a falut. A falu temploma a középkorban (XI-XIII. század) is mai helyén – a Templom dombon – állt. A templom kezdetben (X-XI. század) fából ácsolt épület volt. Több- ször átalakították és csak évszázadokkal késõbb a XIV. században a bakonybéli fe- rences rendi apátság építtetett téglalap alaprajzú kõtemplomot. A templomnak nem volt tornya, keleti végét félkör alakú szentély zárta le. A templom fõbejárata a déli oldalon nyílott. A régebbi épületrész a római kori, a késõbbi (a templomhajó nyuga- ti fele) a gótika jeleit hordozza. A templomkertbõl (a mai napig Párkánynak nevezett részen) temetkezések lele- tei kerültek elõ. A leletek között Árpád kori csontvázat is találtak 1956-ban. Paloznak az idõk folyamán többször volt különbözõ apátságokhoz, monosto- rokhoz tartozó egyházi birtok. A különbözõ adománylevelek alapján megállapít- ható, hogy a XIII. században 35-36 ház volt a faluban. A templomot ebben az 2
  • 3. idõben szentelték fel Szent András tiszteletére. A temetõ 1779 -ig a templom kö- rül volt. A település lakosságát háznépként említik a korabeli adomány és birtoklevelek. A falu a templomtól északra helyezkedett el. Részletesebb adatok abból az idõbõl ismertek, amikor a várbirtokokból, királyi udvarbirtokokból egyházi földesurasá- gokhoz kerültek a birtokok és azok mûvelõi. Érdekes megemlíteni a birtokok nagyságát is. Az „egy szõlõ” területnek azt a szõ- lõterületet nevezték amelyen tíz nagy akó bor termett, ami a mai mértékegységek szerint 8,6 hektoliter bornak felel meg. Az egyházi birtokok nyilvántartását Számadáskönyvekben vezették, amelyek kö- zül több is megmaradt és képet adnak a kiadott gabona javadalmakról. Paloznak a XV. században a veszprémi káptalan tulajdonába került és része lett a hatalmas egyházi birtokoknak amelyek a XIX. századig fennmaradtak. Paloznak a török uralom alatt a birodalom határvidékén volt, a török támadások az utolsó Bécs elleni török (tatár) hadjáratig nem érintették. (1683) A következõ száz esztendõ alatt a szõlõbirtokok tulajdonosai falun kívüliek let- tek, a Paloznakon lakók bérelték, mûvelték a szõlõket ami még így is jó jövedel- met hozott. A veszprémi káptalan földjét tizenöt jobbágy család mûvelte. A szõlõmûvelés fon- tosságát igazolja, hogy már 1752-ben szabályozták a hegybírói rendszert és a szõ- lõmûvelés feltételeit. Paloznak falu képérõl, házairól, utcáiról a korábbi évszázadokban alig maradt fenn feljegyzés. Az elsõ, részletes adatok 1792-bõl valók. A házak építéséhez, el- adásához, megvételéhez a földes uraság (káptalan) engedélye kellett. Ezek az en- gedélyek részletesen leírták az épületet, udvart a környéket sõt még az építési tech- nológiát is. A házak állagáról és értékérõl „becsüslevelek” adnak képet amelyek né- hány esetben az ingóságok értékét is tartalmazzák. A jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás éveinek emlékei között kevés van, amely a faluról, épületeirõl képet ad. Szerencsére az öreg házak, majd késõbb a fényképek mutatják Paloznak arculatát. A XX. század elsõ éveiben Paloznak népessége növekvõ jellegû. 1907-ben 323 fõt számláltak. Ekkor a faluban 74 lakóépület volt. Az 1930-as nagy népszámlálás adatai szerint az össznépesség 303-fõ. Többségük a mezõgazdaságban dolgozott illetve eltartott volt. 9 iparosa is volt a falunak. A II. világháború elõtti évek kimagasló események nélkül teltek. A háború utáni változások az ország mezõgazdasági területeihez hasonlóan zajlottak le, itt sem hozott jelentõs javulást. A falu vízzel és villannyal való ellátása a hatvanas évek elejére fejezõdött be. A 60-as 70-es években Paloznakot elkerülte az idegenforgalom, viszonylag ne- hezen volt megközelíthetõ, nem lévén vasútállomása, hajóállomása. Ebben az idõ- ben még az autóbuszok is elkerülték. Mégis szerencsésnek nevezhetõ ez a hely- zet, mert a falukép alakulásában sem követte az akkori divatot. A falu fejlõdését nem segítette a közös tanácsok szervezése és nem okozott lé- nyeges javulást az Alsóörsrõl Csopakra kerülõ irányítás sem. 1972-ben sikerült a hegyekrõl lezúduló víz elvezetését megoldani és javítani az utak állapotán. 1979-re több utca aszfaltozása is elkészült. 3
  • 4. A község fejlõdése az építkezések számának növekedésével járt együtt. A 70-es évek közepén csak az engedély nélküli építkezések száma 215 volt és a hatóságok 46 épület bontását rendelték el. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Paloznak össznépessége 395 fõ volt. 1991. január 1-tõl Paloznak újra önálló községgé vált. 1992. november 27-én a lakosság elfogadta a község címerét. 1993. április 30-án átadásra került a faluház. amelyet Antall József miniszterel- nök avatott fel. A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megõrzéséért 1998-ban, elsõ kis- községként Paloznak Hild díjat kapott. Napjainkban Paloznak közmûhálózata kiépült, állandó lakosainak száma 440 fõ fölött van. Jelentõs a betelepülõk száma, akik, többségükben a városi életforma al- ternatívájaként választják a községet hosszabb tartózkodásra vagy lakóhelyül. Paloznak díszpolgárai: Szendi György tanító posztumusz (1999) Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000) Karl Joseph Rauber apostoli nuncius (2000) Márffy István (2000) Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001) vitéz Ajtós József esperes plébános (2002) Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003) Makk Károly filmrendezõ (2005) Haumann Péter színmûvész (2006) 4
  • 5. ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK A következõkben áttekintjük az építészeti hagyományok általános elveit és a rész- letekben lévõ ismereteket annak érdekében, hogy láthatók legyenek a napjainkban is követésre ajánlott irányok és stílusjegyek. A jellegzetességek megfogalmazása mellett meglévõ épületek fényképeivel kí- vánjuk bemutatni a jelenlegi helyzetet és a képekhez fûzött kommentárokkal aján- lásainkat megfogalmazni. ÁLTALÁNOS ELVEK A ház építése valójában az építkezés céljának megfogalmazásával kezdõdik. Az épület lehet: nyaraló, hétvégi ház, egész évben lakott épület, folyamatosan használt, technológiai célokat (is) szolgáló létesítmény (pl. szõlészet, borászat, stb.) Más kérdéseket vet fel egy meglévõ ház felújítása és másokat a „zöldmezõs” tel- ken tervezett építkezés. Lényeges hatása van a környezetnek is a tervekre attól függõen, hogy a telepü- lés belterületén, vagy a szõlõhegyen épül majd fel az új ház. Ezek a kérdések együtt és külön-külön is felmerülhetnek és a válaszokat is en- nek megfelelõen kell megadni. Közös a kérdésekben az, hogy a megépülõ háznak harmóniában kell lennie az elõbb említett célokkal. Kiemelt fontossága van a ház környezettel és a helyi hagyományokkal való összhangjának függetlenül attól, hogy milyen célból és hol épül fel a ház. A múltbeli helyzetet szemléletesen fogalmazzák meg az irodalomjegyzék szerzõi, Barabás Jenõ és Gilyén Nándor: „A ház építését minden esetben megelõzi a tervezés, amely azonban falun nem a mai értelemben vett mûszaki tervezést, hanem a feladat megfogalmazását, a szükséges méretek eldöntését, a példaképül szolgáló épület kiszemelését, az anyagi és egyéb lehetõségek megfogalmazását jelenti.”/3/ Ez a megközelítés ma- gyarázatot ad az épületek stílusbeli hasonlóságára és a ma is követendõ harmónia kialakulására. A feladat tisztázását követi az építõanyag beszerzése. Mindig törekedtek a helyi, igényes, csak saját munkát igénylõ építõanyagok felhasználására.” 5
  • 6. RÉSZLETEK JELLEMZÕI Az utcakép A faluról alkotott esztétikai benyomás kialakulásában az egyes épületeknél sokkal nagyobb szerepe van az összképnek, az egyes elemek (épületek, kerítések, nö- vényzet stb.) összességének. Valószínû, hogy a szabályos utcakép kezdetei a középkorba nyúlnak vissza. Az utcás faluk a XIII. XIV. században csak feltételezhetõek, a tervezett falvak a XVIII. századtól épültek. Az épületek formái Az épület esztétikai értékének alapját a gondos kivitelezés eredményeként a funk- ció, anyag, szerkezet és a forma egysége teremti meg. A szerkezetek fejlõdésének eredményeként változó szerkezeti formák közösségi hagyománya alakult ki, amely már igényelte a megismert formákat és nem idegenkedett az összképbõl nem kirí- vó változtatásoktól sem, ha azok saját esztétikai igényének megfeleltek. Ebben a körben jelenik meg az anyagi lehetõségek javulásával megvalósíthatóvá váló tuda- tos szépre való törekvés is. Tömeg Az épületek tömege általában igen egyszerû, az alaprajzból adódó hasáb, amit a tetõ zár le. Az így kialakuló jó arányú tömeg az épület egyik legfõbb esztétikai ér- téke. Tetõforma A tetõforma az épület tömeghatásának fontos eleme. Rendkívül változatos formái az idõk folyamán sokat változtak, de megmaradtak fõleg az épület használatát tük- rözõ alapformák. A kúpos tetõ csak kerek alaprajzú épületet fedhet le. (kunyhók, kisebb ólak stb.) A sátortetõ a négyzetes alaprajzú épületet fedheti le, a népi építészetben ritka tetõ- típus. (gazdasági épületek, kutak, stb.) Alárendelt gazdasági épületek, színek tolda- lék épületek tetõformája a fél nyeregtetõ. Legáltalánosabb a nyeregtetõ, amely végzõdése szerint sokféle lehet. A tömeghatás fontos eleme a tetõ hajlásszöge illetve ettõl függõ magassága. Mi- nél meredekebb a tetõ, annál hangsúlyosabbá válik. A tetõ minimális hajlásszögét a héjazat anyaga többé-kevésbé meghatározza. Homlokzat A szerkezeti formák gazdagsága a homlokzatok sokféleségében jelenik meg. Az ablakok nagysága és elhelyezése erõsen befolyásolja a ház megjelenését. A ré- gi kis ablakok mellett a falsík dominált az újabb, nagy ablakok a homlokzat hangsú- lyos elemévé váltak. Tornác A magyar népi építészet legismertebb, leghatásosabb formai eleme a tornác, Lé- nyegében funkcionális és szerkezeti megoldás, amelybõl a belsõ fejlõdés és a tör- 6
  • 7. téneti stílusok hatására a népi építészet változatos, elterjedt és csodálatos alkotá- sai születtek. Sokféleségére jellemzõ nevének változatossága. A tornácon kívül a neve: pit- var, gádor, folyosó, ámbitus, ámbit, hámbit, gang, falalja, árkád, lábas ház, stb. A tornác a ház külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külsõ és a belsõ tér kö- zött. A tornácok boltíve gyakrabban kosárív, ritkábban szegmentív vagy félkörív. A kosárív három vagy több különbözõ középpontú és sugarú körívdarabból szer- kesztett, lapos ív. DÍSZÍTÉSEK A faszerkezetek és a vakolatok díszítése a viszonylagos jólét eredményeként a XVIII. században kezd elterjedni a módosabb építtetõk esztétikai igényeinek kielé- gítésére. Faszerkezetek díszítése A fából készült homlokzat fa szerkezeti elemeinek díszítése a magyar nyelvterüle- ten igen gyakori. A deszkából készült ormok a nyeregtetõ terjedésével váltak nép- szerûvé. A gazdag faorom változatok közül legismertebbek a napsugaras ormok. Vakolatdíszek A homlokzati vakolatdíszek a XIX. század elsõ harmadától kezdtek elterjedni. Az oromfal és az ablakok szalagkeretei (fasli) majd késõbb a minták indák, kagyló- díszek, rozetták, füzérdíszek vakolatból készültek. Mindig tanult kõmûvesek, ügyes mesteremberek készítették, akik gyakran távoli vidékekrõl érkeztek. A legszebb népi barokk homlokzatok a XIX. század hatvanas, nyolcvanas éveiben készültek a Balaton felvidéken és a Bakonyban. Vakolatdíszek gazdag gyûjteménye található a mellékletben. A tetõk díszítése A tetõélek, az oromcsúcsok és a kõ és tégla kémények, kéményfejek igen válto- zatos megoldásokat mutatnak. Némelyik közülük esztétikailag is igen figyelemre méltó. Színezés A tiszta, évenként kétszer megújított fehérre meszelt fal a XIX. században vált a magyar népi építészet jellegzetességévé, szemben a környezõ népek színesebb házaival. „A meszelt fal fehérsége – különösen napsütésben, az árnyékok éles kont- rasztja, a környezet és az égbolt színeinek reflexei – olyan esztétikai élményt nyújt, amelyet korunk építészei és festõi méltán nagyra értékelnek” /3/ 7
  • 8. MIT IGEN – MIT NEM Az elõzõkben összefoglaló jelleggel megfogalmazott általános elveknél, a részle- tek ismertetésénél többet mond az épületek látványa. A következõ fénykép össze- állítás vizuálisan mutat be épületeket. A szemléltetés lehetõségét kihasználva ér- vel a bevezetésben megfogalmazott célok érdekében. Az ajánlásokat, véleménye- ket pozitív, a jövõben használható tapasztalatokként fogalmazzuk meg, annak ér- dekében, hogy a jövõben a hagyományokkal összhangban lévõ házak épüljenek. Semmiképpen sem szándékunk a példaként bemutatott épületek tulajdonosait megbántani. MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI BALATON-FELVIDÉKI PARASZTHÁZAK A távolabbi múltban épült házak képei a régebbi valóságot, az akkor élt emberek íz- lését, kedvelt és ezért általánosnak nevezhetõ építészeti stílusát mutatják be. Két fekete fehér fénykép az 1936-ban megjelent, „A Balaton vidék építészete” címû könyvbõl. /5/ A kép hangulata önmagá- ért beszél. A kellemes összhatás a részletekbõl alakul ki. A homlokzat, a tornác, az ívek, az oszlo- pok, a finom díszítések és a nádfedél együtt adja a Tótvázsonyban épített ház hangulatát. 8
  • 9. A kõvágóörsi házon – pusz- tuló állapota ellenére – szin- tén megtalálhatók a jellem- zõ formaelemek, amelyek az épületet széppé teszik. Figyelemfelhívásként említ- jük az elõzõ példához ké- pest másképpen épített tornácot, az oromfalon és a boltíveken a szalagdísz hangsúlyozó, de nem túlzó jelenlétét. A nádfedeles te- tõn és a kéményen kívül fi- gyeljünk fel az oromfal tetõ- szinti kialakítására. Érdeke- sek a boltívek alatti átjárók, amelyek az oszlopok közöt- ti távolság kb. egyharmadát teszik ki. A szalagdíszítés ezt a nyílást is körülfogja. A Márkó, Petõfi utca 38. alatti lakóház oromfalán az 1896-os évszám utal a régmúltra, amikor a ház épült. Az oromfal két kis ablaka, a macskalépcsõs lezárás és a sarokpont kialakítása az elõzõ épületeknél nem volt látható. A fénykép 1984-ben készült. (H. Csu- kás Györgyi) Az épületen több átalakítás történt. Feltûnõek a ház stílusától idegen abla- kok, és az utcafront korábbi boltíves bejáratának alsó lezárása. 9
  • 10. A Cserszegtomajban épített hegyközségi porta (lakóház és gazdasági épületek) gyönyörû részletei szerencsére megmaradtak. A sajátos hangulatú pécselyi présház (szoba + présház + pince) barokkos homlok- zatát a felújításkor lebontották. Ettõl az épület homlokzati oldala jellegtelenné vált. A tornác felõli oldal hangulatát megtöri a bal oldali szögletes beugró és a boltívek mögötti ablakok elhelyezésének aszimmetriája. 10
  • 11. A több mint kétszáz éves paloznaki ház – a mai igényeknek megfelelõ lakhatóság mellet – õrzi szépségét, korának jellegzetességeit és hangulatát. A Hegymagas – Szent György – hegyen épült Ta- rányi présház a nemesi présházépítés gyöngy- szeme. Megõrizte régi stí- lusát, homlokzatának gaz- dag, barokkos díszítését. 11
  • 12. Badacsonytomajon ez a mûemlék présház – szõlõ nélkül is – õrzi régi szépségét. (Csak a kapu alumínium kilincse ne lenne!!) Az „aluminium kilincs” átvitt értelemben az épülethez stílus- ban, korban, anyagban stb. nem illeszkedõ részletet jelenti. A nem követendõ példánakválasztott házakra sajnos jellemzõ, hogy egy-két „aluminium kilincs” töri meg a ház különben jó stílusát, összhangját. 12
  • 13. A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM (Ahol néha, néhol „alumínium kilincs” látható) Az épület összhatása jó. A részletekrõl néhány észrevétel: A boltívek nem õrzik a hagyományokat. A sarkok gömbölyítése, a lapos ívek nem pótolják a kosárgörbe, körív vonalvezetését, A tornác ablakainak osztása szimmetrikus, de nem harmonizál az ívek osztásá- val. A belsõ használat elválik a külsõ megjelenéstõl. Az ablakon kinézve oszlopot látunk. A manzárd ablakok nagyok, kinõnek a házból, amit a timpanonok még jobban hangsúlyoznak. A szalagkeretek keskenyek és hiányoznak a manzárd ablakok alól. 13
  • 14. A feltételezhetõen késõbbi ráépí- tés, vagy felújítás hibájára példa a szép kõ alapra ráépített aránytala- nul nagy felsõ szint, amelyen nin- csen ablak. Zavaró a kinézõ is. A falusi utca jelleget a házak hasonlósága erõsíti. Kár, hogy nem fehérek a házak. Az oromfal csúcsát a funkció nélküli, kéményre emlékeztetõ rész zavaróan hangsú- lyozza. 14
  • 15. Az épületek jó összhatását elrontja az ormótlan homlokzat kialakítás. („aluminium kilincs”) 15
  • 16. A homlokzati ablakok túl nagy mérete és formájanem tekinthetõ követendõ példának. 16
  • 17. A homlokzati nyílás „modern” vonalvezetése és túl nagy mérete ellentmondás- ban van a ház régi stílusú összhatásával. Kár, hogy a szép kõfelületek nem helyi kõbõl épültek. A kimondottan szép kis ablakok fö- lött erõltetett, oda nem illõ a szép ki- látás érdekében a késõbbi átépítés- kor, a csúcs alatt megjelent terasz. 17
  • 18. A régi építési szabályoknak való megfelelési kényszer eredményezte az alsó szint ablaktalanságát és az or- mótlan ajtó elhelyezését. A drága, boltíves nyílás- zárók nem illenek a régi ház- kûlsõhöz. 18
  • 19. A különös mûgonddal kialakított homlokzati elemek hatását elrontja a ház „alumínium kilincse”, a túl magas kémény és az osztás nél- küli ablakok. A háznak mézeskalács jelleget ad a jó motívum elemek túlzott hasz- nálatából adódó túldíszítés. Ezt a hatást erõsíti a barokk sárga va- kolás. 19
  • 20. Kimondottan Balaton felvidéki kialakítás, sajnos a homlokfalon a sok ablak ront ezen a kellemes összhatáson. 20
  • 21. A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN Az egyszerû, arányos, célnak megfelelõ, tájba illõ, mértéktartóan dekorált, harmo- nikus épületek bemutatására sok ilyen paloznaki példa ad lehetõséget. Elsõ csoportjuk a cseréptetõs épületekbõl állítható össze elsõsorban az épület tetõfedésének nem annyira esztétikai, hanem kisebb költségigénye miatt. Az elsõ épületrõl bõvebben szólva elmondható, hogy „tipikusan” jó példa, mert az épület arányos, a manzárd kisméretû ablakai nem hangsúlyozottak. A szalagkeret követi a szerkezetet. A homlokzati ablakok kicsik, a vakolatdíszek visszafogottak. A boltívek hagyományosak 21
  • 22. 22
  • 23. 23
  • 24. A Balaton felvidéki épületek hagyományos fedése a helyi építõanyag miatt a nádtetõ. Költsége és késõbbi, 8-10 évenkénti karbantartás igénye miatt a választás kény- szerét állítja az építõ elé. A következõ szép példák remélhetõen segítik a döntést. Az arányos, szép nádtetõ, szép kéménydíszek, arányos nyílászárók adják az épületek alapharmóniáját. Jól illeszkedik ebbe, hogy a fasnik követik a szerkezetet, az ablakokat. Fehér domináló felületektõl a fasni színe csak árnyalatban különbözik. A vakolás kanál spriccelt, felülete, textúrája harmonizál a régi technológiával, Látszik a kézi munka jelleg, a simított felületek rusztikusan megtörtek. („kukacok”) 24
  • 25. 25
  • 26. 26
  • 27. 27
  • 28. 28
  • 29. 29
  • 30. Ezen a képen látható „szárazon”, szépen rakott kõépület, arányos nyílászárókkal és szép nádtetõvel, a helyi építõanyag felhasználásának jó példája. 30
  • 31. A tájbaillõ, nyaraló jellegû épületek a „balatoni nyaraló” stílusjegyeit viselik. A bemu- tatott épületek jó ízlést tükröznek, bár néhol feltûnnek „alumínium kilincs” jegyek. (nem helyi kõbõl építés, homlokzat lezárás, szögletes oszlopok stb.) 31
  • 32. 32
  • 33. 33
  • 34. 34
  • 35. ZÁRSZÓ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Feltételezhetõen Ön Paloznakon telket vásárolt vagy vásárolni fog és építkezni kezd. Ajánlásunkat jó szándékú segítségnek szánjuk, hogy a falu stílusához, kiala- kult hangulatához illeszkedõ igényt tudjon megfogalmazni a tervezéshez. Ha Ön már néhány évig Paloznakon fog lakni, természetes törekvése lesz, hogy beilleszkedjen a település kultúrájába, elfogadja az itt lakók szokásait, ünnepeit, mert ez az útja annak, hogy Önt is elfogadják és jól érezze magát ebben a környe- zetben. Ennek a kultúrának meghatározó része az épített környezet is, a házak, az utcák összhangban lévõ harmóniája. Bízunk abban, hogy igyekszik megõrizni a paloznaki hagyományokat. Az épüle- tekre értelmezett hagyományok megõrzését az építési szabályozáson túl a civil szervezetek keretei között szeretnénk segíteni. Segítenénk abban is, hogy elkerül- je az „alumínium kilincs” csapdákat. Legyen közös célunk megõrizni a hagyományokat, hogy ne az ide nem illõ, gyor- san változó divat alakítsa a faluképet. Mi, az Ajánlás készítõi felajánljuk segítségünket elképzeléseinek megfogal- mazásához, terveinek elõkészítéséhez, majd véleményezéséhez. Elérhetõk va- gyunk az alábbi telefonszámokon, az interneten keresztül és személyesen is. Várjuk kérdéseit, elképzeléseit, bízzon segítõ szándékunkban és keressen minket. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet a Paloznak Jövõéért Alapítványnak, A Paloznaki Civil Egyesületnek és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesületnek, hogy támogatásukkal lehetõvé tették az „Ajánlás” megjelenését. Siklós László Márffy István Dr. Tormási György Paloznaki Civil Paloznak Jövõéért Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület Közalapítvány Egyesület 06/30 910-4141 06/20 417-8499 06/70 332-4531 laszlo.siklos@t-online.hu tormasi.gyorgy@pannonmail.hu 35
  • 36. MELLÉKLET A Vakolatdíszek bõ választékát gyûjtötte össze Somogyi Gyõzõ és adta közre „Csipkefalak a Káli medencében” címû, 2004-ben megjelent könyvében. /6/ A díszített homlokzatokon túl az építési évszám és a monogramok megjeleníté- sére is sok szép példa található a gyûjteményben. 36
  • 37. 37
  • 38. 38
  • 39. IRODALOMJEGYZÉK 1. Malonyai Dezsõ / A magyar nép mûvészete IV. kötet A Dunántúli magyar nép mûvészete (Veszprém, Zala, Somogy megye) 2. Hofer Tamás–Fél Edit / Magyar népmûvészet Corvina Kiadó 1975 3. Barabás Jenõ–Gilyén Nándor / Magyar népi építészet Mûszaki Kiadó 1987 4. Jankó János / Balaton-melléki lakosság néprajza Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (3. kötet, 2. rész) Kilián Frigyes M.K. Egyetemi Könyvtáros Bizománya Budapest, 1902. 5. Tóth Kálmán / A Balaton vidék népének építészete M. Kir. Balatoni Intézõ Bizottság kiadása Budapest, 1936 6. Somogyi Gyõzõ / Csipkefalak a Káli medencében Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 7. Somogy Gyõzõ–Lukács László / A Káli medencenépi és népies építészete Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 8. Cseri Miklós–S,.Lackovits Emõke / Balaton-felvidék népi építészete Balatonfüred Konferencia, 1997 9. Laposa József / Szõlõhegyek a Balaton-felvidéken Mezõgazdasági Kiadó Budapest,1988 10. Veress D. Csaba / Az évezredes Paloznak Veszprém, 1993 11. Czilliné Egyed Ilona / Paloznak település és mûvelõdéstörténete Nyugat-magyarországi Egyetem Gyõr, 2005 12. Czeglédy Ákos / A Betelepülõk Paloznakon 1990-tõl napjainkig Kézirat, 2004 39
  • 40. TARTALOM BEVEZETÕ 1 A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA 2 ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK 5 Általános elvek 5 Részletek jellemzõi 6 MIT IGEN-MIT NEM 8 MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI 8 Balaton-felvidéki parasztházak 8 A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM 13 A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN 21 ZÁRSZÓ 35 MELLÉKLET 36 IRODALOMJEGYZÉK 39