Egely György - Tértechnológia 1. kötet Tértechnológia 2. kötet: http://www.fileserve.com/file/tT9ZrMR/egtt2.pdf Tértechnológia 3. kötet: http://www.fileserve.com/file/bU3sZjy/egt3.pdf

2. E G E L Y G Y R G Y
, f
TERTEGHNOLOGIA
ENERGETIKA
KORNETAS
KIADO
BUDAPEST

3. ,t
O Egely Gyorgy, KornetdsKiad6, 1998
ELOSZO
A Bevezetes tdrtechnologi(ha.I. r6sz: Energetika
a
cimri tanulm 6ny iltdolgozott, b6vitett kiad6sa.
Minden jog fenntartva,beleerWe sokszorosit6s,
a
a nyilv6nosel6ad6s,arhdi! es televizi6adds,
valamint a fordit6sjog6t,
az egyesfejezeteket illet6en is.
E most megjelen6tanulmdny t€mitjaaz energetika,amelyhagyomAnyosan
a g6peszmernoki gyakorlat6s feladatkorresze.A folytat6sak6nt k6s6bbiek-
ben megielen6kotetben szeretneka gravit6ci6 6s antigravitdci6 miiszaki
megold6saival foglalkozni,valamint nehdny fontos biol6giaikerdest 6s ano
miilttrt is megvizsgdlni.ltt,az energetikai rdszbenleirt e!6r6sok 6s berende-
zesek mind elveikben,mind szerkezettikben radik6lisan ktilonboznek az
eddig megismertenergiatermel6 6talakit6 szerkezetekt A hipert1riener-
6s 61.
getika cdlja a tdrbenmindentitt jelenlev6,nagtmennyistig{i, szennyezetlen, kor-
IdtIanuI haszndIhatd energiaforrti s megcs oItisa, fe Ihas ntiIdsa.
ap z
Drasztikusszeml6letv6lt6st igenyela hipertdri technol6giafizik6j6nak 6s
rsBN9637843
s66 miiszaki gondolkod6s6nakelsajdtitdsa,s ez kiilonosen keserii pirula a
g6p6szmernokok r6szere.A gdpeszet ugyanisszemleleteben ritka kivdteltcil
eltekintvedeterminisztikusfolyamatokathaszn6l,s igy matematikai nyelve-
zete is a kozonsdges vagy parci6lisdifferenci6legyenlet rendszerekrekorld-
toz6dik. A hipertdri technol6gia(hogy miert ezt az elnevezdst haszndljuk,
arra csak k6scjbb tdrtink ki) alapjai nem determinisztikusak a kvantum-
6s
mechanikaalapproblemdihoz k6t6dnek,de annak szok6sos 6rtelmezeset6l
is l6nyeges m6don eltdrnek,igy szemldletv6ltdst kivannaka kvantummecha-
nika ndhiny probl6m6j6nak lrteknezeseiben is.
Fontosaklesznekolyan, csak eldgsziik korben ismert nemline6ris effek-
tusok is, melyek az elektrodinamikadeterminisztikus,m6r ismertnek v6lt
r9szdhezkapcsol6dnak,azoknak szervesfolytat6sa,kiterjesztdse.(Ezek a
nemline6ris folyamatok persze nemcsakaz elektrodinamikdbanfontosak,
hanem a term6szettudom6nyok m6s tertletein is.) Ezeketa hat6sokat el6
KORNETAS KIADO szor Nikola Tesla,Henry Moray, Hans coler, Hubbard 6s napjainkban id.
Kiad6s6rtfelel: PusztayS6ndori.igyvezetoigazgat6 6s ifi. B6day kped haszn6ltafel energiatermel6folyamatokr;.
Felelosszerkeszt6: Koves Istvdn M6r most el6re kell bocsdtani,hogy a hiperteri technologiaalapelveinek
Mriszaki szerkesztci:SzlSvik Andr6s fizlkai leirrisa nem teljes, egyestertleteken sajnos csirdibansem lelezk, mis
Nyomtatta6skototte a Kaposv6riNyomda Kft. - 180845 tertiletekenpedigcsak korvonalail6that6ak. F,z6rt szirmos nyitott k6rd6ssel
Felelos v ezeto'.PogSny Zoltiln igazgat6 fog taldlkozni az olvas6,s ezekmind egy-egy doccen6t, akad|,lytjelentenek

4. TERTECHNOLOGIA ELOSZO
a tdrtechnol6giamegertes6hez, elsajatit6sah vezetoegy6bkent meredek
oz is el6nyeit, htlitrdnyaitis leirva. Minden r6szben rovid attekintest adunk a
ifion. Ez a tanulm6ny sok szempontb6lelso a maga nem6ben,s ezzel sok t6rtechnol6gia eddig m6r ismeretesse v61t szabadalmaztatott elj6r6sair6l,
gond is j6r. Remeljiik, a kes6bbi kiad6sokban ezeketa doccen6ketki lehet hogy ldssuka szobajohet6 eszkozoket m6dszereket.
6s v6gtil az ttoszoban
kiiszobolni. A hi6nyoss6gok, fehdr foltok egy rdsze nem a szerzokismere- nagyon roviden a tdrtechnol6giaalkalmaz6silehet6segeit elemezziik.
teinek hi6ny6b6lfakad,hanem egyel6re sajnosipari titok, igy nyilvdnossdgra Alapvet6 feladatannak abizonyitina es ismertetese, hogy az itt ismerte-
nem hozhat6, legaldbbis ebben a tanulm6nyban.A feher foltok, hi6nyoss6- tendo tertechnol6giaiszerkezetek nem az energiamegmaraddsi torvdnymeg-
gok m6sik reszepusztdnanyagi okok kovetkezmenye. Sok effektust,jelen- szegesdvel, hanem ellenkezrileg, annak betarttisdvalmiikridnek. Azt is be
segetkellett volna reszletesebben ismertetni, de ez a terjedelmet,s igy a kiv6njuk mutatni, hogy milyen lehet6segek adodnakegyrejobb energiakon-
konyv 6r6t nagyonmegemelte votna.fgy az olvasonakmindenk6ppen ondllo verterek keszites6hez. tanulm6ny n6hdny esetbenrovid h6tt6ranyagot,
A
munk6t is kell vegeznie, a szerkezetek
ha mrikodesenekfiz*itjflt reszlete- ,,boxot" tafialmaz, amely m6s behitipussal van szedvees saj6t 6br6i is
sebben meg akarjaerteni. vannak. Ezeketazert ktam, hogy segitsdk anyagaz meg6rt6set. Ugyanilyen
Mint majd 16tnifogj6k, az osszeskdsziileka v6kuumenergiiravagy null- c6llal kesziilta fiiggelekis. Sajnosezeknekahi$teranyagoknak terjedelmet
a
ponti energiaraalapozza mrikod6set,ez az energiaforras minden szerkezeti a tervezetthez kdpester6sencsokkenteni kellett anyagiokokb6l.A megadott
megold6sn6l.Ennek a kaotikus, fluktu616elektromagneses energi6nak a irodalom viszont segitseget nyijt az egy6nimunk6hoz, tifiekozodlshoz.
fluktu6ci6j6t er6siti fel az osszes szerkezet,valamilyen m6don elvezeti, Nem veletlen, hogy eddig nem terjedtek el ezek a konverterek annak
hasznosform6v6 alakitja. Ezert a v6kuumfluktuitcio, a v6kuumenergia ter- ellenere,hogy m6r a 20-asevekvegenmeg6pitettekaz elsrimrikodo model-
m6szetenekmegismerdsevel kezd6dik a tanulm6ny. Hatteranyagkent erde- leket. Negy feltetelnekkell egyszere teljesiilnie ahhoz,hogy elterjedjenek
meselolvasnipdld6ulA. RuedaSurveyand Examination of Electromagnetic ezek a kesztildkek. a ndgyfeltetel a kovetkez6:
Ez
VacuumAccelerationEffects cimii tanulm6ny6t(SpaceScience Review,Vol 1. Legyenekmiikodo modellek, amelyekbizonyitjirk, hogy a vdkuumfluktu-
53,pp 223-345,1990). 6ciob6l az energiakicsatolhato.Ez a munka megindult,m6r vannak kis
A vakuumfluktudci6thatekonyanfelhaszn6lo kesnildkeknagyrdszenem- teljesitmenyrimrikod6 modellek.
linedris elvekenmrikodik, ezert ezek6tfog6ismerete nagyonhasznos.Sok 2. Ismerni es ismertetnikell az alapelveket, hogy ne kelljen mindig ujra es
cikk, konyv jelent meg e tdmaban az utobbi evekben- szerencsere. Ajfnlom elolr6l kezdenia kutat6st, fejlesztest. a tanulmilny ezt a celt szolgttlja,
Ez
az olvas6k figyelmebe p6ld6ul Gaponov, Grekhov, Rabinovics konyv6t, remelve,hogy az 6rdekl6dcjk szdmameghaladjamajd a ,,kritikus tome-
melynek cime: Nonlinearities in Action (Springer Verlag, 1992). get", s igy a terjedesifolyamat visszafordithatatlann6 v6lik.
Tobbfele megkdzelitestis felhaszndlhatn6nk tanulm6ny felepit6s6nel.
a A fizikai alapelvekismerete a leend6 konstruktorok szftm|ra is fontos,
Hakizdrolag kutatok szitmdra ir6dna, ak,koraz alapvet6 fuikai effektusok hogy tudj6k, milyen ir6nyba erdemeshaladniuk. Az els6 konstrukt6rdk
ismertet6sevel fiztkai modell- 6s paradigmavdlt6s
a sztiks6gess6g6rol szolr'a 6ri6si tapasztalatitud6ssales intuici6val is rendelkeztek, amikor k6snil6-
csak.De ezatanttlmirnykotetelscisorban energetika
az irdnt drdekl6dd miisza- keiket megalkott6k.Ez csak kevesember szaman adatik meg, s cjk sem
kiaknak kdsziilt,ezert m6s utat kell kovetniink.Ez6rt elsosorban mtikodes
a tudt6k 6ttorni a hallgatds,az ellenerdekfalitt.Ezta falat konnyebb6ttorni,
megertes6hezsziiksegesalapelvekkel,modellekkel foglalkozunk, s csak ha tiszt6n l6tjuk, a mai fiztku tuddsunkis elegend6ahhoz,hogy elfogad-
olyan m6lys6gben, ami elengedhetetleniil sziiksdges. AzI. rlszben egy osz- juk a vdkuumflukturlci6thasznositokesziil6kekmegval6sitds6nak leheto
szefoglal6 kovetkezik jelensegek
a fizrkaialapjakol, arr6l, hogymi a hipertdri seget.
energia,vagy nullponti energia frztkai termeszete,6s melyek az alapvetb 3. Sziiks6gvan a kornyezetvedSk segits6g6re, -
t6mogatasara 6k m6r felis-
tulajdonsdgai.Ezutin, az eI6z5 fejezetreepitve, ennek az energiinak a mertek a jelenlegi drdga es kornyezetszennyezo ,,fekete" technol6gia
kiayeresdreszolg6lom6dszereket,fizikai effektusokat mutatunk be, ezek veszelyeit.

5. TERTECHNOLOGIA
I. RESZ
4. V6giil, de nem utols6 sorban,sziiks6g
amely gyarthsba
van olyan v611a1koz6 h6ttdrre,
viszi ezeketa kdsztlekeket.
ipari
ATERTECHNOL6GN
Ugy tiinik, hogy mara mind a negy felt6tel beteljesilt. Vannak miikod6
FIZJKAI AI.APJAI
mo dellek, nagyj6b6ltiszta a fizkai h6tter, a kornyezetvedok egyreer6seb-
bek 6s c6ltudatosabbak, sziiletobenvan a kornyezetvedelmi
6s ipar is. Az
6tt6res ideje elerkezett. Miel6tt a frzkai alapok ismertetesdbe belekezdenenk, fontos megjegy-
egy
A t6rtechnol6gia - a v6kuum vagy az eter - uj, eddig ismeretlen 6s z€st kell tenni: mindazok, akik tertechnol6giaiszerkezeteket,szabadenergia
hasznositatlan tulajdonsdgaitalkalmazo technika. Mindeddig nehany el- konvertereket, antigravitdcioseszkozdket nem ismert6kj6l
stb. felfedeztek,
szdnt, szivos 6s szerencses feltalalo ,,tenyereltbele" veletlenil azokba az a kvantumelmeletet. Mindazok akikjol ismerik a kvantummechanik6t, foleg
effektusokba,melyekuj, eddig lehetetlennek v6lt effektusokateredmenyez- annak ortodox felfogas6t, nem tudtak ilyen szerkezeteket kdsziteni. s hogy
tek. mi6rt, a fejezetveg6rerem6lhet6leg vil6goss6v6lik.
Tobbfele uton, szdmosuj effektust lehet tal6lni, melyb6l az [. kdtet a
nullponti energia fogalm6val, flzlkal- alapjaival ismerteti meg az drdekl6d6
olvas6t, s benne nehdny szabadalmileir6st 6s tal6lmSnytored6ket lehet is A NULLPONTI
ENERGIAES TUIAJDONSAGAI
taldlni. Amikor a Bevezetds tdrtechnol6gidba cknii konyvem k€sziilt, a
a
v6kuumenergiameg a fuikusok tobbsegeszamdraismeretlenvagy bizony- Ha feltessztika k6rd6st egy mfszaki szakembernek, hogy milyen a t6rido
talan fogalom volt, a mdrndkok pedig egy6ltal6n nem ismert6k. Azota szerkezete, viiaszolja, hogy csak az anyagnakvan szerkezete, t6rnek
azI a
kisdrletileg egydrtelmiien sikeriilt bizonyitani a nullponti energia 16tdt, s nincs, annak csakkiterjed6se,dimenzioivannak 6s ez pedig hiirom. val6j6-
sorozatban gy6rtjdk azokat a koriilbeltil 170%os fiit6berendezf,seket az ban a t6rnek is van szerkezete, m6ghozz6egeszen drdekes kiilonleges,es
6s
USA-ban,melyek ezt a hatdst haszn6lj6k. az sem biztos, hogy a t6rnek csakh6rom, egym6sra mer6legeskiterjed6se,
Sokat, de nem elegetfej16d6ttez a teriilet, s ma m6g messzenem kap dimenzi6ja van. De nezzik most csak a kerddsels6 r6szdt,vizsgdljuk meg,
eleg tdmogatilst: egy maroknyi elszAntemberen kiviil nem foglalkozik vele hogy milyen a ter szerkezete.
senki.Rem6lem,ez a kotet mdg t6bb emberkezfhe keriil, s igy a tuddsunk- Ha a t6rb6l elt6volitjuk az anyagot, akkor a mriszakiszakembersz6m6ra
bolhiinyzo sok ,,feherfoltot" id6vel fel tudjuk sz6molni, s a gyakorlatban megjelenika v6kuum, bdr a miiszakiterminol6gi6bana l6gmentes leztrr en
mfkod6 g6pek meghozzirk t6mdnaka megdrdemeltt6mogat6st.
a t6rben levci,alacsonynyomAsughz jelenti a v6kuumot.Ha tov6bb tokdlete-
sitjiik a szivattyuz6st tort6netesen
6s milden anyagottokeletesenel tudunk
Budakeszi,
1998.6prilis 30. t6volitani egylezhrt tlrreszbll, akkor m6r csak elektromdgneses sug6rz6s
Dr Egely Gyorgy marad ott. De ett6l is megszabadulhatunk, abszoftitnulla fokra hiitjiik
ha
ezt alezintreret. (A gyakorlatbanezt az iiTapotota t6voli vildgrir anyagmentes
helyein elegj6l megkozelitjiik.) Termikus sugarzdLsmentes anyagmenres
es
izolitlt regi6kat kis6rletilegis el6lehet iilitani, teh6t a fizikai v6kuum el6g
j6l megkozelithet6,ha jelenlegi gyakorlati szerkezeteinkkel nem is tudjuk
tok6letesenmegval6sitani. vakuumr6l alkotott felfog6sunka technika 6s
A
a frzika rlll6sdt6lftigg6enmindig vriltozott. (Egy j6 osszefoglalast tal6lhatunk
Timothy Boyer cikkeben,a Scientific American cimti folyoiratban.)

6. 10 TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIA
FIZIKAI
ALAPJAI 11
A XVIL szinadbanugy gondoltitk, ha teljesenkiszivattyizzak a levegot
egy adott t6rr6szb61, akkorjutunk a tok6letes v6kuumhoz. Kes6bbieksor6n sz6mithat azaz9 = ,Irl,, T1)
osszefiiggesb6l o,
da
a XD( szinadbannyilvdnval6v6 vdlt, hogy alezixt terreszmegh6m6rsekleti fi = Planckalland6,1,0545 10-34
-
{Joule.secl
sug6rz6st, termikus sug6rz6st tartalmaz,6s az ugyanugyosszenyomhato,
is (gyakran hasznaljuk = hl2n alakban,
ah aholh:6,625. 10-34
mint a gdzok.Termeszetesen sug6rnyom6s
a drteke nagyonalacsony, igy
es [Joule. secl)
c = fenysebess€g, 2,997 . 108fm/secl
=
mfszaki szempontbolnem ldnyegesa szok6sosparamdtertartomAnyokon T: abszolut h6mdrsdklet['K]
beltil. Az6ta azonbanr6jottiink, hogy egybizonyos elektromagneses sug6r-
zdrs akkor is megmarada terben, ha a rendszertabszolutnulla fokra hiitjiik, Az ( I ) osszefiigg6s h6m6rseklett6lfiigg6 (termikus) 6s egy att6l nem
egy
es ez az ugynevezettnullponti sugdrzds, vdkuum szerkezetenek
a kikiisz6- fiigg6 (nullponti) tagot tartalmaz.
bolhetetlen resze.Ez az elektromdgneses nullponti sugdrzds a kdsdbbiek
lesz p(ro, 7) = pr(c,r, + pzpp(a),azaz
T)
sordn a vizsgdlatunktdrg,ta.
Azt mdr reg6ta tudt6k tapasztalatbol,hogy a testek hcimerseklete a
feliilet arryaga,jellege nagymertekbenbefolydsolja a hosug6rzdst.
es
Ennek
p(ot,r)=#(+-J.# (r.b)
pontos kis6rleti es matematikai leirAsdtcsak a mult szinad vdgen tudt6k ahol:
megadni. Egy nemet fizikus, Wilhelm Wien adta meg 1893-ban hcimer- a p,: termikustag,hom6rsdkletfiigg6, "K-n6l eltiinik, azazp,(a,0) = 0. Ez
0
sdkleti sug6rz6snak pontos matematikaialakjdt.
a a tag volt Planckeredeti,1900-bankidolgozottformuldja,melyettizev mulva
A nullponti energialet6t el6szor elmeleti uton j6soltdk meg, m{ghozzit javitott, modositott;es
a kvantumelmelet ki6piil6s6nek kezdeti szakaszin [ 2 ] . Amikor Planck kidol- pTpp:zerc pont, vagyis nullponti energiasug6rz6s tagja (nem fiigg a
goztaa h6sug6rz6sra vonatkozom6sodikosszelugg6s6t l9lO-ben,az a kovet- h6m6rs6klett6l).sfiriisdgfiiggvdnyelineAris,ltsdaz (l) kifejezdszinojelben
kez6 form6t oltotte az energiasiirrisegre : lev6 mdsodiktagidt.
A k6t eloszl6sigorbe egym6shoz viszonyitott alakjaaz L iJ:lr6nl6that6.
Ha nem a korfrekvenci6t, hanem a frekvencidt haszn6ljuk, atkor az
p(at.r)= G"lg-* 4
4= e , - 1 - - T ) (l) a = 2nv 6s h: hl2n osszefiigg6ssel m6dusonk6ntienergiasiirfsdgelosz-
a
nc
l6sa a szintenismert:
(A z6rojelben1ev6 a sririisdgfiiggveny. a mdsodik tagnal linedrisl)
tag Ez
ahol:
ro : a korfrekvencia,m€rt6kegysdee Illsecl #=oQ,q:eyG-.+) (rc)
k =Boltzmann alland6,1,38' 10-23 lJoulel"Il
p : a sugtirzdsdtlagosenergiasiirisdge m1dusonkdnt,lJoule'sec/m3l alaku lesz. Ugyanezaz osszefliggds hulldmhosszfiiggvenydben, )u= clv
a a
(ahhoz, hogy t6rfogati energiasiiriiseget kapjunk, integr6lni kell a teljes felhaszn6l6s6val kovetke alaki lesz:
a z6
frekvencia,vagy korfrekvencia,vagy hull6mhossztartomanyra.Az energia-
siinisdg az
r p(a1r)da #=p(t,ry=ryQ#-.k) (l.d)
E: I
J
@-0
Az (l) osszefiigg6sbenjobb oldalon zirojelben tal6lhat6 az I l2ha tag,
a
ami a m6dusonkentinullponti sugarz6s jelenti, mig a m6sik
energiasfriiseg6t

7. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIAFIZII(A|ALAPJAI
12 13
osszefitggese. L6tjuk, hogy a z6r6jelenbeliil csak Planck 1910-ben kvantummechanikaimegfontol6sokb6l jutott el a null-
tag a h6sugarzfusnakazismert
nem, azaz a ponti energiithoz, ezzel az effektussal
de nem sokat tor6dtek. ugy v6lt6k,
az els6 tagban szerepel homers6klet, nullponti energidban
a a
hogy ez az elektrom6gneses spektrumhoz tafiozna, de nem j6r megfigyel-
nullponti energiaa h6m6rs6klettolfiiggetlen,nem tiinik el mrlla fokon sem.Az
(1.b) osszefiiggfsben differenci{lis form6banmar jol lftszik a nullponti energi- het6, m6rhet6hat6ssal. a nullponti energiakdntsz6montartottjelenseg
igy
az ortodox kvantummechanik6ban csak egy ritkdn megemlitett, ink6bb
asiiriis6grrek alakia, meglehet6sen 6rt6knek ttinik, hiszena nevezoben
az es kis
zayaro6s felejteni
valo effektuskentjelent meg ([3]).
a fenysebessdg szerepel, magaa Planckalland6is nagyonkicsi, 10-34
kobe 6s
frekvenciak fele haladva a h Ez afoleg nagyfrekvenci6knal jelentkezomagasenergiasiinis6g val6ban
[Joule/sec] nagysfgrendii.Azonban a magasabb
meglep6 - azonnalfelvet6dik a kerdes,hogy miert nem tapasztaljuk ezt,
es a nevez6benlev6 c3 €rtekemar kompenziihato 6s a magasfrekvenci6k fele
a teljesitmenysiiriiseg mar a vegtelenfel6 kozelit. (Ez divergenciatokoz, s
is
emiatt 61ta16ban kihagyt6ka nullponti energrifiaszhmit6sokb6l, mondvan,hogy
nincsval6sjelentese, hiszendivergens.) Aiacsonyfrekvenciaknal te|esitmeny-
a
siiniseg nem nagy, de ha integrd[uk ezt a kis teuesitmenystiriiseget minden F
a
egyesir6nyra, es minden egyes frekvenciara, akkor nagyon magas erteket .5 r.00r-16
kapgnk. Attolfiigg6en, hogy hol v6gjuk el a frekvenci6t,mi leszaz a Kisz$ber-
I
F
o I
tek, ami fo16nem nohetaz elektrom6gneses sug6rz6s frekvenci{ja,m6s es m6s
energiasugdrz6s erteket kaphatunk. Tobbfdlebecsl6sis ismert, de ezek mind
3
t ?50t-tr
t/
A
megegyeznek abban,hory rendkivtil magasenergiasiinis6g 6rt6ket adnak. H
a
Az energiasririisegbecsl6seattol fiigg, hogy az l]a itbrin l6that6 kobos E
u
.E o.mprc //,
nullponti fajlagos energiasiiriis6geloszlasgorbdje alatti teriiletet meddig I
integrfljuk, mikor, melyik korfrekvenciitnil fejeznlkbe az tntegrii{st. Ha a J
B
maxim{lis korfrekvencia6rt6ketugy becsiiljtikmeg, hogy a nukleonok m6re- E
t6n6l nem lehet nagyobbaz elektromfgneses
l, * 10-33 erteketkapunk. Ehhez a f6nysebess6gb6l
cm
nagys6grendri karakterisztikus
1044 nagysAgrendben
Hz
sug6rz6s hulldmhossza,
mozog, itt kell az rntegriiirst abbahagyni.
kobos spektrum alatti terii,letkoriilbeftil 1ge+ g/cm3 tomegegyenert6kii
akkor
koriilbeltil 10-aasec
id6tartam tartozik. Igy a kdrfrekvenciaertdke
Ekkor a
ener-
! r.mr-rc
G00r.lo
10"
re l0r
bclrveuc{a
'j
l0r
giastiriis6get (az E: mc2 osszefiigg6s
ad felhaszn6l6s6va1). alacsonyabb
Ha
frekvenci6nfl ,,vfgjuk el" a spektrumot,akkor kisebb 6rt6ketkapunk' MAs
A gorbealattiteruletadjaaz energiatartalom
ert6ket. nullponti
A energia
becslesek,,csak" g/cm3 energiasiiriiseget
1gz0 adnak.(Osszehasonlitdsk6nt:
gorbejenemfrigga hom6rs6klettol, ldtszolag v6gtelenbe Valoj6-
6s a tart.
az atommagsiirtis6ge koriilbeliil l0la g/cm3). bana frekrrencidnak egyfelsokorldtja, ennekert6ke
van de m6gketseges.
Ez a megfontolAs mutatja, hogy val6j6bannem a ,,sfrii" anyagmozog
azt Egyes sze,'cik velik,hogya regkisebb,
rigy
.10-33 megszamitasba vehetom?ret
az iires v6kuurnban,hanem a sririi, de surl6d{smenteselektrom6gneses cm, igya maximdlisfrekvencia
kor0lbeluijOaaHz.
rezgesek,,tengerdben" mozog a kis siilis6gii anyag.Ezen modell szerint a
v6kuum val6j6bannagyon siirii, es magasa fajlagos energiatartalma.Pon-
tosan ez6rt a magasenergiasiiniseg{rterdekesszdmunkraa nullponti ener- 1./AABM: A TERMIKUS NULLPONTI
ES SPEKTRUM
LOGARITMIKUS
gia vagyvdkuumenergia. N€zztik meg reszletesen ennek tulajdons6gait' KOORDINATAR DSZER EN
EN B

8. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI
r.36t-16
miert nem jelenik meg iszonyatos rombol6sk6nrez ahatalmasenergiasiini-
t.mt-t6 seg?A viiasz egyszeriies nyilvdnvalo:az6,rt,merr ez a sugirzftshomog6n
E
es izotrop. A gyakorlatis ezttfimasztjaali, hosszu ideigeilrtnem lehetett
t kiserleti bizonyitekot tahlni letezes6re,
k mert valoban: a v6kuumenergia
t zlor-rc eloszldsa homogdnes izotrop.
A
I
I
Homogenitasalatt azt ertjik, hogy nincs a t€rnek jelenleg olyan ktilon-
a legesenkiv6lasztotthelye, ahol ez a nullponti sug6rzis ertdie dsebb vagy
.I
E o.oor-r nagyobblenne,mint a kornyezet6es az6rt izotrop, mert nincs a tdrnek
D , egy
olyan speci6lisan kijelolt tr6nya,ahol m6sk6nt viselkedneez a sugarzAs. A
nullponti energiailyen szempontb6lm6skent viselkedik,mint a Lornyrr.-
ttinkben tapasztalhato homersekletisug6rz6s. utobbi homog6n, hiszen
Ez
peld6ul a Napb6l erkezosug6rz6st (az elnyelohatdsokkiv6tel6vel) minde-
niitt ugyanolyannaktalaljuk, de nem izotrop. (Mert peld6ul a Nap fe16
fordulva a sugdrzdser6ssege joval nagyobb, mint ha kezdtink a Napt6l
lralrrucla
elfordulni, vegillis taldlhatunk olyan helyet, olyan hanyt, ahonnan a Nap
r.16ASRA: SpEKTRUM nEszr urueARts
ATERMTKUS ecv sug6rziisa egyiiltaliln nem 6r minket. Ezert tehtfi pelddul a Nap sug6rz6si
NATAR DSZE BEl.r
KOORDI EN R homog6n, de nem izotrop 6s igy van ez a szrlindtistek h6sugirzitsinii.)
A nullponti energia azert nem gyakorol detekt6lhat6 traiast szok6sos
eszkozeinkre, mert homog6n es izotrop. Minden irdnyb6l eri hat6s a resrc-
l.as-16
ket, igy eredohatdsnemjon letre, legaldbbismakroszkopikus mdretekben.
Hasonl6 a helyzet a statisztikusmechanik6ban,ahol a makroszkopikus
l.oot-16 testek azert nem mozduLnakel, mert az 6ket ,,bomb6zo,'gdzmolekul6k
egymashatasdtkiegyenlitik. Ha viszont avizsgirlt t6rgy merete elegend6en
5
! kicsiny, a molekul6k kolcsdnhatdsa m6r 6rz6kelhetoGsz (Brown mozg6s).
{ ?.!or-rr Termikus sug6rz6ssal el lehet 6rni homogen es izotr6p eloszl6st egy
s is
3 behatiirolt kis t6rr6szben, pdldriLul
olvaszt6kemenc6ben. Mierf nem olvadnak
c
Rumr-ra el akkor atdrgyaka nullponti energiaelnyelese miatt? Azlrt,mert a tirgyak
=
t
c
6s kornyezettikegyensulytalakitottak ki a modusonk6ntikob6s energiasii_
lisdsri nullponti energidval. egyensuly
Az csakilyen koboseloszl6ssal alakul
ki, de hrimersdkletJiiggetlen m6don.A termikus sug6rz6s, mint neve is mutat_
ja' h6m6rs6kletfiigg6. ilyen jellegrieloszldsegyensulya
Az bonyolult, fuggaz
abszorpci6s,emisszi6s, transzmisszi6s geomettiaitlnyezdttot lr. A null-
es
|.OI+1t ponti energiaezeklola parameterekt6l nem fiigg.
trckvscaa 3A,'
A nullponti energiahomogenitdsa izotr6p jellege azt jerenti,hogya
es rcr
SPEKTRUM RESZE
T.ucABnn:A NULLPoNTI EGY LINEARIS b6rmely rdszebenezt a tulajdons6gottapasztaljuk,p6ld6ul a Fold vaw
a
NATAREN
KOORDI DSZERBEN csillagok belsejdben, a tdvoli vil6grirbenis ez a tulajdonsdgmegmarad,
de

9. TERTECHNOLOGIA
Spektrum intenzit6s
eloszldso
azaz mindemitt ugyanolyanm6rtekri, esugyanolyantulajdons6gu, speci{lis p(")
kitthtetett irdnyt teh6t nem tal6lunk. Az izotrop tulajdonsAg miatt Lorentz k6zeled6 renszer
invaritinmak is kell lennie, mivel nincs kitiintetett inerciarendszer, ahol ez v>0,v= dllondd
a jelens6gm6skentviselkedne.igy minden megfigyel6,aki egy kiv6lasztott
t6vo1iponthoz k6pestegyenletes sebess6ggel mozog, 6s egym6shoz kepest 6116 endszer
r
nem gyorsul, ezt a jelens6getugyanolyannakfogja tal6lni' Ez nem 6ll a ?^
h6mers6kletisug6rz6sra, vagy valamelytest 6ltal kibocsatottelektrom6gne-
ses sug6rz6sra, ugyanis a Doppler eltolod6s miatt az inerci6lis rend-
ott t 6 v _ o l o d 6e n d s z e r
r
szerbenmozgo sugarforr6s frekvenci{ja es intenzithsamds 6s m6s lesz, ha v dr d s k€k v<0,v=6llond6
ar It/sec]
felenk kdzeledik,vagyt6ltink tdvolodik a sugdrforrds'(L6sd 2- itbta.) A l4l
irodalomban Boyer reszletesen megindokolja,hogy mi6rt kell homogen-
is Fekete test spektrumdnakv6tttoz6sa attor ftiggoen,hogy az dil6 rend-
nek 6s izotropnak lennie ennek a sug6rzdsnak. Lorentz invariancia leve-
A szerhezk6pestkozeledik vagytiivolodik.
zet6s6ta 2. box tartalmazza. Ez a spektrumnem Loren?-invaridns, spetctrum
a vitttozik.A kozered6
A v6letlenszerrieloszl6skovetkezmenyekent azert lehet kiztrni az inho' rendszer sugiiadsdnak
intenzitasa 6s a frelarencia eltolodik. sugdao
no is A
mogenit6st,mert id6vel ezekaz inhomogenit6sokmindenk6ppen megsztin- test f homerseklete
mindh6rom esetben azonos.
nenek. Egy ilyen inhomogdn sugarzasi terben 1ev6dipolus oszcillator azon- S p e k t r u mi n t e n z i t o s
nal m6s frekvencifn kezdene sugdrozni6s ez az inhomogenit6steltiinteti. eloszl6so
Hasonlo lenne a helyzet,ha ez a veletlenszeriinullponti energiasugfrz{sa
term6szetbennem lenne izotr6p. Ebben az esetben ta16ln6nkegy olyan kdzeled6 renszer
v)0,v=6llond6
ir6nyt, ahol peld6ul sugfrzasi nyom6stlehetnekimutatni. A nullponti ener-
gi{nil viszont a term6szetben nem lehet egy ilyen kiv6laszlott tinyt tali1/''
ni, csak a homers6kletisugarz6snal. toltott dip6lusokon egy ilyen kittin-
A 6 1 1 6e n d s z r
r e
tetett irinnyal rendelkez6sug6rz6sazonnalsz6tszorodna, teljesenv{letlen- rL
szertivdv6lna. Ha viszont nincs kittntetett ir6ny, akkor bdrmilyen toltott
dipolus oszcillftor azizotrop v6letlenszeriisug6rz6stnem fogja iira ifiala-
kitani, hanem hasonl6formaban fogja elnyelni,majd ujra kisug6rozniv6let-
lenszerri ir6nyba. (Erre a levezetdstBoyer a [4] irodalom B fiiggelek6ben
adja meg.) A nullpontienergiaspektrumanem v6ttozikattolfugg6en, hogyaz egyen_
Belathat6, ha a nullponti energiahomogdn, izotrop, es Lorentz transz- letessebesseggel mozg6tirrgykozeredik vagytdvotooit. ooippter
n Jltote
form6ci6val szemben invari{ns, akkor a szokSsos termeszetes kflriilmenyek dds ugyan bekovetkezik azeltolodott
, de spekirumr6szheryere'ugyanoryan
kozott nem tapasztalhatjukhatds6t.A helyzet analog althoz, amikor egy r6szkerril,minteredetilegvolt.Viiltozilst
csak akkorlehetneeszrevenni,ha
lezitrt terbenhomog6nh6m{rsekleteloszlfsmellett vizsgfljuk ginnak a nyo' egxveges6rt6ken v6ge lennea spektrumnak, azta magas
s frekvencidt
m6s6t,6ram16s6nak iranydt.A g6zmolekuldk vdletlenszertienfognakmozog- meg is tudndkfigyelni.Az intenzitiisvdltoz6sok nem ldtszanak,
komprimil-
lodnak.
ni, nincs kitiintetett ir6ny, es alezint terreszbennem tal61unkolyan reszt,
ahol a nyomds elterne a tobbi t6rreszben ta16lhat6nyom6st6l'
z. ABRA:
ATERMTKUSNULLpoNTt
FS sucARzAs
vsEtKEDEsE
rNeRcAus
RENDSZEREKBEN

10. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI
19
generdtor
Ha a nullponti energia sug6rz6sa nem homogen es izotrop lenne, mar
6s,
h6szigetel
benne szivottyrl
r6gen ismern6nk es haszn6ln6nk.Ezen tulajdonsdgai azonbin rendkivtili
kondenz6tor
m6don megnehezitettdk ennek az energiinaka megtal6l6s6t. Ezt aLorentz
invarianci6t lnzilrolag az (l) osszefiiggesben leirt, a frekvencidbankobos
Tkornyezet
energiaeloszl6s spektrum tudja biztositani, amint az a 2.6br6b6l is l6tszik.
Ilyenkor hi6ba tortenik Doppler eltol6d6s,egy m6sik frekvenci6b6llecsok-
ken6 frekvenciakitolti az eloz(5hely6t,teh6t nem vessziik6szreinerciarend_
intenzit6s
szerekndla sebessdgkrilonbs6get. szempontb6lteh6t a nullponti ener_
Ilyen
cs6 kkenCs inten it6s
z
gia eterkdnt nem johetne sz6mit6sba, nem lehet kimutatni a megfigyel6
vd r6 seltol6dds n 6 veked€s
k6keltol
6d6s mozg6s6nak sebesseget. izotrop tulajdonsdgmiatt nem lehet sug6rnyo
Az
kisebb sugdrnyomds
nogyobb sug6rmyomds
m6st sem kimutatni (ez az ugynevezett Einstein-Hopfsug6rnyom6s), ez es
is kifejezettencsak a kobos eloszl6su energiaspektrumra je[emz6.
forg6 h6sugdrz6 kerdk Teliesen mdsleszaz eset,ha nem 6lland6 sebessegti ineicia rendszerekbol
hanem gyorsulo rendszerekbcil hgyeljiik 2 nuilponti energia spektrumdt.
Ekkor, azaz gyorsulorendszerekndl m6r megfigyelhetci v6ltoz6i j6n letre,
forg6rdsz de errol kes6bbr6szletesebben irunk. N6zziik most meg azt, htgy mi is
is
ennek a nullponti energianaka forr6sa.
hogYa koze-
A 2./a 6brdn ldrthato,
ledo tdrgyakmelegebbnek, t6vo
a
A FORRAS
lodoak hidegebbnek lAtszanak,s
ezzel a hom6 rs6klet-k0lonbs6 g gel
A nullponti energiaforr6s6t r6szletesen vizsgdlja Harold puthoff [5]-ben.
elvileghoerog6petis lehet hajtani. Elvileg kdtfelemodonj6het letreeza sug6rz6s: vagyugy,hogya vildgegyetem
keletkez6sekor a stg6rz6s l6trejottpeld6ultgy, mint : r roko, iozmikus
ez is
hiitt6rsug6rz{s,vagy pedig a nuilponti erektomtigneses sugdrzrisaz univer-
aTy kornyezeti
86r a forgor6sz h6m6rs6kleten az 6llohocser6lok
lesz, a zumbantaldlhatf rdszecskdk dinamikusmozgtisdnak kdvetkezmdnye. t5l
a Az
Dopplereltolodas miattelt6ro lesznek.
hom6rsekleten ez
Term6szetesen irodalom ez ut6bbi hipotezist tilmasztjaal6, es ez aztbizonyitja, hogy egy
azelvielrendezesrendkivul h6m6rs6klet-kulonbs6get a gyakorlat
kis ad,igy konzisztens, 6lland6anregeneral6do sug6rz6sr6lvan szo,u-lry a teljes uni_
szdmAra nemmegfelelo. verzumbanmindentitt ugyanolyan. annak a kovetkezmenye,
Ez trogy a null-
ponti energiasugarzds elnyeldsesujra kisugarz6sa dipolusaltal helyi egyen-
egy
Az elrendezes csak l6tszolagnem igenyelfolyamatos munkabefektet6st.
sflyon alapul,azazha egy dip6lusilyen inhomogen,veletlenszerti sug6rz6st
Valojdbana kazdnmagasabb szfurmazo,kondenzdtorhoz
homers6kletebol a
nyel el, azt ugyanolyan form6banveletlenszenien sug6rozza yissza.Ez a su-
k6pestmagasabb sugdrnyom6sa forgo kereketlassitja. a folyamatot
a Ha
girzds tehii:i.dnmagdtregenerdlja nagym6retekbenis. Ez azzal j6r, hogy egy
dllandoanfennakarjuk tartani,munkat v6gezni ker6ken. nullponti
kell a A
spektrum sz6mdra spektrumeltolodds
a nemjon l6tre,igyezta spektrumot adott toltestltal erz6keltilyen hiittersugbrztsaz egdszuniverzumdltalkeltett
nem lehetilyenerog6p-konstrukciohozfelhaszniilni. nullponti energiasug6rzdsnakkovetkezm6nye.Ezamondat azt is ttikrozi,
a
hogy ha valamilyen m6don sikeriil eztaz eneigidtmegcsapolni, egyhelyen
es
ak6r helyi inhomogenitds 6riin ifiaray,ttani,akkor ez ai energia-az eg6sz
rpirErr H6eRoGrp
z./c AaRa: SpEKTRUMElroLnsnn
A rLvr univerzumb6l ut6na p6tl6dna 6s korl6tlan mennyisegben ujri p6tolhato.

11. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI 21
Ezdrt korldtlan mdrtdkbenrendelkezdsre dll6, megiiuki energiafornisrdl van Ha nem lenne a nullponti energia,a csillapitotI, rezgo rendszer teles
sz6,amely a teljesuniverzumban lejdtsz6d6dsszes energetikaifolyamatot hasz- nyugalombakertilne egy id6 ut6n. A nullponti energiahomog6n 6s izotr6p
ndlja fol energiafondskdnt, azaz a t6voli es kozeli csillagokbelsej6benlej6t- elektrom6gneses sug6rz6sa kovetkezteben azonbanez a rendszer nem csil-
sz6d6folyamatoksegits6gevel gyakorlat
a szam6ra korlatlanenergiasririisegu lapul, 6s az ( I ) osszefiiggesben
megadottdtlagenergidval mindig rendel-
fog
es intenzit6su forrast ad, ami abszohitmegiliul66s a kornyezetet nem szeny- kezni. Ekozben termeszetesen elnyel es ki is sugdrozenergi6t az adott
nyezf,,zd energiaforrds k tekinthetd.
ld" na oszcilliitorra jellemzofrekvencidn.
Ha ery ilyen sugarmezobe nyugalomban elektromosan
ery levo, toltott reszecsket Gyakorlatilaga ,,rug6ra" fiiggesztettoszcilldtor mint rendszer megvalo
tesztinh akkoraz a kornyezo elektrom6greses sugarzas hatasara mozgasba dejon, sithatatlan, hiszen ahhoz, hogy sz6mottev6 energiiija lehessen a rend-
a mozg6samplitud6ja nem n<jr vegtelensegig,
a hanemery elegge alacsony halir6r' szernek,nagyonnagy frekvencidvalkellenegerjeszteni, m6g ekkor is az
de
tekn6lmegall6sa kornyezetevel egyenstrlpakeriil. Hasonloan ahhoz,mint amikor elnyelt es a kisugdrzottenergiamennyisege margin6lis,gyakorlatilagmerhe-
a klasszikus sztochasztikus termodinamikaban pont mozgasa kornyezetevel
egy a tetlen. Az elektrontomegees meretepedig termeszetesen olyan kicsi, hogy
egyenstrlyba keriil.Nincs arrateh6tlehetoseg, hory egytoltott reszecske folyamato ma meg nem rendelkeziinkelegendoen finom eszkdzokkel, amelyek ezt a
san energiatnyerjena komyezetet6l (hacsakkiilonlegesfeltdteleketnem f6masz- mozg6st frgyelemmel kiserhetn6k.
tnnk). Kimutathatotov6bbd(lasd t5l), hogyaz eryesenergiam6dusok frekvenciai
kozottis eryensuly alakulki, teh6t nem ldpnekfol a kiilonboz6frekvenciak kozott A SPEKTRUM,,KOMPRTMALASA"
tranzienseklegfetebb naryon rovid idore.Ez ail.ielentt hogybdrmelyfrekvenci6t A kovetkez6elm6letilehet6segrnegint egyszeriinek tfnik, m6gpedig egylezirt
is vizsgaljuknem leszdtlagosan energiatadaseryik frekvencicsoportb6l masikba.
a terreszben (dugattyuban) 1ev6elektrom6gneses sugarz6s komprimaldsa a 4.
Ezert a szabad toltesrehat6 nullponti energiasugarzas eryensrlytid6z elo, es
helyi 6bran l6that6 m6don. Ha egytechnikaiv6kuumban(g6zmentgs kozegben)lev6
a nullpontienergiasuginas frekstenciagorbdiednregenenil6. dugattyuban a termikus kornyezet6velegyensulybanlev6 elektromdgneses
sugarzdst komprim6ljuk,akkor azszinte givklntviselkedik, komprimal6dik, es
nem lehet teliesenbenyomni az rlyendugattyut, mert a termikus elektrom6g-
xiSEnIeTI TAPASZTALATOK neses sug6rz6sellenall a komprim6l6snak, megvaltozik a spektruma, es a
sugarnyom6s drteke egyre emelkedik.(Technikailag perszeezt sosem tudjuk
HARMONIKUS OSZCILLATOR megval6sitani, surl6d6smindig el fogjatakarni eztazeffekitst.) A sz6mitasok
a
Amit idaig olvastunk, az V,tzirolag e1m61eti megfontoldsokonalapult, most azonbanegy6rtelmrien igazoljtrk,hogy a termikus elektromagneses sug6rz6s a
nlzziJkmeg, hogy milyen kiserleti bizonyit6kokallnak rendelkez6siinkre. Leg- maga torvdnyszenis6gei miatt megvaltoztatjaspektrum6t.Normal, egyensulyi
egyszeriibblenneterm6szetesen kistomegiielektromostlltdst (azaz cdlsze-
egy 6llapotban a dugattyuramindket oldalr6l ivonos mert6kii sugarnyomdshat,
riien egy elektront) egy k6pzeletbeli rugora tenni 6s megn6ni, hogy ez az mind a termikus,mind a nullponti energiasugarz6s6b6l. osszenyom6s,
Az ha
"K-re "K
oszcillitor mit fog teruri az 5t gerJeszt6
sugarzdsban. Term6szetesen 0 kell 0 fokon tortenik (ahol nincs a homers6kletih6tt6rsugirz6s),elvileg - ugy
hiiteni a rendszert,hogy a h6m6rs6kletisugarzds (amely nem sziiks6gszeriien tiinik - kimutathatnda nullponti energia 1et6t. azottbannem
Ez igaz.A nullponti
homogen 6s izotrop) ne zavarlaa rendszert.Egy ilyen harmonikus oszcill6tor- spektrumot nem lehet komprimalni. Egyediil ez a kobos spektrum, ami nem
nak elvilegrdvid ido multan le kelleneallni, ha kii{s6 gerjeszt6stnem kap, mivel mutat v6ltoz6sta komprim6l6sra,6s ez6rt ez a kis6rlet alkalmatlan arra, hogy
a toltes mozg6samiatt energi6t sug6roz, teh6t csillapitodik. Ebben az esetben kisdrletileg is bizonyithassaa nullponti energia l6tet. Ennek a m6r elozoleg
a toltds energiakisugitrzisamiatt a rendszernemsolcira teljesennyugalomba rirgyalt r-orcntz invariancia M oka, vagyrsaz a flrlajdons6g,hogy a spektrum
kertilne(l6sd 3. 6bra).Aharmonikus, sug6rzo oszcill6tor mozg6sa viszonylag nem v6ltozik inercidlis rendszerben. henger komprim6ldsaut6n pedig a
A
egyszeriienszitmithato6s konnyen kezelhet6rendszer. dugattyri ujra egy inerciiilis rendszeren beliil lesz.

12. A legegyszerLibb mechanikus
rezgo a kulsogerjesz-
rendszer harmonikus 1 .A termikus
sugaadselvilegcsapddba
zarhato,
tok6letesen
hoszigetelo
amelyegy rugonfuggotomeg,melynek
oszcill6tor,
t6s nelkrilicsillapitott 6s reflektdrlo (A
falakkal. gyakorlatban nemvalosithato
ez meg.)
mozgdsdt surlodds llapitja.
csi
A rezg6senergidja amplitudo
az negyzet6velardnyos. tomeg(6s kis
Kis A bez6rt
termikus
sugarzds
rug6drlland6) eset6na rezg6snem csillapodik teljesen, kornyezettiben
a dtlagenergiAjdnak
eloszldsa.
l6vogdzmolekuldk dllandoan gerjesztik,
rezgetik rendszert.
a
A legegyszenibb elektromos rezgorendszer: toltottr6szecske,
egy melyk6t
lemez(vagykettoftes) kozottrezeg. toft6sre elektromos
A itt taszitoero a
hat, p(u,T2)
a kisug6aott
csillapitdrs elektromdgneses energia leaddsmiattkovetkezikbe.
kinogltott r6sz
'-fl--F-ilr-ih-
" lffttr*fFtAf* ql5ssl
,ffi
n
+| -
' |
r-1 r-1 .,,o
iI sec]
I F'
t
t - l
R
) id0
o nullpontj energio
{e 2. A komprimdlt
termikus sugiirzdsspektruma
magasabbhomersekletnek
g y o k o r l o t ie l r e n d e z d s otlogos €rt6ke oz TZzZZZZZZZ7Z felelmeg,mintaz osszenyomds Allapote. nullponti
elotti A energia
spekt-
Q
LCR rezg6kdr odottC)vol rezg6 rumanem komprimalhato, a gondolatkis6rlet nemvezetnyomds-
ez ott
elvi elrendez6s
oszcilldtornol kulonbs6gre.
Ez a rezgokor sem kerrilteljesnyugalomba, nullponti
a energiasugdzds
mindig gerjeszti rendszert. azdtlagos
a e kit6r6s(energia)
nullponti
sugdrz6s
miatt:
^ -- - h'rrr
c
2
EGySzERU
s. AeRA:MECHANTKUS ELEKTRoMoS
ES oszctLLAToRoK a. ABRA:
ATERMTKUS
sucnnzAsxovpntvAr,csn

13. TERTECHNOLOGIA
atatr/AAb A legnagyobb sugdrnyomds
A CASIiIIR EFFEKTUS a rovid hullAmhosszakndl
Van azonban egy ujabb lehet6s6g,ami hasonl6 a most tirgyalthoz, amely lep fel, mert azoknak na-
viszont mar alkalmasn lullponti energialetenek kis6rletibizonyititshra.Ezt gyobb az energiatartalma.
Az ilbrAncsak a lemezekre
a kis6rletet Hendrik Casimir, a Phillips gyar kutat6ja javasoltaa negyvenes tsefet.hot6
6vekben,s melyet az otvenes dvekbenSparnaaykiserletilegis bizonyitott ,.uroe.nuo_0, meroleges komponenseket
trlntettrlkfel, a valosagban
(t61, t71). A kis6rlet maga elvileg nagyon egyszerti,az 5. ttbrhn lifiszlk,
bArmilyenbeesesi szog dG
hogyan kell a kis6rleti eszkoztelrendezni.Az eszkozmagaegy sikkonden- fordulhat.A lemezek kozott
zifior, ezt azonbannem toltjiik lol elektromosan,igy gyakorlatilagnincs a -
viszont csak a lemezekre
ket elektr6d kozott elektromos vonzo vagytaszito ero. Homogenes izotr6p _-!_)- meroleges komponensek a
'
elektromdgnesestermikus sug6rzastfolt6telezve kapunk egy viszonylag fontosak.
gyenge er6t a ket lemez kozott az6rt, mert az elektrddok kriztjn csak egdsz
hulldmhosszil mfidusokalakulhatnak ki, mie az elektrodokonkivtil tetsz6le- A casimireffektusfeltoltetlen
elektroddkkozottkeletkezik, a lemezekre
s
geshulldmhosszuak. a kilso feliiletrehato nyom6semiattnagyobb,mint
igy hatosugdrnyom6s krilonbs6gen alapul. elektrodak
Az kozottcsak bizonyos
a bels6 feltiLletre
hat6, 6s ez ki is m6rhet6.Az 5. trl:irtnlev6 rajzb6l l6tszik, egeszszdmu f6lhulldmhossz alakulhat mert csak azokrefleKdlodnax.
ki,
hogy az elektr6dok kozott kevesebbsz6mu m6dus alakulhat ki, mint az Az elektrodokon tetszoleges
kivril hullamhosszu elektromdgnesessug6z6s
alakulhat Ezaz effektus
ki. akkoris kialakul, abszoltt
ha zerusfok kozel6-
elektrodokon kivtil, es min6l kisebb az elektr6dok kozti d t6vols6g,ann6l
ben, h6mers6kletisug6zdsnelkul folytatjuk a kis6rletet.
le
kevesebb modus alakulhat ki beltil, mint kivtil. Ez6rt bent a sug6rnyom6s
6rt6ke kisebb lesz, mint az elektr6don kivtil. Emiatt a ket lemez osszefog
Pout Az elektroddkat egymdshoz kozeliVe,
nyomodni, 6s a sug6rnyom6sok ktilonbsegea d elektrod-tdvols6g csokken- B
egyre tobb hullamhosszkialakuldsiit
tes6velegyrenagyobblesz.A hat6s levezetdset Milonni 6st6rsai ([8] iroda- zarjuk ki, mig a kulso sugdrzds 6s a
lom) adt6k meg, 6s ndh6nyr6szlet6t6rdemes felid6zni.A (2.a) osszefiig-
itt miatta kialakulonyomoerovaltozaflan
ges szerint egy tdkdletesenvezet6 femelektr6drahat6 sugarnyomds kor- a marad. A Casimirer6 er6sen frigg az
nyezetfajlagos energiatartalmdt6l fligg, es a sugiirziisbees6si szdg6t61. eleldrod6k geometri6jiltol, s az elekt-
rodiik anyagdtol.Ha p6lddul az egyik
P:+ = 2Ecos'@ (2.a)
elektroda magas permeabilitas0
anyag, mig a mdsik jo dielektrikum,
ahol akkorta- szitoerolepfelsik elektr6ddk
P: a sug6rz6s nyomds6rtlke IN/m2l eset6n is.
@: az elektromdgneses sugarz6s beesdsi szoge A casimirhatdskimutatiisanak az alapla,hogy egy terreszben
az inhomo.
E: az elektromdgneses sugarz6stdrfogategysegre fajlagosenergiatar-
es5 genn6tesszrik nullponti
a energiaspelftumdt.
talma lJ/m3l
A 2c-es tenyezo afeltftelezett tokdletes visszavereskovetkezmenye.
A cos @ tenyezS 6rtek6tk6tszeris figyelembe kell venni: egyszer linedris
a
sugirnyomdsnorm6lis fuanyukomponensek6nt, mdsodszor pedig az A feli-
letelem novekedesek6nt, mert a ferddnbees6sugarz6sl/cos @val nagyobb
feltiletrejut, mint a normdlis ininyil beesdsndL 5. ABM: A CASIMIR
EFFEKTUS

14. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI
Ha eltekintiink a termikus sug6rzdstol eskizinolag nulla fokndl mertink, Elvileg mindket nyomas6rtekvegtelen,azonbannekiink csak a ket nyo
akkor a sugdrnyom6s erteke a (2.b) osszeftiggesselirhato le, ahol E helydre m6sdrtekeltdrese,
kiilonbsdge fontos,es azt a (2.e) osszefiigges meg:
a adja
a nullponti energiasfriis6gnek az (l)-ben levezetettertdkekeriil.
,:,(+)ry'P:## (2.b)
P;#lZ-[ "ch -[-a,,'
h,- I
dx
r' !
lX + 2a-12
(2.e)
ahol Mivel szamunkracsak a k6t nyom6sert6kkiildnbsegeerdekes, ezert a
V: Ad, k = a l c , k r = n n l o ' (2.e) formul6t Mclaurin sorba fejtve a (2.f) osszeftiggeshez
jutunk, ahol
egy egyszeriialakbanldtszik a Casimir effektusmertdke.
Itt F az az ero lesz, melyet egy ro frekvenci6ju modus a kondenzatorle-
mezekre gyakorol.Az ll2-es tlnyezot azdrt kellett figyelembevenni, mert
p-D--nhc
Lwt
rin (2.f)
480d0
a nullponti energiam6dusonk6ntihrolrl2 energiajaegyenl6enoszlik meg a
lemezekrebeeso6s visszaver6d6 hull6mok kozott. Lirtszk,hogy az ero a t6vols6gnegyedikhatv6ny6val forditottan ar6nyos,
Nagy kiterjed6sri lemezekn6laz elektr6dokonkiviil k' 6sk, ertekeb6rmely viszont nagyonkis egytitthat6ivannak,teh6t nagy tdvolsdgon (millim6teres
ert6k lehet, folyamatosan vdltozhat,mig a lemezekkoz6tt (2 ir6nyban) csak nagys6grendben) az effektus teljesenelhanyagolhato,
ez csak a mikronok
a nld eg6,sz sz6mutdbbszdrosealakulhatki. nagys6grendjeben kezd szdmottev6 lenni. Nagyon fontos 6rdekess6ge ennek
A beltilr6l kifele hat6 er6ket ugy kapjuk meg, hogy osszegezziik osszes
az az osszefiigg6snek hogy egy teljesenklasszikuskiserletbenjelenik meg
az,
m6dus (hull6mhossz) iital kifejtett erot, es ezt rjale a (2.c) dsszefiigges. a Planck f6leh hllando.Ennek fontoss6g6ra kes6bbiek
a sordnmeg tobbszor
visszafogunk terni. Term6szetes ez az osszeftigges
en csakplanparallel p6r-
huzamoselektr6d6kraervenyes.
P-'=#,:, [, Qc)
t, [ tc.#r,:),iarl,"
Amennyiben gombszeriiszfdrikuselektro
da-pin esetet n6zztik, akkor az eredmdnytasz{t6 ercj lesz Boyer sz6mitdsai
szerint (hsd [9]). Ez fontos a gyakorlatszfimdra.
polarizaci6miatt' Fontos, hogy a Casimir effektus l/da tipusu nyomdseloszlfs6tcsak a
Itt is egykettest6nyez6tkellett bevezetniak6tfi.iggetlen
v6kuumenergiaadja, mivel ott az energiaspektrumeloszl6sakob6s. M6s
Elvileg co-igosszegeznJka kialakul6 frekvencidkat.A gyakorlatbanez nem
spektrum nem ad ilyen er6eloszldst. 6. thrdn l6that6 a Casimir hat6s, a
A
igaz, mefi egy bizonyos frekvencia felett m6r nem verodnek vissza az
termikus sug6rzdssal osszevetve. Casimirrol elnevezett
A hatis ugy trinik,
elektrom6gneses hulldmok a f6melektrodon,hanem dthaladnakraita an6l-
sokkal fontosabb,6s mag6n az effektusonis tulmutat. Ldt6t iitalihan nem
kiil, hogy impulzusuknagybancsokkenne. viszont mindket oldalon igaz,
Ez
vonjdk kdtsegbe, mert kis6rletilegmeger6sitett, a kis6rletekpontoss6g6t
bdr
igy az ercdmenytnem befolydsolja.
illetolegm6g vannakkerddsek (hsd [0]).
A kivtk6l befeldhat6 er6t ugy kapjuk, hogy a szumm6zdst elhagyjuk 6s
integrdl6ssal helyettesitjiik a folyamatos viitozo hull6mhosszmiatt:
an
A LAMB.ETTOLODAS
,,,=#[{_,
[=, l l
f - K;
+
t l
dk,l dkyl dkr
l ' ' = o It4+tc?,4l) _l -l
(2.d)
tJjabb bizonyiteka a vfkuumenergia let6nek a Lambeltolds, amely ugyan
ogy rendkivtil gyengeeffektus,de Otto Lamb kisdrleti fizikusnak sikeriilt a
iclens6getkimutatni, 6s ez6rt Nobeldijat is kapott. A Lamb-eltolils azt
rnutatja meg,hogy a v6kuumenergia hat6s6raaz elektron6tmenetekndl m6r-
het6 spektrum kism6rt6kbenmegvaltozik.

15. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI
A Casimir erot reszben a termikus, nlszben a ,fejtetf' nullpontisugAr- zdts
spektruma okozza. termikus sugdrnyomAs
A *--vel ardnyos,mfg a nullponti SPONTAN EMISSZI6
energia spektrumdbgladodo Casimirero nem fugg a hom6rs6klettol,6s Egy m6sik erdekeseffektus is bizonyitja a nullponti, vagy vakuumenergia
jrelardnyos.
letdt, es ez is kiserletilegbizonyitott. Ez az effektus a casimir kiserletnek
gyakorlati
korldtok van-
egym6dositottvitltozata,itt ugyanisnem hagyjuktiresena ket elektr6d kozti
Ennek az eronek a szdmitAsAnhl kialakuldsdnAl
6s
nak, egy bizonyosfrekvencia felett a sugdrzds mAr nem verodik vissza, teret, hanem behelyeziinkoda egy polarizitlt 6s gerjesztettatomot (l6sd 7.
hanem dthaladaz eleKroddkon. Ez mdr a ldgy Rontgensugdtzdsndl beko abra).
vetkezik. Ennel nagyobbfrekvencidtkmAr nem vesznek reszta hatAskiala- Altaldban az anezel terjedt el a fzikusok koreben,hogy egy gerjesztett
kitdsdban. atom spontdnemisszior6vdnmindenkeppenleadjaenergiatobbletdt yisz- es
szatdr az alapallapot6ba azdrt, hogy kornyezetdveltermikus egyensulyban
Pu AbrAnl6thato,hogy a rejtett, nullpontispektrum a hom6rs6klettolnem legyen.Ez a jelensega spontdn emisszi6. Hosszuideig ugy gondoltdk, hogy
fugg, abszolutnullafokon is megmarad. termikusspektrumbol
A adodo ero ez az anyagalapvet6 tulajdons6ga.Gondoljuk csak el, hogy ha nem igy
viszont nulla fokon eltr-inik. lenne, akkor peld6ul felhevitett anyaghosszuideig nem adn6 le energi6j6t,
forr6 maradnam6g akkor is, ha a kornyezeteben levo hritokozeget,girzokat
elt6volitan6nk. Kis6rleti tapasztalatmutatja azonban,hogy a gerjesztett
atomok termikussug6rz6s rdv6nnagyongyorsanvisszarernekaz anyagstabil
alap6llapot6ba.
A casimir effektushozhasonl6 elrendez6s eset6nez a spont6n emisszi6
nagymert6kben meggatolhato vagyerrisithet6.Ez azertkovetkezhet mert
be,
a spont6n emisszionem egy nolitlt atom alapvetotulajdonsaga,hanemaz
atomnak a kdrnyezdvdkuummsl val6 krilcsrinhatdsdb1l krjvetkezik.Ez a ktjl-
csrjnhatris mindigegyirdnyil,irreverzibilis.A folyamatforditva nem j6tsz6dik
6 le, teh6t a kiirnyez,6 vdkuum onmag6t6lnem fogja gerjeszteniaz anyagot,
UJ
z nem fognak magasabb energia6llapotba kertilni az atommagkortil mozgo
B .75. elektronok. Ez annak a kovetkezmenye, hogy a fotonok szamarav6gtelen
il
o .5.
E v6kuumdllapot rendelkezesre kornyezetben, nem fogjek emiatt spon-
6ll a 6s
o ,25.
t6n m6don gerjeszteni atomokat.
az
0: A vdkuumnakezt a teljes szabad6llapot6t m6dositjuk ugy,hogy vezet6k,
.1 .2 .3 .4 .s .6 .7
DETANCEBETWEENPI.ATES(MICFOMETERS)
tiikok koze tessztikegy iiregben. Ekkor ez a vl,gtelensz6mu 6llapot meg-
virltozlk,lecsokken egdszen
es erdekes effektusokl6pnekbe. Err6l a nemr6g
felfedezett jelensdgrcil egy osszefoglalo cikket irt Harothe 6s Kleppner (ld.
t11l). A kisdrlet lenyegeaz, hogy ha olyan kis t6vols6gotvdlasztunk az
elektroddk kozott, amely kisebb,mint a kisug6rzand6foton hulliimhossza,
akkor ez az dtmenetnem ttirtdnik meg, az atom gerjesztettmarad, 6s nem
tudja kisug6roznia fotont (lasd 7. ibra). Ezt a jelensegetelm6letileg m6r
regebbenmegjosolt6k,most lehetett azonbankiserletilegis megval6sitani.
6. AaRn:A oASIMIR
ER6 KoMPONENSEI Mikrohull6mu tartom6nyban ma m6r viszonylag konnyri a jelens6get elo-