Részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből. A könyv elérhető: http://www.kozossegi-media.com/konyveink.html

1. 1

2. 2
A következő részlet a Megosztok, tehát vagyok című
könyvből származik. Célja, hogy bemutassa a közösségi
média felületeken történő vírusos és lájkokon alapuló
kommunikáció sajátosságait és motivátorait.
Copyright © Klausz Melinda
Minden jog fenntartva!
ISBN 978-963-08-7999-6
Szerzői kiadás

3. 3
Vírusok
Emlékszünk még Psy, a Gangnam Style előadójának halálát vagy
a Facebook bezárását terjesztő hírre? Vírusok és álhírek nagy létszámot
megmozgató terjesztése legtöbbször népszerű sztár/celeb/esemény
kapcsán történik a közösségi média felületeken.
Olyan esetben, ha számunkra érdekes, ám gyanús – nem ismert oldal
linkjével – kerül a képernyőnkre valami, érdemes a kattintás előtt akár a
Google-n keresztül utánakeresni a történetnek. Ha tényleg megtörtént,
hogy elhalálozott az illető, vagy Zuckerberg valóban a Facebook
bezárását tervezi, arról megbízható hírforrások már valószínűleg
hírt adtak és találunk számunkra hiteles információkat erről a New York
Times, a HVG vagy éppen az Index oldalán – de az is lehet, hogy az
oldalakon rábukkanunk a „Figyelem! Ismét vírus támad!” információra.
A vírus esetén ugyanis az adott hírességhez, eseményhez egy
meghökkentő, nem várt hírt vagy információkezdeményt csatolnak a
„gyártók”, amely mellett a bővebb információkra is kíváncsiak leszünk.
Ezeken a linkeken keresztül azonban híreket nem, kém- és
vírusprogramokat azonban annál inkább kaphatunk. A kattintást követően
jellemzően egy program kéri telepítését winchesterünkre. Ebben az
esetben mindenképpen érdemes kilépni az oldalról, mivel egy hír
semmilyen plusz telepítést nem igényel! Ha mégis telepítettük a plugin-t,
érdemes mielőbb eltávolítani böngészőnkből, gépünkről és vírusirtást
végezni. Az eltávolítás a Vezérlőpult Programok menüjéből vagy a
böngészők Eszközök > Kiterjesztések menüjében lehetséges.

4. 4
A megosztás- és lájkmotivátor
Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk
hamisítóit? Legtöbbször a figyelem iránti szükséglet miatt
hamisítanak, de vannak, akik kifejezetten tudatosan egyéb – akár
anyagi megfontolások miatt - manipulálják az adatokat, fotókat.
Julian Cole a The Sidney Morning Herald hasábjain (Laube,
2011.) ismertette az internetes hamisítványok két típusát: a közösségi
átveréseket egy bizonyos csoport hozza létre egy hangadó vezetésével
önmaguk szórakoztatása céljából, illetve vannak a kis önbizalmú
egyének által egyedül elkészített álinformációk, amelyek esetében a
készítő számára csak az a fontos, hogy beszéljenek róla - függetlenül attól,
hogy a későbbiekben a rémhír/álhír terjesztőjeként negatívan ítélik-e meg
vagy sem.
A The New York Times (2011.) a közösségi média felületeken történő
megosztásoknál öt alapvető motivációt különböztet meg:
- mások felé érdekes, értékes és szórakoztató tartalmak közvetítése,
- rólunk alkotott vélemények tudatos „manipulálása”,
- kapcsolatápolás,
- önmegvalósítás,
- általunk képviselt ügyek, események propagálása.
Ez alapján hat különböző személyiségtípust határoznak meg:
Altruisták, akiket elsősorban a segítő szándék motivál. Ők
azok, akik informálni akarnak másokat Facebook-on és/vagy
e-mailen keresztül.
Karrieristák, akik hírnevük, szakmai elismertségük
megalapozására törekszenek szakmájukhoz kapcsolódó értékek
közvetítésével, elsősorban a LinkedIn és az e-mail felületein keresztül.
E
H

5. 5
Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék a
közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintettel a
Facebook és Twitter accountjukra.
Bumerángok, akik a mások vagy saját maguk által megosztott
tartalmakra adott reakciók érdekelnek függetlenül attól, hogy az adott
visszajelzés pozitív vagy negatív.
Összekötők, akik kapcsolatápolás és együttműködés miatt
használják a felületeket. Ők azok, akik gyakran továbbosztják a
mások által megosztott információkat, míg saját tartalmakat ritkán
állítanak elő.
Szelektálók, akik tudatosan megválogatják, milyen csoporttal,
személlyel, milyen tartalmat közölnek, s üzeneteik jellemzően adott
személyhez szólnak személyre szabottan.
A közösségi média felületeken jobban járnak azok, akik – ha alkalmi jelleggel is
ugyan -, de megosztanak tartalmakat, a megfigyelők ugyanis könnyebben áldozatul
esnek a negatív érzelmeknek. Legalábbis erről tanúskodnak a berlini Humboldt és a
darmstadi Műszaki Egyetem kutatásai (Buxmann és Krasnova, 2011.).
Az intézmények csaknem 600 felhasználó Facebook-használat alatt és ezt
követően tapasztalt érzelmeit vizsgálta, amely alapján elmondható, hogy a
megfigyelő típusú felhasználók, vagyis azok, akik inkább olvastak,
nézegettek az oldalon és kevésbé osztottak meg tartalmakat,
erőteljesebb negatív érzelmekről számoltak be, mint a bejegyzéseket
létrehozó ismerőseik.
S
l
C
P

6. 6
A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on
tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza,
amely sokszor túlzásokon és a jó kihangsúlyozásán alapul. Az ilyen
pozitívnak látszó esetek és a saját életünk összehasonlítása során irigység
és elégedetlenség érzete alakul ki, amely azonban saját bejegyzések
megosztásával és őszinte, örömmel történő lájkok adásával csökkenthető.
Varga Ákos (HVG, 2012.) szerint 10 lájktípusba sorolhatók a
tetszésnyilvánítások motivációi:
Törzslájknak nevezzük, amikor egy személy egy bizonyos
személyhez vagy márkához kapcsolódóan minden egyes
bejegyzés kapcsán tetszésnyilvánítást fejez ki - tartalomtól
függetlenül. Ebben az esetben a lájk egyértelműen a megosztó
személyének vagy az adott márkának szól, az ezzel kapcsolatos
lojalitását jelzi az illető.
Kölcsönös lájk esetén a felhasználó csak abban az esetben fejezi
ki tetszésnyilvánítását, ha az általa követett személy vagy márka is
megtette ugyanezt.
Tudatos lájk esetén abszolút és egyértelműen végiggondolt
lájkolásról beszélhetünk, amikor az illető megválogatja a
tetszésnyilvánítása tárgyát.
Önlájk elsősorban fiatalok körében népszerű, amikor saját
bejegyzéseket, tartalmakat lájkolnak. Az önlájkolás célja a
figyelemfelkeltés: egyszerűen szeretnék kortársaik, ismerőseik
figyelmét felhívni egy adott posztra.
Nyereménylájk. Nyereményjátékban való részvételért cserébe
adott lájk. Sajnos azon oldalak, akik oszd-meg-és-nyerj típusú
p
p
p
p
p

7. 7
játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így
nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali hatállyal és
figyelmeztetés nélkül megszüntetheti (korábban ez a lájkolj-és-
nyerj típusú játékokra is vonatkozott, de 2013. szeptember 10-ével
megváltozott a Facebook promóciós szabályzata).
Kényszerített lájk, amikor egy oldal egy bizonyos tartalomhoz
való hozzáférésért cserébe lájkot kér/követel.
Kapcsolati lájk a megváltoztatott kapcsolati státuszoknak szól,
amely elsősorban gratulációt vagy együttérzést fejez ki.
Jótékony lájkkal a jótékonysági akciókat, segítő programokat,
cselekvéseket támogatja a felhasználó.
Felkért lájkot általában ismerősök kérik és a felhasználó nem a
tartalomnak, a nyereményjátéknak, hanem elsősorban az
ismerősnek akar kedvezni a lájkkal.
Közös lájk esetén szintén a figyelemfelkeltés a cél, mégpedig egy
közös ügyért való egységes szellem megmutatása.
Látható, hogy igen sok motivátor jelenik meg a közösségi média
bejegyzések lájkolásait illetően is, érdemes tehát szem előtt tartani az adott
egyén belső mozgatórugóit!
Hashtag-ek, tag-ek
A motivátorok mellett minden egyes csoportnak – legyen szó
életkori, társadalmi vagy éppen földrajzi helyzetből adódó csoportokról -,
p
p
p
p
p

8. 8
megvannak az egyedi kommunikációs eszközei. A közösségi média
felületeken azonban van néhány olyan eszköz- és jelrendszer, amelyet
közösen használunk. Ezek közé tartoznak a hashtagek, a mention (a @-
jelek) vagy éppen a smile-ok. Ebben a fejezetben megnézünk néhány új
keletű kifejezést és kommunikációs eszközt.
A hashtag-ekről…
A hashtag-eket először az IRC chat-en használták a csoportok és a témák,
valamint az egyéni, ám mégis bizonyos csoportok érdeklődésére számot
tartó üzenetek megkülönböztetésére és azonosítására. Ez a funkció
inspirálta Chris Messinat (Ryan, 2012.), hogy a Twitteren is hasonló elvben
gondolkodjon és hozza létre a mai értelemben használt hashtag-eket.
A világtörténelem első ilyen hashtaget tartalmazó mondata az alábbi volt
2007. augusztus 23-án @factoryjoe-tól, azaz Chris Messina-tól:
„how do you feel about using # (pound) for groups. As in
#barcamp [msg]?”
A korai hashtaggelés kiemelkedő alakjának a San Diego webfejlesztő cég
vezetőjét, Nate Rittert tekintjük, aki a #sandiegofire hashtag-et hozta létre.
Ekkor azonban még nem volt neve a „gyereknek”. A „névadó ünnepség”
2007. augusztus 26-án következett be, amikor Stowe Boyd blogjában a
„Hash Tags = Twitter Groupings” című bejegyzést publikálta. Az igazi
áttörést 2009. július elseje hozta, amikor a Twitter keresési algoritmusába
is felvette és hiperlinkként kezdte el a kezelni a hashtagekből eredő

9. 9
találatokat. 2010-ben a népszerű hashtageket rangsorolva megalkották és
a kezdőoldalon elhelyezték a Twitter trendi topikjait. Innentől pedig nem
volt megállás.
Annak ellenére sem, hogy a francia Commission Générale de Terminologie et de
Néologisme (Termilológiákkal és neologizmusokkal foglalkozó nyelvészeti
bizottság) a hashtag szót 2013. januárjában (index, 2013.)
nyelvvédelem címszóval tulajdonképpen száműzte a francia
nyelvből. A kifejezés helyett a zenei kottákban használatos kettős kereszt
jel francia elnevezését, a mot-dièse szót ajánlja. Mivel a hatóság azonban
nem tilthat be szavakat, így a közszolgálati médiában és a hivatalos állami
csatornákon tűnt el a hashtag kifejezés.
A franciák egyébként igencsak lelkes anyanyelvet védő nép, így
már tettek kísérletet az e-mail, a wifi és a blog szavak francia
megfelelőinek meghonosítására, 2011-ben pedig a Facebook
és twitter szavakat sikerült kitiltaniuk a médiából azzal az
indoklással, hogy ezen szavak használata ingyenes reklámot biztosít a
platformoknak. A konkrét nevek használata helyett a „legnagyobb
közösségi oldal” és a „népszerű mikroblogszolgáltatás” kifejezéseket
javasolták.
Tagelésről…
A címkézés, taggelés, vagy teggelés (angulul: tagging)
tulajdonképpen kulcsszavak hozzáadását jelenti adott tartalomhoz
(Curtis, 2012.). Az így felcímkézett tartalom kategorizálhatóvá és ezáltal
könnyebben kereshetővé válik az interneten. A címkézés előnye, hogy egy
tartalomhoz nem csupán egy, hanem számos kulcsszó adható meg, lefedve
a különböző bekezdések akár egymástól eltérő tartalmát. Eltérően a
könyvtári egyetemes tizedes osztályozás katalógusrendszerétől, ahol egy
k

10. 10
könyv nem tartozhat egyszerre a menedzsment és a pszichológia
tárgykörébe, a tagelés során több kategóriába is besorolható egy tartalom.
Az Origo 2009-ben vezette be a címkézés tevékenységét (Origo, 2007.)
cikkeinél, melynek során így ír erről:
„Az [origo] szerkesztői a hírszájtra kikerülő cikkekhez legalább egy, de
jellemzően 4-5 olyan kulcsszót adnak hozzá, amelyek egyenként és összesített
jelentésben is lefedik az anyagok témáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
például a Sport rovat Real Madridról szóló cikkeihez a csapatot megjelölő Real
Madrid címke mellett a foci és a spanyol foci címkék is kapcsolódnak, ha pedig
a csapat Bajnokok Ligájában elért legutóbbi eredményéről van szó, akkor a
Bajnokok Ligája címke is. Az egyes cikkekhez kapcsolódó címkék a
cikkoldal fejlécében jelennek majd meg, és rájuk kattintva az adott címkével
ellátott cikkeket, valamint fotókat, videókat és a kapcsolódó szolgáltatásokat,
hirdetéseket listázó oldalra juthat az olvasó.”
Jelenleg címkével legjellemzőbben embereket (sztárokat, celebeket),
témákat, témaköröket, nemzeti ünnepeket, helyszíneket és márkákat látnak
el. A címkézés lényege, hogy az adott kulcsszó elé egy dupla keresztet
helyez el az illető (pl. #címke).
Címkézés esetén érdemes a témával összefüggő, az emberek által
leggyakrabban használt kulcsszót megadni, de ha valaki például a
barátaival szeretne egy speciális kommunikációs csatornát
létrehozni, egyedi hashtag-et találhat ki. Ilyen esetben a használat előtt
érdemes erről értesíteni a csoporthoz, üzenetfolyamhoz kapcsolódni
kívánókat.

11. 11
Adott hashtag-re rákeresve az adott oldalon lévő összes ilyen
címkével ellátott poszt, bejegyzés megjelenik, a címkézésnél
ezért érdemes figyelni az adatvédelemre. Ha címkéket
használunk a nem nyilvánosságra szánt bejegyzéseknél, a címkén keresztül
csak azok fognak rátalálni keresés esetén is bejegyzésünkre, akik az eredeti
beállítások szerint is láthatják a bejegyzést, tehát a címkékhez tartozó
keresési megjelenítések minden egyes ember számára egyediek lesznek.
Hashtaget a fotómegosztást lehetővé tevő Instagram-on 2011 óta (Curtis,
2012.), míg a Facebook-on 2013. júniusa (Facebook, 2013.) óta
használhatunk, de a felhő technológiának (cloud computing)
köszönhetően a hashtag-gel megjelölt, feltöltött és nyilvánosan is
visszakereshető adataink közösségi megosztását, s így a tudásmegosztást
is könnyíti.
További oldalak, amelyek támogatják a hashtageket:
- Diaspora,
- Gawker Media
- FriendFeed (2009. óta)
- Google+
- Orkut
- Pinterest
- Sina Weibo
- Tout
- Tumblr
- VK
- YouTube
- Kickstarter
- Linkedin
- Vine

12. 12
Hogyan érdemes a hashtaget használni?
Íme néhány tipp, hogy könnyebben elboldoguljunk a közösségi média hashtag-es
világában:
#tema: Olyan címkéket használjunk, amelyek az adott bejegyzés, fotó témakörét
a legmegfelelőbben írja le!
#tudatosan: A kevesebb több, minden esetben. Az Instagram-ra feltöltött fotók
többsége például túlteng a címkékkel, abban reménykedve, hogy minél több lájkot,
vagy rajongót „fognak” ezáltal, pedig a kevesebb és a tudatosan megválasztott
hashtag ezerszer célravezetőbb. Ugyanez szöveges bejegyzések esetében
hatványozottan igaz, egy-két címke bőven elegendő egy-egy poszthoz!
#ketSzo: Magyar kifejezéseknél érdemes ékezet nélkül és több szóból álló
szókapcsolat esetén egybeírtan megadni a címkét.
A fenti részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből
származik. Amennyiben érdekel a könyv MOST INGYEN
SZÁLLÍTÁSSAL MEGRENDELHETED az alábbi kóddal:
freeshippingPDF
a http://kozossegi-media.com > Oktatás > Könyveink oldalon
Copyright © Klausz Melinda
Minden jog fenntartva!
ISBN 978-963-08-7999-6
Szerzői kiadás

13. 13

14. 14
oldalkezelés audit közösségi eseménymenedzsment
Blog átfogó közösségi média marketing SCRM
tréningek Könyvek képzés Publikációk
platform és promóció menedzsment
kiterjesztett valóság alkalmazások játékok
http://kozossegi-media.hu
Könyveink: