1. Felföldi Ildikó
Az Eszterházy Károly Főiskola
A pedagógus mesterség IKT alapjai
szakirányú továbbképzés levelező tagozatos hallgatója /2010./
"A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon.„
/Immanuel Kant/

2. Tartalom
 Az oktatás jellemzői az ipari társadalomban
Hagyományos taneszközök
 Multifunkcionálissá vált iskolarendszer válsága
 Elképzelések a válság megoldására
„A társadalom iskolátlanítása”
 Információs társadalom kialakulása
Digitális taneszközök
 Web 1.0; Web 2.0
Új tanulási formák
Információ szerző stratégiák átalakulása
Néhány alkalmazás
Közösségi tartalomfejlesztés
 Tanuláselméletek; Konnektivizmus
 A XXI. század tanulás-tanítás folyamatának jellemzői
Tanári médiakompetencia
 Felhasznált irodalom

3. Az oktatás jellemzői az ipari
társadalomban
 Cél: tények, adatok, szabályok megtanítása
 A tudásrendszer zárt, tankönyvalapú
 Helyszín a tanterem
 Frontális oktatás
 A tanuló passzív
 A tanár aktív
 Alá fölérendelt viszony
 Hagyományos taneszközök

4. Schramm-féle taneszköz-felosztás 1.
1. nemzedék: Valóságos tárgy vagy verbális,
vizuális megjelenése
2. nemzedék: Nyomtatott taneszközök
3. nemzedék: Audiovizuális eszközök és
információhordozóik
Hagyományos

5. Multifunkcionálissá vált
iskolarendszer válsága
 tudásátadás,
 gyermekmegőrzés,
 gyermekellátás,
 esélyegyenlőség,
 mobilitás biztosítása,
 erkölcsi nevelés,
 általános műveltség átadása,
 munkaerő-piaci igények
kielégítése
V
á
l
s
á
g

6. Elképzelések a válság megoldására
Reformpedagógiák jelszava:
gyermekközpontúság, tevékenység-központúság, önállóság.
Jeles képviselői: Celesztin Freinet, Maria Montessori,
Waldorf, John Dewey, Carl Rogers.
Philip H. Coombs:
tudományos
rendszerelemzést követő
felülről jövő, átfogó,
intézményes reformokban
látja a megoldást.
Ivan Illich:
a jövő útját az
intézmény-szerű
oktatás eltörlése jelenti
A társadalom
iskolátlanítása.

7. „A társadalom iskolátlanítása”
Ivan Illich elképzelései
 Önszervező módon történő tanulás.
 Informális tevékenységek rendszere, képességek cseréje.
 Az oktatásügy szolgáltató központ.
 „Oktatási hálózat” :
tanulási adatbázis létrehozása,
egyéni-képesség portfóliók nyilvánosságra hozása,
kortárs-csoportok tapasztalatcseréjének megszervezése.
Hiányzik: széles körben elterjedt fejlett technológia, a
könnyű hozzáférhetőség, az IT-iparág piaci nyomása.
Korában utópia maradt.

8. Információs társadalom kialakulása
A kommunikáció újkori globalizálódási forradalma 1957-
ben kezdődött el. /Az első szputnyik fellövése. /
Az információs társadalom eszközei:
közlekedéstechnika – repüléstechnológia
a műholdas műsorszórás,
fejlett információs és
kommunikációs technológia,
számítástechnika – Internet
OKTATÁS

9. Változások színterei
 Megváltoznak az információszerzési stratégiák.
 Új tanulási formák alkalmazása.
 Új tanuláselmélet a konnektivizmus térhódítása.
 Digitális eszközök elterjedése az oktatásban.
Internet megjelenése.

10. Schramm-féle taneszköz-felosztás 2.
1. nemzedék: Valóságos tárgy vagy verbális,
vizuális megjelenése
2. nemzedék: Nyomtatott taneszközök
3. nemzedék: Audiovizuális eszközök és
információhordozóik
4. nemzedék: Programozott oktatás és
eszközrendszere (itt jelenik meg
a számítógép alapú oktatás CBT)
Napjainkra kiegészült
5. nemzedék: Interaktív, multimédiás
(Szűcs Pál 1986.)
Hagyományos
Digitális

11. Web 1.0
 Lehetővé tette a különböző digitális
tartalmak tárolását és lehívását.
 A felhasználó böngészett, letöltött.
Információforrásként használja.
 Nem volt igazán interaktív.
Általában nem vesz részt a tartalmak létre
hozásában.
 Egyirányú információáramlás.
 Kevés szerző ír sok olvasónak.
 Tudásszervező programok megjelenése
/learning management system = LMS/.
 Új tanulási formák megjelenése.

12. Új tanulási formák 1.
Computer Based Learning /CBL/
Gyűjtőnév: mindenféle számítógéppel támogatott oktatási,
tanítási, képzési formára, tananyagra, oktatástechnológiai
eszközre.
 Computer Aided Learning /CLA/
Számítógéppel segített tanulást jelent.
 Computer Based Learning /CBT/
Számítógép általi ismeret elsajátítás, interaktív, képszerű,
többoldalú megjelenítést. Intelligens struktúrával, magas
interaktivitással, felhasználóbarát megjelenéssel.

13. Web 2.0
 Több irányú információáramlás,
mindenki mindenkinek.
 Tartalmak közzététele, megosztása.
 Kapcsolatok hálózata, közösségi háló.
 Nyílt forráskódú szoftverek használata.
 Információforrás megosztása.
 Publikálás.
 Aktív részvétel.
 Kommunikáció.
 Azonnali reakció.
 Virtuális világok.

14. Új tanulási formák 2.
Web Based Learning
A világhálóra kapcsolódó hálózatba kapcsolt gépek segítségével
kilépünk a lokális tanulási környezetből. Határtalan információs bázis és
a számítógépes telekommunikáció lehetősége jelenik meg.
 E-learning
„Olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól
független – képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot
megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek
birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló
kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert
egységes keretrendszerbe foglalva a tanuló számára elérhetővé teszi.”
Dr. Forgó Sándor
 E-learning 1.0 (Web 1.0-ra épül), e- learning 2.0 (a Web 2.0-ra)
 A tanár jelenléte szerint: saját ütemezésű, szinkron és aszinkron
képzés.

15. Új tanulási formák 3.
 t- learning (interaktív televízión történő tanulás)
 m- learning (mobil tanulás)
 u-learning (bár hol, bár mikor történő tanulás)
 Blended learning
Az e-learninges és a hagyományos oktatási formákat vegyíti.
1. Jelenléten alapuló tanulás
2. Virtuális tanulás
3. Virtuális szinkron együttműködés
4. Virtuális aszinkron együttműködés
5. Önálló tanulás
6. Tanulást támogató elektronikus tanulási
környezetek
7. Blended (vegyes) típusú tanulás

16. Információ szerző stratégiák
átalakulása
Böngészők Keresők Megosztók

17. A Web 2.0 néhány alkalmazása
/dokumentum megosztás/
Office Live
Windows Live
Google Docs

18. Kép, videó és prezentáció megosztás

19. Közösségi terek
többnyelvűség (15 idegen nyelv)
az ismerősök csoportosításának lehetősége
apróhirdetési rendszer
képfeltöltési lehetőség
bővített adatlap és kapcsolati háló-megjelenítő
(térkép), az adatok nyilvánosságának
szabályozásával
bármely tag ismerőseinek listázása
városokba rendezés
rendszerüzenetek és külső e-mailes értesítés
üzenő fal és belső üzenetküldési rendszer
nyílt fórum, lehetőség topikindításra

20. Közösségi tartalomfejlesztés
Lehetővé teszi azt, hogy a szerkesztők (vagy általános esetben
bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat
módosítsanak.
Alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók
tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb
megjelenítésére.
Wiki a hipertex rendszer vagy maga a szoftver.

21. Blog
Gondolatok formába öntésének színtere.
Információforrás.
Imázs építés eszköze.
Kapcsolódási csomópont az adott téma kedvelői számára.
Kommunikációs csatorna.
Lehetőséget biztosít: hozzászólásokra, RRS elhelyezésére.
Folyamatosan frissülő,
szubjektív tartalmú
Webnapló.

22. Tanuláselméletek
Behaviorista Kognitív Konstruktív Konnektív
Tanulás
módja
Befogadó Strukturáló,
modellező
Alkotó Asszociatív,
szintetizáló
Befolyásoló
tényezők
Jutalom,
büntetés
Meglévő
sémák
Elkötelezettség
Belső motiváció
Kapcsolatok
mélysége,
erőssége
Memória
szerepe
Ismétlés által
bevésett
Kódolás,
tárolás,
előhívás
Előzetes tudás
rekontextualizálása
Adaptív
mintázatok
Átviteli
technika
Inger, válasz A tudás
duplikálása
Coaching
mentoring
Hálózat-
formálás
Tipikus
Tanulási
helyzet
Feladatorientált,
tanulás, frontális
oktatás
Érvelés,
probléma-
megoldás
Nyitott kimenetelű
feladatok, esszék
Fogalomtérkép,
összegző
tanulmányok

23. Megváltozik a tanulás módja
behaviorizmusÁtadja az ismeretet. Megjegyzi az ismeretet.
kognitivizmus
konnektivizmus
konstruktivizmus
Problémát vet fel. Strukturál, modellez.
Mikrovilágot épít. Felfedezi azt.
Szemléletet formál. Kapcsolatokat épít.
Szintetizál.

24. Hálózati tanulás=konnektivizmus
Hálózati mintázatok felismerése és értelmezése.
Személyek közöttiSzemélyen belüli tudásháló
Csomópontjai valamilyen szemantikai
egységek, az élek pedig az ezek közötti
asszociatív kapcsolatok.

25. Konnektivizmus
 Non-lineárisan szerveződő tanulási forma.
 A tanulás elsősorban informális keretek között valósul meg.
 A tanulók saját maguk által szervezett tanulási tempóban,
módszerrel sajátíthatják el a tudásanyagot.
 Az információszerzésre a felfedezéses módszer a jellemző.
 A tanár, mint segítő, és nem mint fő szervező van jelen.
 Tanulás módszerei a Web 2.0 típusú alkalmazások
használatára épülnek. /közösségi terek használata,
közösségi tartalomfejlesztés, fogalomtérképek, tartalom
aggregálás, reflexió, inspiráció/

26. A XXI. század tanulás-tanítás
folyamatának jellemzői
 Cél: képességek és kompetenciák fejlesztése, tartós,
alkalmazható, szituatív tudás közvetítése.
 Széleskörű, korlátlan információ hozzáférés.
 Tudásbázisok kora.
 A tanuló kapcsolatba kerül a tudás-hálózatokkal.
 Egyéni tanulási stratégiák. Output-vezérlés.
 Megfelelő tanulási környezet megteremtése
 Kitágult tudástér.
 Élethosszig tartó tanulás.
 Megváltozott tanuló és tanárszerep.
 Digitális kultúra, médiakompetencia.

27. Tanári médiakompetencia
Tervezés, készítés.
Használat a
tanításban és a
tanulásban.
Média értékelés
/A kritériumoknak
való megfelelés./

28. Felhasznált irodalom
 Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban
 Dr. Forgó Sándor: A korszerű – gyors technológiai váltások
és az IT hatása az oktatásra
 Dr. Forgó Sándor: Az újmédia és az elektronikus tanulás
 http://prezi.com/udafs5_wjbnr/elektronikus-tanulas
 Forgó Sándor: Agria Media 2002. Oktatástechnológiai és
információtechnológiai konferencián elhangzott előadás
 Kulcsár Zsolt: Digitális Tanulás /Az Internet szerepe a tanulásban/
http://www.crescendo.hu/2008/06/10/digitalis-tanulas
 Kulcsár Zsolt: Hálózati tanulás
 http://www.wikipedia.hu
 http://www.crescendo.hu/2010/1/25/skalafueggetlen-tudas
 http://www.taneszkoz.hu