A tanítás-tanulás elmélete LMP_NV008K2 2016/2017. tanév őszi félév szeptember 17. szombat B.I.123

1. 11 TÉMA ÉS 33 ÁLLÍTÁS A
DIDAKTIKÁBAN
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
A tanítás-tanulás elmélete
LMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
szeptember 17. szombat B.I.123

2. „A prezentációban megtalálható álltások nem
minősülnek hivatalos állításnak, esetenként
szándékosan túlzók, ezért a rend és a nyugalom
megzavarására is alkalmasak lehetnek. Valódi
céljuk az interaktív párbeszéd támogatása, azért
tanulmányozásuk körültekintő magatartás- és
tevékenységformák és önreflektív viselkedés
mellett optimális”

3. bit.ly/11tema-33allitas

4. (01) az iskola világa #1
• mi szükség van erre a kurzusra?
• az iskola komplex világának egy része az emberi
viselkedés és a kultúra sajátosságai alapján
megismerhető, a feltárt szabályszerűségek és
törvényszerűségek, a megismert jelenségek segítik a
megértést, fejlesztést és a hatékonyabb működést

5. (01) az iskola világa #2
• jó tanárnak nem születni kell
• a tanítás professzionális tevékenység, tanulható,
folyamatosan fejleszthető, ennek egy része az iskola
világának alaposabb megismerése és megértése

6. (01) az iskola világa #3
az elmélet és a gyakorlat vélt és valós távolsága
neveléstudomány
oktatáskutatás
pedagógia
tapasztalatok
megvalósított és megélt iskolakultúra
nézetek, hidelemek

7. (01) az iskola világa #4
• “a pedagógiai bizonyosság” forrásai:
• mások állításai és tapasztalatai,
• pályaszocializáció mások tevékenységének megfigyelése
• dokumentált események
• személyes kísérletezés és tapasztalat
• spontán és organikus szokásformálódás és tevékenység
• kutatás alapú megközelítés, kutató tanár

8. (01) az iskola világa #5
• az iskola, az intézményesült oktatás belső világát
annak szereplői, illetve a társadalmi környezet
folyamatosan alakítják és ezek egyéni felelőssége
éppúgy vitathatatlan mint a rendkívül összetett
kölcsönhatásuk
• az értékeléscentrikus iskolakép eredményes de
egyoldalú szemlélete az emberi közösség által
alakított iskolakultúrának

9. (02) tanulási környezet #1
• a tanuló számára a megismerési és tanulási
folyamatban rendkívüli nehézséget okoz az iskolai,
az otthoni és az iskolán kívüli tanulási környezet
különbözősége, ami széttöredezi a tanulásról való
gondolkodását és végős soron a tudását, esetenként
a világképét is

10. (02) tanulási környezet #2
• a tanulási környezet kialakítása, fejlesztése és
szervezése elsősorban a tanuló feladata és
felelőssége, különös tekintettel az információs
környezet és a személyes tanulási környezet integrált
kialakítására

11. (03) szervezet és szervezés #1
• az iskola belső világának szervezeti
kultúráját(szokáso, rituálék) elvileg az iskola
szereplői alakítják, de ezek egy része érthetetlen
módon változatlan, ellentmondásos, az iskolával
kapcsolatos tudásunkhoz képes elmaradott, a
hatékonyságot nagymértékben csökkentő
• ismeretlen okból, érdemben egyik szereplő sem tesz
ellene semmit

12. (03) szervezet és szervezés #2
• az iskola feladata elsősorban nem az oktatási
folyamat biztosítása, hanem a tanulási folyamat
támogatása, szervezése, menedzselése, facilitálása
• a hatékony iskola nem tanítás, hanem
tanulásközpontú

13. (03) szervezet és szervezés #3
• a tanulók munkaszervezésének lehetséges formái:
• egyéni munka
• páros munka
• csoportmunka
• frontális munka
• hálózati munka
• a tanulásszervezésben - külön tekintettel a tanuló személyes
tanulási környezetére - minden tanulásszervezési formának helye
és szerepe van, ezek változatos alkalmazása pozitív hatású

14. (03) szervezet és szervezés #4
• a tanulásszervezési formák alkalmazása (annak
hatékonysága) elsősorban nem az osztály / csoport
létszámától, hanem a pedagógus felkészültségétől és
gyakorlati tapasztalatiról függ

15. (03) szervezet és szervezés #5
• az integrált tanulási környezet és a tanulás
támogatásának alapelve alapján a
tanulásszervezésben nem csak térben és időben
szinkron tevékenységformák lehetnek eredményesek
• megfelelő oktatás-informatikai környezettel a
hatékonyság érdemben növelhető

16. (04) módszerek #1
• a módszerek a tanár és tanuló közös
tevékenységének iskolakultúrán belül kialakult
általános szokásai, amelyek tanulhatók és a
tanulásszervezési formák alkalmazásával
valósíthatók meg

17. (04) módszerek #2
• az előadás, szemléltetés, magyarázat, irányított
megbeszélés, csoportos megbeszélés,
tevékenykedtetés, stb. az egyszerű látszat ellenére
tervezhető, szabályszerűségek ismerete alapján jó
gyakorlattá formálható és a kontakt osztályteremben
akár párhuzamosan is hatékonyan alkalmazható

18. (05) stratégiák #1
• a tükrözött osztályterem megfelelő felkészültség
mellett hatékonyan alkalmazható

19. (05) stratégiák #2
• a játék alapú tanulásszervezés, “játékosítás”
megfelelő felkészültség mellett hatékonyan
alkalmazható

20. (05) stratégiák #3
• a “digitális történetmesélés” megfelelő felkészültség
mellett hatékonyan alkalmazható

21. (05) stratégiák #4
• a nyílt oktatás online támogatással eredményes
tanulóközösségek kialakulásához vezet, amelyek
hatékony és eredményes kiegészítői a kontakt
intézményesült oktatásnak, iskolakultúrának

22. (06) tervezés, tartalom #1
• az iskolától elvárt és az iskola által megfogalmazott
nevelési-oktatási célok hatékonyságát érdemben
befolyásolja a tervezés sablonossá válása,
jelentőségének indokolatlan csökkenése, ami egyben
a pedagógiai tevékenység tudatosságának és
tervezettségének alacsony szintjére is utal

23. (06) tervezés, tartalom #2
• az oktatás tartalmát kiegészítő online / digitális
tartalmak jóságának megítélése, szelektálására tett
reménytelen próbálkozások elveszik az időt és
energiát a közös, produktív és altruista
tartalomszerkesztéstől és tartalommegosztástól, ami
a kihasználatlan technológiai környezet mellett
csökkenti a hatékonyságot

24. (06) tervezés, tartalom #3
• a tartalomcentrikus oktatástervezés háttérbe szorítja
a tanulói aktivitás és tanulói tevékenység tervezését,
• a tartalomcentrikus tanítás helyett a
tevékenységközpontú tanulás lényegesen
eredményesebb és életszerűbb lenne

25. (07) folyamat #1
• a motiváció és aktivitás nem elvárt tanulói
sajátosság, hanem a tanári mesterség része ezek
összefüggéseinek a felismerése, a pedagógus feladata
a növelésük, fenntartható fejlesztésük

26. (07) folyamat #2
• a tanulási motivációt és a tanulói aktivitást a
tanártól és a társaktól érkező visszacsatolások
befolyásolják leginkább, de az előbbi sablonossá vált
és nem tudatosan tervezett, az utóbbi pedig a tanítás
rendjére való indokolatlan hivatkozás miatt (a
természetessége ellenére) rendre háttérbe szorul

27. (07) folyamat #3
• a tanítási-tanulási folyamatban a pedagógus nem
középponti tényező kell legyen, hanem a legerősebb
facilitáló és rejtett folyamatszabályozó erő

28. (07) folyamat #4
• az iskolakultúra egyénre gyakorolt hatásának
sajátosságai miatt az intézményesült oktatás
tervezett rendszere mellett működik egy “rejtett
tanterv” amely az egyén életvezetését, fejlődését
gyakran erősebben és tartósabban befolyásolja és
mindez gyakran ellentétes az eredeti célokkal
• (pl. fekete pedagógia, iskolátlanítás)

29. (08) értékelés #1
• a diagnosztikus értékelés fogalma és kultúrája a
jelentőségéhez képest háttérbe szorul ezért a
tanítási-tanulási folyamat eredményességére
gyakorolt hatása szerény, vagy az eredeti célokkal
ellentétes

30. (08) értékelés #2
• a formatív értékelés félreértése, rossz irányba
“fejlődő” hétköznapi gyakorlata (elsősorban a
minősítő értékelés indokolatlan dominanciája miatt)
a megerősítés, visszacsatolás hatékonyságnövelő
lehetőségeit károsítja

31. (08) értékelés #3
• a minősítő értékelés az iskolakultúrában túlzottan
domináns, ami a “rejtett tanterv” hatásrendszerén
keresztül káros, ehhez képest a visszajelző funkciója
a sablonos és metrikus gyakorlat miatt alig
érvényesül

32. (09) tervezés #1
• a tanmenethez és az óravázlathoz képest a tematikus
terv, mint egyéni tervezési dokumentum a
legkevésbé ismert, pedig a koherens világkép és a
tartalom belső logikája alapján a pedagógus
tervezőmunkáját az eredményes oktatás érdekében
erre kellene építeni

33. (10) differenciálás és adaptivitás #1
• nincs két egyforma tanuló, nincs két egyforma
tanulócsoport, nincs két egyforma pedagógiai
jelenség, mindezek ellenére megfelelő pedagógiai
szaktudással az egyének közötti különbség a tanítási-
tanulási folyamatban érvényesíthető, ami a
produktivitás miatt nem csak az egyén hanem a
közösség számára is értékes

34. (10) differenciálás és adaptivitás #2
• a tanulók közötti különbség megismerésének az
alapja a tanulók tevékenykedtetés, a tanulói
aktivitás, illetve a tudatos és tervezett megfigyelés,
amit spkulatív elméletekkel és naív pedagógiai
nézetekkel nem lehet érdemben helyettesíteni

35. (10) differenciálás és adaptivitás #3
• a tanulók közötti különbség figyelembevételének
mértéke elsősorban a pedagógus felkészültségétől és
nem az osztálylétszámtól, a rendelkezésre álló
környezettől függ

36. (11) különleges bánásmód #1
• a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztése
a differenciálás és az adaptivitás egy sajátos esete,
ahol nem a szelekció, hanem az iskolakultúra
természetes fejlődése az otpimális megoldás

37. BIT.LY/11TEMA-33ALLITAS
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
A tanítás-tanulás elmélete
LMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
szeptember 17. szombat B.I.123