Folyamat-szabályozó és jelenségközpontú modellek a német didaktikában
•
0 likes•562 views
Recommended
Recommended
More Related Content
Viewers also liked
Viewers also liked (16)
More from Dr. Ollé János
More from Dr. Ollé János (20)
Folyamat-szabályozó és jelenségközpontú modellek a német didaktikában
- 1. FOLYAMAT-SZABÁLYOZÓ ÉS JELENSÉGKÖZPONTÚ MODELLEK A NÉMET DIDAKTIKÁBAN Ollé János egyetemi adjunktus ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu
- 2. Német didaktikai modellek, 1970-es évek Struktúraértelmező modellek Folyamat-szabályozó modellek Kibernetikai-információelméleti didaktika Rendszerelméleti didaktika Tanulási cél-orientált didaktika Jelenség- és valóságorientált modellek Struktúraelméleti didaktika Cselekvés és szituációközpontú didaktika Pszichológiai alapú modellek
- 3. Kibernetikai-információelméleti didaktika Felix von Cube,1970, 1972 a behaviorista tanuláselmélet és az információelmélet, illetve a kibernetika didaktikai alkalmazása a didaktikai gondolkodás történetében semmilyen előzménye nem volt Cube elismerte a komoly hatás hiányát - szerinte a kutatásokat célszerű más nevelési területre fókuszálni (1999) viselkedéslélektan
- 4. Kibernetikai-információelméleti didaktika Felix von Cube,1970, 1972 a behaviorista tanuláselmélet és az információelmélet, illetve a kibernetika didaktikai alkalmazása a didaktikai gondolkodás történetében semmilyen előzménye nem volt Cube elismerte a komoly hatás hiányát - szerinte a kutatásokat célszerű más nevelési területre fókuszálni (1999) viselkedéslélektan
- 5. Kibernetikai-információelméleti didaktika Felix von Cube,1970, 1972 a nevelés és képzés egyféle szabályozás, amelyek meghatároznak egy információáramlási folyamatot a szabályozás struktúráját egy kibernetikai szabályozási kör szerint vázolhatjuk fel a rendszer működésének szabályozó ereje a tanár tanítási stratégiája, ami lényegében a cél irányába történő szabályozás tervezését és végrehajtását jelenti
- 6. Rendszerelméleti didaktika Ernst König és Harld Rieder 1976 a Cube-féle kibernetikai alapú didaktikai modell továbbfejlesztett folytatásaként a tanítás rendszerként is értelmezhető, amelynek olyan alrendszereit lehet meghatározni, mint például a tanítási szituáció legkisebb definiált alrendszere az, amikor a tanulók egy oktatás tartalom egységet megtanulnak a tanítási-tanulási folyamat egymást követő tanítási szituációkból áll tanulási szituációban, amely két részrendszerre bontható, két fő tényezőt, a tanulót és műveleti objektumot különböztetjük meg
- 7. Tanulási cél-orientált didaktika Christine Möller, 1969-1980 az oktatás tervezését mindig egy részletes céltételezésnek kell megelőznie A modell három alapja: tanulási cél fogalmak középpontba állítása, célok hierarchiájának megállapítása és a tanulók kontrolljának kívánalma “A tanítási-tanulási folyamat a tanulás tervezésével indul, rögzített pontja, amikor a tanuló a tanulási folyamatot megkezdi, vagyis a tanulás szervezésének köszönhetően tanulási lépések sorozatát keresztülhalad, majd a tanulási folyamat végén kezdetét veszi a tanulási kontroll fázisa.”
- 8. Struktúraelméleti didaktika Wilhelm H. Peterßen, 1973 az elmélet tárgyát a didaktikai folyamatok jelenségének megjelenési formái és alapösszefüggései alkotják a didaktikai elméletalkotás kiindulási pontja a tanítás és tanulás valósága a didaktikai jelenségek viszonyrendszerére irányuló kutatás nem korlátozhatja magát a tanítás és tanulás jelenségeinek megértésére és rendezésére a struktúraalapú didaktikai elméletalkotás kiindulópontja a didaktikai értelemben releváns valóság
- 9. Cselekvés és szituációközpontú didaktika Karl-Heinz Flechsig és Hans-Dieter Haller 1975 a szituáció a legkisebb kutatható jelenség, amelyben több ember összefüggő tevékenységet folytat az iskolai osztály, az ott zajló jelenség, mint kutatható didaktikai egység kiemelt szerepet kap ritka kivétel: nem teljesen önálló modell, hanem elfogad és befogad részeket más modellekből egy jelenség- és tevékenységközpontú metszete a korábban megjelent didaktikai modelleknek és pszichológiának
- 10. Nagy Sándor didaktikai modelljének változása: a kategóriafogalmak tartalma és aránya
- 11. Specializálódó modell vagy diszciplináris széttagoltság?
- 12. Specializálódó modell vagy diszciplináris széttagoltság? pedagógus tanuló tanulás oktatási folyamat módszerek eszközök
- 13. Specializálódó modell vagy diszciplináris széttagoltság? pedagógus pedagógusképzés, kompetencia tanuló gyermekkép, (digitális) szubkultúra tanulás tanulási stratégia, tanulásmódszertan oktatási folyamat önszabályozás módszerek szervezés, fegyelmezés eszközök IKT, számítógép, multimédia
- 14. Specializálódó modell vagy diszciplináris széttagoltság? pedagógus pedagógusképzés, kompetencia tanuló gyermekkép, (digitális) szubkultúra tanulás tanulási stratégia, tanulásmódszertan oktatási folyamat önszabályozás módszerek szervezés, fegyelmezés eszközök IKT, számítógép, multimédia különleges bánásmód, társadalmi környezet, tantestület
- 15. Mennyire kell, lehet, szabad ragaszkodni egy didaktikai modellhez? Kinek van szüksége didaktikai modellekre? Az új területekből felépíhető-e didaktikai modell?
- 16. Köszönöm a figyelmet! Az előadás az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásával készült Ollé János egyetemi adjunktus ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu