4. Információ tanítása (c1)
• fontosabb lépései:
• cél közlése,
• előismeretek felidézése,
• strukturáló elvek közlése,
• oktatási tartalom közlése, megértés ellenőrzése
• módszerek: előadás, magyarázat, megbeszélések
• szervezési módok: frontális munka
• kockázat: sematikus, rutinmegoldások
5. Fogalomrendszer tanítása (c2)
• fontosabb lépései: elősimeretek, fogalmi struktúrák
közlése, fogalmak ismertetése, példák és ellenpéldák,
teljesítményképes tudás alkalmazásának helyzetei
• direkt közlés: definíciók, példák
• önálló fogalomalkotás: példák, ellenpéldák alapján
• módszerek: magyarázat, megbeszélések
• szervezési módok: frontális munka
• kockázat: fogalmi rendszerek felületes megközelítése,
egyoldalú fogalmi gondolkodás
6. Készségtanítás (c3)
• fontosabb lépései: célok ismertetése, előismeretek
felidézése, ismeretek rendszerezett bemutatása,
irányított gyakorlási lehetőség biztosítása, megértés
ellenőrzés, további gyakorlás
• módszerek: magyarázat, munkáltató módszer
• szervezési módok: frontális munka, csoportmunka,
páros munka, egyéni munka
• kockázat: kevés önállóság és kevés gyakorlás
bizosítása
7. Gondolkodásfejlesztés (c4)
• felfedeztetés alapelvének érvényesítése, saját tudásépítés
facilitáló támogatása
• fontosabb lépései: célok ismertetése, alapkérdések
megfogalmazása, felfedezési folyamat előkészítése,
megbeszélés és vita, következtetések, tudatosítás
• módszerek: szemléltetés, megbeszélések
• szervezési módok: frontális munka, csoportmunka, páros
munka, egyéni munka
• kockázat: türelem biztosítása, sokféle jó gyakorlat
elfogadása
8. Nyílt oktatás (fsz1)
• a tanuló aktív, döntési helyzetű résztvevő:
• az oktatás célja,
• az oktatás tartalma,
• menete, szervezési módok és munkaformák
• alkalmazott eszközök,
• elvárt eredmények és értékelési megoldások
9. Programozott, differenciált egyéni
fejlesztés (fsz2)
• fontosabb lépései:
• célok meghatározása,
• a tanulók előismereteinek és induló szintjének pontos mérése,
• az oktatási tartalom lépésekre és algoritmusokra történő tagolása,
• a tanulói tevékenység elindítása,
• visszacsatolási pontok az ellenőrzésre és értékelésre,
• egyéni ütemezés biztosítása,
• részeredmények és eredmények visszacsatolása
• kockázat: tartalom felosztása és algoritmus tervezése
10. Optimális elsajátítás (fsz3)
• fontosabb lépései:
• oktatási folyamat részekre bontása,
• a részek közötti átmenetek visszacsatolási pontok,
• korrekciós lehetőségek biztosítása a szükségszerű továbblépés
előtt
• előnyök: folyamatos aktivitás biztosítása, lemorzsolódás extrém
csökkenése, folyamatosan és megujjuló teljesítménymotiváció az
egyes szakaszok különválasztása miatt
• kockázat: annak felismerése hogy a korrekció ideje később
hatékonyságban bőségesen megétrül
11. Tükrözött osztályterem (i1)
• ciklikus, a tanórai és tanórán kívüli tanulásszervezés
újratervezése
• “amit lehet órán kívül, azt órán kívül kell”
• közös feladat, csoportmunka, egyéni produktivitás,
feladatok értékelő megbeszélése, egyéni megoldások
bemutatása, kísérlet, megfigyelés, stb.
• tanórai interaktív kontakt tevékenység megnövelése
13. Játékosítás (i2)
• a játék motivációs erejének felhasználása tanulási feladatok
megoldásában
• tevékenységek felosztása és tanulói feladatok játék alapú
szervezése
• a játékalapúság nem a tartalomra és nem az oktatási
folyamatra irányul
• formai kerete: szabályok, feladatok, pontszám, stb.
• egyéni stratégia lehetősége
15. Digitális történetmesélés (i3)
• “a médium maga az
üzenet” (McLuhan)
• személyes narratíva
digitális eszközökkel
• interaktív, egyéni
produktum
• publikus digitális lábnyom
• web2 technológia
értékteremtő használata
• előnyök:
• életortól független
• intézményes és
informális tanulás része
• énkifejezés hatása
• alkotó tevékenység
• közösségi értékelés -
publicitás értékelő hatása
16. Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
http://www.slideshare.net/ollejanos/
https://www.youtube.com/user/ollejanospodcast
https://twitter.com/ollejanos
https://www.facebook.com/tanitastanulaseke2016ollejanos/