2. a tanulás 3 részre szakadt világa
• iskolai tanulási környezet
• iskolán kívüli, természeti és társadalmi környezet
• otthoni tanulási környezet
• a töredezett kapcsolódási pontok egyik oka a tanulási környezet
szétválasztása
• az intézményesült oktatás (és ezáltal a tanár) felelőssége az
iskolai tanulási környezet kapcsolódásainak biztosítása és a
koherens tanulási környezet szemléletmód érvényesítése
3. Az intergrált tanulási környezet
elméleti alapjai
• személyes információ- és tudásmenedzsment
• személyes információs környezet
• személyes tanulási környezet
• az intézményesült oktatásban
• az informális tanulásban
• pozitív következmények az egyén tanulásában
5. A személyes információs környezet
forrásai és működése
• személyes információs környezet: a kommunikáció során
érzékelt, feldolgozott és másokkal valamilyen formában
megosztott információfeldolgozás folyamata
• tudatos információgazdálkodás vs. (információs) táplálkozás
• kockázatok: információs túlcsordulás, digitális stressz,
tudatosság hiánya
• információs társadalom dilemmája: információ és idő
• kulcsfontosságú az időgazdálkodás
• “ellenforradalom”: slow education
6. Információs környezet és tanulási
környezet kapcsolata
• a tanulási környezet az információs környezet része
• a tanuló egyén (elvileg) mindenhova magával viszi a személyes
tanulási környezetét, ami az információs környezetének a része
• a homokóra modell mindenhol érvényes
• technológiai penetráció folyamatosan növekszik
• ideális esetben az információs és tanulási környezet helyszíne
változik, nem pedig a helyszínhez képest változik az
információs és tanulási környezet
7. A személyes tanulási környezet (PLE)
információforrásai
• iskolában: társak, pedagógusok, internet, tankönyvek, szemléltető eszközök
• iskolán kívül: internet, média, hír- és szórakoztató ipar termékei, online
(tanuló)közösségek, valós természeti és társadalmi környezet, társak,
közvetett iskolai információk
• otthon: internet, média, hír- és szórakoztató ipar termékei, online
(tanuló)közösségek, családtagok, lakóhely, valós természeti és társadalmi
környezet, közvetett iskolai információk
• mindenhol: internet és online kommunikáció, személyes eszközök
• hatékony és fenntartható az iskola részéről olyan információs és tanulási
folyamatot menedzselni ahol információforrásokat tiltunk, vagy csak nem
veszünk róla tudomást?!
8. A wikipédia ellentmondása és az
aktív digitális környezetvédelem
• a wikipédia egy rossz lexikon, a lexikon pedig egy nagyon rossz wikipédia
• statikus tartalommal szemben megfogalmazott elvárások egy kihasználatlan
kollaboratív tudástérre irányítva
• tiltás = ne foglalkozz a szelektív hulladégyűjtéssel!
• ne használd = maradj passzív környezetvédő!
• tanulság = nem kell együttműködni másokkal, ne járulj hozzá közös
tudás építéséhez, ne foglalkozz azzal amit más elrontott, ne mond el a
véleményed, növessz előítéleteket az ismeretlennel szemben, ne tanuld
meg az online ismeretek ellenőrézést és szelektálását, ne nézz oda
• személyes tanulási környezetre nézve: hiába van, tegyünk úgy mintha nem
lenne mert nem tudunk és nem akarunk iskolai szinten mit kezdeni vele
9. A mobiltelefon helye és szerepe az
információs és az iskolai környezetben
• a mobiltelefon a hálózati társadalom alapvető kommunikációs eszköze, globális
jelenség
• a hálózati kapcsolódás és az információs társadalom alapvető része, jelentős
hatással van életvezetésünkre
• ne használd = eltereli a figyelmet az oktatásról
• ne használd = szabályozatlan és átláthatatlan lesz az információs folyamat
• tanulság = az iskolában nincs hálózati kommunikáció, az iskolák között nincs
hálózati kommunikáció, a tanterem technikai felszereltsége inkább egy
frontális interaktív tábla, az online egüttműködés nem fontos, a személyes
eszköznek nincs helye a tanórán (iskolai pedig nem jut mindenkinek), a
digitalizálás nem fontos, az információk hozzáférhetősége nem fontos,
interaktív kommunikáció nem fontos
• személyes tanulási környezetre nézve: módszertani szinten nem tudunk mit kezdeni
vele, ezért tiltsuk be és hagyjuk figyelmen kívül a tanulási környezet töredezettségét
10. Optimális személyes tanulási
környezet hatása a tanulásra
• aktívabb bevonodás (kompetenciaérzés), bekapcsolódás
a tanítási-tanulási folyamatba
• az interaktivitás és a tevékenységközpontúság folyamatos
biztosítása
• egyéni felelősség növekedése, közvetetten az
önszabálozás növekedése
• a személyes tanulási környezetnek egyformán színtere
lehet az iskola, iskolán kívüli és az otthoni környezet
(töredezettségmentesítés)
11. Személyes tanulási környezet pozitív
hatása: önszabályozás és felelősség
• az intézményesült oktatásban állandó dilemma az egyéni
különbségek felismerése és figyelembevétele
• az egyéni különbségeket ideális esetben differenciált
megoldásokkal vehetjük figyelembe
• a differenciálás végpontja a személyre szabott feladat és
fejlesztés
• a személyes tanulási környezet interaktivitásra,
önszabályozásra, bevonódásra, tevékenységközpontúságra
épül és egyedi, folyamatosan személyre szabott
12. Személyes tanulási környezet pozitív
hatása: önszabályozás és felelősség
• személyre szabott oktatás =/= személyes tanulási környezet
• a személyes tanulási környezetre épülő tanulás csökkenti / kiküszöböli
az iskolai, iskolán kívüli, otthoni információs világ töredezettségét
• személyes tanulási környezet a tanuló által dinamikus, önszabályozott
és fenntartható
• kiválóan illeszkedik az iskolai differenciáláshoz
• nem gond, hanem természetes jelenség a különbség,
• nem gond a szablyozás
• az iskolában érvényesített személyes tanulási környezet segít
összekapcsolni a töredezett tanulási világkép elemeit
13. Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
http://www.slideshare.net/ollejanos/
https://www.youtube.com/user/ollejanospodcast
https://twitter.com/ollejanos
https://www.facebook.com/tanitastanulaseke2016ollejanos/