Czerván György - Aktualitások a magyar agrárgazdaságban

1. Aktualitások a magyar agrárgazdaságban
Czerván György
agrárgazdaságért felelős államtitkár
Földművelésügyi Minisztérium
Nagykáta
2018. március 20.

2. A mezőgazdaság kibocsátásának alakulása
folyó és változatlan alapáron (milliárd Ft)
Forrás: KSH, AKI Mezőgazdasági Számlarendszer
-5,2%
+52,3% -0,8%
+27,0%
2
0
500
1,000
1,500
2,000
2,500
3,000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
1,686
2,166 2,169
2,319
2,456 2,487
2,588 2,568
1,686
1,874
1,687
1,898
2,113 2,063
2,258 2,141
Folyó áron 2010-es áron

3. A mezőgazdasági kibocsátás értékének változása 2010 és
2017 között néhány EU országban (%, folyó áron)
Forrás: EUROSTAT 3
0.0
10.0
20.0
30.0
40.0
50.0
60.0
52 51
48
44
36 35
26 24 24 22 20
15 15 15 14 14 13
6 6

4. Helyzetkép
Forrás: KSH
Megnevezés 2013 2014 2015 2016 2017
GDP növekedés (%) +2,1 +4,2 +3,4 +2,2 +4,0
Mezőgazdaság bruttó hozzáadott
értékének volumenváltozása (%)
+14,7 +17,4 -4,1 +9,9 -9,0
A mezőgazdaság hozzájárulása a
GDP növekedéshez
(százalékpont)
+0,6 +0,7 -0,2 +0,4 -0,3
Mezőgazdaság részesedése a
hozzáadott értékből folyó áron
(%)
4,6 4,7 4,4 4,4 3,9
4

5. Agrár-külkereskedelem alakulása
(milliárd euró)
Forrás: KSH
5
3.1 3.3
3.7
4.9
5.8
5.1
5.8
7.2
8.1 8.0 7.7 7.9 8.0
8.9
2.0
2.4 2.7
3.2
3.9
3.4
3.7
4.4 4.5 4.5 4.7 4.9
5.2
5.7
1.1 0.9 1.0
1.7 1.9 1.7
2.1
2.7
3.6 3.5
3.1 3.1 2.8
3.2
0.0
2.0
4.0
6.0
8.0
10.0
12.0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Nemzetgazdaságirészesedés%
Milliárdeuró
Export Import Egyenleg Export részesedés Import részesedés

6. Mezőgazdasági kibocsátás szerkezete
Forrás: KSH Mezőgazdasági Számlarendszer, 2017 előzetes adat 6
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
50%
58% 54% 55% 58% 59% 55% 57% 60% 58% 59% 59% 58% 60% 58%
41%
33% 37% 36% 34% 33% 37% 36% 33% 35% 34% 34% 34% 32% 34%
9% 9% 9% 9% 8% 8% 9% 8% 7% 7% 7% 7% 7% 7% 8%
Növénytermesztés Állattenyésztés Szolgáltatások és másodlagos tevékenységek

7. Mezőgazdasági beruházások alakulása
(milliárd Ft)
Forrás: KSH
7
0.0
50.0
100.0
150.0
200.0
250.0
300.0
350.0
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
209
239 240
266
326
288
268
307
209
223 219
246
292
254
237
264
Folyó áron 2010-es áron

8. Digitális Agrár Stratégia
8

9. Digitalizáció jelentősége a mezőgazdaságban I.
 A digitális technológiák jelentős mértékben hozzájárulnak az élelmiszergazdaság
hatékonyságához és jövedelmezőségéhez. Ezek a technológiák mára a kényelmi funkciókon
túl versenytényezőkké váltak.
 Ez a fejlődés lehetővé tette a tevékenységek, folyamatok automatizálását, a robotika
elterjedését, a nagy tömegű adatok gyűjtését, feldolgozását.
 Az új technológiáknak köszönhetően a növények és állatok termelési és tartási
körülményeinek pontos, egyedi ismeretén alapuló művelése és tartása érhető el . Ez lehetővé
teszi a piac által elvárt minőség és mennyiség előállítását és csökkenti a termelés kockázatait
 Üzem szintjén a helyi termelési és környezeti adatok, a regionális, országos és nemzetközi
adatok ismeretének birtokában hozhatók meg az optimális technológiai és gazdasági
döntések.
 A digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárium humánerőforrás szükségletét.
Növekszik az ágazatban a képzett, míg csökken a betanított fizikai munkaerő iránti igény.
 Az input anyagok precíziós, csökkentett mennyiségű kijuttatása csökkenti a környezeti
terhelést, a kevesebb technológia lépéssel csökken a talaj terhelése, a taposási kár, a helyi
szintű növényvédelem révén pedig csökkenthetőek az élővilágot érintő kockázatok (pl.:
méhek pusztulása) 9

10. Digitalizáció jelentősége a mezőgazdaságban II.
 Becslések szerint a szántóföldi növénytermesztésben a precíziós gazdálkodással mintegy 40-50
euró/hektár, ha pedig egy komplex rendszer kerül kiépítésre, amelyben üzem szintű az adatgyűjtés és
ehhez a legmodernebb technológiájú gépek és eszközök is rendelkezésre állnak, akkor 80 euró/hektár
megtakarítás érhető el. A precíziós gazdálkodás hozamnövekedést is eredményez, ugyanis precíziós
gazdálkodással búza hozama 7-17 %-kal, a kukoricáé 2-9 %-kal, a napraforgóé 6-10 %-kal növelhető*
 Állattenyésztésben lehetőséget biztosít egyedi tartásra, minden egyed állapotáról adatgyűájtésre, ezáltal
a takarmányozás optimalizálására és a gyógyszerek csökkentésére
 Szántóföldi zöldségtermesztésben szenzorok segítségével fagyveszély előrejelzése, megfelelő
technológiával akár automatikus fagyvédő öntözés indítása
 Üvegházi zöldségtermesztésben a termesztő közeg minden eleme mérhető és szabályozható, ez azonos
minőségű és mennyiségű termelést tesz lehetővé
 Gyümölcs ültetvény/szőlő telepítése már precíziósan, GPS segítségével történhet. A technológia
lehetővé teszi, hogy minden egyes növényről külön gyűjtsük az adatokat. Ez csökkenti a kijuttatott
vegyszer mennyiségét, hatékonyabbá teszi a védekezést. Drónok segítségével mérhető a talajnedvesség,
humusztartalom, sőt egyes típusok képesek a műtrágya, vegyszer célzott kijuttatására is.
 Erdészet területén szenzorok segítségével nyert adatokból pontosan tervezhető az erdő telepítés, önjáró
erdészeti gépek alkalmazásának lehetősége, mikroklíma mérőállomás hálózat kiépítése (20 állomás már
működik hazánkban)
 Akvakultúrában optimalizálható a tápanyag kijuttatás, fenntartható a vízminőség és növelhető a halhús
termelés 10
* Forrás: NAK

11. Az agrárdigitalizáció szintje a világban
 A precíziós gazdálkodás elsőként az USA-ban, Nyugat-Európában, Ausztráliában
terjed el, majd Argentínában, Brazíliában.
 EU-ban elsősorban Németország és Franciaország, valamint a nem EU tag
Norvégia, Svájc, Ukrajna és Oroszország az élenjáró. Utóbbi két ország esetében a
nagy üzemméretek miatt gyorsabban megtérülnek ezek a beruházások és emiatt
indult fejlődésnek a precíziós gazdálkodás
 A felhasznált technológia korábban a hozamtérképezés és a differenciált műtrágya
kijuttatás volt, jelenleg az automatikus járműkormányzás, a hozammérés és a zónák
alapján történő talajmintavétel.
 Az EU-ban az utóbbi 10 évben a precíziós gazdálkodás jó gyakorlattá vált
 Az új gépek közel 80%-a már rendelkezik valamilyen precíziós képességgel
 Egyre nagyobb a kereslet a drónok iránt, amelyek kiválóan használhatóak a
területek állapotfelméréséhez (pl.: növényvédelem, belvíz felmérés, termésbecslés)
11

12. Az agrárdigitalizáció szintje hazánkban
 A precíziós gazdálkodás hazánkban még nem általánosan elterjedt, a piaci nyomás
hatására elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb cégeknél figyelhető meg
 Elsősorban a növénytermesztésben növekszik a jelentősége (az ágazat
jövedelempozíciójából adódóan)
 Az alkalmazott technológiák:
 Helyspecifikus talajmintavétel
 Sorvezetők alkalmazása
 Automatikus járműkormányzás
 Fejlődik a differenciált műtrágya kijuttatás és a hozamtérképezés alkalmazása is
 Növényvédelmi szenzorok, drónok és a precíziós öntözés lehetőségeivel egyelőre
ismerkednek a magyar gazdák
12

13. Digitális Agrár Stratégia (DAS) I.
„…a jövő élelmiszergazdasága információra és tudásra épül…”
(Magyarország 2017-2050 közötti Élelmiszergazdasági Koncepciója)
 A stratégia átfogó célja, az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai
műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon az élelmiszergazdaság,
benne a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre
álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellet
 A magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60%-kal nagyobb termelési potenciál
van
 A Digitális Agrár Stratégia nem önálló ágazati stratégia, hanem a már kitűzött ágazati
célokhoz igazodó olyan dokumentum, amely a magyar mezőgazdaság digitalizációját
kívánja előmozdítani
 A stratégia tervezetének társadalmi vitája jelenleg zajlik
 A stratégia illeszkedik a KAP 2020 utáni jelenleg ismert célkitűzéseihez, hiszen a
KAP kiemelt prioritásként kezeli a környezetvédelmet, amelynek egyik eszköze a
precíziós mezőgazdasági termelés
13

14. Digitális Agrár Stratégia (DAS) II.
 A stratégia 3 pillérre és 4 horizontális cél megvalósítására épül.
 I. pillér: A mezőgazdasági termelés esetében a precíziós gazdálkodás
minél szélesebb körű alkalmazásának az elérése a cél,
 II. pillér: a döntéstámogató üzemirányítási alkalmazások
használatának elterjesztése üzemi szinten, vagyis az adatok,
információk birtokában a termelés növekedését szolgáló és
kockázatcsökkentő döntések meghozatala
 III. pillér: a termékpályák szintjén a termék-nyomonkövetési
rendszerek hatékonyságának javítása, fejlesztése, az integrációk
hatékonyságának javítása digitális szolgáltatásokkal, valamint az
online üzletkötések térnyerésének elősegítése, vagyis a termékpályák
értékesítési kockázatainak csökkentése
14

15. Digitális Agrár Stratégia (DAS) III.
15
 A 4 horizontális cél
 Humánerőforrás/munkaerő:
 az élelmiszergazdasági szereplők digitális készségeinek fejlesztése és a digitális agrár-szaktanácsadás
elérhetővé tétele a termelők számára.
 Digitális Agrárakadémia létrehozása,
 „Okos Gazda Program” a mezőgazdasági szakképzés fejlesztése,
 Agrár felsőoktatás fejlesztése
 Szaktanácsadás fejlesztése, termelők saját üzemük digitalizálásának tervezéséhez és működtetéséhez
konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphassanak
 Kutatás, fejlesztés, innováció :
 Digitális agrár innovációs környezet fejlesztése
 Közigazgatás és közszolgáltatások:
 Közadatokhoz és digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés költségeinek csökkentése ún. „digitális
rezsicsökkentés” (pl.:nemzeti adatvagyonhoz tartozó agrometeorológiai, földmérési, vízügyi, távérzékelési és
MEPAR-adatokhoz való hozzáférés ingyenessé tétele)
 Ágazati adatok gyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése, az ún. „big data” rendszer létrehozása
 Fejlesztéspolitika, támogatások:
 Precíziós gazdálkodás elterjedésének támogatása nemzeti és uniós forrásból

16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
16