http://systemmedia.hu Az online képzés honlapunkon elérhető! cégek, magánszemélyek alapvető igénye, hogy minél hamarább, hatékonyabban tudják követeléseiket érvényesíteni. Ennek feltétele, hogy gyorsan jussanak jogerős, végrehajtható határozatokhoz. Azt ezt akadályozó eljárásjogi hibákról, segítő eljárásjogi megoldásokról ad a PKKB csoportvezető, címzetes törvényszéki bírója gyakorlat orientált segítséget. TÉMAKÖRÖK: Jogi képviseleti meghatalmazás elektronikusan és papír alapon ▪ Az illetéklerovás „rejtelmei” ▪ A fizetési meghagyásos kérelem gyakori hibái ▪ Példák, tippek megoldások ▪ Ellentmondás vagy sem, érdemi nyilatkozat vagy sem? ▪ Mi a következménye a perben? ▪ Perré alakult-e vagy sem az eljárás? ▪ A részjogerő jelentősége, hogyan lehet „hozzájutni” ▪ A kézbesítési vélelem és megdöntése, hatása a végrehajtásra – bírói gyakorlat ▪ Az elutasított fizetési meghagyás iránti kérelem hatályának fenntartása, gyakori hibák a perré alakuló eljárásban ▪ Perújítás jogerős fmh ellen – az önhiba bírói megítélése ▪ Perré alakulás után „alperescsere” ▪ A „kérem a tárgyalást távollétemben megtartani” nyilatkozat „veszélyei” ▪ A hiányzó vagy kevés illetékkel kapcsolatos bírói gyakorlat ▪ Jogerős fizetési meghagyás után szerződés érvénytelenségi per ▪ A perújítás elhatárolása a végrehajtás megszüntetési pertől és a végrehajtási lap visszavonásától, a jogerősítő záradék törlésétől ▪ Az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés elhatárolása ▪ Fedezetelvonás esetén a végrehajthatóság biztosítása ▪ Az elévülés veszélyei, elkerülése az új Ptk tükrében ▪ Az elektronikus polgári eljárás “szigora”, előnyei, és veszélyei

1. A fizetési meghagyásos és a
polgári eljárás a hatékony és
gyors végrehajtás tükrében
Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea
csoportvezető bíró
címzetes törvényszéki bíró

2. Vonatkozó jogszabályok
2009. évi L. törvény a fizetési
meghagyásos
eljárásról;
1952. évi III. törvény a polgári
perrendtartásról;
1994. évi LIII. törvény a bírósági
végrehajtásról;

3. 1) A fizetési meghagyásos eljárás
kötelező:
- 1 milliót meg nem haladó,
- lejárt,
- pénz fizetésére irányuló követelés
esetén;
2) Kötelező elektronikusan előterjeszteni:
- jogi képviselővel rendelkező fél,
- jogi személy,
- külföldi vállalkozás magyarországi
fióktelepe,
- egyéni cég;

4. 3) Jogi képviselőnek minősül:
• Ügyvéd, ügyvédi iroda,
• Jogi személy alkalmazottja
munkáltatójának gazdasági
tevékenységével kapcsolatos pereiben,
• Külön törvényben meghatározott személy
(pl. szabadalmi ügyvivő),
• Jogi személy törvényes képviselője;

5. 4) Nyilatkozni kell a meghatalmazás
meglétéről:
• Ha a jogosult nem teszi → a kérelmet
elutasítják;
• Ha a kötelezett az ellentmondással
egyidejűleg nem teszi → az
ellentmondást elutasítják = nem jogosulttól
származik → jogerőre emelkedik az fmh;
• Ha a kötelezett megteszi, kit idéz a
bíróság a perben? Ütközik a
Pp.135.§(4)bek. szabályával = perben a
képviselőnek első jelentkezésekor írásos
meghatalmazást kell csatolnia →

6. Hogyan oldja ezt fel a bírói gyakorlat ?
→ vigyázat az idézéssel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
5) Korlátozás hiányában a
meghatalmazás kiterjed a végrehajtási
eljárásra és az annak során indított
perekre is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Ha idézi a bíróság, de már megszűnt a
megbízás, sürgősen be kell jelenteni;
• Ha nem idézi a bíróság és határozatot
hoz, hatályon kívül helyezési ok;

7. 6) A fizetési meghagyás kibocsátása
iránti kérelem:
• Röviden érdemes megjelölni a jogviszonyt,
amiből a követelés ered, hogy az adós is
értse → elkerülhető az ellentmondás;
• Érdemes a perré alakulás esetén eljáró
bíróságot megjelölni → biztosan oda küldi
a közjegyző, ahová szeretnénk ill. ahová
való (bérkövetelés, alávetéses illetékesség
stb.);

8. • Ha a közjegyző a perré alakulást
megállapító határozatban az előkészítő
irat benyújtására rossz bíróságot jelöl
meg → a kavarodás elkerülése érdekében
érdemes oda benyújtani + áttételt kell
kérni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Ha „nem találkozik” az aktanyomat és az
előkészítő irat → permegszüntetés!!!!
- meg kell jelölni a közjegyzői számot,
- előkészítő irat és nem keresetlevél!!!!!!
- meg kell fellebbezni, de elsődlegesen a
megszüntetés saját hatáskörben való
hatályon kívül helyezését kell kérni!!!!!!!!!

9. 7) Ellentmondás vagy sem?
• Nagyon fontos, hiszen a jogerős fmh
ítélethatályú, végrehajtható határozat;
• Ha szerintünk nem ellentmondás, akkor
is be kell adni az előkészítő iratot, hogy a
bíróság ne szüntesse meg az eljárást, de
kell kérni az eljárás közjegyzőhöz való
visszautalását;
• A bírói gyakorlat szerint ilyenkor „nem
alakult perré” az eljárás → pervezető
végzéssel megállapítja, az illetéket vissza
lehet igényelni, visszautalja a közjegyző
elé;

10. • Ugyanez a bíróság eljárása, ha ő
észleli, hogy:
- nem tényleges ellentmondás a kötelezett
nyilatkozata,
- elkésett az ellentmondás,
- nem bírálta el a közjegyző a kötelezett
igazolási kérelmét,
- nem utasította el a közjegyző az elkésett
ellentmondást,

11. 8)Az ellentmondás érdemi vitatása a
követelésnek
• Az egyetemleges kötelezettség ≠egységes
pertársaság → lehet részjogerőt
megállapítani!!!!!!!!!!!!
Példa:
• Több adós: ellentmondás tartalma objektív
vagy szubjektív ok;
• Adós és készfizető kezes:
- csak adós mond ellent → kiterjed
mindkettőjükre;
- csak kezes mond ellent → attól függ,
hogy a tartalma objektív vagy szubjektív;

12. Indok: régi Ptk 273.§ (1) és(2) bek., új Ptk
6:417.§ (1) bek = a kezes helytállása
ahhoz a kötelezettséghez igazodik,
melyért a kötelezettséget vállalta; nem
válhat terhesebbé, mint elvállalásakor
volt;
Kezes:
• A kötelezett ellen folytatott per és
végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a
keresetindítás előtt eredménytelenül
szólították fel,

13. • A kötelezett elleni csődeljárásban
biztosított fizetési haladék a kezes
kötelezettségét nem érinti;
• A kötelezett elleni csőd-, felszámolási
eljárásban kötött egyezség szintén nem
érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség
megkötése előtt annak feltételeiről
tájékoztatta;
• Ha nem tájékoztatták, szabadul a kötelem
alól;

14. 9)Részjogerő
• Ha nem állapítja meg a közjegyző, kérni
kell tőle, de egyidejűleg mindkét
kötelezettre be kell adni az előkészítő
iratot;
• Ha a közjegyző megállapítja a részjogerőt,
azonnal be kell jelenteni a bíróságon →
res iudicata okán ezzel a kötelezettel
szemben megszüntetik az eljárást :
érdemes ezt jelezni a bíróságnak!!!!!!!!!!
• Ha eleve megállapítja, mérlegelni kell a
végrehajthatóságot, érdemes-e tovább
lépni;

15. 10) Az ellentmondás tartalma:
• „Vitatom a jogalapot és a követelés
összegét” ≠ érdemi nyilatkozat
→ ha az alperes az első tárgyalást
elmulasztja, bírósági meghagyás
bocsátható ki vagy ítélet hozható!!!!!!!!!!!!!!
• Valami konkrét, indokolt vitatás is van
benne = érdemi nyilatkozat
→nem lehet bírósági meghagyást
kibocsátani;

16. • Ha a bíróság az első tárgyalásra szóló
idézésben felhívja az alperest
nyilatkozattételre → bírói határidő, be kell
tartani, nyilatkozni kell, mert ha nem, a
bíróság a rendelkezésre álló adatok
alapján dönthet (Pp. 163.§ (2) bek.);
• Az alperes nem kérheti távollétében a
tárgyalás megtartását !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
- előzetesen kimentheti magát vagy
- 15 napon belül igazolási kérelmet
terjeszthet elő;

17. 11) Kézbesítési vélelem megdöntése
• Ha rossz címre ment és valaki átvette,
nem erről van szó! Lehet rá hivatkozni a
bejelentett cím egyidejű igazolásával,
ilyenkor nem volt szabályos a kézbesítés
→ vissza kell vonni a jogerősítő záradékot
és újra kézbesíteni az fmh-t;
• Pp 99.§ (2) bek tartalmazza a kézbesítési
vélelmet;
• Figyelem: az elektronikus eljárásban
1x5 nap van a kézbesített irat
megnyitására!!!! (Pp. 394/H.§ (8) bek.)

18. • Szubjektív határidő: kézbesítési vélelem
beálltáról való tudomásszerzéstől 15 nap,
• Objektív határidő a beálltától számított 6
hónap = jogvesztő, nincs igazolás!!!!!!!!!!
• Hivatkozni lehet:
- kézbesítés szabálytalansága,
- más okból (önhibáján kívül) nem tudta
átvenni ( ezt csak természetes személy,
Kkt, Bt, egyéni cég kérheti);

19. • Elektronikus eljárásban: csak arra lehet
hivatkozni, hogy a kérelmező az
elektronikus tárhelyhez való kizárólagos
hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli
okból nem tudta gyakorolni;
Figyelem!!!!!!
Ha az elektronikus tárhelyet nem hozta létre,
vagy megszüntette anélkül, hogy kérte
volna a papír alapú eljárásra áttérést, a
bíróság kötelezően bírságot szab ki !!!!!

20. • Végrehajtási eljárásban:
- a végrehajtásról való tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül lehet kérni,
- az első fokú határozatot hozó
bíróságnál (fmh esetében közjegyzőnél);
• El kell határolni a perújítási kérelemtől
ill. a végrehajtás megszüntetése iránti
kérelemtől !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Más a joghelyzet, a hivatkozás és a
következmény!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

21. 12) Perújítás jogerős fmh ellen
• Ítélethatályú a jogerős fmh → van helye
perújításnak a Pp.260.§ szerinti okokból;
• De: önhiba!!!
- ha átvette a kötelezett az fmh-t és nem
mondott ellent, megáll az önhiba, kivéve,
ha bizonyítja, hogy később szerzett
tudomást a perújítási okról;
- ha „nem keresté”-vel emelkedett
jogerőre, nincs önhiba;

22. 13) Jogerős fmh után szerződés
érvénytelenségi per
• Szerződésen alapuló követelésre
bocsátják ki az fmh-t és jogerős
→ mintha „res iudicata” lenne, azaz ha
nem támadták ellentmondással a
szerződést, a követelés érvényes
szerződésen alapul
→ nem lehet utóbb vitatni, csak
ellentmondásban lehetett volna, csak ítélet
mondhatja ki az érvénytelenséget;
(u.ez, ha ítélet emelkedik jogerőre)

23. • Elhatárolása:
- a végrehajtás megszüntetési pertől
(Pp. 366.§): a hivatkozott ok
keletkezésének ideje és maga az ok is
más;
- a végrehajtási lap visszavonásától ill.
a végrehajtási záradék törlésétől (Vht.
211.§): a végrehajtás elrendelésénél
vizsgált alakiságok valamelyikéről
(Vht.13.§) utóbb kiderül, hogy hiányzik
→ nem vizsgálják érdemben a követelést;

24. 14) Fmh kérelem elutasítása
• Ha a közjegyző elutasította az fmh
kibocsátása iránti kérelmet,
• Vagy megszüntette az eljárást,
• A jogerőtől számított 30 napon belül
érdemes beadni a keresetlevelet, mert:
- ekkor fennmaradnak a keresetindítás
hatályai (pl. törvényi határidő van a
perindításra),
- csak a kiegészítő összegben kell illetéket
leróni,
- csatolni kell a közjegyző határozatát;

25. • A 30 nap elmulasztása miatt nincs helye
igazolásnak;
• Ha 30 napon túl nyújtja be a
keresetlevelet:
- nem maradnak fenn a keresetindítás
hatályai,
- a teljes, 6%-os illetéket le kell róni, sem
beszámítani, sem perköltségként
felszámítani nem lehet a közjegyzői díjat;

26. 15) Az előkészítő irat lehetséges hibái
• Nincs tényállítás, nem csatol hivatkozott
bizonyítékot, nem ró le illetéket
→ Pp. 318.§ (1) bek. szerinti
megszüntetése a pernek;
• Nincs meghatalmazás, de ellenjegyzi a
jogi képviselő
→ hiánypótlás;
• Ró le illetéket, de kevés
→ hiánypótlás;
• Hivatkozni kell a közjegyző által adott
költségkedvezményre;

27. • Ha nem ró le illetéket és nincs
kedvezménye, az illetékre és költségre az
általános szabályok szerint kérhet
kedvezményt;

28. 16) A kisértékű per
• Megjelenési kötelezettség van a
tárgyaláson, de a felperes kérheti
távollétében megtartani
→ ezzel lemond arról a jogáról, hogy a
tárgyaláson bizonyítási indítványt
terjesszen elő;
• Bizonyíték ≠ bizonyítási indítvány;
• Csak a felek közös kérelmére lehet az
általános eljárási szabályok szerint
folytatni – nem kell egy okiratban lennie;

29. • Ha felemelik a keresetet 1millió fölé vagy
marasztalás helyett megállapítást kérnek
vagy az iratokat hirdetmény útján kell
kézbesíteni az általános szabályok szerint
folyik tovább;
• A bizonyítás során kiderül, hogy nem az
alperes ellen kellett volna igényt
érvényesíteni → „alperes csere” a Pp.64.§
(2) bek. szerint ≠ elállás!!!!!!!!!
• Ilyenkor nem kell az új alperes ellen fmh-t
kibocsátani;

30. • Ha az alperes vétíve nem érkezik vissza a
tárgyalásig, nem lehet megállapítani, hogy
szabályszerű-e
→ vétívtől függő hatállyal halasztja el a
tárgyalást a bíróság:
- ha úgy jön vissza, hogy szabályszerű és
a felperes kérte, kibocsátja a bírósági
meghagyást vagy mulasztásos ítéletet
hoz;
- ha úgy jön vissza, hogy nem volt
szabályszerű, a következő tárgyaláson
érdemben tárgyal;

31. 17)Az ideiglenes intézkedés: Pp. 156.§
• Csak a keresetlevél benyújtásával
egyidejűleg vagy a per során lehet kérni,
• Csak kérelemre,
• A kereseti kérelemben foglaltak
teljesítésének elrendelése,
• 3 feltétel közül valamelyik megáll + az
intézkedéssel okozott hátrány nem
haladja meg az intézkedéssel elérhető
előnyöket → szigorúan vizsgálja a bírói
gyakorlat;

32. • Kötelező a feleket meghallgatni a döntés
előtt (legalább írásban),
• A bíróság soron kívül dönt,
• Fellebbezhető végzéssel,
• Azonnali teljesítés, de a bíróság szabhat
más határidőt,
• Előzetesen végrehajtható,
• A bíróság maga is megváltoztathatja vagy
a fél kérheti (pl. leszállítja a keresetet),
• Az ítélettel ill. permegszüntető végzéssel
hatályát veszti

33. • Csak a fél kérelmére rendeli el a bíróság a
végrehajtást,
• Letiltó végzéssel vagy végrehajtási lappal
rendeli el a bíróság → kielégítási
végrehajtás (be is hajt a végrehajtó, nem
csak foglal),
• Maga az ideiglenes intézkedés iránti
kérelem illetékmentes, a végrehajtására
beadott kérelem végrehajtási illetékköteles
(1%);

34. • Ha önkéntes teljesítés vagy végrehajtás
során befolyik valami, be kell számítani a
megítélendő összegbe – a jogosult fél
dönti el az elszámolás módját (tőkéből
vonja le vagy régi Ptk 293.§ szerint);

35. 18) Biztosítási intézkedés
• Csak kérelemre,
• Végrehajtási kérelemnek minősül, 1%
illetéket kell leróni,
• Végzéssel rendeli el a bíróság, max. 8
napon belül,
• Végrehajtás elrendelésének minősül,
• Csak szükség esetén kell meghallgatni a
feleket,
• A végrehajtást kérdőnek kézbesíti és
megküldi a végrehajtónak,

36. • Az adósnak csak az ingatlan zárlatát
elrendelő végzést kézbesíti a bíróság,
egyébként a végrehajtó kézbesíti a
végzést,
• A végzés fellebbezhető, de nincs a
fellebbezésnek halasztó hatálya,
• A végrehajtó foglal és ott megáll,
kielégítési végrehajtásba akkor fordul át,
ha megvannak a végrehajtás
elrendelésének feltételei (Vht.13.§),

37. • Feltételei: végrehajtható okiratot még nem
lehet kiállítani + a vh kérő valószínűsítette,
hogy a követelés későbbi kielégítése
veszélyben van → általános feltétel,
Törvényben meghatározott szubjektív
feltételei vannak
⇒Hatékony eszköze annak, hogy az adós
ne tudja a végrehajtható vagyont
„eltüntetni”, esetleges marasztalás
esetén legyen miből kielégíteni a
tartozást;

38. Két típusa van:
- Pénzkövetelés biztosítása,
- Meghatározott dolog zárlata (csak ha ez a
dolog a per tárgya);
Megszűnése:
- A bíróság megszünteti, ha nem
marasztalják az adóst,
- Marasztalták az adóst, de a
végrehajthatóság bekövetkezésétől
számított 3 hónapon belül nem kértek
kielégítési végrehajtást, az adós kérheti a
megszüntetést,

39. → a bíróság felhívja a vh kérőt, hogy 30
napon belül indítsa meg a végrehajtást,
Ha ennek nem tesz eleget, megszünteti a
biztosítási intézkedést.
Jogvesztő, igazolásnak nincs helye.
⇒Az ingó dolgok foglalása törvény erejénél
fogva feloldódik (a végrehajtó értesíti a
végrehajtási jogot nyilvántartó
intézményeket a törlésről),
⇒Az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog
törléséről a végrehajtó intézkedik.
⇒A végrehajtónak kárfelelőssége van.

40. 19) Perfeljegyzés
• A per jogerős befejezéséig,
• Kérelemre,
• A bíróság rendeli el;
• Funkciója, hogy a közhiteles ingatlan
nyilvántartáson keresztül tájékoztasson:
az ingatlan per alatt áll vagy jelzáloggal
biztosított követelést érvényesítenek;
• Öt esetben lehet elrendelni, a bíróságnak
nincs mérlegelési joga;
• A végzés előzetesen végrehajtható;

41. • A perfeljegyzés nem akadályozza az
ingatlan forgalmát,
• De minden jogot csak függő hatállyal lehet
bejegyezni → biztosíthatja a későbbi
végrehajtást;
• Fedezetelvonó szerződés esetén a vevő
nem minősül jóhiszeműnek, ha
perfeljegyzés alatt álló ingatlant vesz meg;

42. 20) Elévülés : új Ptk 6:25.§
• 2014. március 15 után küldött fizetési
felszólítás nem szakítja meg az elévülést!!!
• Végrehajtandó követelésnél csak
végrehajtási cselekmény szakítja meg az
elévülést (Vht. 57.§ (4) bek.);
• A végrehajtási jog a végrehajtandó
követeléssel együtt évül el → nem szűnik
meg az alanyi jog, csak bírósági úton nem
lehet érvényesíteni;
• 2009. évi L. tv. 52.§ (5) bek.: jogerős fmh
után 10 évvel nem kérhető végrehajtás =
jogvesztő határidő;

43. Elektronikus eljárás a polgári perben
• A fél vagy képviselője választhatja – ha
csak egy beadványt is elektronikus úton
ad be, választásnak kell tekinteni;
• A fél számára gyors és olcsó;
• Lehet kérni a papíralapú eljárásra áttérést,
ha valószínűsíti, hogy az e kapcsolattartás
a továbbiakban aránytalan megterhelést
jelentene,

44. • Kötelező 2016. július 1-től:
- belföldi székhellyel rendelkező
gazdálkodó szervezet (akár alperes, akár
felperes),
- jogi képviselővel eljáró fél,
- közigazgatási szervezet számára (nem
közigazgatási perben is);
- ha új jogi képviselőként csatlakozik be az
eljárásba, be kell jelenteni a bíróságnak és
15 napon belül felvenni az elektronikus
kapcsolatot a bírósággal a digitalizált
meghatalmazás csatolásával;

45. • A bíróság az OBH által működtetett
kézbesítési rendszer útján küldött,
szervezeti elektronikus aláírással ellátott
irat közokirat;
• OBH űrlapokat tesz közzé, ha a
beadványra van ilyen, csak azon lehet
előterjeszteni;
• Ha a kézbesítési rendszer legalább négy
órán át nem működött, az a nap a
határidőbe nem számítható be;

46. • A beadvány beadásáról a rendszer
befogadás visszaigazolást küld;
• Az ebben megjelölt időpontban kell a
beadványt beadottnak tekinteni;
• Amikor a bírósághoz érkezik, automatizált
érkeztetési igazolást küld a rendszer;
• Ebben van tájékoztatás az illeték
megfizetésének módjáról;
• Az érkeztetést követő 3 munkanapon
belül nincs helye hiánypótlásnak az illeték
miatt és illeték megfizetése miatt idézés
kibocsátása nélküli elutasításnak;

47. • Ha a bíróság küld elektronikus iratot, a fél
a tárhelyre érkezésről haladéktalanul majd
három nap múlva ismét értesítést kap;
• Átvenni az internetes hivatkozás
megnyitásával lehet → elektronikus
tértivevényt generál: a bíróság és a fél is
automatikusan megkapja;
• Figyelem: ha a tárhelyen elhelyezést
követő 5 munkanapon belül nem nyitja
meg, az ezt követő munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni =
KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

48. • Kézbesítési vélelmet megdönteni csak
arra hivatkozással lehet, hogy a
kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos
hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli
okból nem tudta gyakorolni;
• E- kapcsolattartás esetén ha nem e-úton
terjeszti elő a fél a beadványt:
- a keresetlevelet idézés kibocsátása
nélkül elutasítják,
- az egyéb beadványban foglalt
nyilatkozat hatálytalan, úgy kell tekinteni,
hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tett +
kötelező pénzbírság;

49. KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET !