http://systemmedia.hu A képzés honlapunkon elérhető! 2016. január 1-jétől alapjaiban megváltoznak az időszaki elszámolású (folyamatosan teljesített ügyletek) számlázási szabályai. Az eddigi egységes kezelés helyett 4 időpont közül kell kiválasztani, hogy melyik időpont aktuálisan a teljesítési időpont és melyik bevallásban kell szerepeltetni az ügyletet. Ezen felül az előlegszámla alkalmazása is előkerül. A számlázási rendszerek átalakítása is szükségessé válhat, amire fel kell készülni. Előadásunk keretében rengeteg gyakorlati példán keresztül vezetjük végig a szabályokat, és arra is megoldási javaslatokat teszünk, hogy mi kell ahhoz, hogy a lehető legkisebb adminisztrációval vészeljük át a változásokat.

1. Az időszaki elszámolású
ügyletek áfa szabályai –
2016

2. © 2014 Deloitte Magyarország
Teljesítési időpont
Főszabály
Az ügylet tényállásszerű megvalósulása (55. - 56.§)
Különös szabályok
• Részteljesítés (57.§)
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben
osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(Szolgáltatásnyújtásokra is alkalmazható.)
• Időszaki elszámolás (58. §)
Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti
elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés
főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. De ezen
kívül még 3 teljesítési időpont van.
−Részletvételre és zártvégű lízingre nem alkalmazható
−Folyamatos teljesítés és határozott időre szóló elszámolás kérdései
−Időszaki elszámolás vs. részletfizetés vs. részteljesítés
−Időszaki elszámolás vs. gyűjtőszámla
2

3. © 2014 Deloitte Magyarország
A részteljesítéses szabály nem változott
•57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében,
ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek
egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
•Tehát ha osztható szolgáltatásról van szó, ahol a részeknek
önálló részeredménye van és a felek a szerződésükben előre
részekre is osztják és a részeredményekhez külön ellenértéket
kapcsolnak, akkor a részeredmény elkészültekor részteljesítés,
részszámla.
•Fő különbség az időszaki elszámolás és a részteljesítés között:
oRészteljesítés: csak akkor lehet (kell) kiállítani számlát, ha az
előre meghatározott részeredmény elkészül
oIdőszaki elszámolás: akkor lehet(kell) kiállítani a számlát, ha az
időszak eltelik
oKivéve előleg (2016. január 1-től az időszaki elszámolásos
ügyleteknél is előfordulhat)

4. © 2014 Deloitte Magyarország
4
Határozott időre szóló elszámolás (58.§)
Fogalom:
2016. előtt hatályos szabály:
• a felek időszaki elszámolásban vagy
• részletfizetésben
állapodnak meg.
2016-tól hatályos új szabály:
• a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti
elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy
• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott
időszakra állapítják meg.
Három esetkört ölel fel az új szabály:
• Időszaki elszámolás
• Időszaki fizetés (De önmagában a részletfizetéstől nem tartozik ide!)
• Egy meghatározott időszakra megállapított ellenérték (Egyetlen időszak is
lehet!)
Az elszámolási időszakot a felek szabadon határozzák meg, nem kell kötődnie a
fizikai időszakhoz

5. © 2014 Deloitte Magyarország
Gyűjtőszámla
Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer!
Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van.
Tartalma:
• A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen,
egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai
összesítetten szerepeljenek.
• A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha
az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek
Kibocsátása:
Ha az adóalany
• a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg
• a rá vonatkozó időszakban
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot
teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is
gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki.
Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak
5

6. © 2014 Deloitte Magyarország
Határozott időre szóló elszámolás (58.§) – új szabályok
Változás: a teljesítés időpontjában
• Főszabály: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási
időszak utolsó napja fő szabály szerint a teljesítési időpont
•Különös szabályok
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja,
amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra
vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla
vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó
ellenérték megtérítésének esedékessége, amennyiben az
esedékesség az időszak utolsó napja és attól számított 60. nap
közé esik.
c) de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak
utolsó napját követő 60. nap, amennyiben az ellenérték
megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel
érintett időszak utolsó napját követő 60. nap utánra esik.6

7. Fizetési esedékesség és a számla kiállítása is az időszak utolsó napjára esik
Fizetési esedékesség az időszak utolsó napjára esik, a számla kiállítása ezt
megelőzi
Fizetési esedékesség megelőzi, a számla kiállítása és a számla kiegyenlítése
pedig követi az időszak utolsó napját
Példák
7
Főszabály alá eső időszakos elszámolású ügyletek
01/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó 2016. július 31. 2016. július 31.
2016. július 31.
(időszak utolsó napja)
02/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó 2016. július 31. 2016. július 15.
2016. július 31.
(időszak utolsó napja)
03/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó
2016. július 15.
(fizetés: 2016. augusztus
4.)
2016. augusztus 5.
2016. július 31.
(időszak utolsó napja)

8. © 2014 Deloitte Magyarország
8
Határozott időre szóló elszámolás példák (58.§)
•Pl.: augusztusi könyvelési díjnál a főszabály érvényesülése
esetén augusztus 31. a teljesítési időpont. Tárgyhónap 15-étől
következő hónap 14-ig tartó időszaknál a következő hónap 14-e
lenne a teljesítési időpont.
•Pl.:Amennyiben az augusztus havi könyvelési díj július 25-én
kiállított számla alapján augusztus 10-ig esedékes, akkor július 25-
e a teljesítési időpont.
•Ha az augusztus havi könyvelési díj szeptember 10-ig esedékes,
akkor szeptember 10-e a teljesítés időpontja.
•Ha azonban például október 5-ig esedékes, akkor szeptember 30-
a a teljesítés időpontja.

9. © 2014 Deloitte Magyarország
9
A főszabály érvényesülése példák (58.§)
A főszabály érvényesülése esetében az elszámolási időszak
utolsó napja a teljesítési időpont
•Abban az esetben, ha a februári bérleti díj pontosan február 29-én esedékes,
akkor február 29, azaz az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítési
időpont.
•Szintén február 29., tehát az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítési
időpont, ha a díj február 29. előtt esedékes (például február 15-én), de a
számlakibocsátó február 29. előtt elmulasztja a számlakiállítást, és azt csak
március 5-én pótolja.
•Ha azonban a megrendelő február 29. előtt kifizeti a díjat számla nélkül is úgy,
hogy az már esedékes is volt 29. előtt (mert a szerződésben előre meg van
határozva az időszak utolsó napja előtti esedékességi dátum), akkor március 5-
én, amikor a kibocsátó kiállítja a számlát, előleg számlát kell kiállítania, amelyen
teljesítési időpontként a díj tényleges befolyásának napját kell szerepeltetni. A
nulla adóalappal és február 29. teljesítési időponttal kiállítandó végszámlát
akkor mellőzheti, ha az előleg számlán szerepelteti megjegyzésként a február
29. dátumot is teljesítési időpontként.

10. Fizetési esedékesség és a számla kiállítása is megelőzi az időszak utolsó napját –
a számla kelte a teljesítési időpont
Fizetési esedékesség az időszak utolsó napját követő 60 napon belüli – a fizetés
esedékessége a teljesítési időpont
Fizetési esedékesség az időszak utolsó napját követő 60 napon túlra esik – a 60.
nap a teljesítési időpont
Példák
10
A kivétel szabályok alá eső időszakos
elszámolású ügyletek
01/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó 2016. július 25. 2016. július 15.
2016. július 15.
(számlakiállítás napja)
02/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó 2016. augusztus 5. 2016. július 15.
2016. augusztus 5.
(esedékesség napja)
03/
Elszámolási időszak Esedékessége Számlakiállítás Teljesítési időpont
2016. július hó 2016. október 5.
2016. július 15./
2016.október 2.
2016. szeptember 29.
(az időszakot köv. 60. nap)

11. © 2014 Deloitte Magyarország
11
Kivétel szabályok alkalmazására példák (58.§)
• Amennyiben a február havi díj január 25-én kiállított számla
alapján február 10-ig esedékes, akkor január 25. a teljesítési
időpont. Ha a számlát február 5-én állítja ki a számlakibocsátó a
februári díjról, de ugyanígy február 29. előtt esedékes a fizetés
(például február 25-én) akkor is a számla kelte (jelen esetben
február 5.) lesz a teljesítési időpont, ami viszont azt jelenti, hogy
nem a januári, hanem a februárról beadott bevallásban kell a
szóban forgó tételt szerepeltetni.
• Ha a február havi díj március 10-ig esedékes, akkor március 10-
e a teljesítés időpontja, függetlenül attól, hogy mikor állítják ki a
számlát.
• Ha azonban például május 5-ig esedékes a februári díj, akkor
április 29. (az időszak utolsó napjától számított 60. nap) a
teljesítés időpontja.

12. © 2014 Deloitte Magyarország
12
Az előleg

13. A szerződés értelmében a díj előre fizetendő, minden hónap 5. napjáig –
függetlenül attól, hogy az adóalany kiállította-e a számláját.
A magánszemély a szerződés alapján számla hiányában is előre – az elszámolási időszak
utolsó napja előtt - megfizeti az esedékes díjat, ami a fenti példában az Áfa törvény szerinti
előlegnek minősül, mert a díj a teljesítést megelőzően került számla nélkül megfizetésre! A
végteljesítési időpont az időszak utolsó napja, mert egyik kivétel szabály sem alkalmazható.
Számlázás: 2013/24. sz. Adózási kérdés – előlegszámla + végszámla / előlegszámla, ha a
végteljesítés időpontja ismert (2016. január 31.) és ez szerepel a számlán megjegyzésként.
Példák
13
Előleg kérdésköre I.
01/
Elszámolási
időszak
Esedékessége Fizetés Számlakiállítás
Előleg / ügylet
teljesítési időpontja
2016. január hó 2016. január 5. 2016. január 7.
Január hó 31.
napjáig nem kerül
sor számla
kiállítására az
ügyletről
2016. január 7.
(jóváírás napja) /
2016. január 31.
(időszak utolsó napja)

14. A szerződés értelmében a díj előre fizetendő, előző hónap 15. napjáig –
függetlenül attól, hogy az adóalany kiállította-e a számláját.
A magánszemély a szerződés alapján számla hiányában is előre – a számla kiállítása előtt -
megfizeti az esedékes díjat, ami a fenti példában az Áfa törvény szerinti előlegnek minősül,
mert a díj a teljesítést megelőzően került számla nélkül megfizetésre! A végteljesítési időpont
a számla kelte, mert az és az esedékesség is megelőzi az időszak utolsó napját.
Számlázás: 2013/24. sz. Adózási kérdés – előlegszámla + végszámla / előlegszámla, ha a
végteljesítés időpontja ismert (2016.február 5.) és ez szerepel a számlán megjegyzésként.
Példák
14
Előleg kérdésköre II.
01/
Elszámolási
időszak
Esedékessége Fizetés Számlakiállítás
Előleg / ügylet teljesítési
időpontja
2016. február hó 2016. január 15. 2016. január 25. 2016. február 5.
2016. január 25. (jóváírás
napja) /
2016. február 5.
(számla kelte)

15. © 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg
Előlegszámla tartalmi kellékei
•A számlán kötelező jelölni, hogy előleg és, hogy minek az előlege
•Teljesítési időpont az előleg átvételének, megszerzésének napja,
•Időszaki elszámolásnál a régi szabály szerint nem értelmezhető az
előleg, de az új időszaki elszámolásos szabály szerint igen
•Az előlegszámla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen az alapügylet
• Adókulcs-változásokkor különös átmeneti szabály hiányában: eltérő
adókulcs vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék
összegére (Az előleg elszámolásakor közömbös.)
• Árfolyam ugyancsak rögzül a teljesítés időpontjában: tehát eltérő
árfolyam vonatkozik az előleg összegére és a végszámla maradék
összegére (Devizában az elszámolás helyes, Ft-ban valószínűleg
nem.)
15

16. © 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg kezelése belföldi fordított adózásnál
• Belföldi fordított adózásnál az előleg nem adózási pont
• Ezért az előlegről nem kell számlát kiállítani, csak valamilyen
számviteli bizonylatot (ha mégis kiállítanak számlát, azon jelölni,
kell, hogy az alapján nem keletkezik fordított adózással sem
adókötelezettség)
• A teljes ellenérték után a végszámla alapján keletkezik fordított
adózással adókötelezettség, de azon célszerű jelölni, hogy nem a
teljes számla összeg fizetendő, tekintettel a korábban átvett
előlegre
• Van-e különbség a minősítésben, ha a teljes ellenérték kerül
előlegként folyósításra?
16

17. © 2014 Deloitte Magyarország
Az előleg
Az előleg áfa-beli kezelése az egyes ügylettípusoknál
• Közösségen belüli termékbeszerzés – nem adózási pont
• Közösségen belüli termékértékesítés – nem adózási pont
• Belföldi fordított adózású ügyletek – nem adózási pont
• Nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatás
(140.§) – adózási pont
• Nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti
szolgáltatás – nem adózási pont
17

18. 18
A képzésteljesanyaga
honlapunkon elérhető!
http://systemmedia.hu
A tudáscsak egy kattintás!