http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/ ONLINE jogi továbbképzést keresse honlapunkon! 2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat.

1. Perképesség
Perképesség = perbeli jog- és
cselekvőképesség.
• Lényegében megegyezik a hatályos, már
az új Ptk-hoz igazított szöveggel.
• A bíróság hivatalból vizsgálja a per
bármely szakaszában a törvényes
képviselő és a támogató ebbéli minőségét.
• Ha hi képviselőt, hiánypótlásra sem
pótolják a törvényes a keresetlevél
visszautasításának ill. az eljárás
megszüntetésének van helye; 31
3131

2. Pertársaság
• Más, csak kettős csoportosítás, de a
szabályozás ugyanaz;
• Kényszerű: - kötelező perben állás vagy
közös jog, közös kötelezettség;
• Célszerű : - a határozat jogereje perben
állás nélkül is kiterjed rá,
- a követelés ugyanabból a
jogviszonyból ered,
- a követelések hasonló
ténybeli és jogi alapból erednek és a
bíróság valamennyi alperesre illetékes; 32
3232

3. Most sincs szankciója, ha nincs mindenkire
illetékessége a bíróságnak → mivel nem
áll fenn az alperesi oldalon a pertársaság,
azaz nem perelhetők együtt, vissza
kellene utasítani a keresetlevelet.
Egyértelmű szabályozás hiányában
valószínűleg marad az eddigi lojális
gyakorlat: azzal az alperessel szembeni
keresetet, akire nincs illetékessége a
bÍróságnak, elkülöníti és átteszi.
33
3333

4. Keresethez csatlakozás: új
jogintézmény!!
- kényszerű pertársaság esetén,
- bármelyik alperes,
- ha a keresetet nem ellenzi (nem kell
elismerés!),
- perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
csatlakozhat a keresethez,
- ha a bíróság a csatlakozást engedélyezi,
a végzés meghozatala után nem vonható
vissza;
34
3434

5. → a felperessel azonos érdekű a költségek
és a bizonyítás terén, a többi alperessel
szemben ellenérdekű fél – e szerint
pernyertes vagy pervesztes;
A csatlakozást engedélyező vagy elutasító
végzés ellen nincs külön fellebbezés;
A csatlakozó alperes pervesztessége esetén
csak a saját perbeli cselekményeivel
összefüggő költséget kell megtérítenie;
35
3535

6. Beavatkozás
• Fogalma ugyanaz: jogi érdeke fűződik
a per kimeneteléhez; azonos érdekű
fél mellé lehet;
• Megmarad az önkéntes és a
perbehívásos típusa,
• Csak a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig lehet szóban, írásban a
bíróságnál bejelenteni → érdemi
tárgyalási szakban már nem lehet!
• A késve történő bejelentés hatálytalan =
mintha elő sem terjesztette volna → 36
3636

7. → nem kell formális végzéssel elutasítani,
jogorvoslatnak sincs helye;
DE: az önálló beavatkozó más helyzetben
van
- jogi érdekéről önhibáján kívül csak a
perfelvételt lezáró végzés után szerez
tudomást,
- ennek valószínűsítése mellett,
- a tudomásszerzéstől 30 napon belül,
- de csak az első fokú tárgyalás
berekesztéséig jelentheti be,
37
3737

8. - az engedélyező határozat közlésétől
számított 15 napon belül csatolhat
bizonyítékot, tehet bizonyítási indítványt =
tény és jogállítást nem tehet, mert nem
lehet a perfelvételt már kiegészíteni!!!
→ az ezt követően előterjesztett
bizonyítékot, bizonyítási indítványt a
bíróság figyelmen kívül hagyja = kötelező,
nincs a bíróságnak mérlegelési jogköre;
38
3838

9. A beavatkozással kapcsolatos eljárási
szabályok
• Bejelentéskor meg kell jelölni a támogatott
felet,
• Jogi érdekét;
• A bejelentést a felekkel közölni kell,
meghallgatást lehet tartani, de csak
szükség esetén;
• A beavatkozást elutasító ill. a per során
kizáró végzés ellen csak az önálló
beavatkozó fellebbezhet,
39
3939

10. • Az önálló beavatkozó ilyenkor a végzés
jogerős elintézéséig a perbeli jogait
gyakorolhatja;
• A fellebbezést 8 napon belül fel kell
terjeszteni (csak a szükséges iratokkal),
• A másodfokú bíróság 15 napon belül
határoz (azért soron kívüli, mert a
perfelvételi szak nem zárható le, ill. érdemi
határoztat nem hozható, amíg a
beavatkozás nincs jogerősen elbírálva);
• Ha a perben a jogi képviselet kötelező,
annak szabályait a beavatkozó
képviselőjére is alkalmazni kell; 40
4040

11. • Közölni kell a beavatkozóval az iratokat, a
határozatokat, idézést → a fél személyes
meghallgatására vonatkozó szabályok
szerint kell meghallgatni (nem tanúként,
mint az eddigi bírói gyakorlatban);
• Nincs joga egyezséget kötni, jogot
elismerni, jogról lemondani;
• Minden egyéb eljárási cselekményre
jogosult, amit az általa támogatott fél
megtehet, ha azzal nem ellentétes (kivéve
az önálló beavatkozó);
41
4141

12. Perbehívás
• Fogalma nem változik;
• Határideje:
- alperes a kereset közlésétől számított 45
napon belül;
- a felperes az írásbeli ellenkérelem, a
viszontkereset-levél, beszámítás vele
való közlésétől 30 napon belül;
- legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig;
42
4242

13. • Ha a perfelvételi szakban a kereset vagy
az ellenkérelem változtatásra kerül, ennek
közlésétől 30 napig még lehet, de itt sem
lépheti túl a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát;
• Az ezt követően bejelentett perbehívás
hatálytalan = olyan, mintha nem is lenne
előterjesztve → a bíróságnak formális
elutasító végzést nem kell hoznia,
fellebbezésnek nincs helye, egyszerűen
figyelmen kívül hagyja;
43
4343

14. A perbeívással kapcsolatos
eljárási szabályok
• A perbehívó közli a perbehívottal írásban,
amiben megjelöli az okot és a per állását,
• Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell
bejelenteni,
• Megjelölni a perbehívás okát,
• A közlés perbehívott általi átvételét és
annak időpontját okirattal igazolni kell
(nyilván a tértivevényt is elfogadja a
bíróság),
44
4444

15. • A perbehívottnak az igazolt közléstől
számított 30 napja van nyilatkozni – az ezt
követően tett nyilatkozat hatálytalan,
• Hatályos perbehívás bejelentésekor a
perfelvételt ennek a 30 napnak a leteltéig,
ill az elfogadó nyilatkozat beérkezéséig
nem lehet lezárni;
• Ha elfogadja, a perbehívóhoz (és csak
hozzá!) beavatkozóként csatlakozhat,
• A közöttük lévő jogviszony ebben a
perben nem dönthető el;
45
4545

16. Változások a felek
személyében
1) Perbeli jogutódlás
• Fogalma nem változik,
• Felperesi, alperesi jogutód önként,
alperesi jogutódot felperes vonhatja perbe
→ felperesi jogutódot alperes nem
vonhatja perbe, csak halál vagy
jogutódlással történő megszűnés esetén;
• Írásban vagy a tárgyaláson szóban kell
bejelenteni, közölni a felekkel és a
perbevont jogutóddal; 46
4646

17. • A bíróság a kérelmet csak formailag
vizsgálja: a fél személyében bekövetkezett
változás eljárásjogi feltételeinek
fennállását, a bejelentés szabályszerű-e, a
hozzájáruló nyilatkozatok rendelkezésre
állnak-e stb.
=> Nem vizsgálja a jogelőd és a jogutód
között fennálló anyagi jogi jogviszonyt, a
jogutódlás anyagi jogi megítélése az ügy
érdemére tartozik, ítélettel kell elbírálni a
perbeli legitimációt – megilleti-e a
jogutódot az érvényesített jog az
alperessel szemben; 47
4747

18. 2) A pertárgy igénylése
• Ha a per tárgyát harmadik személy
egészen vagy részben a maga részére
igényli,
• Az alperes az igénylő perbeállítását
kezdeményezheti (perbehívás
fogalmának tudatos kerülése),
• A perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig,
• Írásban vagy tárgyaláson szóban kell
bejelenteni,
48
4848

19. • Meg kell jelölni az okát,
• Az alperesnek egyidejűleg bírósági
letétbe kell helyeznie a per tárgyát és ezt
okirattal igazolni [irányadó a letétre a
27/2003 (VII.2.) IM rend.],
• A bíróság közli a perbeállítás
kezdeményezését az igénylővel és a
felperessel + röviden tájékoztatja a per
állásáról,
• Az igénylő a közléstől 30 napon belül
nyilatkozhat, elkésett nyilatkozat
hatálytalan; 49
4949

20. • Ha a bíróság engedélyezi az igénylő
perbelépését, az alperest a perből
elbocsátja;
• Ha a perbeállítás kezdeményezése nem
felel meg az eljárási szabályoknak, a
bíróság a kezdeményezést visszautasítja
=> az igénylő anyagi jogi jogosultságát
nem vizsgálja, az az érdemi döntésre
tartozik;
50
5050

21. 2) Elődmegnevezés
• Ha az alperes ellen olyan jog iránt
indítanak pert, melyet ő harmadik személy
nevében gyakorol,
• Kezdeményezheti a harmadik személy
perbeállítását,
• A perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig,
• Bejelentése, intézése ugyanaz, mint a
pertárgy igénylésénél,
51
5151

22. • Ha a harmadik személy elismeri, hogy a
vitás jogot az alperes az ő nevében
gyakorolja, 30 napon belül perbe léphet,
• Az alperest cska kérelmére, a felperes
hozzájárulásával lehet elbocsátani;
• Itt is csak az eljárási szabályosságot
vizsgálja a bíróság, a harmadik személy
anyagi jogát nem, az az érdemi döntésre
tartozik;
52
5252

23. 3) Téves perlés
• A jelenleg hatályos „alperes csere”
• A perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig lehet perbe vonni a jó
alperest,
• Csak akkor engedélyezi a bíróság, ha az
új alperessel szemben hatásköre és
illetékessége van,
• Ha a perbevonási kérelem nem felel meg
az eljárási szabályoknak, a bíróság
visszautasítja → fellebbezésnek van
helye; 53
5353

24. 4) Felperesi perbelépés a pertárs jogán
• Fogalma ugyanaz,
• Kényszerű pertársaság esetén a tárgyalás
berekesztéséig első fokon,
• A célszerű pertársaság a) és b) pontja
esetében a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig lehetséges;
• Felperesi oldalon pertársaságot
eredményez;
54
5454

25. 5) További alperes perbevonás
• Kényszerű pertársaság esetén első fokon
a berekesztésig,
• Célszerű pertársaság a) és b) pontja
esetén a perfelvételi végzés
meghozataláig,
• A felperes vonhat perbe további alperest,
• Kivéve a jogutódlás esetét;
• Itt is csak az eljárási szabályosságot
vizsgálja a bíróság, az új alperes
legitimációja érdemi döntés kérdése;
55
5555

26. 4) – 5) közös eljárási szabálya:
Visszautasítja a bíróság, ha:
- Meg nem engedett pertársaságot
eredményezne (lsd. parkolási pótdíjas
ügyek),
- A bejelentés elkésett,
- Bíróság felhívása ellenére a bejelentős
nem terjeszt elő a személyváltozással
összefüggő, a Pp előírása szerinti
keresetet;
- Külön fellebbezésnek van helye;
56
5656

27. Más személyek részvétele a perben
1. A támogató;
2. Az ügyész;
3. Tolmács, jelnyelvi tolmács és fordító:
- a kirendelt szakértőre vonatkozó
szabályok irányadók,
- főszabályként egyszerű fordítás
alkalmazható,
- hiteles csak ha jogszabály, EU
kötelező jogi aktusa, nemzetközi
egyezmény írja elő, a fordítás
helyessége ill. teljessége tekintetében
kétely merül fel;
57
5757

28. A perbeli képviselet
• A 63.§ (1) bek. megismétli az Ütv.
összeférhetetlenségi szabályát;
• Ha a nem természetes személy és a
törvényes képviselője között áll fenn az
érdekellentét, a fél képviseletére
ügygondnokot kell kirendelni = beépíti a
bírói gyakorlatot;
• A meghatalmazottak körét egyszerűsíti;
• Csak hozzátartozót említ + 7.§(1) bek. 7.
pont + Ptk hozzátartozó fogalma;
58
5858

29. • A jogtanácsos törvényi felhatalmazás
alapján járhat el, a jogi előadó
meghatalmazott lehet, mint alkalmazott →
csatolni kell meghatalmazást, nem
elegendő a munkavállalói igazolvány;
• Az önkormányzatok és azok szerveinél
egyszerűsít:
- alkalmazott munkáltatója
tevékenységével kapcsolatos perben,
- az önkormányzati szerv SzMSz-ben
meghatározott tisztségviselője, meg kell
határozni azt is, milyen ügykörben jogosult
eljárni => 59
5959

30. → csatolni kell tehát az SzMSz-t +
meghatalmazást!!!!!
● kikerült innen a szakszervezet → 514.§
(3) bek. szabályozza a munkaügyi per
szabályai között, hogy saját tagjának
munkaügyi perében lehet meghatalmazott
a munkavállalói érdek-képviseleti
szervezet = nem indokolt, hogy más
perben eljárjon;
● kikerült az érdekképviseleti szervezet –
alkalmas volt az ügyvédi garanciák
(felelősségbiztosítás) és törvényi
követelmények (szakvizsga, iroda stb.)
megkerülésére
60
6060

31. → egyedi peres ügyekben tehát nem
járhatnak el, de megmarad a Ptk-ban
szabályozott közérdekű keresetindítási
joguk;
• Kikerült a szövetkezet külön nevesítve,
bele tartozik a gazdálkodó szervezet
alkalmazotti körébe;
• Nem tartalmazza az ügyvédi
meghatalmazás speciális alakiságát, mert
az 1998. évi XI. tv. (Ütv) 26. §-ban benne
van, szükségtelen a megismétlés?
61
6161

32. • A meghatalmazás terjedelmének
szabályozása változatlan;
• „A meghatalmazásból egyértelműen ki kell
tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre
vagy ügykörre terjed ki.” = a bírói gyakorlat
beépítése: történhet a feleknek és a per
tárgyának meghatározásával, ügyszámra
hivatkozással stb.;
• Az általános meghatalmazás lényege
változatlan, csak a Ptk. korlátozza 5 évre,
közhiteles nyilvántartását az OBH fogja
vezetni; 62
6262

33. Kötelező jogi képviselet
• Ez a főszabály,
• Nem kötelező járásbíróságon, ideértve a
fellebbezési és perújítási eljárást is,
• Járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel
összefüggő felülvizsgálati eljárásban az
ellenkérelmet előterjesztő fél számára;
• Ahol kötelező, ott erről és a hiánya
jogkövetkezményéről a bíróság
tájékoztatja a felet, első
kapcsolatfelvételkor, megfelelő határidő
tűzésével; 63
6363

34. Jogkövetkezmények
• Ha kötelező a jogi képviselő, de e nélkül
nyújtja be a felperes a keresetlevelet,
hiánypótlás nélkül visszautasítja a bíróság
és e végzésben tájékoztat a kötelező
jellegről (176. § (1) bek. l)pont);
• Ha áttétel folytán kerül a keresetlevél
olyan bíróságra ahol kötelező a képviselet,
hiánypótlás és csak ha ezt nem teljesíti,
akkor utasítja vissza a bíróság (176. § (2)
bek. d) pont);
64
6464

35. • Ha a fellebbezésnél is kötelező, a
fellebbezési záradékban tájékoztatja erről
a feleket a bíróság → jogi képviselő nélkül
nyújtja be a fél → hiánypótlási felhívás
nélkül visszautasítja a bíróság a
fellebbezést;
• Ha megszűnik a felperes jogi képviselete a
per során, fel kell hívni a felet pótlására →
ha nem teszi, a pert meg kell szüntetni;
• Ha ugyanez a helyzet a viszontkeresetet
előterjesztő fél esetében → csak a
viszontkereset vonatkozásában lesz
permegszüntetés;
65
6565

36. • A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli
cselekménye és nyilatkozata hatálytalan =
úgy kell tekinteni, hogy perbeli
cselekményt, nyilatkozatot nem tett (pl.
181. § (1) bek. szerint bírósági meghagyás
bocsátható ki);
FONTOS!!!
A kötelező jogi képviselet hiánya nem
akadálya a határozat kihirdetésének és
kézbesítésének közvetlenül a fél
részére.
(Ha a bíróság a tárgyalást a határozat
kihirdetésére halasztotta el.) 66
6666

37. Az ügygondnok
• Főszabályként kérelemre, de pl.
személyállapoti perben, félbeszakadás
esetén, a fél és törvényes képviselője
közötti érdekellentét esetén lehet
hivatalból kirendelni;
• Csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda
rendelhető ki = beépíti a bírói gyakorlatot +
biztosítja a professzionalitást;
• Kirendelésének hatálya kiterjed az egész
perre (jogorvoslat is), a vh eljárásra és az
annak során indított perekre is=
meghatalmazott jogállása; 67
6767

38. Perköltség
Fogalma: a félnél a perben vagy azt
megelőzően a jog perbeli
érvényesítésével okozati
összefüggésben
és szükségképpen
a) felmerült minden költség és
b) a bíróság előtti megjelenéssel
szükségképpen felmerült keresetkiesés;
68
6868

39. Perköltség előlegezése
• Főszabályként a bizonyító fél előlegez,
• Ellenfél önként vállalhatja, ha nincs
mentessége,
• Tolmács költségét, ha az nem függ össze
a bizonyítási eljárással (pl. a per
történéseit fordítja a félnek) az a fél
előlegezi, aki miatt szükséges,
• Ha összefügg a bizonyítással (pl. tanú
meghallgatása), a bizonyító fél előlegezi
→kérdés: a fél személyes meghallgatása
minek minősül? 69
6969

40. • Ugyanez a szabály a fordító és a külföldi
kézbesítés költségénél is;
Felszámítása: a költség felszámításával
kérheti a költségei megtérítését;
• Legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig ill.
az eljárást befejező határozat
meghozataláig lehet benyújtani =>
célszerű azonnal és folyamatosan, mert
csak e miatt nem lehet halasztani;
• Ugyanezen időpontig vissza lehet vonni a
felszámítást => ezt követően ugyanazt már
nem lehet ismét előterjeszteni; 70
7070

41. • Jogi képviselővel eljáró fél
költségjegyzék előterjesztése útján
számíthatja fel;
A felszámítás során fel kell tüntetni:
• Az igényelt költség összegét,
• Felmerülésének lényeges körülményeit,
• A perbe vitt mely jog érvényesítésével
összefüggésben merült fel,
• Okirattal is igazolni kell szükség szerint,
• A költségjegyzék tartalmának,
vezetésének és benyújtásának részletes
szabályairól külön jogszabály lesz!!!!!!!!!!! 71
7171

42. • A bíróság változatlanul az eljárást
befejező határozatban, hivatalból dönt;
• A bíróság a döntésnél csak a felszámítást
veheti figyelembe, nem terjeszkedhet túl
rajta;
• Beépíti a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet
egyes rendelkezéseit;
• Új rész: szükségtelenül okozott
perköltség viselése: egy helyen foglalja
össze az alperesi elismerést, a régi 8.§ (5)
bek., közvetítői eljárást, békéltető testületi
eljárást; 72
7272

43. Ideiglenes intézkedés a perben
• Szerkezetileg a tárgyalás fejezetből
átkerül az általános rendelkezések közé,
• Célja változatlanul a felek helyzetének
átmeneti rendezése, ideiglenes, függő
joghatások kiváltása,
• Alapja a kérelmező méltányolható és
azonnali jogvédelmi igénye,
• A feltételek alapvetően nem változnak,
csak általánosabban van megfogalmazva,
73
7373

44. • Főszabály szerint a kérelem a keresetlevél
benyújtása előtt nem terjeszthető elő, de
108.§ szerint kivételesen perindítás előtt
is: - az elrendelésének valamely feltétele
fennáll,
- a perindítás olyan időveszteséggel
jár, ami a perrel megvédendő anyagi
joga elenyészéséhez vezethet,
- a bíróság elrendelő határozatában
max. 45 napos perindítási határidőt
szab, 74
7474

45. - Perindítás tényét 45+8 napon belül az
elrendelő bíróságnál igazolni kell
⇒A elrendelő bíróság végzéssel
megállapítja, hogy az ideiglenes
intézkedés a 46. napon hatályát
vesztette;
⇒Ha a keresetlevelet a bíróság
visszautasítja, a hatály addig marad fenn,
amíg a keresetlevél hatálya;
75
7575

46. - A perre hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni,
vagylagos illetékességnél a kérelmező
választ →a perre ez a bíróság lesz
kizárólagosan illetékes;
- A kötelező jogi képviselet szabályait
alkalmazni kell itt is;
- A bíróság soron kívül bírálja el a kérelmet,
- Tartalmi követelményeket fogalmaz meg a
kérelemre;
76
7676

47. Keresetlevéllel együtt előterjesztett
kérelem eljárásjogi szabályai:
• Tartalmi követelményeket ír elő a
kérelemre,
• Akkor intézkedik a bíróság, ha a
keresetlevél alkalmas a perfelvételre,
• A bíróság az elbírálás körében bármely
intézkedést max. 8 napon belül tesz meg,
• Fellebbezhető végzéssel dönt, de
előzetesen végrehajtható,
• Hatályának szabályai változatlanok, csak
egyértelműbben van megfogalmazva; 77
7777

48. További általános szabályok
1) A bíróság általános intézkedési és
tájékoztatási kötelezettsége
- Ha a törvény másképp nem rendelkezik,
30 nap,
- Nem alakszerű megjelölés, hanem
tartalom szerint bírálja el a
beadványokat,
- Gondoskodik róla, hogy a felek mindent
megismerjenek az eljárásban
(fegyveregyenlőség),
78
7878

49. - Jogi képviselő nélküli felet perbeli jogairól,
kötelezettségeiről tájékoztatni,
- Új szabály: nem kérhet a féltől olyan adat
igazolását, melyet a fél az Info.tv. alapján
köteles volt közzétenni vagy közhiteles
nyilvántartás tartalmazza,
kivéve: a fél azonosításához szükséges
adat;
79
7979

50. 2) Nyelvhasználat az eljárás során
• Az eljárás nyelve magyar, beadványokat,
határozatokat magyarul kell szerkeszteni,
• Anyanyelvhasználat most is biztosított
→tolmácsot kell alkalmazni,
• Ha uniós jogi norma, nemzetközi
egyezmény vagy törvényi előírás alapján
fordítás szükséges →fordító alkalmazása,
• Külön kiemeli a hallássérült, siketvak,
beszédfogyatékos személyeket→jelnyelv,
más törvényi speciális kommunikáció,
írásos nyilatkozat; 80
8080

51. 3) Beadványok
• Felsorolja az alaki kellékeket,
• Példányszámot határoz meg,
• Teljes bizonyító erejű magánokirati
formában kell előterjeszteni;
4) Hiánypótlás
• Határidő, hiány megjelölése,
jogkövetkezmény: visszautasítás vagy
hiányos tartalom szerinti elintézés;
81
8181

52. 5) Elkülönítés, egyesítés
• Elkülönítés változatlan,
• Egyesíteni csak olyan ügyeket lehet, ahol
a perfelvételt lezáró végzést még nem
hozták meg,
• A felek közös kérelemre az egy
törvényszék területén működő
járásbíróságok előtti perek is
egyesíthetők;
82
8282

53. 6) Az eljárás félbeszakadása
• Az okok ugyanazok,
• Az eljárás bármely szakaszában
alkalmazható!!!!!
• Fellebbezhető végzés állapítja meg, nincs
hozzá kötve a bíróság,
• Bevezeti a részleges félbeszakadás
intézményét:
- csak a perfelvétel lezárása után,
- pertársaság esetén egyik meghal,
megszűnik,
83
8383

54. - A többiekre nézve az eljárás folytatható,
- Rájuk részítélet hozható (célszerű
pertársaság) = bírói gyakorlat beépítése;
- Kényszerű pertársaság esetén nem
hozható a jogutód nélkül ítélet → nem
alkalmazható a részleges félbeszakadás
megállapítása;
84
8484

55. 7) Az eljárás szünetelése
• Szünetelésnek a felek közös kérelmére
az eljárás jogerős befejezéséig ugyanazon
felek között legfeljebb három alkalommal
van helye (I.+II. fokú eljárásban összesen)
• A szünetelés időtartama 4 hónap !!!!!
• A szünetelés a határidőket megszakítja,
újra kezdődnek!!!!!!!!!
• Okoknál van változás:
- csak az érdemi tárgyalás elmulasztása
eredményezhet szünetelést,
85
8585

56. - Valamennyi fél elmulasztja az érdemi
tárgyalást,
- És a mulasztó fél nem kérte a tárgyalás
távollétében megtartását => alperes is
kérheti!!!
- „a fél a megadott címen nem elérhető” a
felperesre is vonatkozik,
- Ügygondnokot nem kér, vagy kér, de a
díjat nem előlegezi →megoldja a
patthelyzeteket,
86
8686

57. - A felperes bizonyítással nem összefüggő
fordítás, külföldi kézbesítés díját nem
előlegezi (ha a bizonyítással összefüggő
költséget nem előlegezi, a bíróság a
bizonyítást mellőzi),
- Hirdetményi ill végrehajtói kézbesítésnek
volna helye és nem kéri ill. a díjat nem
előlegezi → nem alakulhat ki patthelyzet;
- Új szabály: ha mulasztások miatt szünetel,
a folytatás iránti kérelemmel együtt pótolni
kell az elmulasztott cselekményt is
→folytatás elutasítása; 87
8787
FA1

58. 87. dia
FA1 Fónyi Andrea; 2017.01.22.

59. - Végzéssel kell megállapítani a
szünetelést (kezdő és befejező
időpontját!) és a megszűnés tényét is;
- ÚJ!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Minden határidő
megszakad, minden cselekmény
hatálytalan!!!!!!!!
- Részleges szünetelés u.a. mint a
félbeszakadásnál;
88
8888

60. 8) Az eljárás és a végrehajtás
felfüggesztése
• Felfüggeszteni eljárást lehet és nem
tárgyalást, az írásbeli ellenkérelem vagy
beszámítás előterjesztése után;
• Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati
kérelem esetén a felek közös kérelmére
az összegszerűség tekintetében fel lehet
függeszteni;
• Végzéssel kell elrendelni a folytatást 15
napon belül;
89
8989

61. • Minden határidő megszakad, minden
érdemi cselekmény hatálytalan;
• Részleges felfüggesztés is lehetséges,
ha annak oka csak az egyik kereseti
kérelemmel vagy annak egy elkülöníthető
részével kapcsolatos; csak a perfelvételt
lezáró végzés meghozatala után;
• ÚJ!!!!! Általános végrehajtás
felfüggesztési lehetőség: a per tárgya
vagy azzal kapcsolatos a folyamatban lévő
végrehajtás tárgyául szolgáló követelés =
nincs 369/A § a) vh megszüntetési per!!!!!!!90
9090

62. 9) A kézbesítés
• Kézbesítési vélelem = kézbesítési fikció;
• Kézbesítési kifogás:
- kézbesítési fikció megdöntésére,
- egyéb szabálytalan kézbesítés esetén is;
- tudomásszerzéstől 15 napon belül, de
max. 3 hónap, jogvesztő;
91
9191

63. 10) Végrehajtói kézbesítés
• Keresetlevél vagy eljárást befejező
érdemi határozat sikertelen kézbesítése
esetén az ellenérdekű fél kérelmére a
bíróság az irat Vht szerinti végrehajtói
kézbesítését rendeli el;
• Kérelmező előlegezi a költségét;
• A Vht szabályai szerint jár el a végrehajtó;
92
9292

64. 11) Határidők
• Határidő hosszabbítási kérelem esetén a
kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó
napján be kell érkeznie a bíróságra;
• A hosszabbítás időtartamát az eredeti
határidő elteltét követő naptól kell
számítani!!!
• Törvénykezési szünet:
- július 15 - augusztus 20
- december 24 – január 1
- tárgyalást kitűzni nem lehet;
93
9393

65. 12) A pénzbírság
• Legmagasabb összege 1 millióra
emelkedik, de a pertárgy értékét nem
• kiskorúval szemben 300.000.-Ft, de 14 év
alatt nem lehet;
• max. 100.000.-Ft, ha a pertárgyérték nem
haladja meg az 50.000.-Ft-ot;
94
9494

66. Folytatjuk az elsőfokú
eljárással!
Köszönöm
a figyelmet!
95
9595