http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/
ONLINE jogi továbbképzést keresse honlapunkon!
2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat.
Az uj polgari perrendtartas 2018 januar 1-tol 4 resz
1. 7. Perfelvételi szak
A perfelvétel fogalma:
A felek perfelvételi nyilatkozattal, a
bíróság közrehatása mellett
meghatározzák a jogvita kereteit!!!!!!!
Perfelvételi irat fogalma: 7.§ 16. pont
• Az írásbeli ellenkérelem,
• A válaszirat,
• A viszontválasz,
• Az előkészítő irat,
• A viszontkereset-levél,
• A beszámítást tartalmazó irat;
34
3434
2. A perfelvételi nyilatkozat fogalma:
• A felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy
perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra
vonatkozó állítása, tagadása,
• be- vagy elismerése,
• ezekből következő kérelem, a tények
megállapításához szükséges bizonyítási
indítványa,
• A bizonyítékok és a bizonyítási indítványok
értékelésére vonatkozó nyilatkozata,
• Bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása;
35
3535
3. • Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén
valamennyi keresetre egyidejűleg kiterjed,
• Bizonyítás a perfelvétel körében csak
akkor lehet, ha törvény megengedi (az ügy
érdemében nem lehet),
• Lezáró végzés meghozataláig a
perfelvételi nyilatkozat az ellenfél
hozzájárulása nélkül megváltoztatható,
• Aki úgy tesz perfelvételi nyilatkozatot vagy
változtatja meg, hogy arra korábban
lehetősége volt (perfelvételi iratban vagy
tárgyaláson) = kötelező pénzbírság!!! 36
3636
4. • Ha a fél nem vagy nem teljes körűen tesz
meg perfelvételi nyilatkozatot a bíróság
anyagi pervezetése ellenére → a bíróság
hiányos tartalma és a rendelkezésre álló
peranyag alapján bírálja el;
37
3737
5. Kereset- és ellenkérelem-változtatás
perfelvétel során
• Csak akkor, ha a megváltoztatott kereset
ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon
összefüggő jogviszonyból ered (érdemi
korlát)
• A keresetváltoztatást a keresetlevélre
vonatkozó tartalmi követelmények szerint
kell előterjeszteni,
→ ha nem felel meg vagy egyébként is
visszautasításnak lenne helye, a bíróság
visszautasítja a keresetváltoztatást +
indokolni köteles, de nincs fellebbezés!!!
38
3838
6. • Keresetváltoztatás fogalma 7. § 12. pont:
lehet tényállítás, jogállítás és a kérelem
tekintetében;
• Ellenkérelem változtatás fogalma 7. § 4.
pont:
lehet tényállítás, jogállítás tekintetében,
vagy korábbi részben vagy egészben
elismerő vagy nem vitató nyilatkozat
visszavonása,
→ pozitívan határozza meg (nem úgy, mint
a hatályos 146.§ (5) bek.);
39
3939
7. Állítási szükséghelyzet:
Ebben van a fél, ha
• valószínűsíti, hogy a határozott tények
állításához szükséges információval
kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,
• Igazolja, hogy az információ megszerzése
és megtartása érdekében szükséges
intézkedéseket megtette,
• Az ellenérdekű fél bírói felhívásra nem
adja meg az információt és
• Az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az
első két feltétel ellenkezőjét; 40
4040
8. Állítási szükséghelyzet esetén:
• A szükséghelyzettel érintett tényállítást
• A bíróság valónak fogadhatja el (nem
kell feltárni a konkrét körülményeket,
azok hiányában is megállapítható a
konkrét törvényi tényállási elem
fennállása – hatályos 163.§ (2) bek.),
• Ha a tényállítás tekintetében a
bíróságnak kételye nem merül fel;
= bizonyítás nélkül megállapított releváns
tény lesz az eredmény!!!
41
4141
9. Perfelvétel menete: Írásbeli ellenkérelem
után a bíróság:
a)vagy további írásbeli perfelvételt rendel el,
b)vagy kitűzi a perfelvételi tárgyalást,
c)vagy egyiket sem teszi, ezek nélkül jár el;
a) Az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a
felperesnek + határidőt tűz + választ kér;
42
4242
10. b) Kitűzi és a feleket idézi, ha:
- a) esetében a felperes válaszolt vagy
letelt a határidő,
- nem rendelt el további írásbeli
perfelvételt és a pf. tárgyalás mellőzése
sem indokolt;
Tárgyalási időköz:
• Ha a Pp másként nem rendelkezik,
• A felek a pf. tárgyalás előtt 15 nappal
átvegyék az idézést,
• Sürgős esetben lerövidíthető;
43
4343
11. a) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság
az alperesnek a felperes válasziratát és
felhívja viszontválasz előterjesztésére
(nincs több írásbeli „kör”);
b) Az idézéssel együtt kézbesíti a bíróság
az alperes írásbeli ellenkérelmét;
Nincs kitűzési határidő: csak annyi, hogy az
előterjesztendő irat a többi félnek
kézbesíthető legyen (az érdemi
tárgyalásnál van max. 4 hónap);
Ugyanez vonatkozik a halasztásra is;
44
4444
12. A jogi vagy törvényes képviselő mellett a
tényállítás, a bizonyítékok és a bizonyítási
indítványok tekintetében a fél is hatályos
nyilatkozatot tehet (eddig is tehetett,
nem?);
Nem lehet csak azért elhalasztani a pf.
tárgyalást, mert a jogi képviselő azért nem
tud nyilatkozni, mert a jelen nem lévő fél
rendelkezik csak a szükséges
ismeretekkel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egyébként van lehetőség folytatólagos pf.
tárgyalásra is, főleg az ellenfél változtatása
esetén (192.-193.§); 45
4545
13. A fél köteles gondoskodni, hogy
személyesen vagy képviselő útján
tudjon nyilatkozni tény- és bizonyítási
kérdésekben = megjelenési
kötelezettség a pf. tárgyaláson!!!!!!!!!
A felperes nem kérheti távollétében
megtartani a pf. tárgyalást!!!!!!!!
⇒- ha valamennyi fél elmulasztotta,
- egyik fél mulasztott és jelen lévő nem
kéri megtartását = a bíróság az eljárást
hivatalból megszünteti!!!!!!!! 46
4646
14. Ha a jelen lévő fél kéri a megtartást,
törvényi vélelmek állnak fenn:
• Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó a
másik fél tény és jogállításait, bizonyítékait
nem vitatja, kérelme, indítványa teljesítését
nem ellenzi, kivéve ha korábban ezzel
ellentétes nyilatkozatot tett;
• Úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó
keresete vagy ellenkérelme
megalapozásához egy pf. nyilatkozatot
nem akar vagy nem tud tenni;
47
4747
15. • A mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a
jelen lévő nyilatkozatát, a tárgyaláson
csatolt iratot;
• A perfelvétel lezárható (kivéve ha tárvény
másképp rendelkezik);
→ mivel eljárásjogi vélelem, nem lehet
megdönteni, csak a mulasztást igazolni;
48
4848
16. A perfelvételi tárgyalás menete:
• A bíróság összegzi a jogvita
szempontjából lényeges nyilatkozatokat =
az anyagi pervezetés lényeges
megnyilvánulási formája = a felek ebből
megismerhetik, hogy a bíróság miben és
miként látja jogvitájukat (???????)
• → az összegzésre a felek észrevételt
tehetnek = félreértések, -értelmezések
kizárhatók, a bíróság meggyőződhet, hogy
helyesen értelmezi a felek nyilatkozatait,
jogérvényesítési szándékát; 49
4949
17. Indokolás a 191.§-hoz:
„A bíróság szükség esetén a jogvita ténybeli
és jogi, valamint bizonyítási kereteinek a
meghatározása és ezekre vonatkozó
végleges nyilatkozatok megtétele
érdekében az anyagi pervezetés eszközei
mellett lehetőséget biztosít az ügynek a
felekkel való megvitatására.”
Hhhhhhhhháááááááááááááááátttttttttttttttt?
50
5050
18. • Ha van alperesi pergátló kifogás, először
erről tárgyal, vagy dönt azonnal vagy az
eljárást befejező határozatában
rendelkezhet (ismeretlen jogi fogalom;
rendelkező részben?);
• Felhívja a feleket, hogy perfelvételi
nyilatkozataikat adják elő;
51
5151
19. Perfelvétel lezárása tárgyaláson:
• A felek pf. nyilatkozataikat megtették +
halasztásnak nincs helye,
• Figyelmezteti a feleket a lezárásra +
lehetőséget ad nyilatkozattételre,
• Végzéssel lezárja, nem fellebbezhető –
de ehhez kötve van a bíróság;
=> Az eljárásban később a pf. szakra tartozó
percselekményeket csak akkor lehet tenni,
ha a törvény megengedi = főszabályként
tehát nem lehet erre a szakra
visszatérni!!! 52
5252
20. Pf.tárgyalás lezárása utáni egyezség:
• Már teljes körűen kialakult a jogvita,
• Az érdemi bizonyítás még nem kezdődött
meg,
• Legalkalmasabb időpont az egyezség
megkísérlésére, vagy közvetítő
igénybevételére,
• Egyezség esetén jóváhagyás lehet,
• Közvetítő igénybevétele esetén szünetelés
és a továbbiakban a 167.§ alkalmazandó;
• Ha egyik sem jön létre, nyomban
érdemi tárgyalást tarthat vagy kitűzi
annak napját és a feleket idézi!!!!!!!
53
5353
21. Perfelvételi tárgyalás mellőzése:
• Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a
megtett nyilatkozatokkal meghatározták a
jogvita kereteit,
• Tájékoztatja a feleket, hogy lezárja a pf.-t
további írásbeli pf. ill. pf. tárgyalás
kitűzése nélkül,
• Egyidejűleg a felperesnek kézbesíti az
írásbeli ellenkérelmet,
• Figyelmeztet a pf. lezárásának
következményeire,
54
5454
22. • Bármelyik fél 15 napon belül írásban
kérheti pf. tárgyalás kitűzését → köteles
kitűzni!!!
• Ha a felek nem kérték a pf. Tárgyalás
kitűzését,
• Tárgyaláson kívül,
• Végzéssel lezárja a pf.-t,
• És kitűzi az érdemi tárgyalást, a feleket
idézi;
• A végzés nem fellebbezhető, indokolni
kell, kötve van hozzá a bíróság;
55
5555
23. Vélhetően akkor kerül majd erre a
megoldásra a sor, ha:
• egyszerű a jogvita megítélése,
• a kereset alátámasztott,
• az ellenkérelem alkalmatlan a
védekezésre vagy
• az alperes elismerte a keresetet,
• megfelelő és egyértelmű az írásbeli
előkészítés,
56
5656
24. A perfelvétel iratai:
a) Írásbeli ellenkérelem,
b) Válaszirat, viszontválasz,
c) Előkészítő irat,
d) Viszontkereset-levél,
e) Viszontkeresettel szembeni írásbeli
ellenkérelem,
f) Beszámítást tartalmazó irat,
g) Beszámítással szembeni írásbeli
ellenkérelem
57
5757
25. a) Írásbeli ellenkérelem
• Bevezető, érdemi, záró részre tagolja,
• Meghatározza ezek kötelező tartalmi
elemeit,
• Ha a vele szemben érvényesített jogot
és kérelmet elismeri, csak ezt kell
feltüntetni az érdemi és záró rész helyett,
• Szükséges mellékleteket csatolni kell,
58
5858
26. b) Válaszirat, viszontválasz:
• Az ellenkérelemre kell adni,
• a bíróság felhívásának megfelelő körben,
• Felhívás nélkül is tehát egyéb perfelvételi
nyilatkozatot,
• Ha az ellenkérelemre tekintettel keresetet
változtat, ezt a nyilatkozatot is meg kell
tenni,
c) Előkészítő irat:
Ha ebben a formában hívja fel a bíróság a
felet perfelvételi nyilatkozata megtételére;
59
5959
27. d) Viszontkereset:
• Alperes a felperes ellen terjesztheti elő,
• A keresettel érvényesíteni kívánt joggal
azonos jogviszonyból eredőjogvita iránt
(az azzal összefüggő jogviszony
kimarad!),
• Viszontkereset-levéllel,
• Kereset közlésétől számított 45 napon
belül,
• Legkésőbb az írásbeli ellenkérelemmel
együtt,
60
6060
28. • Más jogviszonyból eredő jog iránt is lehet,
akkor, ha:
- a kereset eldöntése függ a
viszontkereset elbírálásától,
- a viszontkereset elbírálása függ a
kereset elbírálásától;
• Járásbíróság előtt törvényszéki
hatáskörbe tartozót csak akkor, ha
beszámításra alkalmas és a meghaladó
rész nem több mint 30 millió,
61
6161
29. • Törvényszék előtt járásbírósági
hatáskörbe tartozót nem lehet, csak ha
vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt
terjesztik elő,
• Vagyonjogi perben az eljáró bíróság
egyéb illetékességi ok híján is illetékes,
kivéve kizárólagos illetékességet,
• Tartalmi elemeire és mellékleteire a
keresetlevél szabályai irányadók,
• Külön nevesít visszautasítási okokat,
fellebbezhető végzés,
62
6262
30. • Részbeni visszautasításának és
áttételének nincs helye – beépíti a bírói
gyakorlatot;
• Előterjesztéséhez fűződő joghatások
fennmaradnak, ha a visszautasítás
jogerőre emelkedésétől számított 8 napon
belül újra szabályszerűen előterjeszti
(kivéve mellékleteket) – jogvesztő
határidő!
• Ha ismételten rosszul nyújtja be, a bíróság
visszautasítja, köteles indokolni, de nincs
helye fellebbezésnek; 63
6363
31. Vigyázat, nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• A felperes a viszontkeresettel szemben
nem terjeszt elő ellenkérelmet,
• Beszámítást tartalmazó iratot vagy
nyilatkozatot sem terjeszt elő,
• ill. azt a bíróság visszautasítja,
• A bíróság a felperest a vele közölt
viszontkereseti kérelemnek megfelelően
• Hivatalból
• Bírósági meghagyással kötelezi,
• Kivéve ha az eljárás megszüntetésének
van helye; 64
6464
32. • Nem akadálya, ha csak általánosságban
vitató nyilatkozatot tesz a felperes,
• Az alperessel szemben kibocsátott BMH
elleni ellentmondás szabályait kell
alkalmazni;
e) Viszontkeresettel szembeni írásbeli
ellenkérelem:
Ugyanazok a tartalmi elemek és mellékletek,
mint a keresettel szembeni írásbeli
ellenkérelemnél.
65
6565
33. f) Beszámítást tartalmazó irat:
• A kereset, ill. viszontkereset közlésétől 45
napon belül,
• Írásban,
• Határidő után írásban vagy tárgyaláson
szóban is lehet törvényben meghatározott
esetben (pl. az ellenfél elismeri, később
járt le),
• Meghatározza, hogy mi nem számítható
be (209.§ (2) bek.),
66
6666
34. • Tartalmilag úgy kell előterjeszteni mint a
keresetlevelet + az érdemi részben fel kell
tüntetni annak kimutatását, hogy a kereseti
követelést milyen időponttal, mennyiben és
miként szünteti meg;
• Meghatároz visszautasítási okokat is,
• Részbeni visszautasításának és
áttételének nincs helye,
• Joghatások fennmaradnak, hogy a
visszautasítás jogerejétől számított 8
napon belül szabályosan beadja –
jogvesztő határidő; 67
6767
35. • Ha a beszámítással szemben írásbeli
ellenkérelmet nem terjesztenek elő, a 203.
§ (2) bek. szerinti törvényi eljárási
vélelmek állnak be (nem ellenzi, nem akar
vagy nem tud ellenbizonyítani stb.);
68
6868
36. IV. Érdemi tárgyalási szak
1.Fogalma: a bíróság a jogvitának a
perfelvétel során meghatározott kereti
között bizonyítást folytat le és eldönti a
pert.
2.Csak törvényben meghatározott esetben
tehető vagy változtatható meg perfelvételi
nyilatkozat.
3.Korlátozza a kereset, viszontkereset,
beszámítás, ellenkérelem
megváltoztatását a pf. végzés
meghozatala után. 69
6969
37. • A változtatásra engedélyt írásban kell kéri,
• Az okot adó tényről tudomásszerzéstől 15
napon belül – jogvesztő határidő,
• A tudomásszerzés időpontját és módját
valószínűsíteni kell + ezekről a
bizonyítékokat,
• Megszabja a kérelem kötelező tartalmi
elemeit,
• A bíróság hiánypótlás nélkül visszautasítja,
ha elkésett, ha nincsenek meg a kötelező
elemek, ha a megváltoztatott keresetet
eleve vissza kellene utasítani (alaki okok),
70
7070
38. • Nincs helye fellebbezésnek, de indokolni
kell,
• A végzés kézbesítésétől 8 napon belül,
max. az I.f. tárgyalás berekesztéséig ismét
előterjeszthető szabályosan – jogvesztő
határidő,
• Ismételt változtatási kérelmet ismételten
visszautasít a bíróság – a felt bírságolni
lehet;
71
7171
39. • Okok:
- önhibáján kívül később szerzett a tényről
tudomást = nem tudta és kellő gondosság
mellett sem tudhatta (későbbi perújítás
elkerülése),
- később következett be a tény,
- a bíróság anyagi pervezetési tevékenysége
teszi szükségessé;
- a jogállítást és a kérelmet csak akkor
lehet megváltoztatni, ha megengedett
tényállítás változtatás van és oksági
kapcsolat az új tény és jogállítás ill.
kérelem között;
72
7272
40. - A megváltoztatott kereset ugyanabból a
jogviszonyból eredjen,
- Ha a törvényi feltételek fennállnak, a
bíróság a változtatást alakszerű végzéssel
megengedi, ha nem, elutasítja (tartalmi
vizsgálat);
73
7373
41. Feltételhez nem kötött perfelvételi
nyilatkozatok: peranyag csökkenéssel,
egyszerűsödéssel jár:
- Ellenfél hozzájárulása nem kell,
- Nem kellenek a törvényben meghatározott
feltételek,
- Írásban vagy tárgyaláson szóban lehet;
Esetei:
- Önállóan elbírálható kereseti követelés,
viszontkereset, beszámítás összegének
leszállítása,
74
7474
42. - ha a keresethalmazatból valamelyik
kérelmét nem tartja fenn, azt elállásnak
kezeli → részleges permegszüntetés a
következménye,
- Elismeri az ellenfél jogállítását, kérelmét,
vagy annak egy részét, ill. korábban
vitatott tényállítást beismer,
- Visszavonhatja korábbi anyagi jogi
kifogását, az ellenfél által korábban
vitatott tényállítását,
- A bizonyítás lefolytatása előtt
visszavonhatja bizonyítási indítványát;
75
7575
43. ⇒A feltételhez nem kötött nyilatkozat
megváltoztatását nem lehet
- visszavonni,
- a megelőző nyilatkozatot újból
előterjeszteni,
- az ilyen nyilatkozat hatálytalan;
76
7676
44. • A keresetváltoztatás engedélyezésével
együtt a bíróság elrendeli a változással
érintett részben a perfelvétel
kiegészítését végzéssel,
• Tk. vagy tárgyaláson is meghozhatja,
• A kiegészítő perfelvételi tárgyalás
nyomban, akár az érdemi tárgyalással
együtt is megtarthatja,
• Az érdemi tárgyalási szak folytatásának
nem akadálya a pf. kiegészítése;
77
7777
45. 4. Az érdemi tárgyalást
- elmulasztó félre a 190. § (2) bek.
alkalmazni kell (eljárásjogi vélelmek),
- egymást követő napokra is ki lehet tűzni
több érdemi tárgyalást,
- Bizonyítás céljából lehet elhalasztani,
- Berekesztésre figyelmeztetni kell,
- Külön eldönthető kérdés esetében is be
kell rekeszteni (úgy, mint most a
részítéletnél),
- Bármelyik fél (alperes is!) kérheti
távollétében megtartani, 78
7878
46. V. A két szak közös rendelkezései
1. Iratismertetés
- folytatólagos tárgyalásokon nem kell
iratot ismertetni, csak tájékoztatást adni
(úgyis megkapták a felek), csak azt
ismerteti, amit még nem kézbesített,
2. A tárgyalás kitűzése
- Legkésőbb 4 hónapon belülre
(folytatólagost is), kivéve külföldi
kézbesítés,
- A bíróság hivatalos helyiségébe, de
máshová, illetékességi területen kívülre is
lehet;
79
7979
47. 3. A tárgyalás menete, a felek jelenléte
- megnyitás, számbavétel ugyanaz,
- fél jogi képviselője nem jelent meg vagy a
jogi képviselőként megjelent személy
képviseleti jogát nem igazolja vagy
képviselőként nem járhat el → a
tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni
akkor is, ha a fél személyesen megjelent
vagy más képviselője megjelent!!!
- ha igazolja képviseleti jogát, de nem
szabályszerű, hiánypótlásra kell felhívni,
80
8080
48. - szabályszerű igazolás hiányában a
bíróság a tárgyalást megtarthatja, az
ellenérdekű fél kérelmére megtartja
+ a megjelent fél valamennyi perbeli
cselekménye hatálytalan,
+ a mulasztásra vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni;
81
8181
49. 4. Idézés szabályszerűsége
- Ha nem jön vissza a vétív, megtartható a
tárgyalás, az ellenfél kérelmére meg kell
tartani,
- Ha visszajön és nem szabályszerű, a
tárgyalást a szükséges mértékben meg
kell ismételni, a hozott határozat hatályban
tartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről
is dönteni kell,
- Szabályszerű, a mulasztásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni;
82
8282
50. - Ha elhalasztotta a tárgyalást és a jogi
képviselő idézése szabályszerű volt, a
mulasztás jogkövetkezményeit kell
alkalmazni;
- Kitűzött határnap előtt 3 nappal
előterjesztett, indokolt, közös kérelmére el
kell halasztani,
83
8383
51. 5. A fél személyes meghallgatása
- A bíróság hivatalból elrendelheti,
- Az eljárás bármely szakaszában,
- Figyelmezteti igazmondási
kötelezettségére,
6. Nyilvánosság a tárgyaláson
- Főszabály marad,
- Zárt tárgyalás elrendeléseinek okai
maradnak;
84
8484
52. - Törvény szerinti médiaszolgáltató a
nyilvánosság tájékoztatása érdekében a
bíróság által meghatározott módon
készíthet kép- és hangfelvételt,
- Bíróság felhívására köteles hitelt érdemlő
módon igazolni, hogy médiaszolgáltató
érdekében jár el – ha nem, a bíróság a
felvétel készítését megtiltja,
- Nem kell a hozzájárulása: a bíróság tagjai,
jegyzőkönyvvezető, ügyész, állami vagy
helyi önkormányzati feladatot, ill.
jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó személy; 85
8585
53. 7. Alaki pervezetés
- Az elnök vezeti a tárgyalást,
meghatározza a percselekmények
sorrendjét stb.,
- A felek kérdéseinek megengedhetőségéről
az elnök dönt, megtilthatja a kérdés
feltevését ill. a feleletet, ha
- üggyel össze nem függő kérdésre
vonatkozik,
- befolyásolásra alkalmas;
- ha az elnök intézkedése figyelmeztetés
ellenére nem vezet eredményre, megvonja
a szót (a kérdezés jogát) a féltől;
86
8686
54. 8. Rendfenntartás
- Hallgatóság létszáma meghatározható:
szabályszerű tárgyalás biztosítása,
biztonságának, méltóságának megőrzése,
helyszűke esetén;
- 236.§ (1) bek.: tárgyalás menetének
megzavarása, sértő magatartás akár
tárgyaláson, akár beadványban →
rendreutasítás;
- Ismételt vagy súlyosabb cselekmény
esetén → pénzbírság;
87
8787
55. 9. Anyagi pervezetés: 237.§
- A bírói közrehatás alapelvét realizálja.
- Anyagi pervezetésnek az eljárás
irányítására vonatkozó azon bírói
cselekmények minősülnek, melyek a felek
nyilatkozatainak, perbeli cselekményeinek
anyagi jogi, vagyis a jogvita érdeme
szempontjából történő értékelésén
alapulnak.
88
8888
56. - A felek perfelvételi nyilatkozatai
ellentmondásosságának, hiányosságának
vagy következetlenségének bírói észlelését
és ennek tisztázására irányuló bírói
cselekvést jelenti.
- Célja, hogy a döntéshez szükséges
lényeges tények, nyilatkozatok
rendelkezésre álljanak.
- Eszközei a kérdezés, tájékoztatás és
felhívás.
- Szakít a hatályos 3.§ (3) bek.
teljeskörűségével (ezt már a bírói gyakorlat
is megtette részben). 89
8989
57. 10. Egyezség
• Változatlanul az eljárás bármely
szakaszában, tehát II. fokon is lehet,
• A közvetítői eljárásról, a szünetelésről, és
az ennek során kötött megállapodás
egyezségbe foglalásának lehetőségéről a
bíróság tájékoztatja a feleket,
• A jóváhagyó és a megtagadó végzés ellen
is van helye fellebbezésnek, az azonban
nem halasztó hatályú;
• A jóváhagyott végzés ítélet hatályú;
90
9090
58. 11. Az eljárás megszüntetése
• Eljárás és nem per megszüntetése, mert
a perindítás joghatásai beállta előtt is
lehet (pl.a kereset közlése előtti elállás),
• Lehet hivatalból és kérelemre – külön
kezeli a jogalkotó, mindkét esetben az
eljárás bármely szakaszában lehet,
• A végzés ellen van fellebbezés;
a) Hivatalbóli okok
- már vissza kellett volna utasítani (ennek
egyes eseteire utal vissza),
91
9191
59. - joghatóság nem állapítható meg,
- törvényes képviselőt mellőzték,
- más bíróság hatásköre, ill. kizárólagos
illetékessége => a keresetindítás
joghatásának beállta után tehát az áttétellel
együtt meg kell szüntetni a pert!
- nem lehet azonban alkalmazni, ha az
alávetés ellenére az alperes illetékességi
kifogás nélkül terjesztette elő írásbeli
ellenkérelmét ill. ha a hatáskör a
pertárgyértéktől függ és az alperes
hatásköri kifogás nélkül terjesztett elő
írásbeli ellenkérelmet;
92
9292
60. - a fél halála, megszűnése, ha a jogutódlás
kizárt,
- a perfelvételi tárgyalást a felek
elmulasztották vagy a jelen lévő nem kéri a
megtartást,
- a fél nem pótolja a kötelező jogi
képviseletet,
- megállapítja a bíróság, hogy
közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik
az ügy (ha ott még nincs folyamatban
átteszi, ha már folyamatban van, csak
megszünteti); 93
9393
61. B:) Kérelemre történő:
- a felperes a teljes keresetétől elállt; az
alperes írásbeli ellenkérelméig nem kell,
utána kell az alperes hozzájárulása; ha
felhívásra nem nyilatkozik, megszünteti
az eljárást a bíróság; nem kell a
hozzájárulás, ha azért állt el, mert a
perindítás után az alperes teljesített; ha
csak a perköltséget nem fizette meg az
alperes, akkor sem „leszállítás” hanem
megszüntetés és az alperest kell kötelezni
a megfizetésre;
94
9494
62. - a felek közösen kérik,
- a megszűnt félnek nincs jogutódja és
bármelyik fél kéri a megszüntetést,
- a felperes felhívásra nem ad perköltség-
biztosítékot és erre az esetre az alperes
kérte a megszüntetést
- az elállás és a közös kérelem esetén
elutasító végzés ellen is van helye
fellebbezésnek;
95
9595
63. c) Részbeni megszüntetés
- A hivatalbóli vagy kérelemre
megszüntetési ok csak a kereset vagy
viszontkereset,
- Vagy csak valamelyik fél vonatkozásában
áll fenn
→ csak a kereseti, viszontkereseti rész,
vagy az érintett fél vonatkozásában
szünteti meg = ezt eddig is ismerte a bírói
gyakorlat, most csak nevesíti a törvény;
96
9696
64. - A felperes az érdemi tárgyalási szakban a
keresetétől kizárólag valamely önállóan
elbírálható része tekintetében áll el ≠
leszállítás, hanem megszüntetés;
- Akár valós, akár látszólagos tárgyi
keresethalmazat esetén is alkalmazni kell;
- Egyes esetekben a jogerőtől számított 30
napon belül szabályszerűen újra be lehet
nyújtani a keresetlevelet → fenntartható a
perindítás joghatása;
- A 30 napos határidő jogvesztő;
97
9797
65. - Ha korábban terjeszti elő, az az
előterjesztett fellebbezés visszavonásának
vagy a fellebbezési jogról lemondásnak
minősül; az ezzel ellentétes felperesi
nyilatkozat hatálytalan = azaz hivatalból
annak kell minősíteni → kizárja a
felesleges párhuzamosságokat és ezzel a
perfüggőség kialakulását;
98
9898
66. VI. Eltérő rendelkezések járásbírósági
ügyekben, jogi képviselő nélkül eljáró
félre
• Elhagyja a jogalkotó a kiemelt jelentőségű
és a kisértékű perekre vonatkozó
szabályozást;
• Járásbíróságon jogi képviselő nélkül is
eljárhat, erre vannak eltérő szabályok;
• Választhat, hogy akar-e jogi képviselőt →
köteles fenntartani a jogerős befejezésig +
attól kezdve a jogi képviselőre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha jogi
képviselete megszűnik; 99
9999
67. • = rosszhiszemű pervitel megakadályozása
a cél;
• Egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő
nélküli eljárásra, ezt be kell jelenteni, ettől
kezdve hatályos;
• Nyomtatványon kell előterjeszteni a
keresetlevelet, viszontkereset-levelet,
beszámítást, írásbeli ellenkérelmet;
• Nem kell feltüntetni a jogalapot, a jogi
érvelést és a jogszabályhelyet, az anyagi
jogi kifogást → úgy kell megjelölnie, hogy a
jogalap beazonosítható legyen; 100
100100
68. • Hiánypótlás, ha nem nyomtatványon adja
be vagy az nem tartalmazza a kötelező
elemeket, mellékleteket, illetéket;
• Nem teljesíti → visszautasítás
fellebbezhető végzéssel;
• Tájékoztatja alperest is a
formanyomtatvány kötelező használatáról
→ ha nem, visszautasítja a beadványt
fellebbezhető végzéssel;
• Elrendelheti a fél személyes
meghallgatását a bíróság a jogvita
kereteinek meghatározásához,; 101
101101
69. • Szükség esetén tájékoztat a bizonyításra
szoruló tényekről, a bizonyítási
lehetőségekről, bizonyítási eszközökről,
ezek feltételeiről = a hatályos 3. § (3) bek.
és 7.§ (2) bek. kombinációja;
102
102102
70. VII. Fizetési meghagyásos eljárással
összefüggő perek
• Kötelező fmh értéket felemeli 3 millió
forintra;
• Visszautasítja a bíróság a
keresetlevelet, ha csak fmh eljárásban
lehet érvényesíteni + tájékoztatást ad az
eljárásról;
• Ez nem vonatkozik a perindítás előtti
egyezségi kísérletre ill. ha a közjegyző
elutasította az fmh kérelmet vagy
megszüntette az eljárást és ez után
indítanak pert;
103
103103
71. • → ilyenkor csatolni kell ezt a végzést;
• Ha az alperes írásbeli ellenkérelmét a
nélkül terjeszti elő, hogy nem
kifogásolta az fmh eljárás hiányát, nem
lehet hivatalból megszüntetni a pert;
• Ha:
- kjö. Nem a felhívásban szereplő bírásnak
küldi meg az aktanyomatot,
- A felperes az előkészítő iratot nem a
felhívásban szereplő bíróságnak küldi
meg,
→ áttétel nélkül meg kell küldeni a felhívás
szerinti bíróságnak;
104
104104
72. - az előkészítő irat akkor előterjesztett, ha a
felhívás szerinti bírósághoz megérkezik =>
tehát elkéshet!!!!
- Ha a felhívásban megjelölt bíróság
megállapítja hatásköre vagy illetékessége
hiányát, az eljárást megszünteti és átteszi az
ügyet;
- Ha felhívásban szereplő bíróság nem
állapítható meg (felperes nem csatolta azt,
kjö. nem küld aktanyomatot) → a bíróság az
előkészítő iratot visszautasítja fellebbezhető
végzéssel, de nincs hozzá kötve, ha utóbb
megállapíthatóvá válik a felhívásban
szereplő bíróság;
105
105105
73. - Ha a kjö. az Fmhtv. 36. §(5) bek. szerint
nem utasította el az ellentmondást → a
bíróság visszautasítja az ellentmondást
és a pert megszünteti, fellebbezhető
végzéssel, a kjö-t köti + a bíróság megküldi
a végzést a kjö.-nek, hogy az fmh.
jogerejével kapcsolatban intézkedjen;
- Ha a kjö. a hatáskörébe tartozó valamely
kérelmet nem bírált el (pl. igazolási
kérelem, kézbesítési vélelem megdöntése),
ami érinti a perré alakulás tényét, felhívja a
kjö.-t az elbírálásra és az eljárást
felfüggeszti; 106
106106
74. - A bíróság a határozatait akkor is az fmh-
ban, ellentmondásban, előkészítő iratban
megjelölt jogi képviselőnek kézbesíti, ha
képviseleti jogi nincs igazolva;
- A bíróság az eljárást hiánypótlás nélkül
megszünteti, ha:
- a felperes 15 napon belül nem vagy csak
részben teljesíti illeték fizetési
kötelezettségét,
- az előkészítő iratot nem terjeszti elő a
felhívás szerinti bíróságon,
- nem tünteti fel a kereset kötelező tartalmi
elemeit, nem csatolja kötelező mellékleteit;
107
107107