http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/ ONLINE jogi továbbképzést keresse honlapunkon! 2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat.

1. Az új Polgári perrendtartás
III.
2017. február 28.
Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea
PKKB csoportvezető
címzetes törvényszéki bíró
11

2. NEGYEDIK RÉSZ
BIZONYÍTÁS
I. A bizonyítás általános szabályai
II. A bizonyításfelvétel különös
szabályai
III. A tanúk
IV. A szakértő
V. Okiratok
VI. Szemle
VII. Előzetes bizonyítás
2
22

3. I.
A bizonyítás általános szabályai
1. Alapvető rendelkezések
• Megmarad a szabad mérlegelés a
tényállás megállapítása körében,
• Csak a bűncselekmény és a
közigazgatási tevékenység
jogszerűségében hozott közigazgatási
bírósági határozat köt,
• Bizonyítási kötelezettség marad,
• Hatályos 163. § (2) marad,
3
33

4. • Köztudomású és hivatalos tudomású
tényeket, törvényes vélelmeket hivatalból
veszi figyelembe, erről tájékoztatni kell a
feleket és van helye ellenbizonyításnak;
• Bizonyítása szükséghelyzet: új
intézmény: ha a fél valószínűsíti, hogy
- a bizonyítási indítványához
nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik és igazolja,
hogy ezek megszerzéséhez a szükséges
intézkedést megtette, 4
44

5. - a tényállítás bizonyítása számára nem
lehetséges, de az ellenérdekű féltől
elvárható az állított tények fenn nem
állásának a bizonyítása,
- a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű
fél neki felróhatóan hiúsította meg;
=> A szükséghelyzetben lévő fél által
bizonyítandó tényt a bíróság valónak
fogadhatja el, ha annak tekintetében
kételye nem merül fel;
5
55

6. • Szabad bizonyítási rendszer marad, kivéve
ha közrendbe ütközik,
• Meghatározza a jogsértő bizonyítási
eszközöket = új
- felsorolás,
- ha nyilvánvalóan jogsértő, hivatalból kell
figyelembe venni,
- ha nem, az ellenérdekű fél haladéktalanul
köteles bejelenteni, a pf. lezáró végzés
után csak akkor lehet, ha önhibáján kívül
később szerzett tudomást a jogsértő
mivoltáról + 15 napon belül bejelenti; 6
66

7. - kivételesen a jogsértő bizonyítási eszköz
is felhasználható: felsorolja mikor, bírói m
érlegeléstől függ;
• Felhasználható más eljárásban
beszerzett bizonyíték és a fél tényállítása
is, de ismertetni kell és a felek észrevételt
tehetnek rá,
- ha valamelyik fél azt állítja, hogy akadálya
van a felhasználhatóságnak, neki kell
bizonyítani, de ezt csak kérelemre
vizsgálja a bíróság,
7
77

8. • Közreműködők = mindazon személyek,
akik valamilyen releváns bizonyítékot
hordoznak, birtokolnak, vagy más módon
tudnak segítséget nyújtani a feleknek és a
bíróságnak a tényállás feltárásához
= tanú, kirendelt szakértő, okirat,
szemletárgy birtokosa, megkeresett
hatóság más személy = kötelesek
közreműködni a bizonyítás felvételében,
- egységesen sorolja fel a velük szemben
alkalmazható kényszerítő eszközöket,
8
88

9. • Bizonyítási indítvány: meg kell jelölni a
bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási
eszközt, módot, kötelező röviden
megindokolni azok bizonyításra való
alkalmasságát → ha nem felel meg, + ha
nem előlegezi felhívásra a szükséges
költségeket, a bíróság mellőzi az
indítványt;
• A bíróság nincs kötve az elrendelt
bizonyításhoz,
• Hivatalból csak akkor rendel el, ha törvény
megengedi; 9
99

10. II.
A bizonyításfelvétel különös szabályai
• Elektronikus hírközlő hálózatot igénybe
lehet venni a fél, beavatkozó, tanú,
szakértő meghallgatására a XLVII. fejezet
szerint;
• Kiküldött bíró:
- titkár is lehet,
- végzéssel kell elrendelni,
- meg kell idézni a feleket, jkv.-et kell
felvenni;
10
1010

11. • Megkeresett bíróság:
- végzéssel kell elrendelni,
- egyesbíró vagy titkár folytatja le,
- 15 napon belül teljesíti a megkeresést,
- jkv.-et kell felvenni;
11
1111

12. III.
A tanúk
• A tanúbizonyítási indítvány, az
adatvédelem, az idézés szabályai
változatlanok;
• A fél törvényes képviselőjét tanúként
meghallgatni nem lehet, kivéve ha a
képviselt természetes személynek van
perbeli cselekvőképessége = jogi
képviselőt meg lehet hallgatni tanúként !
12
1212

13. • Tanúzási képtelenség = védő + aki
titoktartás alóli felmentést nem kapott
minősített adatról; testi vagy szellemi
fogyatékosság kimaradt → 292. § (4) bek.
szabályozza, hogyan kell meghallgatni;
• Tanúvallomás megtagadásának szabályai
némi pontosítással fennmaradnak;
13
1313

14. I.
A szakértők
• Kell, ha:
- ha a jogvita kereteinek
meghatározásához kell a szakértelem →
már a perfelvételi szakban lehet,
- a perben jelentős tény megállapításához,
megítéléséhez kell a szakértelem →
érdemi tárgyalási szakban;
• Alkalmazható:
- a fél megbízása (magánszakértői vél.)
- kirendelés alapján; 14
1414

15. 1) Magánszakértői vélemény: nagyon új,
nagyon vitatott!!!!!!!!!!!!!
• A fél indítványozhatja, hogy megbízása
alapján eljáró szakértő véleményét
nyújthassa be → ha a bíróóság engedi,
határidőt szab rá;
• Ellenérdekű fél akkor kérheti, ha a
bizonyító fél indítványozta,
• Ha már van kirendelt szakértő vagy
más eljárásban kirendelt szakértő
alkalmazására került sor, nem lehet
magánszakértőt kérni ugyanarra a
szakkérdésre!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
15
1515

16. • Szabályozza a magánszakértő perbeli
jogait és kötelezettségeit: 303. §,
• A 304. § (5) bek. szövege arra utal, hogy
nem kell feltétlenül igazságügyi
szakértőnek lennie a
magánszakértőnek??????????? Az
indokolás szerint csak a szakértői
törvényben meghatározott igazságügyi
vagy eseti szakértő lehet???
• Jogszabály megtilthatja magánszakértő
alkalmazását,
16
1616

17. • A magánszakértő nem a bíróság
végzésben feltüntetett utasításai szerint,
hanem a fél megbízásának megfelelően, a
fél által szolgáltatott adatok alapján jár el;
• Új magánszakértőt csak akkor lehet
alkalmazni, ha az előzőt a bíróság kizárta,
vagy a megbízott igazságügyi szakértői
tevékenységet nem végezhet vagy a
szakkérdés megválaszolására nem
jogosult;
17
1717

18. 2) Más eljárásban kirendelt szakértő
alkalmazása
• A bizonyító fél indítványozhatja,
• A bíróság dönt, hogy helyt ad-e → vagy a
fél csatolja be, vagy a bíróság szerzi be,
• Nincs helye, ha már van kirendelt vagy
magánszakértő ugyanazon
szakkérdésben,
• A felek kérdezhetnek a szakértőtől;
18
1818

19. 3) Kirendelt szakértő
• Indítványra rendeli ki a bíróság a szakértőt,
ha:
- egyik bizonyító fél sem indítványozta
magán- vagy más eljárásban kirendelt
szakértő alkalmazását,
- valamennyi magánszakértői vélemény
aggályos,
- a más eljárásban kirendelt szakértő
véleményének aggályossága
kiküszöböléséhez, feltett kérdések
megválaszolásához szükséges →
ugyanazt a szakértőt;
19
1919

20. • Az indítványban meg kell fogalmaznia
szakértőhöz intézett határozott kérdéseket,
• A kirendelésig az ellenfél is indítványozhat
kérdésfeltevést;
• Főszabály a szakvélemény írásbeli
előterjesztése, kivétel a tárgyalásra idézés
(főleg perfelvételi szakban!);
• A szakértő a tárgyaláson, bizonyítás
felvételénél jelen lehet,
• A felekhez, közreműködőkhöz kérdéseket
indítványozhat,
20
2020

21. • A felek a szakvéleményre tehetnek fel
kérdéseket, vagy aggályos a
szakvélemény→ kiegészítő
szakvélemény;
• Ha aggályos és ezt nem lehet kiküszöbölni
→ indítványra új szakértő kirendelése;
• Ha további új szakértő kell → szakértői
testület kirendelése;
• Meghatározza a törvény, hogy mikor
aggályos a kirendelt szakértő és a
magánszakértő véleménye;
21
2121

22. • Ha a magánszakértői vélemény aggályos,
díja nem számítható fel,
• A kirendelt szakértő díját a bizonyító fél
előlegezi,
• Csak a kirendelt szakértő díja
csökkenthető késedelem esetén napi 1%-
al;
22
2222

23. V.
Okiratok
• Idegen nyelvű okirathoz legalább egyszerű
fordítás, hiteles csak akkor kell, ha a
fordítás helyessége, teljessége aggályos
→ ennek hiányában figyelmen kívül kell
hagyni;
• Más szervezetet iratok kiadására a
bíróság indítványra keres meg és csak
akkor, ha a fél közvetlenül nem kérheti a
kiadást;
23
2323

24. VI.
Szemle
• Ha a perben jelentős tény
megállapításához személy, tárgy, helyszín
vagy esemény közvetlen megvizsgálása,
megfigyelése szükséges;
• A helyszíni szemle nem nyilvános, ha
magánterületen tartják;
• Ha a szemlében érdekelt fél akadályozza
a lefolytatást → a szemlét
eredménytelennek nyilvánítja a bíróság;
24
2424

25. • Ha az ellenérdekelt fél akadályozza → a
bizonyítási szükséghelyzet szabályait kell
alkalmazni;
• A bíróság jegyzőkönyvet készít, a szemle
tárgyáról kép-, hangfelvételt, vázrajzot
készíthet, engedéllyel mintát vehet;
25
2525

26. VII.
Előzetes bizonyítás
• Az érdekelt fél kérelmére,
• A per megindítása előtt,
• vagy közben, a keresetlevél perfelvételre
alkalmasságától kezdődően, ha
- a bizonyítás később nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel
járna,
- a biz. előzetes lefolytatása a per
elkerülését ill. ésszerű időn belüli
befejezését segíti elő; 26
2626

27. - a bizonyítás előzetes lefolytatását
jogszabály megengedi;
• Illetékes a kérelmező lakóhelye szerinti
járásbíróság, vagy amelynek területén a
bizonyítás legcélszerűbben lefolytatható;
• Ha a per folyamatban van, kizárólag a
perbíróság illetékes;
• Csak bíróság által kirendelt szakértő
alkalmazható,
• Eredményét a perben bármelyik fél
felhasználhatja;
27
2727

28. ÖTÖDIK RÉSZ
HATÁROZATOK
I. Fajtái, tartalma
II. Kihirdetése, közlése
III. Kijavítása, kiigazítása, kiegészítése
IV. Joghatásai
28
2828

29. I.
A határozatok fajtái, tartalma
1) Fajtái
• A törvényben meghatározott esetekben
bírósági meghagyás,
• A per érdemében ítélet,
• Minden más kérdésben végzés;
2) Az ítélet teljessége és fajtái
• Ki kell merítenie minden kérelmet,
29
2929

30. • Látszólagos keresethalmazat esetén is
lehet részítélet– ez nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!!
Fogja befolyásolni a hatáskört? NEM.
Ebben az esetben a tárgyalást csak a
részítélet jogerőre emelkedése után lehet
folytatni;
• Közbenső ítélet is van – csak jogerő után
folytatható;
• Itt helyezi el a kiegészítő ítélet lehetőségét
is;
30
3030

31. • Az érdemi döntés korlátja változatlan
(Pp.2015.§),
• Hivatalból ki kell mondani ezután is a
korlátozott anyagi jogi felelősséget
(Pp.216.§),
• VAN JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG!!!
- AZ ÉRDEMI DÖN TÉS NEM
TERJEDHET KI OLYAN JOGRA,
AMELYET A FÉL A PERBEN NEM
ÁLLÍTOTT ( nem lehet a jogállítástól
eltérni, akkor sem, ha a perben állított és
bizonyított tények az eltérő jogot
megalapoznák) 31
3131

32. • A teljesítési határidő szabályai változatlanok;
• Részletesebben szabályozza az ítélet
tagolását, de nincs benne újdonság, u.a.
mint a gyakorlat;
• A rövidített ítélet lehetősége és tartalma nem
változik;
3) A bírósági meghagyás tartalma
• Ugyanaz, mint a hatályos szabály, csak ide
emeli be, nem a BMH szabályaihoz;
4) A végzés tartalma
• A szabályozás nem változik;
32
3232

33. II.
A határozatok kihirdetése, közlése
• A kihirdetés szabályai nem változnak,
• Határozathirdetést 30 napra lehet
elhalasztani;
• Ha az ítélethirdetésen valamennyi fél jelen
van, kötelező nyilatkozni mindenkinek,
hogy hozzájárul-e a rövidített ítéleti
indokoláshoz;
• Az ítéletet változatlanul kihirdetéssel és
kézbesítéssel is közölni kell;
33
3333

34. III.
Kijavítás, kiigazítás, kiegészítés
1) Kijavítás
• Ugyanazok a szabályok,
• Fellebbezni akkor lehet, ha a rendelkező
részre vonatkozik, vagy az arra
vonatkozó kérelmet utasítja el a
határozat;
2) Kiigazítás
- Ha fellebbezéssel nem támadható, vagy
- Felülvizsgálatból kizárt ítélet 34
3434

35. - Indokolása homályos vagy
ellentmondásos,
- A fél kérelmére,
- A bíróság kiigazítja,
- Az ítélet közlésétől 15 napon belül lehet
kérni,
- Határozott kérelem: milyen okból,
mennyiben van helye;
- Visszautasítja a bíróság, ha elkésett, vagy
nincs helye,
- Egyebekben a kijavítás szabályait kell
alkalmazni; 35
3535

36. 3) Kiegészítés
• A szabályozás lényege marad, kisebb
pontosításokkal,
• Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított
5 év elteltével nincs helye;
• BMH-t is lehet, kiegészítő bírósági
meghagyással,
• Végzést végzéssel lehet;
36
3636

37. IV.
A határozatok joghatásai
• Főszabály: törvény eltérő rendelkezése
hiányában kötve van a bíróság saját
határozatához abban a perben, amelyben
azt hozta,
• Kivétel: pervezetésre vonatkozó, egyoldalú
kérelmet vissza- vagy elutasító végzéshez
nincs kötve;
• Ha a bíróság határidőhöz kötött perbeli
cselekményt utasít el, a végzést csak a
jogerő előtt változtathatja meg; 37
3737

38. • Kimarad a fellebbezés jogáról való
előzetes lemondás intézménye;
• A jogerőre emelkedést ugyanúgy
szabályozza;
• Az anyagi jogerőhatást kiterjeszti a
beszámítás tárgyában hozott érdemi
döntésre is;
• Az utóper és az előzetes végrehajthatóság
szabályozása nem változik;
38

39. HATODIK RÉSZ
PERORVOSLATOK
I. Fellebbezés
II. Perújítás
III. Felülvizsgálat
39
3939

40. I.
Fellebbezés
1) Általános szabályok
• Első fokú bíróság ítélete ellen,
• Az első fokú bíróság végzése ellen, ha a
Pp. külön megengedi (ha nem engedi, de
indokolási kötelezettséget ír elő, az ítélet
elleni fellebbezésben támadható),
• A másodfokú bíróság olyan végzése
ellen, amely első fokon is fellebbezhető,
• A másodfokú bíróság fellebbezést,
csatlakozó fellebbezést visszautasító
végzése ellen;
40
4040

41. • Hiánypótlási határidő nem hosszabbítható
meg!!!!!!!!!!!!!!
• Részjogerőt első és másodfokú bíróság is
megállapíthat;
• Vissza lehet vonni a fellebbezést és újból
előterjeszteni már nem lehet;
41
4141

42. 2) A másodfokú bíróság felülvizsgálati
jogköre ítélet elleni fellebbezésnél
• Felülbírálhatja a az első fokú ítélet
anyagi jognak való megfelelőségét:
- a bizonyítás eredményét okszerűtlennek
minősítheti → a tényállást módosíthatja,
kiegészítheti,
- a fél által az első- vagy másodfokú
eljárásban hivatkozott tény
megállapítására bizonyítást folytathat le →
tényállást módosíthatja, kiegészítheti;
42
4242

43. - a megállapított tényekből eltérő jogi
következtetést vonhat le,
- a megállapított tényeket másként
minősítheti,
- jogszabálysértés megállapítása nélkül is
felülmérlegelheti az anyagi jogszabályok
szerinti mérlegelési jogkörben hozott
döntést,
- határozhat olyan kérdésben, amiben az
első fokú bíróság nem tárgyalt és nem
határozott;
43
4343

44. - az ítélet ill. eljárás anyagi pervezetéssel
összefüggő részét csak az anyagi jogi
felülbírálat részeként vizsgálhatja és
minősítheti + egyúttal elvégzi a saját
anyagi jogi álláspontja szerinti helyes
anyagi jogi pervezetést:
- lehetőséget biztosít perfelvételi ill.
szakértői bizonyítással kapcsolatos
nyilatkozat előterjesztésére,
- ezekhez kapcsolódóan bizonyítást
folytathat,
44
4444

45. - a felek tudomására hoz hivatalból észlelt
tényt,
- a felektől és az első fokú bíróságtól is
eltérő jogértelmezését,
- a kérelemtől jogszabály alapján való
eltérés szükségességét,
- lehetőséget biztosít e körben
nyilatkozattételre,
- bizonyítást folytathat,
→ ha a fél nem nyilatkozik vagy a
nyilatkozata és a bizonyítás alapján
orvosolható az első fokú hiba → 45
4545

46. → érdemben dönt a másodfok a
rendelkezésre álló adatok alapján,
→ ha érdemben nem lehet dönteni, hatályon
kívül helyezi az ítéletet;
46
4646

47. • A felülbírálati jogkör korlátai:
- Főszabály a jogszabálysértések kérelemre
való figyelembe vétele, annak korlátai
között (kivéve a kötelező hatályon kívül
helyezési okok),
- Ha nem hivatkozott eljárási szabálysértést
észlel → a felek tudomására hozza a
következményekre való figyelmeztetés
mellett → a fél kérelmére veszi
figyelembe!!!
- Ugyanígy jár el, ha észleli, hogy az anyagi
jogi pervezetés nem volt megfelelő, 47
4747

48. 3) A fellebbezés tartalma
- A beadványra vonatkozó alaki kellékek
szükségesek,
- Meg kell jelölni a támadott ítélt számát és
annak támadott rendelkezését,
- Határozott fellebbezési kérelmet,
- A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért
felülbírálati jogkört, indokolással,
- Az anyagi vagy eljárásjogi
jogszabálysértést, § megjelölésével;
- Csak hatályon kívül helyezést kérni
(megváltoztatás nélkül) a 379-381.§ - ban
megjelölt okból lehet;
48
4848

49. 4) Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó
fellebbezés
- A szabályozás nem változik,
- Ha a fellebbezés csak hatályon kívül
helyezésre irányul, a csatlakozó
fellebbezésben nem lehet megváltoztatást
kérni;
- 15 napon belül, írásban lehet
előterjeszteni, kérelemre, kivételesen,
legfeljebb 15 nappal hosszabbítható;
49
4949

50. 5) Kereset- és ellenkérelem változtatás,
utólagos bizonyítás
• Főszabály, hogy nem lehet megváltoztatni
és nincs utólagos bizonyítás, de
• Tényállítás megváltoztatható, ha önhibáján
kívül a berekesztés után tudta meg vagy
akkor következett be, ha rá nézve
kedvezőbb döntést eredményezett volna,
• Új bizonyítási indítványt, új bizonyítékot
akkor lehet, ha önhibáján kívül a
berekesztést követően jutott tudomására
vagy keletkezett,
50
5050

51. • A másodfokú bíróság közöl hivatalból
észlelt tényt vagy eltérő jogértelmezést →
ezzel összefüggő kereset- ill. ellenkérelem
változtatás, utólagos bizonyítás
lehetséges,
• Ha ugyanezeket az első fokú bíróság
előzetesen nem közölte, ugyanezek a jogai
vannak a félnek;
• Ha megengedett vagy engedélyezett
kereset- ill. ellenkérelem változtatás van, a
fellebbezést ill. a csatlakozó fellebbezést a
szükséges körben meg lehet változtatni; 51
5151

52. • A másodfokú eljárásban beszámítás
csak akkor terjeszthető elő
- a másodfokú határozat meghozataláig,
- tárgyalás esetén berekesztésig,
- ha azt az ellenfél elismeri, vagy
- más perben hozott jogerős ítéleten
alapul;
52
5252

53. 6) A fellebbezés tárgyaláson kívüli
elbírálása
• Ez a főszabály,
• Tárgyaláson bírálja el, ha:
- a felek bármelyike kérte (fellebbezésben
ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől
számított 15 napon belül), nem lehet kérni
járulékos kérdések és az indokolás
fellebbezése esetén;
- a bíróság azt indokoltnak tartja,
- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást
kell lefolytatni; 53
5353