http://systemmedia.hu/rendezvenyek/az-uj-polgari-perrendtartasi-torveny-online-jogi-kepzes/ ONLINE jogi továbbképzést keresse honlapunkon! 2018. január 1-jével hatályba lép a Polgári perrendtartásról szóló új törvény, komoly erőpróba elé állítva a jogalkalmazásban résztvevőket. A három részből álló (több mint 15 óra időtartamú) előadássorozatunk segítséget nyújt, hogy még a hatályba lépés előtt megismerhessük a törvény megalkotásához vezető új koncepciót, a hatékony és gyors eljárás célját megvalósítani szándékozó új intézményeket, szabályokat.

1. 7) A másodfokú eljárásban hozott
határozatok
Hatályon kívül helyezés:
• ha az eljárást akár hivatalból, akár
kérelemre megszünteti → kötelező
hatályon kívül helyezés;
b) - az első fokú bíróság nem volt
szabályszerűen megalakítva,
- kizárt bíró vett részt az
ítélethozatalban,
- orvosolhatatlan formai
hiányosságok, amely miatt
felülbírálhatatlan
54
5454

2. → kötelező hat.kiv + új eljárásra, új
határozat hozatalára utasít;
c) mérlegelhető, eljárási szabálysértés
miatt
- ha szükséges az első fokú eljárás
megismétlése, kiegészítése,
- lényeges eljárási szabálysértés miatt,
- ami kihatott az érdemi döntésre, és
- annak orvoslása a másodfokú eljárásban
nem lehetséges vagy nem ésszerű;
- csak a felek kérelmére, annak korlátai
között!!! 55
5555

3. → figyelmeztetni kell a feleket, ha a
bíróság észleli, de csak akkor vehető
figyelembe, ha a felek ezt kérik;
A nagy terjedelmű bizonyítás
szükségessége nem hatályon kívül
helyezési ok!
56
5656

4. Helybenhagyás:
a) Csak hatályon kívül helyezést kért a
fél és ez nem alapos;
b) Ha érdemben helyes az első fokú
döntés;
Megváltoztatás:
a) Ha érdemben nem helyes, egészben
vagy részben;
- Ilyenkor a felülbírálati jogkör korlátai között
dönt olyan kérelmekről is, melyeket az
első fokú bíróság nem tárgyalt ill. amiről
nem határozott; 57
5757

5. - részítéletet, közbenső ítéletet is hozhat;
- másodfokon kötött egyezséget
jóváhagyhat → meg kell állapítani, hogy
az első fokú ítélet hatályát veszti;
- szünetelés folytán megszűnik a per →
meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet
fellebbezéssel támadott részei hatályukat
vesztik;
58
5858

6. II.
Perújítás
1) A perújítási eljárás során a bíróság az
alapperre vonatkozó szabályok szerint
jár el:
- törvényszéki eljárás,
- járásbírósági eljárás,
- fmh elleni perújítás esetén a fmh-s
eljárással összefüggő szabályok szerint
kell eljárni;
2) Jogerős ítélet és ítélet hatályú
határozatok ellen lehet perújítani; 59
5959

7. 3) Perújítási okok
• Megmaradnak az eddigi okok:
- új tény, bizonyíték + kedvezőbb határozat,
- bűncselekmény miatt törvény ellenére lett
pervesztes,
- res iudicata,
- Hirdetményi kézbesítés szabályainak
megsértése,
• + új ok: az EJEB megállapította a
jogsértést, de a fél elégtételt nem kapott
vagy a sérelem kártalanítással nem
orvosolható => 60
6060

8. =>az ügy újbóli megvizsgálása, az eljárás
újbóli megnyitása a leghatékonyabb
eszköz az eredeti állapot helyreállításához;
4) A perújítás megengedhetősége
• „új” tény, bizonyíték esetében ha önhibáján
kívül nem tudta érvényesíteni, különösen
azt ellenmondás, fellebbezés, csatlakozó
fellebbezés keretében előadni;
• A bűncselekmény elkövetését jogerős bírói
ítélet megállapítja;
• Csak a hirdetménnyel érintett fél;
• Lakáskiürítés, lakásbérlet felmondásának
érvényessége esetén nincs helye;
61
6161

9. 5) A perújítás előterjesztése
• Változatlanul a szubjektív határidő 6
hónap, az objektív 5 év – jogerőtől
számítva;
• Az EJEB ítélete esetén annak átvételétől
számított 60 napon belül lehet benyújtani
→ nem mondja, hogy jogvesztő, tehát van
helye igazolási kérelemnek;
• Sikeres alkotmányjogi panasz esetén a
Kúria határozata alapján van helye: külön
szabályok a XXX. fejezetben =>=>=>
62
6262

10. a) - ha az AB anyagi jogi jogszabályt vagy
rendelkezést semmisített meg és az
ügyben kizárólag per vagy nemperes
eljárás van folyamatban,
- értesíti a panasz indítványozóját, hogy
30 napon belül perújítási kérelmet
terjeszthet elő a perben eljárt első fokú
bíróságnál,
- a Kúriától ezt az eljárást az AB
határozat kézbesítésétől számított 30
napon belül lehet kérni;
63
6363

11. b) - ha az AB eljárási jogszabályt vagy
rendelkezést semmisített meg,
- megállapítja az eljárási jog
gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási
szabályok megfelelő alkalmazásával, és
- szükség esetén az eljárás azon
szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el
– az azt befejező határozat hatályon kívül
helyezésével -, amelynek kimenetelére az
alaptörvény-ellenes jogszabály
alkalmazása hatással lehetett;
- az indítványozó 30 napon belüli
kérelmére jár el; 64
6464

12. c) – ha az AB a bíróság határozatát
megsemmisítette,
- az első vagy a másodfokú bíróságot új
eljárás lefolytatására és új határozat
meghozatalára utasítja, vagy a
felülvizsgálati kérelem tárgyában új
határozatot hoz;
- hivatalból jár el nemperes eljárásban;
65
6565

13. d) – ha az AB a bírósági határozaton túl a
bíróság által felülvizsgált más hatóság
határozatát is megsemmisítette,
- az azt hozó hatóságot értesíti az AB
határozat megküldésével a szükséges
intézkedés megtétele érdekében,
- erről a panasz indítványozóját is
tájékoztatja,
- hivatalból jár el nemperes eljárásban;
66
6666

14. 6) Eljárási szabályok perújítás esetén
• Visszautasítja a bíróság tk., ha:
- öt éven túli,
- olyan határozattal szemben terjesztették
elő, amely ellen nincs helye,
- hiánypótlást nem teljesítette a fél;
• Azzal küldi meg a feleknek, hogy 15 napon
belül írásban tegyenek észrevételeket →
nincs szankciója;
• Megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is
dönthet, ha szükségtelennek tartja a
perújítási perfelvételi tárgyalás tartását; 67
6767

15. • De perújítási perfelvételi tárgyalást is
kitűzhet, ha tk. nem döntött a
megengedhetőségről;
• A felek megjelenése kötelező → ha a
perújító mulaszt → fellebbezhető
végzéssel visszautasítja a perújítási
kérelmet;
• Végzéssel kell dönteni a
megengedhetőségről – fellebbezhető →
meg kell várni a jogerőt, csak akkor
folytatható;
• ; 68
6868

16. • Ha jogerős a megengedő végzés, folytatja
a perfelvételi tárgyalást vagy lezárja
perfelvételt és nyomban érdemi tárgyalást
tart;
• A végrehajtás felfüggesztési lehetősége
változatlan – hivatalból is lehet, de meg kell
hallgatni a feleket; nincs hozzá kötve;
• A pert a perújítási kérelem korlátai között
érdemben újra kell tárgyalni;
• A keresetváltoztatásra a másodfokú
eljárásban irányadó szabályokat kell
alkalmazni;
• A döntés ugyanúgy alakul, mint most;
69
6969

17. III.
Felülvizsgálat
• A Kúria a fellebbezésre vonatkozó
szabályok alkalmazásával jár el → nem
különül perfelvételi és érdemi szakra;
• Ha olyan végzést hoz, ami ellen az első
fokon fellebbezésnek lenne helye, vagy a
felülvizsgálati kérelmet visszautasítja,
tanácsban kell eljárnia és indokolnia kell;
• A támadható határozatok köre nem
változik;
70
7070

18. • A kizárt határozatok köre változik:
- marad a Pp. 271. § (1) bek. a)-e) pontja;
- a 271.§ (1) bek. f)-g), i) az adott
különleges eljáráshoz kerül;
- 271. § (1) bek. j)-k) pont kimarad –
valószínűleg a külön közig. Pp miatt;
- 271. § (3)-(4) bek. marad;
- vagyonjogi perben felemeli az értékhatárt
5 millióra, de itt kimarad az ingatlan
tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra,
ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő
és az összes megállapítási per → DE!!! 71
7171

19. → ha vagyonjogi ügyben nincs helye,
kivételesen a Kúria engedélyezheti 409.
§ eseteiben;
• 45 napon belül lehet előterjeszteni az
engedélyezés iránti kérelmet a
felülvizsgálati kérelemmel együtt!!!
• Tartalmát részletesen szabályozza,
• Visszautasítja ha ezeknek nem felel meg;
• Ha érdemi elbírálásra alkalmas:
- háromtagú tanácsban,
- tárgyaláson kívül dönt az engedélye-
zésről vagy annak megtagadásáról; 72
7272

20. „Normál” felülvizsgálat eljárási szabályai
• 45 napon belül lehet előterjeszteni,
• Meghatározza a tartalmi elemeit,
• Nincs helye kereset- és ellenkérelem
változtatásnak, utólagos bizonyításnak és
beszámítás előterjesztésének;
• Nem lehet megváltoztatni,
• Vissza lehet vonni a Kúria határozatának
meghozataláig, ill. a tárgyalás
berekesztéséig;
• Hiánypótlásnak nincs helye;
73
7373

21. • A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem
benyújtásáról az első fokú bíróság
értesíti az ingatlanügyi hatóságot (eddig a
Kúria tette);
• Újraszabályozza a visszautasítás eseteit
415.§;
• Egyebekben a szabályozás változatlan;
74
7474

22. HETEDIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK
I. Személyi állapotot érintő perek
a) Gondnoksági perek
b) Házassági perek
c) Származási perek
d) Szülői felügyelettel kapcsolatos
perek
e) Örökbefogadás felbontása per
II. Kiskorú gyermek tartása iránti per
III. Személyiségi jogok érvényesítése
iránti perek
75
7575

23. IV. Munkaügyi perek
V. Végrehajtási perek
VI. Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának megváltoztatása iránt
indított per
VII. Kollektív igényérvényesítéssel
kapcsolatos perek
VIII. Társult per
IX. Nemzetközi polgári eljárásjogi
szabályok
X. Az elektronikus technológiák és
eszközös alkalmazása 76
7676

24. I.
Személyi állapotot érintő perek
• Felsorolja ezek körét,
• Közös szabályokat állapít meg a
perindítás, a perfelvétel, az elállás, a
bizonyítás és az ideiglenes intézkedés
körében;
• A perben nincs helye:
- válaszirat és viszontválasz
benyújtásának,
- a keresethez való csatlakozásnak,
77
7777

25. - beavatkozásnak (kivételekkel),
- bírósági meghagyás kibocsátásának,
- a perfelvételi tárgyalás mellőzésének
(197-198.§ esetében, amikor a bíróság
mérlegeli, hogy kitűz-e vagy sem
perfelvételi tárgyalást);
• A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes
megjelenése kötelező, kötelező őket
személyesen meghallgatni
→ ha a felperes nem jelenik meg
személyesen, a bíróság az eljárást
megszünteti, 78
7878

26. → ha az alperes nem jelenik meg
személyesen, a felperes kérelmére meg
kell tartani, ha nem kéri megszünteti a
pert;
• A keresettől az eljárás bármely
szakaszában el lehet állni alperesi
hozzájárulás nélkül,
• Hivatalból is el lehet rendelni bizonyítást,
• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedést
hozni;
79
7979

27. a) Gondnoksági perek
• Kimarad a PKKB szükségképpeni
illetékessége;
• Bekerül a huzamosabb idejű,
életvitelszerű tartózkodási hely (pl.
rokonok ápolják),
• A keresetlevélre további tartalmi
elemeket határoz meg, pl. ha részleges
gondnokság alá helyezést kérnek,
legalább egy ügycsoportot meg kell
jelölni, amiben korlátozni kérik;
80
8080

28. • Ha gyámhatóság a felperes vagy
szakorvosi véleményt vagy azt a
szakorvosi nyilatkozatot kell csatolni, hogy
az alperes nem jelent meg a vizsgálaton
+ környezettanulmányról jegyzőkönyvet,
+ alperes meghallgatásáról készült
jegyzőkönyvet [149/1997 (IX.10.) Korm.
rend.];
• Ha az alperes nem jelenik meg a szakértői
vizsgálaton, elő lehet vezetni;
• Az ítéletben dönteni kell hivatalból az
előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől,
ha annak nincs törvényi akadálya;
81
8181

29. • Ptk. 2:41.§ = előzetes jognyilatkozat
felülvizsgálatára irányuló per önállóan van
szabályozva: ha a körülmények a
gondnokság alá helyezése után úgy
változnak meg, hogy az előzetes
jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a
gondnokolt érdekével ellentétes lenne = az
ügy összes körülményének mérlegelésével
fogja a bíróság megállapítani → mivel
ítélettel rendelte a bíróság alkalmazni,
csak peres eljárásban lehet felülvizsgálni,
részben vagy egészben mellőzni, mert
bizonyítást is igényel; 82
8282

30. b) Házassági perek
• Bontó keresettel össze lehet kapcsolni:
- H. érvénytelenítése,
- Gyermek származására, tartására, szülői
felügyelet rendezésére, kapcsolattartásra,
gyermek harmadik személynél
elhelyezésére,
- Házastársi tartásra,
- Közös lakás használatának rendezésére,
- Névviseléstől eltiltásra vonatkozó
keresetet;
83
8383

31. • Házastársak vagyoni viszonyaival
összefüggő kereset h.perrel nem
kapcsolható össze – kivéve a házastársi
tartás és közös lakás használatának
rendezése iránti keresetet [Ptk. 4:181.§
(1)bek., 4:21.§ (2)-(3) bek.]
Indokok:
- Megváltozott a Ptk. szabályozása: a
vagyonban nem kell a feleknek
megállapodniuk a bontáshoz,
- Megfontolásra készteti a feleket a bontás
kérdésében,
84
8484

32. - A vagyonközösség megszüntetési perek
bonyolult, összetett ismeretet igényelnek
→ 30 millió felett tartozzon törvényszékre,
- Leginkább elhúzódó perek,
- Más lehet a felek összetétele
(jelzálogjogosult, haszonélvező stb.)
- Percezúra után nem lehet módosítani a
vagyonleltárt, új bizonyítási indítványt
tenni,
- Nincs hivatalbóliság, mint a köteléki
perben,
- Nem húzható a köteléki eljárás,
nyomásgyakorlás a másik félre;
85
8585

33. • Házassági életközösség fennállása
időtartamának megállapítása:
- h.vagyonjogi per bírósága állapítja meg, ha
nincs házassági per folyamatban, akár
közbenső ítélettel,
- Ha mindkettő folyamatban van, a h.per
bírósága állapítja meg,
- Ha vitás az életközösség fennállásának
időtartama, h.vagyonjogi pert fel lehet
függeszteni a h.per jogerős befejezésére →
mivel ítélet rendelkező része állapítja meg,
köti más perben is a bíróságot pl.
igényperben); 86
8686

34. - A keresetlevél tartalmára és mellékleteire
többletszabályt ír elő,
- Különösen a perfelvételi tárgyaláson kell
megkísérelni a felek békítését → ha
eredményes, hivatalból megszünteti az
eljárást;
- Az érdemi tárgyalást a percezúra után
akkor lehet azonnal megtartani, ha nincs
közös kk. gyerek, ill nem lehet
személyesen meghallgatni a felet,
egyébként halasztani kell;
- Ha az érdemi tárgyalást a felperes
mulasztja el → hivatalból megszüntetés; 87
8787

35. • Az elmulasztott határnaptól 15 napon belül
van igazolás – de itt jogvesztő határidő!!!
• Bontóperben szünetelni közös kérelemre
több mint háromszor is lehet;
• A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó
ítélet ellen e kérdésekben nincs helye
perújításnak és felülvizsgálatnak sem;
88
8888

36. c) Származási perek
• Apaság megállapítása, apaság
vélelmének megdöntése, anyaság
megállapítása;
• Mögöttes anyagi joga a Ptk. 4:98-4:118.§;
• A Ptk rögzíti a perindításra jogosultakat és
a lehetséges alperesek;
• A Csjt korábbi szabályaival ellentétben az
anya peres fél lehet, gyermekét a perben
képviselheti is → elkerülhető az eseti
gyám kirendelése;
89
8989

37. • A kiskorú gyermek a gyámhatóság
engedélyével az anya pertársaként is
eljárhat; csak akkor kell eseti gyám, ha a
gyermek és az apa az alperes, csak az
anya a felperes;
• Ha az anya nem kíván önállóan apasági
pert indítani, be is avatkozhat a perbe →
ennek lehetőségről az anyát a keresetlevél
megküldésével értesíteni kell;
• Ha az alperes már nem él vagy ismeretlen
helyen van, a pert a bíróság által kirendelt
ügygondnok ellen kell megindítani → 90
9090

38. → indokolt biztosítani az elhunyt egyenes
ági rokonainak a beavatkozás lehetőségét
(pl. öröklés miatt);
• Ha az alperes a per során hal meg, a
bíróság rendel ki ügygondnokot, ellene
folytatódik és értesíteni kell az egyenesági
rokonokat a beavatkozás lehetőségéről;
• Változatlan, hogy a kiskorú gyermek
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani;
91
9191

39. • Szabályozza az eljárást, ha az alperes a
per során a gyermeket teljes hatályú
nyilatkozattal magáénak ismeri el;
• Az apaság megdöntésére irányuló
nemperes eljárás a Pp-ből kimarad,
valószínűleg külön kódexbe kerül; a
gyakorlat igazolta, jogalkotói szándék a
fenntartása;
92
9292

40. • Ptk. 4:115.§: ha az anya személye nem
állapítható meg 8nem tudni, hogy ki
szülte), a gyermek, halála esetén
leszármazója kérheti annak
megállapítását, hogy az anya az általa
megjelölt személy;
• Az anyaság megállapítását az is kérheti,
aki azt állítja, hogy ő az anya;
• Ha a gyermek reprodukciós eljárásból
származott, nem indíthat ilyen pert az
a nő, aki az eljárás lefolytatásához
ivarsejtet vagy embriót adományozott;93
9393

41. • Negatív megállapítási per: Ptk. 4:116.§: a
gyermek, halála után leszármazója vagy a
vér szerinti anya kérheti annak
megállapítását, hogy a születési
anyakönyvbe bejegyzett személy nem az,
aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy
az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés
közigazgatási úton nem orvosolható;
94
9494

42. d) Szülői felügyelettel kapcsolatos perek
• A szülői felügyelet gyakorlásának
rendezése, a gyermek harmadik
személynél elhelyezése, a szülői
felügyelet megszüntetése ill.
visszaállítása;
• Mögöttes anyagi jog: Ptk. 4:167-171.§,
4:190-193.§;
95
9595

43. • A szülői felügyelet megszüntetése és
visszaállítása iránti per nem soron kívüli
már, nem kell 8 napra kitűzni – fenntartja a
hivatalbóli ideiglenes intézkedés
lehetőségét a gyermek súlyos
veszélyeztetése esetén;
96
9696

44. e) Örökbefogadás felbontása iránti per
• Új, személyi állapotot érint, ezért indokolt
szabályozni,
• Anyagi jogi háttere: Ptk.4:139-144.§,
• A személyállapoti perek általános
szabályai vonatkoznak rá;
97
9797

45. II.
Kiskorú gyermek tartása iránti perek
• A kiskorú gyermekkel szemben fennálló
tartási kötelezettség megállapítása,
megváltoztatása, megszüntetése;
• Kiskorú gyermeken e fejezet
alkalmazásában azt a tartásra jogosult
nagykorú gyermeket is érteni kell –
legfeljebb 20. életévének betöltéséig -, aki
középiskolai tanulmányokat folytat;
• Nem személyállapoti per, azok közös
szabályai nem irányadóak; 98
9898

46. • Ha a felek között házassági per van
folyamatban, kizárólag annak bírósága
előtt indítható a szülők közös kiskorú
gyermekének tartása iránti per;
• Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedéssel
rendelkezni tartás megállapításáról;
99
9999

47. III.
Egyes személyiségi jogok érvényesítése
iránt indított perek
a) sajtó-helyreigazítás iránt indított per,
b) A képmáshoz és a hangfelvételhez való
jog érvényesítése,
c) Közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jog érvényesítése iránt
indított per;
100
100100

48. a) Sajtóper
• Fenntartja a kötelező előzetes eljárást →
perindítási feltétel, visszautasítással jár,
• Az előzetes eljárásra a határidő 30 nap
marad, de jogvesztő!
• A sajtószerv nem vagy nem a kérelemnek
megfelelően teljesíti→ a közlési
kötelezettség utolsó napjától számított 15
napon belül lehet pert indítani – van helye
igazolásnak;
• Meghatározza a keresetlevél
többlettartalmát és a csatolandó
mellékleteket;
101
101101

49. • Annak a törvényszéknek van hatásköre és
kizárólagos illetékessége, melynek
területén az alperes székhelye van;
• Szintén osztott perszerkezet,
• Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas,
perfelvételi tárgyalást 15 napra kell kitűzni
(nem nyolc), a tárgyalási időköz 3 nap;
• A feleket arra kell felhívni, hogy a
tárgyalásra hozzák magukkal az okiratokat
és bizonyítási eszközöket;
102
102102

50. • Az alperes szóban is előadhatja
ellenkérelmét, de a tárgyalás előtt 3
nappal írásban is, ha ajánlott postai
elsőbbségi küldeményként megküldi a
felperesnek is és ennek tényét igazolja →
ha nem így jár el, hatálytalan;
• Ha a pf. tárgyalást alperes elmulasztja és
írásbeli védekezése sincs = nem vitatott a
kereset → pf. lezárását követően ítéleti
marasztalás;
• Pf. lezárását követően nyomban érdemi
tárgyalást kell tartani; 103
103103

51. • 15 napra elhalasztható a törvényben
meghatározott esetekben;
• Ha a folytatólagos tárgyalást valamennyi
fél elmulasztja vagy a nem mulasztó fél
nem kéri megtartását és a mulasztó nem
kérte távollétében megtartani (?) →
hivatalból meg kell szüntetni
(szünetelésnek nincs helye);
• A másodfok 15 napon belül bírálja el a
fellebbezést, a Kúria 60 napon b elül a
felülvizsgálati kérelmet;
104
104104

52. b) Képmáshoz és hangfelvételhez való jog
érvényesítése
• A kötelező megelőző eljárásra a 30 napos
határidő jogvesztő → visszautasítási ok,
• 3 hónap után nincs helye (az eddigi 6
hónap helyett),
• A keresetlevelet 15 napon belül kell
benyújtani, van helye igazolásnak;
• Meghatározza a keresetlevél kötelező
tartalmi elemit és mellékleteit;
• Egyebekben az eljárásra a sajtóper
szabályait kell alkalmazni; 105
105105

53. c) Közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jogi per
• Mögöttes anyagi jog Ptk. 2:54.§
• Törvényszéki hatáskör, alperes belföldi
lakóhelye, székhelye szerinti illetékesség –
ezek hiányában a Fővárosi Törvényszék;
• Nincs helye viszontkeresetnek,
beavatkozásnak;
• Elég nyilatkozni a keresetlevélben, hogy a
jogsérelemmel érintett közösséghez
tartozik, erre bizonyítás felvétele nem
szükséges;
106
106106

54. IV.
Munkaügyi per
• Felsorolja, hogy milyen jogviszonyokból
származó pert kell munkaügyi pernek
tekinteni → egyszerűbb, egyértelműbb,
világos;
• Anyagi jogi alap a 2012. évi I. tv. (Mt);
• Tisztán pénzkövetelést lehet fmh útján is;
• A közigazgatási perek kikerülnek a külön
Pp-re tekintettel;
107
107107

55. • Munkaügyi per a felszámolás kezdő
időpontjától az fa. munkáltató elleni, a
felszámoló által vitatott, a felszámolás
körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos
munkajogi igényen alapuló
pénzkövetelés → nem nemperes
eljárásra, hanem perre tartozik és nem a
felszámoló, hanem perbíróság hatásköre,
mert sokszor a pénzkövetelés alapjául
szolgáló anyagi jog is vitás;
• Pertárgyértéket itt szabályozza,
• Nem kötelező a jogi képviselet, 108
108108

56. • Saját tagjának munkaügyi perében
meghatalmazottként eljárhat a
munkavállalói érdekképviseleti
szervezet;
• Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek
megjelentek, a felek megegyezésére
irányuló egyeztetéssel kell kezdeni;
• Speciális, a munkáltató terhelő bizonyítási
terhet mond ki;
• Speciális szabályok a perújításra és a
felülvizsgálatra,
109
109109

57. V.
Végrehajtási perek
1) Végrehajtás megszüntetése,
korlátozása
• Előzetes eljárás: akkor lehet pert
indítani, ha a vh megszüntetésére és
korlátozására a perben hivatkozott
okból a Vht szerint a bírósági
végrehajtási eljárásban nincs
lehetőség → 176. § (1) bek. c) pontban
visszautasítási ok!!!
110
110110

58. • Fenntartja a vh lappal és a vh záradékkal
elrendelt végrehajtások megszüntetési okai
kettősségét;
• Megszűnik a jelenlegi 369.§ a) pont – a
követelés érvényesen nem jött létre → a
Vht-ban szabályozott, záradékolható
követelések mindegyikének van saját
jogorvoslati módja = sérti a
fegyveregyenlőséget a „második” esély;
• Ugyanakkor pl. érvénytelenségi perben
+ eredményes perlés alapján Vht 56. §
alkalmazható!!!! 111
111111

59. • A követelés megszűnésének esetei közül
kiemeli külön a követelés elévülését;
• Kizárólagos illetékesség és hatáskör
marad,
• Kötelező tartalmi elemek és mellékletek a
keresetlevélre = beazonosítható legyen a
végrehajtás + okirattal igazolja, hogy a vh
eljárásban eredménytelen volt, hogy elérje
a megszüntetést, korlátozást, + korlátozás
esetén elszámolást is csatoljon;
112
112112

60. • Csak adós indíthatja csak vh kérő ellen →
176. § (1) bek. g) és (2) bek. b) pont
szerint visszautasítás (ez eddig vitás volt a
gyakorlatban);
• A bíróság soron kívül jár el = 1 hónap a
tárgyalás kitűzési határidő;
• Közös kérelemre és mulasztás esetén
nincs szünetelés, utóbbi esetében
megszüntetés hivatalból!!!!!!!!!!!!!! [121.§
(1)bek. b) pont]
• 121.§ (1) bek. c)-f) esetében maximum 1
hónap a szünetelés!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 113
113113

61. • Egyértelmű, hogy csak kérelemre lehet a
végrehajtást felfüggeszteni, hivatalból
nem;
• Megtartja az osztott perszerkezetet, de
lerövidíti 15 napra az írásbeli ellenkérelem
és a viszontkereset előterjeszthetőségét;
• További írásbeli perfelvételnek nincs helye,
a tárgyalási időköz 8 nap;
• Megszüntetés esetén a végrehajtó
költségének összegéről és megtérítéséről
is dönteni kell – egyértelművé teszi a
bizonytalan gyakorlatot; 114
114114

62. 2) Végrehajtási igényper
• Egyértelművé teszi, hogy bírósági,
közigazgatási és adóvégrehajtás esetén is
lehet indítani;
• Foglalás helye szerinti illetékesség +
ingatlannál a fekvése szerinti illetékesség;
• Végrehajtást felfüggeszteni csak kérelemre
lehet, csak az igényelt vagyontárgy
tekintetében;
• Alperesi oldalon kötelező perbenállás;
• Viszontkeresetnek nincs helye;
115
115115

63. 3) Foglalás tűrése iránti per
• Nem változnak a szabályok;
4) Követelés behajtása iránti per
• Nem változnak a szabályok;
5) A vh eljárásba bekapcsolódás
engedélyezése iránti per
• Lényegében nem változik,
• Kimondja, hogy soron kívül kell eljárni;
• Osztott perszerkezet, de írásbeli
ellenkérelemre 15 nap van csak, további
írásbeli perfelvételnek nincs helye, 116
116116

64. • Tárgyalási időköz 8 nap;
• Tárgyalás kitűzése 1 hónap;
117
117117

65. VI.
Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának megváltoztatása iránti
per
• Többlet keresetlevél tartalmat határoz
meg;
• Egyebekben változatlan a szabályozás;
118
118118

66. VII.
Kollektív igényérvényesítéssel
kapcsolatos perek
1) Közérdekből indított per,
2) Társult per;
1) Nagyon sokféle jogszabály ad rá
lehetőséget → definíciót nem lehet
meghatározni = akkor kell alkalmazni
ezeket a szabályokat, ha közérdek
védelme érdekében perindításra
felhatalmazást adó törvény írja elő; 119
119119

67. • Percezúráig el lehet rendelni a hármas
tanácsban ítélkezést különösen bonyolult
esetben,
• Nem fél az, akinek érdekében a pert
indították, ő a jogosult,
• Beavatkozásnak nincs helye,
• A keresetlevélnek tartalmazni kell az
érintett jogosultakat, a jogosulti
azonossággal kapcsolatos tényeket,
körülményeket;
• Ha a jogosulti érintettség azonossága nem
áll fenn, a pert meg kell szüntetni; 120
120120

68. • Az ítéletben meg kell határozni az érintett
jogosultakat, akikre az ítélet hatálya
kiterjed;
• Az alperest az érintett jogosultak javára
kell a teljesítésre kötelezni;
• Ha közérdekű perben hozott ítélet anyagi
jogereje kiterjed egyedi perre is, ez utóbbit
a bíróság hivatalból megszünteti;
121
121121

69. 2) Legalább 10 felperes egy vagy több olyan
jogát amely tartalmában azonos
valamennyi felperes vonatkozásában
(reprezentatív jog) társult per formájában
érvényesítheti, ha a reprezentatív jogot
megalapozó tények valamennyi felperes
vonatkozásában azonosak és a társult pert
a bíróság engedélyezi;
• Három kört határoz meg, amelyben társult
per indítható – taxatív felsorolás;
• Az engedélyezés iránti kérelmet a
keresetlevéllel együtt kell előterjeszteni; 122
122122

70. • Meghatározza a kötelező tartalmi
elemeket, mellékleteket (pl. társult perlési
szerződés, a reprezentatív felperesnek a
jogi képviselőnek adott meghatalmazást
stb.);
• A kérelmet és a keresetlevelet a
reprezentatív felperes terjeszti elő;
• Az engedélyez iránti kérelmet a bíróság
elutasítja a törvényben meghatározott
esetekben +egyidejűleg az eljárást meg
kell szüntetni;
• Kötelező írásban társult perlési szerződést
kötni a felpereseknek; 123
123123

71. • A társult perlési szerződés kötelező
tartalmi elemeit nagy részletességgel
szabályozza,
• A felpereseket megillető jogokat kizárólag
a reprezentatív felperes gyakorolhatja,
124
124124

72. VIII.
Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok
• Külföldön kiállított okiratok bizonyító ereje
belföldi eljárásban,
• A perköltség-biztosíték és a
költségkedvezmények,
• A kis értékű követelések európai eljárása,
• Az európai fizetési meghagyásos eljárás;
125
125125

73. IX.
Elektronikus technológiák és eszközök
alkalmazása
• Elektronikus kapcsolattartás,
• Elektronikus hírközlő hálózat
igénybevétele fél, más perbeli személy,
tanú, szakértő meghallgatására;
126
126126

74. KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMÜKET!
127
127127