http://systemmedia.hu A rendezvényből készült ONLINE képzés anyagát keresse weboldalunkon! A jelen képzésben közkívánatra ismét napirendre tűzzük az új Ptk. egyik legtöbbet forgatott jogterületét, a kötelmi jogot és azon belül különösen a szerződésekre vonatkozó új szabályozást. Ezek a szabályok a 2014. március 15-én és utána megkötött valamennyi szerződésre vonatkoznak, legyenek azokban a felek magánszemélyek, gazdasági társaságok vagy más jogalanyok. TÉMAKÖRÖK: A kötelem és a szerződés az új Ptk.-ban ▪ A jogvesztő határidő és az elévülés módosításai ▪ A kamat és különösen a 40 EUR átalány az új Ptk.-ban és a Lánctartozás-törvényben ▪ A semmisség és a megtámadhatóság megváltozott szabályai ▪ Új semmisségi ok az új Ptk.-ban: a fiduciárius biztosítékok ▪ A szerződéses biztosítékok rendszere ▪ A gyökeresen megváltoztatott zálogjogi rendszer ▪ A hitelbiztosítéki nyilvántartás ▪ A kezesség és a garancia összehasonlítása a korábbi szabályokkal ▪ Új szerződéstípusok a Ptk.-ban ▪ Az értékpapír

1. AZ ÚJ PTK. –
KÖTELMI JOG,
SZERZŐDÉSEK
BIZTOSÍTÉKAI
1

2. Témakörök
 A Ptk.-ról általában
 A kötelmek közös szabályai. Elévülés
 Jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok,
írásbeliség
 A szerződés létrejötte, ÁSZF
 A szerződés érvénytelensége és
jogkövetkezményei
 A kamat, késedelmi kamat, 40 EUR átalány
 Az egyes új szerződéstípusok
 Az engedményezés és a faktoring
 A zálogjogi rendszer főbb változásai
 A kezesség. A garancia
 A hitelbiztosítéki nyilvántartás
22

3. A rendezvényből készült
ONLINE képzés anyagát
keresse weboldalunkon!
http://systemmedia.hu
A tudás csak egy kattintás!

4. AZ ÚJ PTK.-RÓL
 2013. évi V. tv.
 hatályba lépett: 2014. 03. 15-én (egységes)
 felváltotta (többek között) ezeket a tv.-eket:
 1959. évi IV. tv. (Ptk.)
 2006. évi IV. tv. (Gt.)
 1952. évi IV. tv. (Csjt.)
 Ptké.: 2013. évi CLXXVII. tv.
 „Módtv.”: több száz jogszabályt módosított (2013. CCLII. tv.)
 + önállóan/ felhatalmazásra több tucat jogszabály: pl.
szomszédjogok (2013. CLXXIV. tv.), hitelbiztosítéki nyt.
(2013. évi CCXXI. tv.), támogatott döntéshozatal (2013. CLV.
tv.), GT-k átalakulása (2013. CLXXVI . tv.), …
44

5. A Hatodik Könyv szerkezete
 A kötelmek közös szabályai
 A szerződés általános szabályai
 Egyes szerződések
 Felelősség szerződésen kívül okozott
kárért
 Az értékpapír
 Egyéb kötelemkeletkeztető tények
55

6. Kötelem és szerződés
 egyértelműen elhatárolja (↔ régi Ptk.)
 de a szabályokat a praktikum szempontjából választja külön
 Kötelem: (6:1. § (1)) = kötelezettség a szolgáltatás
teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének
követelésére
 Keletkezhet: (6:2. § (1)) különösen szerződésből, károkozásból,
személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú
jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból,
megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból
 Szerződéses kötelem: (6:63. § (1)) a felek akaratának
kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő
kötelem
 „nem minden rovar bogár…” 6
6

7. A diszpozitivitás
 6:1. § (3): A kötelmeknek a felek jogaira
és kötelezettségeire vonatkozó közös
szabályaitól a felek egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem
tiltja
 6:59. § (2) megismétli a szerződési jogban
is
 (tkp. azonos kör a régi Ptk. 200. § (1) bek.-sel)
 (jogelmélet szerint imperatív ≠ kógens)
 imperatív: pl. elévülés/jogvesztés lényege, stb.
7
7

8. A jognyilatkozatok
 6:10. §: alkalmazni kell a nem kötelmi
jognyilatkozatokra is!!!
 (triviálisnak tűnik a kimondása, pedig nem az)
 Formája: ua.
 6:7. §: írásbeli=
 ha aláírta
 vagy ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, nyilatkozó
fél és nyil. időpontja azonosítható
 techn. részletek: 2001. évi XXXV. tv.: írásbeli = fokozott bizt.
e.aí. (↔ kommentár: csak minősített (???))
 Pp. 196. § (1): minősített e. ai. = teljes biz. er. magánokirat
 ráut. m.: a jognyilatkozat megtétele = magatartás
tanúsítása
 „hallgatás”: csak ha felek így állapodtak meg
8
8

9. A jogvesztés
 a határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár,
ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli
 nincs már másik eset („ ha az a jogszabályból
egyébként egyértelműen következik”)
 (jogszabály = 8:1. § (2) bek: EU általános, kötelező
jogi aktusa is)
 ha pedig a határidő nem jogvesztő, arra az
elévülés szabályait kell alkalmazni
99

10. Az elévülés
 felek korlátlanul hosszabbíthatják is
 de csak írásban
 és kizárni semmis
 nyugvás ≈ ua., egyértelműbb
megfogalmazással
 1 év / 3 hó már nem nyugodhat, de
megszakadhat
1010

11. AZ ELÉVÜLÉS
 megszakadás → megszakítás
 kimarad az írásbeli felszólítás!
 (és az engedményezésről értesítés is!!)
 ≠ teljesítési utasítás, ld. ott
 marad:
 a tart. elismerése
 bír. gyak.: nem csak „tartozáselismerés”
 megegyezés
 bír. elj.
 de csak ha jogerős, érdemi határozatot hoztak
 (bír. gyak.: annak hiányában nyugodhat)
 8:1. § (2): fmh. is bír. eljárásnak minősül
 ld. még: Pp. 132. §
 csődeljárásban bejelentés
1111

12. A szerződések általános kérdései
 külön szabályok: szerz. kötés
versenyeztetési eljárással
általános szerződési feltételekkel (régi Ptk. +
bír. gyak.)
elektronikus úton
 Változatlan
a szerződés teljesítése, a teljesítés különös
esetei
egyéb alapelvek
 ide kerül az 1. Könyv helyett az együttműködési
alapelv
12
12

13. SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS ÁSZF
 külön alcímben foglalja össze
 változatlan: fogalma, szerződés részévé válása,
lényegesen eltérő feltétel
 ÁSZF-ek mindkét oldalon (GK 37.)
 nem ütköznek: mindkettő a szerz. része lesz
 nem lényeges kérdésben eltérés: kimaradnak az ÁSZF-
ek azon a helyen
 lényeges kérdésben eltérés: nem jön létre a szerződés
1313

14. A szerződés semmissége
 okok: azonosak
 (kiv.: fiduciárius biztosítékok)
 beépíti:
 bírói gyakorlat (1, 2/2010. PK vél.)
 „fekete- és szürkelista” (18/1999. (II. 5.) Korm. r.)
 hivatkozás:
 bír. hivatalból figyelembe veszi
 (de jogköv. alkalm. feltétele a kérelem!!! – 2/2010.
PK)
 „bárki nem akárki” (jogi érdek v. tv. engedély)
 határidő: elévülés/elbirtoklás keretei között
14
14

15. A fiduciárius biztosítékok
semmissége
 Fiduciárius ügylet: a jogosult több joghoz jut,
mint amennyi járna neki, de ezt a többletet nem
érvényesíti bizalom (fidutia) alapján
 Pl:
 bizalmi vagyonkezelés
 biztosítéki célú opciós jog, engedményezés,
tulajdonátruházás (ált. visszavásárlással)
 Problémák:
 elválik a jogi és a gazdasági tulajdonos
 hamis képet ad a szereplők vagyoni helyzetéről
 visszaélés lehetősége a jogosult részéről
 adósvédelem eszközeinek megkerülése
15
15

16. A fiduciárius biztosítékok
semmissége – folyt.
 Joggyakorlat ellentmondásos volt a fiduciárius
biztosítékokról
 szerződéses szabadság miatt érvényesek
 tartalom szerint értelmezve zálogjognak minősülnek
 jogszabály megkerülésére irányulnak, semmisek
 zálogjogi garanciák, pl. lex commissoria tilalmának
megkerülése miatt
  a Ptk. indoklása leszögezi: a kötelmek dologi jogi
biztosítéka csak a zálogjog lehet
  6:99. §: Semmis biztosítéki célból
 tulajdonjog/más jog/ követelés átruházása
 vételi jog alapítása
 kivéve: 2002/47/EK irányelvben meghatározott biztosítéki
megállapodások (áp.-okra nem von.)
 itt egyébként sem merül fel a gyengébb fél védelmének elve
16
16

17. A szerződés megtámadása
 nem kell írásban
 de a 6:6. § (2) miatt akkor igen, ha a szerz. csak írásban
érvényes
 nem kell per előtt a féllel közölni
 érvénytelenné válás: eredményes megtám.
 ha a másik fél elfogadja
 ha a bíróság kimondja
 határidő: megkötéstől 1 év (egységesen!)
 + elévülési szabályok
 változik: feltűnő értékaránytalanság
 Nem tám. meg: aki a feltűnő é. a.-t felismerhette vagy annak
kockázatát vállalta
 ezt az okot kizárhatják a felek (!!!!!)
17
17

18. Érvénytelenség jogkövetkezményei
 „in integrum restitutio”
 = a tényleges szolgáltatások visszaadása (6:112. §)
 érvényessé nyilvánítás
 érvényessé válás: a felek maguk orvosolhatják!!!
 kiküszöbölik
 ha magától megszűnt: közös akarattal maguk megerősíthetik a
szerződést
 bármely ok, nem csak a választott alakiság megsértése
 alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
 megszűnik
 a hatályossá nyilvánítás („fából vaskarika”)
 szolg. állam javára megítélése
1818

19. A szerződésszegés
 Szerkezeti korrekció: először a sz.sz.
közös szabályai, utána az egyes sz.sz.
esetek
 A sz.sz. esetei/ jogkövetkezményei
nem módosulnak
 Sz. sz. fogalma: 6:137. § „A szerződés
megszegését jelenti bármely
kötelezettség szerződésszerű
teljesítésének elmaradása.”
19
19

20. A kamat, a késedelmi kamat
 Általános eset: Ptk. 6:48. §
 : rendezi a nem Ft tőke kamatát:
 a pénznemet kibocsátó jegybank alapkamata
 ha nincs: pénzpiaci kamat
 ha nincs ügyleti kamat:
 késedelmi kamat a félévre = a félév első napján
érvényes JBK
 ha van ügyleti kamat:
 késedelmi kamat a félévre = ügyleti kamat + a félév
első napján érvényes JBK 1/3-a, de legalább a JBK2020

21. A késedelmi kamat
 Vállalkozások egymás között: Ptk. 6:155. §
 (vagy vállalkozás-szerződő hatóság között)
 késedelmi kamat = félév első napján érv. JBK + 8%
 késedelem esetén 40 EUR mindenkori MNB
középárfolyamon számított összegét költségátalányként
meg kell fizetni
 ez nem mentesít a késedelem többi jogkövetkezménye alól, de az
esetleges kártérítésbe beleszámít
 ha kizárják  tisztességtelen (semmis)
 Ha eltérnek és az tisztességtelen (= a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára
eltérő) → semmis
 Ha kizárják a kés. kamatot → semmis
 kivéve: ha a kötelezett kötbért vállal [bármekkorát…]
21
21

22. ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ SZERZŐDÉSEK
 Megszűnik:
 szállítási szerződés (≠ szállítmányozás!)
 Helye/elnevezése változik:
 közüzemi szerződés  közszolgáltatási szerződés,
vállalkozás altípusa lesz
 mezőgazd. termékért. szerz.  adásvétel altípusa lesz
 bankszámlaszerződés  fizetésiszámla-szerződés
 Új szerződéstípusok
 (adásvételen belül: eladási jog)
 közvetítői szerződés
 bizalmi vagyonkezelés
 forgalmazási szerződés
 franchise
 faktoring (a köznapi fogalomtól eltérő tartalommal!)
 pénzügyi lízing
 !! diszpozitivitás megmarad!! (6:59. §)
22
22

23. AZ ÚJ FAKTORING
 Faktoring (Hatodik k., LVIII. fejezet, a hitel- és
számlaszerződések között)
 sokféle típus van, az Úptk. ezek közül csak egyet szabályoz
 követelés átruházása a faktor által nyújtott hitel fedezeteként
 fogalom: faktor: pénzt fizet, adós: követelését a faktorra
engedményezi
 !!! ha a követelés kötelezettje nem teljesít, faktor:
visszaengedményezi a követelést, adós: visszafizeti a
faktordíjat+kamatot
 Kölcsön szabályait kell alkalmazni
 A köznapi értelemben „faktoringnak” a követelés eladása
(6:215. § (3)) minősül (engedményezés útján)
2323

24. AZ ENGEDMÉNYEZÉS
 Teljesen új megközelítés
 jogcímes (=tulajdonjog átruházás rendszere)
 az engedményezés „csak” a jogcím mögötti átruházó (rendelkező) ügylet
 változatlanul nem csak írásban érvényes
 de az értesítés/utasítás írásos
 az értesítés nem szakítja meg az elévülést!!!!!!!
 lehet jövőben esedékes követelést is engedményezni
 de a jogviszony már létezzen az engedm. időpontjában
 (ezzel megszűnik a jogalkalmazási vita)
 a követelés engedményezhetőségét kizárhatják a felek, de ez 3. sz.
szemben hatálytalan
 és a tilalom megszegését nem lehet felmondással vagy kötbérrel „büntetni”
 : jogalkalmazási vita vége (érvénytelen/hatálytalan/csak szerz. szegés/…)
 : gazdasági szempontból „felszabadul” a követelések jelentős része
 (személyhez kötött követelések ezután sem engedményezhetők)
24
24

25. AZ ENGEDMÉNYEZÉS
 A kötelezett 2 jognyilatkozatot kap (lehet egyben is)
 értesítés az engedményezésről
 engedményező értesíti írásban v. engedm. okiratot állít ki
 (engedményes választ)
 joghatás:
 engedményessel szemben hatálytalan az alapszerz. módosítása
 a kötelezett azon kifogásokra hivatkozhat az engedményessel szemben,
amelyek ekkor már léteztek
 teljesítési utasítás
 engedményező értesíti írásban v. az engedményes az engedm. okirat
birtokában adja az utasítást
 joghatás: kötelezett csak engedményesnek teljesíthet
 Többszöri engedményezés: az első teljesítési utasításnak tesz
eleget a kötelezett
 Továbbengedményezés: az utolsó teljesítési ut. szerinti teljesítés
szünteti meg a kötelezettséget
 engedményező felelőssége: lásd az alapügyletet
2525

26. KITÉRŐ: ÚJ FOGALMAK AZ
ENGEDMÉNYEZÉSSEL
KAPCSOLATBAN
 Engedményezés (6:193. §) = követelés átruházása
 Jogátruházás (6:202. §) = jogosultság átruházása (ami
nem követelés)
 Engedményezés szabályainak megfelelő alkalmazása
 Tartozásátvállalás (6:203. §) = kötelezettség átruházása
 változatlanul kell a jogosult hozzájárulása + megszűnnek
a biztosítékok (kiv. hozzájár.)
 Szerződésátruházás (6:208. §) = a teljes szerződési pozíció
(jogok+köt.) átruházása
 3 személyes szerződés, tkp. szerz. módosítás
2626

27. A szerződéses biztosítékok
rendszere
 az alkalmazható eszközök, biztosítékok
megmaradnak
 kivéve: biztosítéki célú opció, tul. átruházás
 de szinte mindenütt módosulásokkal
 jelentősen változik: zálogjog
 és sokszor más helyen
 zálogjog: kötelmi  dologi jog
 óvadék: zálogjog szabályai között
 Hatodik k., XXI. Cím: a biztosítéki szerződésekről
 itt található a kezesség, garancia (≠ jótállás)
27
27

28. A zálogjog tárgya
 bármely vagyontárgy (ld. 8:1. § (1) bek. 5.)
 kiv.: kézizálognál csak ingó dolog
 és ami annak minősül: pénz, étp. (5:14. § (2))
 fajta/mennyiség szerint v.
 körülírással is meghatározható
 a kötelezett mindenkori rendelkezése alatt lévő,
körülírásnak megfelelő vagyontárgyak a
zálogtárgyak („vagyont terhelő zj.”)
 (elmarad a vagyon egysége melletti kielégítés)
 csak azonosítható legyen
 olyan is lehet, amely még nem létezik (!), v.
amely felett a zálogkötelezett nem rendelkezik
28
28

29. A zálogjog: biztosított követelés
 Ezt is lehet körülírással meghatározni
 azonosításra alkalmas módon
 pl.: az alapul fekvő jogviszonyra utalással és az
összeg meghatározásával
 lehet olyan is, amely még nem jött létre (!)
 Mindig járulékos = a zálogjogot csak a
követeléssel együtt lehet átruházni
 Kivétel: különvált zálogjog
 csak pénzkövetelés!
 ha mégsem pénzköv.-t biztosít  nemteljesítésből
eredő kártérítést biztosítja
 bír. úton nem érvényesíthető követelést nem
lehet
29
29

30. A zálogjog létrejötte
 Létrejön, ha
 a zálogkötelezett rendelkezik a zálogtárgy
felett (nemo plus iuris…), és
 a zálogjogot a felek megalapítják
 írásos szerződés
 csak a követelést / zálogtárgyat kell meghatározni
 nem kell már közokirati forma (ingónál sem)
 kivétel ingó kézizálogára: szerződés helyett lehet
zálogjegy (=étp.) is
 bejegyzés (jelzálog) v. átadás (kézizálog)
 (ingatlanra/más lajstromtárgyra a bejegyzés létrehozza a
zálogjogot!)
3030

31. A különvált zálogjog
 „önálló zálogjog” maradványa, célja a lakáshitel-
refinanszírozás (jelzáloglevél) rendszerének változatlan
fenntartása
 de egyébként nincs legitim helye az önálló zálogjognak
(kétszeres teljesítés veszélye)
 Feltételei:
 csak a zálogjogosult saját tartozásának
biztosítására
 csak a tartozása jogosultjára
 „továbbadni” már nem lehet, csak a biztosított
követeléssel
 ha a különvált zj-al biztosított követelés megszűnik
 a különvált zj visszaszáll az eredeti
zálogjogosultra
31
31

32. A zálogjog érvényesítése
 bírósági végrehajtás VAGY bír. vh-n kívül
 a zálogjogosult választása szerint!
 kiv: fizetésiszámlán zálogjog: csak bír. vh.
 módjai:
 zálogtárgyat z.jogosult értékesíti
 a kereskedelmi ésszerűség követelménye szerint
 zálogtárgy tulajdonjogát z.jogosult megszerzi
 SEMMIS a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás!
 z.jog. ajánlatot tesz a z.köt.-nek, aki nem köteles elfogadni
 óvadék: nem tesz ajánlatot, közli a tulajdonbavételt
 az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti
 visszaélésszerű érvényesítés → bíróság
felfüggeszti/korlátozza a kielégítési jogot
 ld. 66/2014. (III. 13.) Korm r.
 15 napon belül, zálogköt. lh. szerinti járásbíróságon kérhető
32
32

33. A ZÁLOGJOGOSULTI BIZOMÁNYOS
 új rendelkezés
 célja alapvetően több zálogjogosult (szindikált hitelezők)
helyzetének könnyítése
 de 1 zálogjogosult is jelölhet bizományost
 a zálogjogosultak személye változhat
 ekkor a bizományost jegyzik be a nyt-ba
 a zálogjogosult(ak)at nem tartalmazza a nyt.
 a bizományos gyakorolja a zálogjogosult jogait
 (a tényleges jogosultakkal kötött szerződés szerint)
 saját nevében, de a zj(ak) javára
3333

34. A hitelbiztosítéki nyilvántartás
 tartalma: a kötelezett/adós személyéhez kötődő
 jelzálogjogok (kiv: ingatlan, lajstromtárgy)
 követelés, jogosult, bizományos, …
 ingóra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás
 faktoring
 adós személye, faktorálás ténye, követelés
 lízing ingóra/jogra
 lízingbeadó személye, lízing ténye, vagyontárgy
 NEM közhiteles
 de nyilvános, interneten, azonosítás nélkül
 jogosult/köt. nyilatkozata alapján, tartalmi
vizsgálat nélkül (!)
 Részletek: 2013. évi CCXXI. tv.
34
34

35. A HITELBIZTOSÍTÉKI
NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI
CCXXI. TV.
 alapelv: 1. § (1) „hitelesen tanúsítja, hogy a hb.
nyilatkozatot tevő […] hitelbiztosítéki
nyilatkozatot tett.”
 tehát nem a jogot/tényt, hanem a nyilatkozatot tanúsítja
 1. § (3): „Az ellenkező bizonyításig a
nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki
nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni
kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a
nyilvántartásban rögzített időpontban és
tartalommal.”
 perben lehet a nyilatkozattevővel szemben igényt
érvényesíteni 35
35

36. A HITELBIZTOSÍTÉKI
NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ TV.
 nyilvántartás: MOKK vezeti
 nyilatkozattétel feltétele: regisztráció
 ami ingyenes
 „szokásos” elektr. nyt. szabályok
 pl: határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen 4
órán felül elérhetetlen volt
 nyilatkozattétel: ktg. térítés-köteles
 betekintés: ingyenes, azonosítás nélkül is
36
36

37. A kezesség
 Sortartó kezesség: már nem teljes behajthatatlanság a
feltétele, csak megkísérlés+ésszerű határidőn belüli b.
 Készfizető kezesség: 3 új eset
 ha lényegesen megnehezült a főadóstól behajtás pl.
lakcím megváltozása miatt
 a jogosult egyéb követelését sikertelenül kísérelte meg
végrehajtani
 kötelezett ellen felszámolás indult vagy csődeljárásban
fizetési haladékot kapott
 („ha a felek így állapodtak meg” hiányzik, de ld. 6:59.
§)
 Új: kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten azt vállalja,
hogy a meg nem térülő követelés-részt egyenlíti ki
  végrehajtást kell vezetni a a jogosultnak a köt.
vagyonára
37
37

38. A garanciaszerződés
 a régi „bankgarancia” általánosítása
 nem csak bank vállalhatja
 nem „okmányok benyújtása” az elsődleges feltétel
 fogalom: a garantőr a nyilatkozatban/ szerződésben meghatározott
feltételek esetén fizetést teljesít
 független az alapügylettől!
 A lehívás jogát nem lehet átruházni (kiv. garantőr hozzájárul)
 ÚJ: megtagadható: nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy
rosszhiszemű felszólítás esetén, különösen:
 hamisított okmány benyújtása
 a főkötelezett már teljesített v más okból nem illeti meg a
jogosultat a garancia lehívása
 a jogosult maga akadályozta meg szándékosan a köt.
teljesítését
 bíróság megállapította az alapszerződés érvénytelenségét
(kiv. ha a garancia erre az esetre is vonatkozott)
38
38

39. AZ ÉRTÉKPAPÍR
 Jelenleg: formakényszer, jogszabály mondja meg, mi
minősül értékpapírnak (régi Ptk. 338/A. § skk.)
 : jogbiztonság
 : merevség
 Ptk.: normatív szabályozás: minden értékpapír, ami a
feltételeknek megfelel
 ez nem zárja ki, hogy speciális jogszabály maga
értékpapírnak minősítsen valamit
3939

40. AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMI ELEMEI
 6:565. §
 Értékpapírnak minősül az az
 írásos, egyoldalúan kötelezettségvállalás
 elektr. vagy nem
 hogy vki
 a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását az okirat /
étp.számla által jogosultként igazolt személy részére
biztosítja,
 vagy a nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat /
étp.számla által jogosultként igazolt személy részére
teljesíti.
 HA a minimális kellékeknek megfelel
40
40

41. AZ ÉRTÉKPAPÍR MINIMÁLIS
KELLÉKEI
 ha jogszabály minősíti értékpapírrá: amit a jszab. mond
 ha nincs jogszabály, az étp. legalább tartalmazza
 a kibocsátó nevét és címét;
 azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül;
 az értékpapír által megtestesített jogosultságot;
 sorozatban kib. étp.: sorozat megjelölését, a sorozat
értékpapírkódját és a sorozatba tartozó étp.-k darabszámát;
 a kibocsátás helyét és időpontját;
 okirati forma esetén a kibocsátó aláírását
4141

42. AZ ÉRTÉKPAPÍR ÁTRUHÁZÁSA
 a jelenlegi szabályokkal összhangban rendelkezik
 külön az okirati
 névre/bemutatóra szóló étp.-ok
 üres/teljes forgatmány
 alaki legitimáció
 megsemmisítés
 …
 és a demat. étp.-okra
 előállítása
 étp. számla
 átruházás, alaki legitimáció
 … 42
42