1. 1. A tétel
A turizmus fogalmi meghatározása és jelentősége, a turisztikai
tevékenységek osztályozása.
A turizmus szóra többféle meghatározás létezik. Az egyik szerint a turizmus a
következő:
- utazás kedvtelésből, egy ország bejárása;
- az utazások könnyítésére létrehozott eszközök megszervezése;
- a turisták utazáskor fellépő igényeinek kielégítésére irányuló
gazdasági tevékenység;
A turizmus nem egyenlő az utazással, mert egyrészt a cél szabad
kiválasztásával jár, másrészt kedvtelésből történik.
A turizmus és a turista ma már általánosan használt kifejezések, minden nyelv
átvette őket.
Visszatekintés:
A turizmus elemzését a berlini iskola indította meg az első világháború után.
Ezidőben a megfogalmazás :” Személyek utazása egy olyan helyre, ahol nem
rendelkeznek lakással.” Ezt kiegészítették a főbb utazási motivációkkal is.
A mai megfogalmazás a következő:
„ A turizmus az emberek lakhelyükön kívüli utazásából és
tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben
az utazást és a tartózkodást nem letelepedési szándék, illetve jövedelmező
tevékenység motiválja.”
Ennél a pontnál kell külön választani a látogató és a turista fogalmát.
- látogató: statisztikai célból minden olyan személyt jelöl, aki
állandó lakhelyét elhagyva más országba látogat bármely célból,
kivéve, hogy ott jövedelemszerző tevékenységet folytasson. Ebbe
a kategóriába tartozik:
a. turista: aki legalább 24 órát tölt a
meglátogatott országban és utazásának célja:
1. szabadidő eltöltése;
2. üzlet, család, kiküldetés,
értekezlet;
b. kiránduló: az az időszakos látogató, aki
kevesebb, mint 24 órát tölt a meglátogatott
területen;
A turizmus további megfogalmazásban a következő:
„…egy öt elemből álló és szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő nyílt
rendszer, amelynek elemei a következők: turisták adják a dinamikus emberi

2. elemet; a kibocsátó terület, a tranzit út és a fogadóterület adják a három
földrajzi elemet; végül a turizmus szektor adja a gazdaságit. Mind az öt elem
funkcionálisan és térben rendezett és mind kapcsolatban van fizikai,
technológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezőkkel. A
dinamikus elemet az utazó emberek adják, akik cselekvése szabadidőn alapul
és legalább egy éjszakát töltenek a felkeresett helyen.
Tehát az ember bizonyos motivációk hatására elhagyja állandó lakhelyét, hogy
ideiglenesen azon kívül tartózkodjon, eközben igénybe vesz szolgáltatásokat,
amelyeket az e célra szerveződött turisztikai szektor nyújt számára, ezáltal hat
az új környezetére és az is hat őrá, majd hazatér, ez a turizmus.
Bármely formáját is vizsgáljuk a turizmusnak, a lényege az állandó
környezetből való kiszakadás, rövidebb vagy hosszabb távra. Ez történhet
szabadidőben, vagy munkaidőben.
- szabadidőben: mint a munkaidő ellentéte, nem vehető teljes
egészében figyelembe a turizmus szempontjából. Kiesik belőle az
alvásra, étkezésre, testápolásra fordított úgynevezett biológiai
idő.
- A munkaidőben is előfordul helyváltoztatás, amely egyrészt a
szokásos munkarendhez tartozik, vagy azon kívüli, nem állandó
rendszerességgel történik.
Akárhogy is folytatjuk a vizsgálódást, elmondható, hogy a turizmus az élet
szerves része. Az egyén motivációja hajtja előre az új megismerésére, keresésre
– kutatásra.
A WTO által megfogalmazott turizmus:
„A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden
szabad helyzetváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek
kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.”
- a turizmus valamennyiünk életének szerves részét képezi;
- a turizmus kínálatának fogalma is kiszélesedik /színházak,
sportlétesítmények nem csak a helyi lakosok számára áll/
- a gazdasági hatások mellett előtérbe kerül a társadalmi, kulturális,
környezeti és életminőségi aspektusok is, viszont a gazdasági
hatása sem elhanyagolható;
- új feladat a helyi turizmus statisztikai mérése;
A turisztikai tevékenységek osztályozása:

3. A közvetítő szektor szerepe a turizmus rendszerében: a kereslet és a kínálat,
avagy a turista és a termék összekapcsolását hivatott elősegíteni. A közvetítő
szektor nagy- és kiskereskedelemből áll. Két főszereplője: a nagybani
elosztással foglalkozó utazásszervező (tour operator), a kicsinybeni értékesítő,
az utazási ügynök vagy utazási iroda (travel agency)
Az elosztási csatornák szereplői, illetve jelentőségük változása
napjainkban:
• Tour operator: az utazásszervező a légi közlekedést (vagy más
távolsági szállítást) és a fogadóterület szolgáltatásait szervezi egybe
csomagtúra formájában, amelyet az elosztási csatornákon keresztül
eljuttat a fogyasztókhoz. Tulajdonképpen turisztikai terméket szervez
meg és kínál, de a szolgáltatásokat nem ő maga, hanem a közlekedési,
szálloda vendéglátó- és egyéb vállalatok – az un. szolgáltatók – nyújtják.
Az utazásszervező nem értékesít közvetlenül a fogyasztónak, hanem az
utazási irodákon vagy a légitársaságok értékesítési irodáin keresztül
árusít. A szolgáltatóktól általában nagyban vásárol, ezért rendszerint
alacsonyabb árat ér el, ez teszi lehetővé, hogy az utazási irodáknak
jutalékot fizessen.
• Travel Agency: az utazási irodai tevékenység a különböző turisztikai
szolágáltatások közvetítésére alakult ki: a közlekedési, szállás, étkezési,
városnézési és egyéb szolgáltatásokat az utazási irodák a szolgáltatótól
kapott jutalék ellenében értékesítik a turisták számára.

4. 2. A tétel
Turizmus mérése (fogalmak, módszerek, ellentmondások okai,
hasznosítási lehetőségek)
Statisztikai adatszolgáltatás
A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai
adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi
és a nemzetközi turizmust.
- határstatisztika (nemzetközi turizmus –
vendégforgalom)
- szálláshelyi statisztika (nemzetközi és belföldi
turizmus – vendégforgalom)
- utazási irodai statisztika (nemzetközi és belföldi
turizmus – vendégforgalom, költés)
- MNB statisztikái (nemzetközi turizmus – költés)
Adatok határstatisztikai megfigyelésekből (havonta)
- be- és kilépők száma
- a belépők nemzetisége
- a be- és kilépések határállomásai
- igénybe vett közlekedési eszköz
A módszer előnyei és hátrányai
+: a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül
-: a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem
ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó
következtetések nem vonhatók le belőle
Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból (havonta)
KERESLETI ADATOK KÍNÁLATI ADATOK
Vendégek száma A szálláshely kapacitás, valamint
annak Nemzetiségek szerinti összetétele minőségi és
területi megoszlása
Vendégéjszakák száma Szállásdíj-bevételek
Nemzetiségek szerinti összetétele Kapacitáskihasználtság
Átlagos tartózkodási idő
A módszer előnyei és hátrányai
+: a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a
vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll,
lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli
megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon
követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető.
-: felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több
egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi
szálláshelyet igénybe vevőket veszi számításba, nem szolgáltat
információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a
fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál
A Magyar Nemzeti Bank által készített statisztika (havonta)
- Turisztikai bevételek: a fogadó országban
közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában

5. jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra,
különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított
összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat
nem tartalmazza
- Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy
adott ország lakosságának külföldi utazásai során
felmerül, és szintén nem foglalja magába a
nemzetközi közlekedési kiadásokat
Központi banki módszer
+: az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése
nélkül
-: csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának
szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat
A rendszeres statisztikai adatgyűjtésből rendelkezésre álló adatok
- a látogatók száma és megoszlásuk nemzetiség,
igénybevett közlekedési eszköz, határállomás és
hónapok szerint (be- és kiutazó turizmus)
- a kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő vendégek
és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, és
megoszlásuk nemzetiség, az egyes szállástípusok,
települések (turisztikai régiók) és hónapok szerint
(beutazó és belföldi turizmus)
- nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások (be- és
kiutazó turizmus)
- a szervezett turizmus (beutazó, kiutazó és belföldi
turizmus)
- a szálláshelykínálat alapadatai

6. A MAGYAROSZÁGI TURIZMUS FŐ MUTATÓI (1985 - 2000)
Megnevezés 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Nemzetközi turizmus
Külföldi látogató (ezer) 15.127 37.632 39.240 39.833 37.315 33.624 28.803 31.141
Ebből: turista (ezer) 9.724 20.510 20.690 20.674 17.248 16.812 14.402 15.571
Turisták tartózkodási ideje (millió éjszaka) 70 101 132 139 132 120 100 100
Ker. szálláshelyek külföldi forgalma (ezer véj) 15.199 13.618 9.998 10.676 10.656 10.138 9.943 10.514
Ebből: szálloda (ezer vendégéjszaka) 5.343 6.373 6.323 6.770 6.906 6.980 6.873 7.365
Bevételek (millió $) 271* 818 2.640 3.222 3.440 3.514 3.394 3.428
Kiutazások száma (ezer) 5.533 13.596 13.083 12.064 12.173 12.317 10.622 11.065
Kiadások (millió $) 126* 473 1.056 957 924 1.115 1.200 1.097
Idegenforgalmi egyenleg (millió $) 145* 345 1.584 2.265 2.516 2.398 2.203 2.331
Belföldi turizmus
Ker. szálláshelyek belföldi forgalma (ezer véj) 13.034 8.768 6.342 6.466 9.791 6.778 7.384 7.855
Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása
298 306 292 303 309 287 301 313
Összes férőhely-kapacitás (júl. 31-i állapot, ezer férőhely) **
Ebből: szálloda (ezer férőhely) 43,9 56,6 87,1 89,2 94,1 96,8 102,5 100,6
Szállodák szobakihasználtsága (%) 63,1 55,4 45,4 47,2 47,7 47,5 45,5 46,7
* Csak a konvertibilis forgalom adatai. 1985-ben ezen felül a bevételeknél további 383,1 millió Rbl., a kiadásoknál pedig további 122,1 millió Rbl. forgalom volt
** 1998-tól a szervezett fizetővendéglátás nem szerepel a kereskedelmi szálláshelyek között.
Megjegyzések: az MNB módszertani okokból 1995-ig visszamenőleg módosította a hivatalos turisztikai bevételek és kiadások összegét, a táblázat az új adatokat tartalmazza. 1998-tól a határstatisztika nem különíti
el a látogatóforgalmon belül a turistákat, ezért az utolsó három évben a turisták száma és tartózkodási ideje becslésen alapul.
A TURIZMUS LEGINKÁBB HASZNÁLT STATISZTIKAI MUTATÓI

7. Kategória Mutató neve Mértékegység Adatgyűjtés Megjegyzés
helye
Nemzetközi 1. Látogatók száma Érkezés (arrival) 1. Határ Nem a személyek, hanem az érkezések számát mérik
beutazó 2. Turisták száma 2. Határ (ugyanazon személy az év során többször is utazhat/érkezhet
turizmus 3. Érkezők száma 3. Szálláshely ugyanabba a térségbe). A mutató mellett fel kell tüntetni a
szálláshelyeken mérés helyét.
4. Tartózkodási idő Éjszakák (nights) Szálláshely Ha a határstatisztika kiterjed a turistákra, rendszerint a
száma tartózkodási időt is méri
5. Nemzetközi turisztikai $, Euro vagy Nemzeti bankok Az un. "központi bank módszer" a beváltásokat és
bevételek nemzeti valuta és más hivatalos átutalásokat méri. A másik módszer: a látogatók körében
beváltóhelyek végzett reprezentatív "felmérés".
Nemzetközi 1. Kiutazó forgalom Kiutazások száma Határ Nem a személyek, hanem a határátlépések számát mérik.
kiutazó 2. Nemzetközi turisztikai $, Euro vagy Nemzeti bankok
turizmus kiadások nemzeti valuta és más hivatalos
beváltóhelyek
Belföldi 1. Turista forgalom Érkezés (arrival) Szálláshely Országon belül az egyes régiók teljes látogatóforgalma csak
turizmus utasszámlálással és felméréssel ismerhető meg
2. Tartózkodási idő Éjszakák száma Szálláshely
Éjszaka/turista
Szállás- 1. Kapacitás Szobaszám és Szálláshely
helyek működési idő (nap)
2. Kapacitás- % Szálláshely Bruttó kihasználás: kiadott szobák száma/éves kapacitás
kihasználás (szobák száma x 365 nap). Nettó kihasználás: kiadott szobák
száma/szobák száma x működési napok száma.

8. 3. A tétel
A turizmus rendszerelméleti megközelítése
Mi is a rendszer: egymással kölcsönhatásban élő elemek összessége.
A rendszer lehet:
- zárt: környezetéből nem vesz fel és nem ad le semmit /energia, anyag,
információ/
- nyílt: környezetéből felvesz és oda le is ad /energiát stb…/;
Ahhoz, hogy a turizmust rendszerként fogjuk fel, meg kell határozni annak:
- környezetét;
- fő elemeit / összetevői, alkotórészei, alrendszerei/
- ez utóbbiak funkcióit és kölcsönhatásait;
- az egész működési mechanizmusát;
Az emberi tevékenységek és kapcsolatok bonyolult rendszerének a része a
turizmus, ezáltal elmondható róla, hogy nyílt rendszer, környezetével
kölcsönhatásban van, hat arra és az is hat rá vissza.
Természet
Tudomány Politika
Gazdaság
Technika
Turizmus Kultúra
Társadalom
Természet: valamennyi társadalmi – gazdasági jelenség meghatározója: a
települések és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok
függvényében alakultak ki.
Napjainkban a turizmus az egyik legfontosabb területfejlesztési tényező.
Különösen mondható ez a mezőgazdasági és ipari termelésre alkalmatlan
területekre. /tengerpartok, hegyi üdülők/
Társadalmi – gazdasági tényezők: szintén meghatározói és formálói a
turizmus fejlődésének. A diszkrecionális jövedelmek kialakulása, az emberek
szabadidejének növekedése a kereslet oldalon meghatározó. A kínálat
kialakulása részben a tudomány és a technika főként a közlekedéstechnika
fejlődése, amely az általános gazdasági fejlődés függvénye volt.

9. Politikai tényezők: elsősorban a nemzetközi utazásokat befolyásolják.
(elzárkózás, vagy nyitottság egy adott állam részéről);
Kulturális tényezők: az utazási motivációkra hat, a kultúra a turizmusban egy
igen fontos vonzerő.
/… a kölcsönös függések bonyolult rendszerével gyakran találkozunk a
turizmus tervezése során. Mindig bonyolult az olyan feladatok megoldása, ahol
több tényezőt kell figyelembe venni, mint például a környezetvédelmi
szempontok egyeztetése a rentábilitási feltételekkel, a lakossági igényekkel, az
építési előírásokkal stb… Ilyen esetekben mindig minőségi elemzésekkel lehet
vizsgálódni, de számítani kell arra, hogy egyre több tényezővel kell
számolni…/
Ha a turizmust kiemeljük e fentiekből és középpontba helyezzük, mint
rendszert, akkor a többi terület környezetté válik számára.
A turizmus tehát egy jól körülhatárolható rendszer, mely elemeinek egy közös
célja van: a lakóhelyüktől távol levő emberek igényeinek kielégítése.
A rendszer tehát :
- nyitott;
- dinamikus: az állandóan változó piacon a visszacsatolások (feed back)
segítségével állandóan figyelve és megfelelő időben változtatva tud
reagálni a változásokra;
- interdependens: egymással függésben álló szolgáltatások, melyek közül,
ha csak egy is hiányzik, vagy rosszul elégíti ki az igényeket akkor a
turista rossz emlékekkel érkezik haza és nem látogat többé az adott
desztinációba.
A turizmus két alrendszerre oszlik:
- 1: a kereslet fő elemei:
 szabadidő;
 diszkrecionális jövedelem;
 motiváció;
- 2: a kínálat elemei:
 vonzerő, vagy attrakció,
 infrastruktúra, közlekedési eszközök;
 szálláshelyek étkezési lehetőségek;
 szórakozás és egyéb elfoglaltság;
 szolgáltatások;
 higiéné, biztonság;
 vendégszeretet;
 turizmus tervezése;
 az árak;

10. A keresletet és a kínálatot a marketing, majd a turista utazása köti össze.
/Marketing: a turista utazása előtt az egyes turisztikai szervezetek által kifejtett
tevékenység mellyel próbálják befolyásolni a turistát, hogy milyen utat
válasszon stb../ A marketinghez ismerni kell a piacot, a fogyasztói igényeket,
vásárlási szokásokat, azoknak megfelelően kialakítani bemutatni és értékesíteni
a kínálatot. Végül fontos megtervezni a visszacsatolást, mellyel megkapjuk a
turisták véleményét arról, hogy elégedettek voltak e .
Külső tényezők:
- társadalmi környezet;
- gazdasági környezet;
- természeti környezet;
- politikai környezet;
- technológiai környezet;
- kulturális környezet;
A rendszer elemzése:
- Statikus: lényege, hogy a rendszert egy adott pillanatnyi állapotában
vizsgálja, így könnyen meg tudjuk ragadni a változtatható elemeket,
illetve a hatótényezőket. Feltárja a motiváció központi szerepét a
turizmus összetett rendszerében. Ha adott a szabadidő, a jövedelem, a
helyváltoztatás eszköze és megfelelő a kínálat, akkor végül is az utazási
motiváció megléte, vagy hiánya az, ami az embereket helyváltoztatásra
késztet, vagy otthonmaradásra bír.
- Dinamikus elemzés: hosszabb periódust vizsgálva azt kapjuk, a kereslet
és kínálat valamelyik eleme változik. A külső és belső hatások
összegződnek, kölcsönös függőségek bonyolult rendszere alakul ki.

11. 4. A tétel
Turista típusok a külföldi szakirodalom tükrében
Plog
Nem csak turistákat kategorizált aszerint, hogy mennyire nyitottak az ismeretlen iránt,
illetve mennyire nyitottak a megszokott dolgokra.
Pszichocentrikus: a megszokott dolgokat szereti (Coney Island, Miami)
Allocentrikus: nyitott az ismeretlenre (Afrika, Távol Kelet)
Midcentrikus: arany középutat választók, számuk a legnagyobb (USA, Hawai,
Anglia, Közép Eu, Mexiko)
Pszichocentrikus: napsütést, szórakozást keresnek, kikapcsolódás, családias hangulat,
szolgáltatások igénybevétele, autót előnyben részesítik
Allocentrikus: új élményeket keres, szokatlan desztinációk, idegen kultúra
megismerése, nem nagy igények a kényelemre és a luxusra
Cohen
Vándor-felfedező: nem intézményesített turizmus
Egyéni tömegturista-szervezett tömegturista: intézményesített turizmus
Vándor: teljesen újat keres, elkerüli a turizmus szektort, beleolvad a helyi kultúrába,
személyes kapcsolatba kerül a helyi lakosokkal.
Felfedező: az utazás egyénileg szervezett, le akar térni a ’kitaposott útról’, kilép
ugyan a környezeti buborékból, de bármikor visszaléphet.
Egyéni tömegturista: hasonló a felfedezőhöz, de rugalmasabb, mivel az utazás
szervezett. Nem a valóságos desztinációt látja.
Szervezett tömegturista: csomagtúrán vesz részt, nem lép ki saját környezeti
buborékjából, kevés kapcsolata van a helyi kultúrával és lakosokkal.

12. Smith
Turista típus Turisták száma Alkalmazkodás a helyi
normákhoz
Felfedező Nagyon korlátozott Tökéletesen Újdonság
Elit Ritkán látható Tökéletesen
Off-beat Nem mindennapi Jól
Nem megszokott Időnként látható Valamennyire
Szinte tömegturista Egyenletesen áramlik Keresi a nyugati stílusú
kiszolgálást
Tömegturista Folyamatosan áramlik Elvárja a nyugati stílusú
kiszolgálást
Charter-turista Nagy tömegben Megköveteli a nyugati stílusú
kiszolgálást
Otthonosság
Swarbrooke
Preferált vonzerők a családi életciklus tükrében
Családi életciklus szakaszai Preferált szükségletek
Gyerek Új élmények, gyerekek, akikkel játszani
tud. Szülői segítség, irányítás
Tinédzser Új élmények. Izgalom, státusz. Több
függetlenség, más tinédzserek, aktivitás
Fiatal felnőtt Új élmények. Cselekvési szabadság. Más
fiatal felnőttek. Aktivitás
Fiatal pár Új élmények. Romantika. Egyedüllét,
intimitás.
Fiatal pár babával Baba-barát szolgáltatások.
Növekvő család Takarékosság. Élmény a család minden
tagjának.
Felnőtt pár, külön élő gyerekek Újat tanulni. Inkább passzív.
Idős Passzív részvétel, takarékosság. Mások
társasága. Könnyű megközelíthetőség.

13. 5. A tétel
Az idegenforgalmi piac sajátosságai
 Az idegenforgalmi piac a kereslet és kínálat találkozásának a helye,
ennek eredménye: a FORGALOM.
SAJÁTOSSÁGAI:
 térben és időben eltér a fogyasztói piactól
 lassú a megtérülési idő
 kockázatos és érzékeny a politikai és környezeti tényezők változására
 áttöri az országhatárokat
 a fogyasztás és szolgáltatás egyidejűsége jellemző
 a kereslet mögött szükséglet van
 a kínálat mögött vonzerő
 a kereslet és kínálat távol esik egymástól
 a kínálat közvetítésében a reklámnak van nagy szerepe
 nagy a verseny
 a szolgáltatás raktározhatatlan
 a kínálat merev és eszközigényes
 a kereslet viszont változékony
 jellemző a szezonalitás
Idegenforgalmi kereslet
• a turista
• fizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett értelmezhető
• objektív eredetű
• sokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat
• Potenciális kereslet:
a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetné
ez a kereslet növekvőben van, mert
- nő az életszínvonal
- növekszik a lakosság
száma
- nő a szabadidő
- csökkennek az utazási
korlátozások
• Elemei:
- szabadidő
- diszkrecionális jövedelem
- motiváció
• Sajátosságai:

14. - heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták
utazásait
- változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással
- komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki
- periodicitás: időszerűség
- különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-,
jövedelemváltozásra)
• idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező:
- 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje
- 2. az idegenforgalmi termék ára
- 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára
- 4. preferenciák, ízlések és szokások
• az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók
függvényeként:
DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T)
ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem)
p = ár
T = preferencia mérőszáma
1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje
-- ha y nő, akkor az utazási hajlandóság is nő
-- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik
2. az idegenforgalmi termék ára

15. Kereslet törvénye:
- a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb
tényezők változatlanok)
- általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet
- ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak
egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben
- є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a
keresletben
- є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges
keresletváltozás
- є = 1 egységnyi a rugalmassága
3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára
4. preferenciák, ízlések és szokások
Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy
minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet
oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan
emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a
szabad rendelkezésű jövedelem nő
Idegenforgalmi kínálat
• szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált
utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét
• a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen
vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek
kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz

16. • a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő
vonzerővel rendelkező fogadóhely
• tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások
• a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a
turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális
lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek
alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat
• a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és
kulturált tartózkodást tesz lehetővé
• Elemei:
- vonzerő
- infrastruktúra
- szálláshely
- értékesítés
- higiénia
- biztonság
- vendégszeretet
- árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak)
• Termékösszeállítás két módja:
- tour operator által package
- turista keresi és vásárolja meg a közvetítőtől
• A termék sajátosságai:
- megfoghatatlan, immateriális
- előállítás és fogyasztás egyidejűsége
- veszendőség: nem raktározható
- heterogén jelleg: nagyon változatosak a termékek
- helyhezkötöttség: nem mozdítható, nem exportálható
- erős verseny
- merevség: a kereslethez lassan alkalmazkodik
- szubjektív jellegű termékek: a sikeres utazás attól függ, hogy milyen az
utas lelkiállapota, elképzelése az adott helyről, megfelelő információval
látták- e el
• Kínálat törvénye:
- egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes
arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)

17. 6. A tétel
A turizmus versenyképességét befolyásoló tényezők,
Magyarország versenyképességének a megítélése;
Versenyképesség azt jelenti, hogy a pici viszonylatban hogy álljuk meg a
helyünket, valamint milyen eséllyel kínáljuk szolgáltatásainkat a piacon,
amelyen számos konkurens van.
A versenyképesség tényezői a turizmusban:
- a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete;
- a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete,
színvonala, vonzerői, turisztikai szolgáltatásai;
- a turisztikai kínálat ismertsége,
- a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége;
- ismertség és megközelíthetőség fogalma: hiába rendelkezik egy
ország turisztikai vonzerővel, ha az a küldő piacon nem ismert,
másrészt a vonzerő ismerté tétele mellett biztosítani kell azok könnyű
és kényelmes elérését is;
- a marketing munka középpontjában a turisztikai szolgáltatás iránti
kereslet magas színvonalú ismerete és a célpiacok meghatározása ál;
A versenyképesség tényezői:
 a küldő piac potenciális keresletének magas színvonalú ismerete
 a fogadóhely turisztikai kínálatának nagysága, szerkezete, színvonala,
vonzerői, turisztikai szolgáltatásai
 a turisztikai kínálat ismertsége
 a turisztikai kínálat megközelíthetősége, elérhetősége
 a versenyképesség további feltétele, hogy a marketing munkával tovább
növeljük a kínálatot
 a turista megnyerése 3 tényezőtől függ:
- vonzerő
- vonzerő ismertsége
- vonzerő megközelíthetősége
Jelenleg az Európai Unióval szemben nem vagyunk versenyképesek, mert – bár
a külföldi turisták számát illetően kiemelkedő a piaci részesedésünk – nem
tudjuk adottságainkat úgy kihasználni, hogy az EU szintjének megfelelő
gazdasági eredményeket érjünk el.
A versenyképesség megítéléséhez a hatékonysági mutatók globális összevetése
mellett célszerű összefoglalni turizmusunk erős és gyenge oldalait, valamint a
külső lehetőségeket és korlátokat.

18. Gyengeségek Erősségek
 hiányos infrastruktúra  változatos vonzerők
 tisztaság, rend hiánya  gyógy- és termálvizek
 komplex tur-i termékek hiánya,  központi földrajzi fekvés
alacsony színvonalú  természeti és kulturális értékek
szolgáltatások elkezdett védelme
 magas árak  infrastruktúra megkezdett
 romló közbiztonság kialakítása
 túltengő fekete gazdaság  nemzetközi láncok jelenléte a
 tájékoztatás hiánya szállodaiparban, a
 gyenge vállalkozói kedv, erős vendéglátásban, közlekedésben
fluktuáció, tőkehiány és a közvetítő szektorban
 az ország ismeretlensége  erős törekvés vidéken a
 Bp-Balaton központúság turizmus fejlesztésére
 belföldi tur. csökkenése
 tudatos, fenntartható fejlődés
feltételeinek hiánya
Lehetőségek Veszélyek
 a szomszédos országokkal való  tartós recesszió a
együttműködés világgazdaságban
 az EU-n belüli regionális  a globális problémák tovább
különbségek mérséklődése éleződnek
 fellendülés a világazdaságban  a külföldi tőke megszűnik
 a külföldi tőke tovább érdeklődni Magyarország iránt
érdeklődése Magyarország  a turizmusban jellemző marad a
iránt szezonalitás
 új turisztikai irányzatok
elterjedése

19. 7. A tétel
A Maslow – piramis idegenforgalmi elemzése. Az utazási döntés
folyamata és modelljei.
Az utazási döntés folyamata a szükségleteknél kezdődik és azok kielégítése tesz
rá pontot. A szükséglet önmagában elég általános fogalom, azt jelenti, hogy ha
belső egyensúlyunk megbomlik akkor a visszaállítás érdekében
reflexfolyamatok lépnek életbe és motivációs mechanizmusok jönnek
működésbe. Amíg a reflexes folyamatok elegendőek addig az idegrendszer
többi része nem lép működésbe. Ha viszont ez nem elég, akkor lépnek életbe a
motivációs mechanizmusok. A motiváció legalapvetőbb forrása a biológiai
szükségletek helyreállítása.
Miután a biológiai igények kielégültek, előtérbe kerülnek a kutató – kereső
tendenciák. Ezt nevezzük változatosság keresésnek. A szükségleteknek tehát,
előbb tudatosulniuk kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell
megfogalmazódnia. Ezt igyekszik elősegíteni a marketing. Először segít az
igény tudatosításában, abban, hogy bizonyos szolgáltatás vagy termák
hozzásegít minket egyes igények kielégítéséhez, ekkor válik az egyén
motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl, hogy kielégítse a
már tudatosult igényeket.
A motívumok lehetnek általánosak /végcél/, specifikus /az eszköz amivel
elérjük/
A motivációs folyamat:
Igények lépnek fel, melyek tudatosulnak, ezekből lesznek a szándékok, majd
ajánlások motívumok, és végül elérünk a célokhoz, célokból marketing
eszközeivel hatni lehet a tudatosulás folyamatára, a célok elérése után újabb
igények léphetnek fel és így folytatódik tovább körforgás szerűen a folyamat.
A motivációs folyamatot egyéb külső tényezők is befolyásolhatják:
- belső személyes ösztönzők (tanulnom kéne, de álmos vagyok)
- környezeti szűrők ( holnap viszont vizsga)
- külső ösztönzők ( rossz idő van, szól anyum)
- feszültség ( mit tegyek)
- alternatívák ( úszom egyet vagy futok, rögtön nekilátok tanulni, vagy
alszom még egy kicsit)
- döntés ( futok aztán tanulok)
- tevékenység ( futás – tanulás)
A többféle ösztönző hatására a különböző motivációk egymásra rakódnak. A
több befolyásoló tényező miatt.

20. Maslow piramis a turizmus tükrében:
Szükséglet Motívum Tevékenység
Fiziológiai Kikapcsolódás Menekülés, feszültség
levezetése, napfény
keresése, fizikai-
szellemi kikapcsolódás
biztonság biztonság Egészség, regeneráció,
megelőzés
Valahová tartozás szeretet Családi együttlét,
rokonság ápolása,
társaság, társadalmi
kapcsolatok ápolása,
személyi kapcsolatok
ápolása
Megbecsülés Státus keresése Etnikum, saját
teljesítmények
megbecsülése,
fontosságunk
elismertetése másokkal,
személyes fejlődés,
önfitoktatás,
Önmegvalósítás Legyünk tisztában igazi Önfelfedezés és
természetünkkel értékelés, belső vágyak
kielégítése
Tudni és megérteni ismeretszerzés Kulturális / nevelési/
érdeklődés új témák iránt
esztétikai A szépség értékelése Környezet, tájkép
Tehát az egyes szükségleti szinteken a fenti motívumok és kielégítésükre
mozgásba jövő cselekvés és érdeklődés tapasztalható.
Míg az egyik szint kielégítetlen addig nem tudunk tovább lépni a másira.
„normális” Maslow:
- fiziologiai (éhség stb.)
- biztonság (félelem és aggodalommentesség)
- valahovatartozás ( szeretetnyújtás – kapás)
- megbecsülés ( ön és mások)
- önmegvalósítás ( személyes önkifejezés)

21. - tudni és megérteni ( ismeretszerzés)
- esztétikai ( szépség értékelése)
Külső motivációs tényezők lehetnek: jövedelem nagysága, lakóhely szokásai,
Belső: turista személyisége, életvitele, értékrendszere;
Ezen motivációk alapján és a különböző tényezőket figyelembe véve jó képet
lehet kapni a piac egyes szegmenseiről, és arról hogy az azokba tartozó
személyek milyen érdeklődésűek stb…
Ennek alapján:
- földrajzi,
- demográfiai,
- utazási cél,
- pszichografika ( érték életstílus)
- viselkedés
- termék,
- elosztási csatorna;
lehet szegmenseket alkotni motivációs szempontból, (de hogy hogy arról
elképzelésem sincs)
Az utazási döntés folyamata:
Az utazási döntés folyamata a szükségletnél kezdődik. A szükségletnek előbb
tudatosulnia kell, szándékká kell válnia és konkrét célban kell megfogalmazódnia.
Tulajdonképpen ezt igyekszik segíteni a marketing. Először segít az igény
tudatosításában (hogy egy adott szolgáltatás vagy termék hozzájárulhat egy bizonyos
szükséglet kielégítésében, pl. egy külföldi utazás a monotónia megtöréséhez) Ekkor
válik az egyén motiválttá arra, hogy utazzon. Ezt követően célokat ajánl (pl. egy
városnéző körutazás Európában), hogy kielégítse a már tudatosult szükségletet.
Az utazási döntés folyamata:

22. 8. A tétel
A turizmus gazdasági hatásai
A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A turizmus
növekedését az elmúlt évtizedekben számos tényező segítette:
- a fejlett országokban a szolgáltatási szektor növekedése;
- diszkrecionális jövedelmek emelkedése;
- növekvő szabad idő (és fizetett szabadság);
- illetve a szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránti
igény fokozódása.
A turizmus fejlődését elősegítette az a tény is, hogy a nemzetközi turizmus
jelentős mértékben növelte az adott ország devizabevételeit. (így a
turizmusfejlesztés jelentős prioritásokat kapott.
A turisták gazdasági jelentősségének egyik legfontosabb összetevője a turisták
költése a meglátogatott területen. Azonban a turizmusnak a gazdasági életben
játszott szerepe nem merül ki ebben, hanem magában foglalja mindazon
tovagyűrűző hatásokat (gazdaság általános élénkítése, foglalkoztatottság
növelése, befektetések ösztönzése), amelyek a turizmus fejlődésének
következtében érvényesülnek a fogadó területen.
Adatok: (1999)
 kb. 260 millióan dolgoztak a szektorban;
 teljes foglalkoztatottság 8%-a;
 a világgazdaság által előállított GDP 11,7%-t adja;
 a turizmusban realizálódott a világ teljes fogyasztásának 11,3%-a;
 összes befektetés 11,9%-a;
 összes adóbevétel 10,4%-a.
Magyarország:
Itt is a gazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A regisztrált bevételek 1999-ben
a GDP 10%-át adták. A turizmus devizaegyenlege teljes mértékben fedezte a
külkereskedelmi mérleg hiányát. Ennek következtében Magyarország inkább
fogadóországnak tekinthető (azaz a külföldi turisták jóval többet költenek
nálunk, mint a magyarok külföldön.
A turizmus ágazat tulajdonságai:
 A termék komplex, mindent magában foglaló, és raktározhatatlan.
 Láthatatlan exportnak tekinthető (fogyasztó utazik a termékhez).
 A fogyasztó maga is részese a szolgáltatásnyújtási folyamatnak,
viselkedése befolyásolja a termék minőségét.
 A turista itt olyan termékeket is vásárol, ami megfogható, de nem
exportálható. A turista itthon ezt megvásárolhatja, ráadásul kisker. áron.
 A turisztikai termék iránti kereslet szezonális, és érzékenyen reagál az
előre nem látható változásokra.
 A turisztikai keresletet jellemzi a magas ár- és jövedelemrugalmasság.

23.  A keresletre fordítottan hat az árfolyamváltozás ( leértékelés kereslet
növekedés).
 Multiplikátor hatás – élénkíti a gazdaságot.
Kiegészítő termékek, szolgáltatások:
Pl.: infrastruktúra, közlekedési hálózat, vásárlási lehetőség.
A turizmus fejlődésének előfeltétele a minimális szintű infrastruktúra megléte,
amely fejlődéséhez a későbbiekben a turizmus is hozzájárul.
A turizmus gazdasági hatásainak definíciója:
A küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági
struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások.
Nagy mértékben függ a turizmus típusától (tömeg, alternatív stb.).
A turizmus gazdasági hatásainak jelentős része a turisták költéseinek a
következménye. Ez 3 csoportra osztható:
- személyes fogyasztáshoz kapcsolódó kiadások,
- vállalati szféra,
- kormányzati szervak utazási kiadásaira.
A turizmus fejlesztéséhez szükség van tőkebefektetésre, illetve kormányzati
kiadásokra.
A turizmussal kapcsolatos munkahelyek csoportosítása:
• közvetlenül a turizmusban dolgozók,
• a turizmust kiszolgáló háttériparban dolgozók,
• a turizmussal kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokban dolgozók.
Amennyiben sikerül egy desztinációban külső befektetőket találni a turizmus
fejlesztéséhez, más jellegű problémák merülhetnek fel. Minél nagyobb a külső
(külföldi) tulajdonban lévő vállalkozások aránya, annál jelentősebb lehet a
profit kiáramlása, és annál kevésbé érvényesül a turizmus általános gazdaság
élénkítő szerepe.
Országon belül leszakadt, lemaradt régiók számára a turizmus fontos
katalizátor szerepet játszhat. Azzal, hogy munkahelyeket teremt és növeli a
lakosság és az önkormányzatok és a helyi vállalkozások jövedelmét,
hozzájárulhat a szociális feszültségek csökkentéséhez, megállíthatja az
elvándorlást (+ multiplikátor hatás
Gazdaság általános élénkítése = regionális különbségek csökkentése.
Turizmus hatása a fizetési mérlegre:
• A fizetési mérleg tartalmazza a belföldön realizálódott turizmus hatásait
(bevétel);
• másrészt a passzív forgalom következtében felmerülő kiadásokat.

24. A negatív gazdasági hatásai:
 szakképzetlen munkaerő;
 deviáns viselkedések és magatartás elterjedése;
 ingatlan spekuláció;
 az infrastruktúra és a turisztikai létesítmények idényszerű kihasználása;
 import igények növekedése;
 monokultúra kialakulása;
 árszínvonal növekedése (inflációs hatás);
 vásárlóerő kivitele.

25. 9. A tétel
Multiplikátor hatás a turizmusban
A turisták adott régióban való költése jövedelmeket és kibocsátásokat indukál,
amelyek további jövedelmeket és kibocsátásokat eredményeznek. A turisztikai
(jövedelmi) multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy egy egységnyi turisztikai
költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál. Ezt hívják tovagyűrűző
hatásnak is.
Képlet:
Jövedelmi multiplikátor = 1/(1-MPC) (= 2)
MPC: fogyasztási hajlandóság ( pl. 0,5)
Azaz 1000 Ft elköltése 2000 Ft-ot generál.
Kiáramlások:
Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következményeképpen a gazdasági
körforgásba kevesebb pénz kerül vissza. Pl.:
 jövedelmekre kivetett adók;
 import beszerzések;
 megtakarítások.
A jövedelmi multiplikátor meghatározásában meg kell különböztetni:
• közvetlen költést: a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett díjak;
• közvetett költést: alkalmazottaknak (turisztikai) kifizetett bérek, és a
szolgáltatók készletbeszerzései;
• indukált költést: amely a turizmus hatására a gazdaság egészében
kimutatható bér- és jövedelememelkedésre utal.
A multiplikátor függ az adott ország, desztináció gazdaságának
importfüggőségétől, a turisták költési struktúrájától és a gazdaság tulajdonosi
összetételétől.
Egyéb multiplikátorok:
1. termelési (output) multiplikátor: egy egységnyi turisztikai költés hetását
mutatja a gazdaság termelési szintjére.
2. fogyasztási / értékesítési (sales) multiplikátor: u.az, csak nem
tartalmazza a raktárkészletek növekedését csak az
elfogyasztott/értékesített termékek hatását.
3. foglalkoztatási multiplikátor: egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás
foglalkoztatottságra gyakorolt hatását mutatja.
4. költségvetési multiplikátor: állami bevételek változását mutatja
egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására.

26. Multiplikátorok jellemzői:
o pontatlanság,
o statikus mutatók (mivel a múlt adataiból dolgozik ezért
rugalmatlan a gazdaság és a környezet változásaira)

27. 10. A tétel
A turizmus társadalmi és kulturális hatásai
A turizmus társadalmi jelenség. A benne részt vevő emberek összességét
jelenti. A turizmus lényege az emberek közötti interakció,
kölcsönkapcsolat.
Utazók: saját normáik szerint élnek, viselkednek, maguk is hatást
gyakorolnak a fogadó terület lakosaira, életmódjukra, attitüdjeikre és
azok viszont.
A modern turizmust befolyásoló társadalmi tényezők:
 népesség növekedése;
 növekvő urbanizáció;
 és az ebből következő növekvő stressz (növeli az utazás iránti
vágyat);
 nagy értékben fejlődött a kommunukáció, információs technika;
 mobilitás növekedése, távoli desztinációk megközelítésének
javulása;
 folyamatosan növekvő szabadidő, fizetett szabadság tartamának
hosszabbodása;
 a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése (hivatás turizmus).
Az UNESCO szerint a kultúra mindaz, amit az emberiség a természethez
hozzáadott. Bele tartozik:
- értékrendek,
- egyéni viselkedési jellemzők,
- erkölcsi normák,
- családi kapcsolatok,
- közösségi életstílus,
- kreativitás kifejeződése,
- szervezetek működése, működtetése.
A kultúra a turizmus számára az egyik legjelentősebb vonzerőt jelenti. 3
fő formája:
1. élettelen kultúra: építészet, művészeti alkotások,
2. mindennapi életben kifejeződő kultúra: gasztronómia, szabadidős
tevékenységek, szokások, életmód,
3. megelevenített kultúra: fesztiválok, karneválok, hagyományőrző
rendezvények.
Turizmus társadalmi, kulturális hatásai:

28. Azokat a változásokat értjük ez alatt, amelyek a turisztikai desztinációk
lakosságának az életminőségében következnek be a turisztikai szektor
fejlődése, és a turisták jelenléte következtében.
A társadalmi hatások 3 fajtája:
• azok a hatások amelyeket csak a turizmus fejlődése okozhat
(turizmustól való túlzott függés);
• amelyek a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak (fogadó
népesség átrétegződése);
• amelyeket más hatótényezők is előidézhetnek (társadalmi mobilitás
növekedése).
A turizmus hatásai mások lehetnek a társadalom különböző szintjein
(egyéni, családi, közösségi, helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi).
A turizmus társadalmi hatásainak a csoportosítása másképpen:
- szocioökonómiai (infláció, munkahely teremtés),
- szociokulturális (nyelvhasználat hatása).
Társadalmi hatások csoportosítása:
I. Népességre gyakorolt hatások:
- népességszám változása,
- időszakos foglalkoztatottak ki-be áramlása,
- szezonális lakosok jelenléte,
- egyének és családok áttelepülése,
- kor, nem, faj szerinti megoszlás megváltozása,
- népesség urbanizációja.
II. Munkaerőpiac átalakulása:
- új munkahelyek létrejötte,
- szezonális munkahelyek növekedése,
- gazdasági ágak diverzifikációja,
- fokozott gazdasági egyenlőtlenségek,
- változás a kisebbségi csoportok munkalehetőségeiben,
- foglalkozási lehetőségek megváltozása.
III. Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása:
- új társadalmi osztályok megjelenése,
- a közösség gazdasági orientációjának változása,
- szezonális lakosok jelenléte,
- konfliktus a kívülről érkezettekkel,
- politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi értékrendszerek
átalakulása,

29. - vallási különbségek kialakulása,
- változás a közösség infrastruktúrájában,
- földtulajdonhoz jutás és a földtulajdon feletti rendelkezés
megváltozása.
IV. Hatások egyéni és család szinten:
- napi életvitel és mozgási szokások megváltozása,
- családszerkezet átalakulása,
- társadalmi hálózatok felbomlása,
- közegészséggel, közbiztonsággal kapcsolatos vélemények
megváltozása,
- változás a szabadidő eltöltés lehetőségeiben,
- fogyasztási szokások átalakulása.
V. Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra:
- erőforrások fokozott védelme,
- erőforrások tönkretétele, károsítása,
- zsúfoltság, túlterheltség, szennyezés,
- kommercializálódás,
- hagyományok, szokások átalakulása.
A fejlődés sebessége nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi ideje van a
helyi lakosságnak a változásokhoz való alkalmazkodásra.
A közösség bekapcsolódásának a mértéke szintén befolyásolhatja a
társadalmi, kulturális hatásokat, továbbá az, hogy mennyire fontos az
adott desztinációban a turizmus szektor a gazdaság egészét tekintve.
Meghatározó a gazdasági, kulturális különbség is.
Doxey: Irridex

30. 11. A tétel
A turizmus fizikai hatásai
A fizikai környezet a turizmus szemszögéből történő értelmezés szerint
magában foglalja a következőket:
- élettelen természeti erőforrások,
- élővilág,
- táj,
- épített környezet.
A fizikai környezet elemei jelentik az egyik legfontosabb vonzerőt a
turizmusban. A turizmus fizikai környezetre gyakorolt hatását a következő
módon csoportosíthatjuk:
1. közvetett – közvetlen
2. visszafordítható – visszafordíthatatlan
3. kedvező (+) – kedvezőtlen (-)
1. közvetett - közvetlen
Az indirekt hatások hosszabb idő után válnak csak egyértelművé, és
nehezebben különíthető el a turizmusra vonatkozó része. A közvetlen hatások
más-más módon hatnak a természeti illetve az épített környezetre (az épített
környezet ellenállóbb a közvetlen hatások ellen).
2. visszafordítható - visszafordíthatatlan
Akkor nevezhetünk egy hatást (+ és -) visszafordíthatónak, ha azt meg lehet
(hosszabb-rövidebb távon) szüntetni. Egy hatást visszafordíthatónak csak
hosszú távon tekinthetünk. Vannak ún. „kvázi visszafordíthatónak” tekinthető
hatások is, amikor az adott hatást ugyan visszafordíthatónak tekinthetjük, de
kicsi annak a valószínűsége, hogy ez valóban meg is fog történni, illetve a
megszűntetés költségei olyan magasak, hogy a visszafordíthatóság teljesen
elképzelhetetlen.
3. Kedvező - kedvezőtlen
A hatások irányát mutatja. A turizmus által a fizikai környezetben
eredményezett + hatásokat nehezebb említeni, többnyire a média sem szentel
ezeknek akkora figyelmet, illetve sokszor nem is a turizmusnak tulajdonítják a
hatást. Ennek egyik oka, hogy a + hatások inkább közvetettek, míg a károsak
inkább közvetlenek.
A + környezeti hatásokat leginkább a gazdasági hatások közvetítésével érhetjük
tetten.

31. A hatások csoportosítása:
1. Hatások a természeti környezetre:
- Levegőminőség,
- geológiai tényezők,
- vízminőség,
- természeti erőforrások kimerülése,
- növény- és állatvilág.
2. Hatások az ember alkotta környezetre:
- épületek és vizuális hatások,
- területhasználat megváltozása,
- infrastruktúra.
3. Hatások ökoszisztémákra
Levegő minősége:
A turizmusban a legkézenfekvőbb levegőszennyezést okozó tevékenység a
közlekedés illetve a vendéglátó- és szálláshelyeken, az attrakciók területén
működő eszközök kibocsátásai. Meg kell említeni a hőszennyezést,
zajszennyezést és a kellemetlen illatanyagok kibocsátását is.
Geológiai problémák:
Leglátványosabb fajtája a szemetelés. Ide tartozik továbbá a savas esők okozta
károsodás, a tisztítatlan szennyvizek talajba kerülése, illetve a talajerózió (pl.:
sípályák).
Vízminőség:
Ide tartozik a már említett (szennyvíz és savaseső) bemosódás, eutrofizálódás
(algásodás), illetve a napolaj és a vízi közlekedési eszközök szennyezései.
Természeti erőforrások kimerülése:
Inkább közvetett kapcsolatban áll a turizmussal.(közlekedés)
Kőolajszármazékok, ivóvízbázis tartozik ide.
Növény- és állatvilág:
A természet jobb megismerésére irányuló emberi igény hozta létre azokat a
turisztikai termékeket, amelyek állatoknak a természetes élőhelyükön való
megfigyelését teszik lehetővé. Ha azonban túl nagy a kereslet a természetes
élőhelyek iránt, az problémaforrássá válhat.
Pozitív hatás az, hogy turizmus hozzájárul az értékes természeti területek
védetté nyilvánításához, továbbá a védett területek kezelői is plusz
bevételekhez juthatnak a turizmus által.
A pozitív hatások között szerepelhet természeti adottságok értékeinek
felismerése.
Negatív hatás lehet pl. ha az állatok túlzottan függenek az embertől (táplálékot,
védelmet várnak tőlünk). Az ember be tud avatkozni a természetes szaporodás
menetébe is. A megnövekedő forgalom okozhatja az állatbalesetek számának

32. fokozódását is a zajszennyezésen kívül. Egy faj (legyen az növény vagy állat)
egyedszámának változása vagy eltűnése az adott területről további láncreakciót
eredményezhet a táplálékláncban elfoglalt helye szerint.
Hatások az ember alkotta környezetre:
Történelmi, kulturális emlékhelyeket egyrészt a turisták számára mutatnak be,
másrészt kénytelenek is védeni azokat a turisták tömegeitől.
Épületek, vizuális hatások:
A történelmi/kulturális értékek jelentik a turizmus számára a másik fő vonzerő-
kategóriát. Fenntartásukban és megőrzésükben a turizmus fontos szerepet
játszhat. Negatív hatás lehet a rongálás, vandalizmus, a fokozott igénybevétel
által okozott károsodások és a közlekedés által okozott rezgések.
Az épített környezet átalakulásához vezethet az épületek új (turisztikai)
funkciókkal való megtöltése. Ha a lakosság jelentős része, közvetlenül vagy
közvetve, de a turizmusból él, akkor akár kényszerítő erőként is megjelenhet a
fizikai környezet állapotának, illetve annak megóvásának a kérdése.
Létezik ún. vizuális szennyezés is.
Területhasználat megváltozása:
Ez alatt a természeti környezetben okozott olyan kárt értjük, amelyet egy
mesterséges (épített) elem megjelenése okoz.
Infrastruktúra:
Fontos alapját képezi a turisztikai szolgáltatásoknak, nélküle nem képzelhető el
a modern turizmus. A turizmus fe3jlődése általában elősegíti az infrastruktúra
fejlesztését is. Az infrastruktúra kiépítése is okozhat tájképet, településképet,
növény- és állatfajokat érintő hatásokat.
Hatások ökoszisztémákra:
Ebben az esetben a veszélyt a terület belakottságának, beépítettségének
fokozódása, a hulladékkezelés, az ivóvízbázis elérhetősége és mérete jelenti.

33. 12. A tétel
A turisztikai vonzerők és felkészültségi tényezők jelentősége,
csoportosítása
1.1 Vonzerők csoportosítása alkotó szerint
1.1.1 Ember alkotta vonzerők
• egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem)
• műemlékek (Akropolisz)
• történelmi helyek (Waterloo)
• építészeti remekek (Kínai nagy fal, Eiffel-torony)
• múzeumok (Louvre)
• előadóművészet (New York-i Filharmonikusok)
• népművészet, népi kultúra (palócok)
• fesztiválok (Cannes, Salzburg)
• ünnepek, népszokások (Velencei-, Riói karnevál)
• világvárosok (New York, London)
• sport (olimpia, VB, Forma-I)
• tematikus parkok (Disneyland, La Cité)
• szerencsejáték-központ (Las Vegas)
• szórakozás (Soho)
• gasztronómia (francia konyha)
• társaság, rokonok, barátok
• világkiállítás, vásárok, kongresszusok
1.1.2. Természetes vonzerő
• víz (tavak, folyók, tengerek
• hegyek és a hó
• természeti ritkaságok (Niagara vízesés)
• fauna és flóra (Amazonas vidék)
• nemzeti parkok (Yellowstone)
• vadrezervátumok (Serengeti)
• gyógy és termálvizek (Hévíz)
1.2 Vonzerők csoportosítása jelentőség szerint
1.2.1. Elsődleges
az utazás fő célja elegendő élményt nyújt több napi tartózkodásra is  hosszú
tartózkodás, relatív kevesebb turista
1.2.2. Másodlagos
1 a fő desztináció felkeresése melletti/előtti/utáni látogatás színesíti a programot, az
élmény-kínálat viszonylag egyszerűbb  relatív sok turista, rövid tartózkodás
1.3 Vonzerők csoportosítása tulajdonos szerint
1.3.1 Magántulajdon
elsődleges cél a profit elérése, a fejlesztési irányt döntően ez határozza meg

34. 2
1.3.2. Köztulajdon (állam)
a fejlesztési lehetőségek közötti választás döntően a felügyelő szerv döntésén múlik
 a turizmus elfogadottságától függ ténylegesen, milyen volumenű és irányú
fejlesztés valósul meg.
3
1.3.3. Non-profit
általában valamilyen társadalmilag fontos érték megóvásához, kezeléséhez,
fejlesztéséhe kapcsolódó tevékenység  a turizmus lehet elfogadott, integrált része
vagy elutasító. (pl. egy kiállítás a vakok éltéről)
1.4 Vonzerők csoportosítása tartósság szerint
1.4.1 Fizikai hely
épület, település, terület, múzeum  helyhez kötött, bármely időpontban
rendelkezésre áll. (de lehet szezonális) Fejlesztési lehetőségei korlátozottak, nagy
beruházást igényelnek. (pl. Nemzeti Múzeum)
1.4.2. Esemény-rendezvény
rövid ideig tartó elsősorban szervezésbe történő beruházást igényel, időszakonként
változhat, átalakulhat  könnyebb a fejlesztés (pl. Búcsú, augusztus 20-ai tűzijáték)
1.5 Vonzerők csoportosítása hatókör és jelleg szerint
Hatókör szerinti osztályozás: mekkora távolságról képes az attrakció vonzást
gyakorolni a turistákra
1.5.1. Helyi Búcsú, helyi focimeccs
1.5.2. Regionális Hírös Napok
1.5.3 Nemzeti / országos Utazás Kiállítás
1.5.4. Nemzetközi Forma-I
A vonzerő olyan értékes adottsága a területnek, ami odavonzza az embereket.
Az attrakciók alapján dönti el a turista, hogy melyik desztinációt választja. Az
attrakció az egyéni érdeklődés beállítottsága alapján jelenthet erősebb vagy gyengébb
vonzerőt a turista számára
Az attrakció a turisztikai fogadóképesség alapja., a kínálat egyéb elemei önmagukban
nem elegendőek a turisták érdeklődésének felkeltésére.
A desztináció kiválasztásában egy bizonyos esemény vagy hely mellett a terület
valamilyen általános jellemzője is szerepet játszhat.
• Természeti értékek: táj, flóra és fauna, földtani és vízrajzi adottságok
• Klíma: az egyik legfontosabb vonzerő, de csak könnyű megközelíthetőséggel
együtt lehet vonzó (tömegturizmus az 50-es, 60-as évektől)
• Kultúra: minden terület, régió, ország saját kultúrával rendelkezik. egyedi
szolgáltatásokon keresztül ez is piacra vihető (életstílus, gasztronómia,
múzeumok, néprajzi értékek, tudományos potenciál)

35. • Történelem: az elmúlt időszak kultúrájának bizonyos emlékei számtalan fizikai
formában megnyilvánulhat (múzeumok, emlékhelyek, templomok, szentélyek,
várak, kastélyok)
Alternatív vonzerők:
1. Érintetlen, védett területek (NP, tájvéd-i körzetek, term. véd-i területek):
2. Egyediség, különlegesség (világcsodák, Niagara, Grand Canyon, Matterhorn,
Capri, Baradla-barlang, Hévíz) világörökségek: Aggteleki barlangrendszer,
Tokaj-hegyalja, Pannonhalma, Hortobágyi szikes puszta, Hollókő, Andrássy út,
Duna part és panoráma, Ókeresztény kápolna.
3. Sokszínűség, változatosság (két különböző tájtípus találkozása): I. szárazföld-víz
(tenger, tó, folyópart), II. síkság-hegyvidék (vásárvonalak), III. vegetációs
különbségek (erdő-mező), IV. riviéra-hatás (tengerpartra délies lejtő fut ki).
4. Elzártság: - ahol még nincs igazi idforg, - elvonultan lehet pihenni, -
Skandinávia, - Cserehát vidéke, Dél-Zselic, Ormánság.
5. Feltártság: - a táj értékei idforg-i termékké vannak átformálva, - kritérium:
legyen vonzerő, szállás, étkezés, programok.
6. Táj: 3 alapvető értéke: - látvány, panoráma, - ritkaság, egyediség, - tudományos
érték. Ritkaság-érték: - egyedi arculat (világcsodák): Devils Rock, Yellowstone,
Matterhorn, Óriások útja, Finn-tóvidék. Tudományos érték: - a táj
fejlődéstörténetéből származik: Dera-patak, Rax-hegység, Tauern-ablak. Látvány
érték: - földtani érték, - hidrológiai érték, - zoológiai, botanikai érték, -
kultúrtörténeti érték, - esztétikai érték.
7. Természeti adottságok:
 Földrajzi fekvés: térbeli kapcsolat a környezettel, megközelíthetőség.
 Éghajlat: - ált. az otthoninál kellemesebb klíma a célterületen, - vagy
egzotikus, extrém éghajlatú területek (tundra, sivatag, esőerdő), - hatással van
a terület turizmusára (szezonalitás), - Európa: óceáni, mediterrán, meleg
mérsékelt, hűvös mérsékelt, tundra, tajga, hegyvidéki.
 Domborzat: - magashegységek: alpinizmus, trekking, rafting, síelés, -
síkságok: puszta, különleges vegetáció, lovaglás, kerékpár, - partok: üdülés,
strandolás.
Vegyük szemügyre az egyes összetevőket/felkészültségi tényezők/, melyek
vonzerőként hathatnak/ a könyvben sokkal több van róluk, de direkt nem részletezem,
rizsa az egész/:
- Közlekedés: rövidtávon, busz, autó, középtávon vonat, majd hosszabb távra
repülővel utaznak, így már látható is hogy a különböző vonzáskörökön belül
hogyan közlekednek az emberek.
- Infrastruktúra: út- víz – elektromos hálózat stb.. Kifejezetten a turizmus
miatt ritkán építenek infrastruktúrát, viszont nélküle nem lehet vagy nehéz
turizmust csinálni. Manapság azért az ilyen irányú fejlesztéseknél figyelembe
veszik a turizmust is.
- Szálláshelyek: szállodák, kereskedelmi szálláshelyek, egyéb ker. száll.
Helyek, nem kereskedelmi szálláshelyek;
- Étkezés: éttermek, bárok, kocsmák, kávézók, büfék,
- Kultúra, vásárlás, sport, egyéb vonzerők: minél összetettebb, minél
világraszólóbb, minél hirhedtebb, igényesebb érdekesebb, egy attrakció annál
messzebbről fognak érkezni turisták;

36. - Biztonság és higiénia: lehet negatív hatása is. Sőt inkább az ha nem
megfelelő;
- Vendégszeretet: korrekt, szívélyes, előzékeny, stb…
- Árak: ár – szolgáltatás értéke nagyon fontos tényező, az árak
összehasonlítása alapján válasszák ki a legmegfelelőbbet. Fekete piac is jelen
van, stb..
(Ez nem tartozik a tételhez, de esetleg jó ha egyszer elolvassa az ember, sose lehet
tudni:)
Egyedi vonzerők:
• Budapest
− Világváros, történelmi fejlődés
− Természet:
 nagy folyó (Duna) → hegyvidékről érnek alföldre → szigetek (Hajógyári
~, Margit ~, Csepel ~)
 Budai-hegység → Gellérthegy (Citadella), Várhegy (Budai vár),
Széchenyi-hegy (kirándulás), Hármashatár-hegy (kir.)
 Barlangok: Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~
 termálvizek → törésvonalak mentén + barlangok
 Fürdők: Rudas, Gellért, Lukács stb.
− Idegenforgalmi adottságok
 Szálláshelyek száma magas, vendéglátás
 Programok
 Jó megközelíthetőség, közlekedés
− Budapest környéke
• Balaton
− Kárpát-medence legnagyobb tava
− Vetődéses medencében
− Déli oldal lapos, homokos; Északi oldalon riviéra hatás, borvidék
− Sekély → hamar felmelegszik, könnyen befagy
− Turisztikai szempontból külön régió
− Kis-Balaton: madárrezervátum
− Káli-medence: Kékkút, Művészetek völgye
− Tapolcai-medence: tanúhegyek, bor
• Gyógyvizek
− Különböző oldott ásványi anyagok a vizekben; különféle kezelésekhez
alkalmazzák
− Kőzetrepedések mentén, illetve vulkáni utóműködés
− Ország egész területén találhatunk gyógyvizet
− Fürdők: Bükk, Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló; Budapest: Széchenyi, Rudas
stb.
• Borvidékek
− Magyarországon kedvezőek az éghajlati adottságok (napsütés, talaj,
domborzat)
− Borvidékek
 Tokaj-Hegyalja: furmint, hárslevelű, muskotály (SZAMORODNI, ASZÚ)
 Eger: bikavér, leányka
 Siklós-Villány: cabernet franc, pinot noir, olaszrizling
 Badacsony: kéknyelű, szürkebarát

37.  Szekszárd: kadarka, bikavér, rizlingek
 Sopron: kékfrankos
 Mátraalja: debrői hárslevelű, gyöngyösi olaszrizling
 Mór: ezerjó, chardonnay
 Bükkalja: olaszrizling
 Balatonfüred-Csopak: rizlingek
• Barlangok
− Aggtelek-Jósvafő (Baradla)
− Miskolctapolca (barlangfürdő)
− Lillafüred (Anna ~, Szt. István ~, Szeleta ~), Szilvásvárad (Istállóskő)
− Budapest (Mátyáshegyi ~, Pálvölgyi ~, Szemlőhegyi ~, Ferenchegyi ~)
− Abaliget (cseppkő ~)
− Tapolca (tavas ~)

38. 13. A tétel
A turisztikai kereslet és kínálat befolyásoló tényezői és a
törvényszerűségek érvényesülése, illetve ábrázolása termék
fajtánként
Kereslet
• a turista
• fizetőképes szükséglet; nagysága mindig adott ár mellett értelmezhető
• objektív eredetű
• sokkal bővebb és színesebb, mint a kínálat
• Potenciális kereslet:
a lakosoknak az a része, mely nem kér szolgáltatást, de megtehetné
ez a kereslet növekvőben van, mert
- nő az életszínvonal
- növekszik a lakosság száma
- nő a szabadidő
- csökkennek az utazási korlátozások
• Sajátosságai:
- heterogén jelleg: különböző motívumok befolyásolják a turisták
utazásait
- változékonyság: anyagi és lélektani okok vannak rá hatással
- komplexitás: áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki
- periodicitás: időszerűség
- különös érzékenység: minden változásra (politikai-, ár-,
jövedelemváltozásra)
• Elemei:
- szabadidő
- diszkrecionális jövedelem
- motiváció
Ahhoz, hogy a motiváció valós keresletté válhasson, szükséges:
 diszkrecionális jövedelem
 szabadidő
 helyváltoztatás fizikai lehetősége (idősek, mozgáskorlátozottak)
 helyváltoztatás jogi lehetősége
 közlekedés …

39. • idegenforgalmi keresletet befolyásoló tényező:
- 1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje
- 2. az idegenforgalmi termék ára
- 3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára
- 4. preferenciák, ízlések és szokások
• az idegenforgalmi kereslet függvénye kifejezhető ezen változók
függvényeként:
DT= f (y,p1,p2,p3….pn-1, T)
ahol y = jövedelemszint (a legkritikusabb elem)
p = ár
T = preferencia mérőszáma
1. potenciális vásárlók jövedelme, jövedelemszintje
-- a turisztikai kereslet rugalmas: ha a jövedelemszint nő, akkor az utazási
hajlandóság is nő
-- ha a jövedelmek csökkenek, az id.forg-i kereslet is csökken
-- ennek mérése a kereslet – jövedelemrugalmasságával történik
-- a vizsgált társadalmat célszerű három csoportba sorolni:

40.  nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyet utazásra
fordíthatnak: ezt a réteget az alacsony jövedelem kizárja a
turizmus keresletéből, ezért itt jöv.rugalmasság nem
értelmezhető
 középréteg: az, amely a létminimum költségeinél
magasabb jövedelemmel rendelkezik. Itt tökéletesen igaz a
kereslet-
jöv. rugalmasság.
 a társadalom felső rétege: jómódban él, számára az
utazások esetében a jövedelemnek nincs jelentősége, így
ennél a rétegnél szintén nem beszélhetünk jöv.
rugalmasságról
2. az idegenforgalmi termék ára
• Kereslet törvénye:
- a kereslet és az ár fordított arányban vannak egymással (ha egyéb
tényezők változatlanok)
- általában minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet
- ezt mérik árrugalmassági együtthatóval: azt mutatja, hogy az árak
egységnyi relatív változása milyen változást mutat a keresletben
- є > 1 rugalmas: csekély ármozgás is nagy változást okoz a
keresletben
- є < 1 rugalmatlan: az ármozgást nem követi lényeges
keresletváltozás
- є = 1 egységnyi a rugalmassága
- a középrétegre jellemző leginkább az árak befolyásoló szerepe, hiszen
ha az árak emelkednek vagy számára aránytalanul magas, akkor
inkább másra költi a pénzét…
3. kiegészítő vagy helyettesítő termék ára
4. preferenciák, ízlések és szokások

41. Weblen effektus: a turisztikai termékek egy részére nem igaz az, hogy
minél magasabb az ár, annál alacsonyabb a kereslet
oka: presztízse van a terméknek; a jövedelemszint általánosan
emelkedik, de a létminimumra fordított jövedelem nem változik, a
szabad rendelkezésű jövedelem nő
 conspicuous consumtion (presztízs fogyasztás):
árnövekedés esetén nem csökken a mennyiség (ahogy a kereslet
törvénye kimondja), hanem nő a presztízstermékeknél
Egyéb tényezők, melyek befolyásolják a kereslet alakulását:
 adott társadalom korbeli összetétele: pl. idősek csökkenő kereslete
 adott társadalom iskolázottsági összetétele: szociológiai kutatások
összefüggést mutattak ki az iskolázottság és az utazási igény között
 a társadalom belső tradíciói, szokásai: vannak országok, ahol a
rendszeres utazás egyfajta társadalmi szokás
 a divat is befolyásoló
 lakókörnyezet: pl. városi ember természet iránti vágya
 éghajlat: elsősorban a hidegebb éghajlatú területekről a mediterrán
jellegű területek irányába utaznak
Idegenforgalmi kínálat
• szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron, vételre kínált
utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások összességét
• a kínálat központi kategóriája a turisztikai termék, amely lehet egyetlen
vagy néhány szolgáltatás, az otthonától távol lévő turista igényeinek
kielégítésére létrejött szolgáltatáshalmaz
• a turisztikai kínálat tárgya: kedvező adottságokkal és így megfelelő
vonzerővel rendelkező fogadóhely, vonzerő
• tágabb értelemben a kínálat tárgya: az erőforrások

42. • a kínálat magába foglalja a turizmus létrejöttének helyi feltételeit, a
turisták fogadásához, ellátásához szükséges valós vagy potenciális
lehetőségeket; azokat a formákat és módszereket, aminek
alkalmazásával kínálják és értékesítik az id. forg-i szolgáltatásokat
• a helyi felkészültség az a tényező, amely hosszabb ideig tartó és
kulturált tartózkodást tesz lehetővé
• Elemei:
- vonzerő
- infrastruktúra
- szálláshely
- értékesítés
- higiénia
- biztonság
- vendégszeretet
- árak (az árak a kínálat egész komplexumára hatnak)
• Kínálat törvénye:
egy termék ára és a termelők által előállított termékmennyiség egyenes
arányban áll egymással (ha egyéb tényezők változatlanok)
 piaci egyensúly: az az ár, ahol a keresett és kínált mennyiség azonos, ahol a
vásárlók és az eladók szándékai találkoznak.

43. 14. A tétel
A FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A
TURIZMUSBAN
1987-ben Bruntland bizottság dolgozta ki.
A fenntartható fejlődés, olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen
szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációjának lehetőségeit a
saját szükségleteik kielégítésére
Növekedés minden területen úgy, hogy a természeti erőforrások állapota
szinten maradjon, vagy javuljon.
1992-ben a Rio De Janeiroi 2. ENSZ Környezetvédelmi Konferencián
meghozták a fenntartható fejlődésre vonatkozó AGENDA 21 programot. A
programban a turizmus nem kerül külön említésre, de mint hogy a legfejlődőbb
gazdasági ágazat ezért integrációja szükséges. A turizmus morális okokból
felelős azért, hogy ne okozzon visszafordíthatatlan károkat, és üzleti
szempontból is érdeke a környezeti és kulturális értékek megóvása.
Fenntartható turizmus:
1997. Wall meghatározása szerint fenntartható turizmusnak olyan turizmust lehet
tekinteni, amely a következő szempontoknak megfelelnek:
1. adott desztináció természeti környezetének teherbíró képességét szem
előtt tartva lehetővé teszi a természeti erőforrások megújulását
2. felismeri, hogy a helyi közösség, a szokások, az életmód fontos
összetevői a turisztikai terméknek, így..
3. elfogadja, hogy a helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus
pozitív gazdasági hatásaiból
4. tiszteletben tartja a helyi lakosság érdekeit és kívánságait a turizmus
fejlődésére vonatkozóan
5. ha a fejlődés olyan ütemű, hogy azt még a desztináció képes
kedvezőtlen változások nélkül befogadni
6. a turizmus nem szorítja ki a korlátozottan rendelkezésre álló
erőforrásokért vele versenyben lévő többi gazdasági tevékenységet
A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ALAPELVEI:

44. 1. a turizmus tervezése, fejlesztése az adott desztináció megőrzési
vagy fenntartható fejlődési stratégiájának része kell, hogy legyen
2. tiszteletben kell tartani az etikai irányelveket (helyi életmódra,
kultúrára, természeti környezetre, gazdasági-, politikai
szerkezetre vonatkozóan)
3. a költségeket és a pozitív hatásokat egyenlően meg kell osztani az
adott desztináció és a turisztikai szektor között
4. a helyi lakosokat és a turistákat el kell látni a turizmus
környezetre gyakorolt hatásairól szóló információkkal
5. mindezt meg kell előznie egy komplex hatásvizsgálatnak, amely
lehetővé teszi a fejlesztési alternatívák közötti választást
6. folyamatos monitoring tevékenység szükséges ahhoz, hogy a
helyi lakosság szükség esetén időben be tudjon avatkozni
A FENNTARTHATÓSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI
1. TERVEZÉS
 a tervezés jelentős szerepet játszik a különböző hatások
megelőzésében, a negatív hatások minimalizálásában és a pozitív
hatások maximalizálásában
 tervezett fejlődésre kell törekedni
 a turizmus tervezésében a kettős integráció nagy figyelmet kap:
› a turizmust be kell vonni a környezetébe, s a nemzeti és
regionális tervekben a turizmusnak is szerepelnie kell
› a tervezésnek a turizmus-rendszer valamennyi elemét magában
kell foglalnia
 területi szintű tervezés:
1. biztosítja azt, hogy adott desztináció attrakciói és szolgáltatásai
képesek magas színvonalon kielégíteni a turisták igényeit
2. továbbá biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a turizmus
fejlődése kedvező változásokat eredményezzen
KMTT: környezetileg megalapozott turisztikai terv
Klasszikus tervezési ciklus:
1. helyzetfelmérés és célok meghatározása
2. felmérés és vizsgálat
3. elemzés
4. szintézis (kapott eredmények összevetése)
5. fejlesztési javaslatok (célok és stratégiák
kidolgozása)
6. megvalósítás

45.  létesítmény szintű tervezés:
Célja, hogy a leendő épületek funkciójukban, formai
megjelenésükben és elhelyezkedésükben jól illeszkedjenek a
környék adottságaihoz.
A regionális és helyi fejlesztési szervezetek kezében van néhány
eszköz, amelyekkel elősegíthetik a számukra fontos hatások
érvényesülését.
Ezek az eszközök két csoportba sorolhatók:
1. direkt módszerek (standardok felállítása, tiltás, büntetés,
bírság megszabása
2. indirekt módszerek (bonyodalmas engedélyezési
procedúra, magas engedélyezési költségek, gyakori
ellenőrzések)
2. OKTATÁS ÉS INFORMÁLÁS
 a fenntarthatóság megvalósíthatatlan akkor, ha az adott területet,
attrakciót használók (a lakosság és a turisták) nincsenek
megfelelően informálva, nem ismerik az alapvető környezeti
tényeket és összefüggéseket, s ha nincsenek tisztában a turizmus
hatásaival
 a oktatásnak már fiatal korban el kell kezdődnie
 a terület lakosságának jó példával kell elöljárnia ahhoz, hogy a
látogatóktól is a megfelelő viselkedést várják el
 a turisztikai trendekben egyre fontosabbá válik a környezeti etika
szerepe ez a tudatosodás hozzájárul a környezet megőrzéséhez, a
turizmus negatív hatásainak megelőzéséhez
 ún. viselkedési kódexekben fogalmazzák meg az alapelveket,
amelyek röviden, néhány pontba szedik a tanácsokat, javaslatokat
 viselkedési kódexeket készíthetnek: közösségek,
magánvállalkozások, nonprofit/ állami szervezetek, idegen- és
túravezetők
 viselkedési kódexek készülhetnek egyes tevékenységekre
vonatkozólag is; desztinációk különböző típusaira; szálláshelyek
egyes fajtáira; a turizmus hatásainak különböző típusaira; illetve
általános jelleggel is.
 a kódexekben egyértelmű magyarázatoknak kell lenniük, pozitív
fogalmazásoknak; lehet számokat, rajzokat hazsnálni; fel kell

46. tüntetni a kódexet elkészítő szervezet nevét, elérhetőségét; több
idegen nyelven célszerű készíteni
A TURIZMUS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK A MÉRÉSE
 statisztikai jellegű mutatók (turisták száma, típusa, jellemzői,
helyi lakosra jutó turistaszám…)
 gazdasági jellegű mutatók (turisztikai befeketés szintje,
turizmusból származó adóbevétel, munkanélküliség szintje, a
desztináció turisztikai bevételei és kiadásai…)
 társadalmi jellegű mutatók (turizmusban foglalkoztatottak
képzettsége, látogatók viselkedésének szabályozása,
foglalkoztatottak elégedettsége, kódexek, a helyi társadalmi-
kulturális környezet épségének megőrzése…)
 környezeti jellegű mutatók (levegőminőség, zajszennyezés,
érzékeny ökoszisztémák, vízminőség, közlekedési dugók,
veszélyeztetett fajok, hulladékkezelés…)

47. 15. A tétel
A KÖZLEKEDÉS ÉS A TURIZMUS FEJLŐDÉSÉNEK
ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az ókorban a korai turizmus fő formái az üzleti, vagy hivatással járó és vallási
célzatú utazások voltak. A főníciaiak, kínaiak, görögök és a rómaiak, aktív
kereskedelmet folytattak a környező népekkel, mely hosszabb - rövidebb utazással
járt. Volt más formája is az ókori utazásoknak, ilyenek voltak a tengerparti üdülések,
gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez, sőt külföldi utazások is voltak,
elsősorban Egyiptomba és Közel – Keletre, illetve az olimpiákra (Az első olimpia
Kr.e. 776, újkori első olimpia 1896 Athén.) ahová szabályosan szervezeték az utakat.
A középkorban a feudális társadalmi berendezkedés a helyhez kötöttséget hozta
magával, ezért általánosan a társadalom immobil volt.
Legnagyobb tömeget a vallási zarándoklatok. A vallási ünnepek a mindennapi
munkát törték meg (Holidays). Ebben a korban csak a földesurak utaztak, mert
csak ők rendelkeztek szabadidővel, pl. nyári szálláshelyre, külföldi körútra,
nemesi gyűlésekre, stb… . A keresztes hadjáratok a XI. században lökést adtak
az kereskedők, katonák és papok utazásainak. Ugyancsak utaztak az egyetemek
között a diákok, illetve a céhlegények, akik ilyen módon tanulták ki a
mesterségüket.
Az újkorban legelterjedtebb közlekedési eszköze a lovas szekér volt, ami veszélyes,
kényelmetlen, drága és hosszú utazási formát biztosított. Fejlődést a XIII.-XIV.
század fordulója hozott, amikor megépítették Komárom megyében Kocs községben a
kényelmesebb lovas kocsit. A szekrényt előbb szíjakkal később rugókkal erősítették a
vázhoz, így nőtt a sebesség is és a kényelem is. A postakocsit a XVII: században
elsőként Franciaországban Toscanaban vezették be. Ekkor hozták létre a első útadokat
melyek az útépítések költségeit fedezte.
Az igazi fellendülést a közlekedésben a gőzmozdony megjelenése hozta. Ezt Anglia
példáján lehet a legjobban bemutatni. Az első nagydivatot a gyógyfürdőzés (Bath),
majd nem sokkal később a tengerparti fürdőzés hozta. Az utazások fő szállító
eszközeként a postakocsi útvonalain létesül fogadók, hamarosan új családi szállodák
megjelenésével bővültek.(az első Covent Gardenben volt.)
I. Erzsébet korában volt jelentős a fiatal nemesek tanítatása külföldön, mely
egy hosszabb körutazás formájában valósult meg (Grand tour), a diákok az
európai nagy kultúrközpontokat járták végig. Később már az alacsonyabb
társadalmi rétegek között is divattá vált ez az utazási forma. Eleinte ezek az
utak 3 évesek voltak és Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc, és a
Németalföldre összpontosult. Később más nemzetek is csatlakoztak ehhez a
szokáshoz. Amerika a XIX: században csatlakozott. Az utazások időtartama és
célja azonban megváltozott lerövidült, inkább szabadidő eltöltésévé vált. A
századfordulóra már inkább a középosztály kéviselte az utazó réteget. A Grand
tour hatása e résztvevők kulturális gazdagodásán kívül a túrában szerpelő
városok fejlődését hozt magával, pl. Velence, Róma, Firenze, Párizs, stb… .
Az ipari forradalom, mely a XVIII: századvégén bontakozott ki legelsőként
Angliában egyben olyan gazdasági, társadalmi változásokat hoztak, melyek

48. megteremtették a tömeg turizmus alapjait. A megnövekedő lakosság elindította a
városiasodást. A turizmusra két társadalmi szektor gyakorolt nagy hatást. Az egyik a
városlakók, a másik a nagytőkés társadalmi réteg. Míg az első a vonatkirándulások fő
közönsége addíg a másik a külföldi utazások főszereplőivé váltak. Az utazáshoz két
fő feltétel szükséges: szabadidő és a diszkrecionális jövedelem, illetve a motiváció. A
fő utazási formák ott alakultak ki ahol ezek jelen voltak.
A Közlekedés technika forradalma a gőzgép felfedezésével (James Watt 1778.)
indult meg, illetve a gőzhajó (R.Fulton 1807.), majd a gőzmozdony (G.Stephenson
1817.) létrehozásával. Az első vasútvonal 1825-ben Stockton - Darlington, majd
1830-ban Liverpool- Manchester között épült meg.
A vasutak elsőként kereskedelmi utazókra figyeltek oda, de hamarosan
felfedezték a kirándulókban rejlő lehetőségeket, melyeknek kedvezményes
tarifákat vezettek be, illetve különjáratokat indítottak nekik. Ezek a mai
charterjáratok ősei.
Thomas Cook mint a későbbi tömegturizmus apja 1841-ben egy kirándulást
szervezet saját cége számár Leicesterből Loughouburgba 1 shillinges részvételi
díjjal. A jegyeket saját maga vette meg előre, viszonteladásra. A kirándulást
maga vezetett, amelyen 570 fő vett részt. A siker újabb vállalkozásra ösztönzi,
így teremtve meg a T/O személyét. A nagy látogató forgalom a desztinációkon
a vasúttársaságokat arra ösztönözték, hogy állomásaikon szállodákat építsenek,
mely egy szállodaépítési korszakot indított el.
Új közlekedési lehetőséget a mélytengeri gőzhajózás megjelenése nyújtott. A P&O
1838-ban vezette be az első menetrendszerű járatát a Távol –Keletre. Ezt követte a
Counard észak -amerikai járata. Angliában Thomas Cook 1866-ban szervezte meg
az első hajóutat USA-ba. A P&O a Szuezi – csatorna 1869. évi megnyitása után már
indiai és Távol – Keleti utjait népszerűsítette.
XIX. század végén, a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a
turizmusban. Megszülettek az első mozgó kirándulások és üdülések.
Ugyancsak nagy változást hozott a századvégén a N. A. Otto által 1876-ban
felfedezett robbanómotor, amiből K. Benz 1855-ben megépítette az első
motorgépkocsit.
Az első világháború utáni gazdasági világválság okozataként a turizmus jelentősen
vissza esett. Erről a mélypontról a közlekedés, a személygépkocsik és buszok
elterjedésével került ki a turizmus.
A vonat virágkora 1830-1930-ig tartott, amit a személygépkocsik, buszok általánossá
válásának köszönhető.
A személygépkocsik, az utazást személyessé, rugalmassá tette a helyváltoztatást,
olyan helyeket is elérhettek, amit addig nem. Ösztönző volt a közös családi
utazásokra, melyek magukkal hozták a campingek, motelek elterjedését és egy sor
más szolgáltatást, mint Szervizek, büfék , boltok, info.parkok, autóklubok, stb…
Az autós turizmus két gyorsan fejlődő formája az RV(Recraiton Vehicule) üdülési
járművek (lakókocsik), ill. a Rent a Car gépkocsi kölcsönzés mely Amerikában a
legnépszerűbb. Ez a szolgáltatás leginkább a reptereken gyakori, pl. az ún. Fly-drive
packages, ahola repólő jeggyel együtt adják a kölcsönautó-szolgáltatást.

49. A hajókat a repülőgép szorította ki szép lassan a fő tengeren túli közlekedésből. A
repülő a második világháború utáni korszak fő közlekedési eszköze. Előbb a
propelleres gépek, majd 1958-tól a Boeing – 707 belépésével a lökhajtásos repülők,
1970-től pedig a négyszáz személyt befogadni képes óriási gépek Boeing – 747 jelzik
a technikai fejlődést és a vele járó sebesség és kényelem növekedését. A charter (nem
menetrendszerű) járatok és a csomagtúrák (package -, inclusive – tours. mindent
szolgáltatást magukba foglaló utak) elterjedése a tömegturizmus kialakulásának az
egyik fő hajtóereje volt. A repülőgép forgalom különösen az Európát Észak –
Amerikával összekötő transz - atlanti vagy észak – atlanti viszonylatban vált
uralkodóvá. Azonban míg Európában inkább a nemzetközi, addig Észak -
Amerikában és Japánban a belföldi repülőforgalom a jelentősebb.
A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az iterkontinentális
utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális
(földrészen, vagy régión belüli) szervezett csoportos turizmus lebonyolításában.
Míg a közúti közlekedésben a mai napig nem sikerült nemzetközi szabályozást
bevezetni addig a légi közlekedésben már 1944-ben megszületett a Chicagói
Konvenció, mely kikötötte a kormányok számára a kétoldalú megállapodások
megkötését, a tarifákat pedig az IATA szabályozta.
A fő gond napjainkban az európai légtér zsúfoltsága, valamint a repülőgépek
ellen elkövetett terrorista akciók.
A közlekedés szerepe:
A desztinációkba el kell jutni. Ehhez szükségesek a közlekedési eszközök. A
közlekedési eszközöknek meg vannak a hatósugarai, csak egy bizonyos
távolságot képesek meg tenni.
A közlekedési eszközök megválasztása függ:
- az idő tényezőtől,
- az ártól,
- a biztonságtól,
- a kíváncsiságtól,
- az érzelmi faktortól
- desztinációtól, stb…
A leggyakrabban használt közlekedési eszközök:
- autó,
- repülő,
- vonat,
- hajó.
A közlekedési eszközök igénybevétele közvetítőkön keresztül történik. A T/O
nem tulajdonosa a közlekedési eszközöknek, amit használ az utazás
szervezésében.
Közlekedési vállalatok:
- Pullmantur (busz)
- Frantour (vonat)
- SNCF (vonat)

50. - Air Kanada (repülő)
- KLM (repülő)
- P&O (hajó)
- Costa (hajó olasz)
A vonzerőhöz el kell jutni, a turisztikai termék fontos eleme a
megközelíthetőség, amelyet a különböző közlekedési eszközök biztosítanak.
Napjaink turizmusában a repülő, a személygépkocsi és a vonat játsszák a
legjelentősebb szerepet. Mindnek megvan a maga hatósugara: rövidebb
távokra a közúti közlekedés szinte egyeduralkodó, közepes távokon szerepet
játszik a vonat és bizonyos távokon felül (vagy utak és vasútvonalak
hiányában) a repülő is, a nagyobb távú utakon pedig a légi közlekedés szinte
kizárólagos.
A közlekedési eszközök kiválasztásánál a turizmusban az idő mellett fontos
szerepet játszanak még: az ár, a biztonság, a szervezet, a szituáció, az érzelmi-
esztétikai szempontok és a kíváncsiság. A közlekedési eszközöket üzemeltető
vállalatok a turizmus fontos partnerei, illetve résztvevői. A tömegközlekedési
vállaltok is részt vesznek valamilyen mértékben a turistaforgalom
lebonyolításában. Hazánkban legfontosabb közlekedési vállalatok a MÁV, a
Malév, BKV.
Infrastruktúra szerepe:
A szűkebb értelemben vett infrastruktúra – az út-, víz-, elektromos, távközlési
és csatornahálózat – mindennemű modern gazdasági tevékenységek alapja, a
turizmus sem lehet meg nélküle. Az infrastruktúra megteremtése állami feladat.
A turisztikai helyszínek területfejlesztése során elsődlegesen azon tényezők
meglevő, ill. kialakítandó rendszerét kell vizsgálni, amely a látogató-, ill.
turistaforgalom igényeinek kielégítésére szolgál, vagyis a terület/település
turisztikai célú infra- és szuprastrukturáját. Amennyiben egy terület nem
rendelkezik minimális infra- és szuprastrukturával, úgy legfeljebb a
kalandturizmusban vagy az ökoturizmusban résztvevő turisták fogadására
alkalmas.
A turisztikai infrastruktúra definiálása a turisztikai szakirodalomban különböző
módon történik. Lengyel M. (1992) szerint a szűkebb értelemben vett
turisztikai infrastruktúra magába foglalja az út-, a víz-, az elektromos, a
távközlési- és a csatornahálózat összességét.
Tágabb értelemben a turisztikai infrastruktúra a tárgyi fogadóképesség egészét
jelenti, vagyis az alapinfrastruktúrára való ráépülés, a felépítmény, amely a
szállás, az étkezés, a kereskedelem és az egyéb turisztikai szolgáltatások
egészét magába foglalja. Ezek együttesen alkotják a turizmus kiszolgáló
ágazatait.